Kategóriák
Kultúra Mi és hol van a világon?

Hullámvasutak

Lélegzetelállító sebesség, hajmeresztő kanyarok, gyomorforgató hurkok és zuhanások – a hullámvasutak a legedzettebbeket is megborzongatják.

A városligeti Hullámvasút a világ egyik legrégebbi (a ténylegesen legrégebbi hullámvasút, a Leap-The-Dips, 1902-ben épült Pennsylvania-ban, USA, sebessége 29 km/h) faszerkezetű, működő hullámvasútja. Története egészen 1896-ig, az Ezredévi Kiállításig nyúlik vissza. Ekkor Friedmann Adolf vállalkozó az Állatkert melletti telken, a későbbi Vidám Park területén megnyitotta az Ős-Budavára nevű hét hektáros szórakozóhelyet, mely 1910-ig állt fent. Ekkorra teljesen lepusztult és divatjamúlttá vált, így lebontották. A helyére a Széchenyi fürdő építése miatt áttelepített Vurstli került.

Friedmann ezután újabb építkezésbe fogott ugyanezen telek mellett, mindjárt az akkor a vasútig húzódó Hermina út túlfelén. A szórakoztató központ az Amerika Park nevet kapta. A Park két év alatt csődbe jutott. Pár évvel korábban egy Kurt Meinhardt nevű, Bajorországból idetelepült fiatalember a jelenlegi Széchenyi fürdő, az akkori Vurstli területén felépítette a Barlangvasutat. Ez annyira jól ment, hogy hamarosan két testvére és édesapja is ideköltözött. Friedmann Adolftól megvették a csődbe ment Amerikai Park területének bérleti jogát, majd nekifogtak egy nagy és modern vidámpark létrehozásának, ez lett az 1912-ben nyílt Angol Park.

Az Angol Park ekkor még kevés mutatvánnyal rendelkezett, ezek egyike volt az Amerikai Magasvasút. Ez a későbbi Hullámvasút helyén állt, de jóval alacsonyabb és rövidebb volt. Az Angol Park az 1920-as években élte fénykorát, szinte évadonként épültek az újabb mutatványok. A cég legnagyobb vállalkozása a Hullámvasút, akkori nevén Hegyivasút felépítése volt. A Hullámvasút Dragon Ervin tervei alapján készült és 1922-ben nyílt meg, úgy tartották, hogy a maga idejében a legnagyobb ilyen volt a világon.

Végső formáját 1926-ra nyerte el. Teljesen faszerkezetű, gravitációs elven működik. Ez azt jelenti, hogy a legmagasabb első emelkedőig drótkötél viszi fel a szerelvényeket, ezután azok teljesen maguktól gurulnak az alsó végpontig. Útközben a kanyarokban fékezni kell, ezért a szerelvényeken kezelő is utazik. A pálya teljes hossza 971 méter.

A 2013-ban az Állatkerthez került Körhinta, a Hullámvasút és az alatta megbújó Mesecsónak műemléki védettséget élvez.

Aki szereti a hullámvasutak adta élményt, annak érdemes szétnéznie a nagyvilágban, hol is találhatók a világ legnagyobb és legjobb hullámvasútjai:

  • Leviathan – Canada’s Wonderland, Ontario, sebessége 148 km/h, 93 m magas, 1672 m hosszú
  • Vortex – Carowinds, Észak-Karolina, USA, sebessége 80 km/h, 27 m magas, 622 m hosszú
  • Intimidator 305 – Kings Dominion, Virginia, USA, sebessége 145 km/h, 93 m magas, 1554 m hosszú
  • Apocalypse – Six Flags America, Maryland, USA, sebessége 89 km/h, 30 m magas, 884 m hosszú
  • Alpengeist – Busch Gardens, Florida, USA, sebessége 107 km/h, 59 m magas, 1148 m hosszú
  • Montezum – Hopi Hari, Brazília, sebessége 103 km/h, 42 m magas, 1030 m hosszú
  • Colossos – Heide Park, Soltau, Németország, sebessége 102 km/h, 60 m magas, 1344 m hosszú
  • Dinoconda – Fuji-Q Highland, Japán, sebessége 172 km/h, 51,8 m magas, 1189 m hosszú

Csúcstartó hullámvasutak:

A világ legrégebbi hullámvasútja a már említett Leap-The-Dips, mely a pennsylvaninai Lakemont Parkban, a magyarországihoz hasonlóan még fából épült 1902-ben. A hullámvasutak azóta magasabbak, gyorsabbak és félelmetesebbek lettek. Manapság leginkább acélból készülnek, mivel a fa kevésbé rugalmas.

A világ legnagyobb nehézségi gyorsulással rendelkező hullámvasútja a Tower of Terror Dél-Afrikában, Gold Reef Cityben található, gyorsulása 6,3 g, sebessége 95 km/h, 34 m magas, 100 m hosszú.

A legmeredekebb hullámvasút, a Takabisha Japánban található Fuji-Q Highlandben. Sebessége 100 km/h, 43 méter magas, 1000 m hosszú, legmeredekebb szakasza 121°-os.

A Ten Inversion Roller Coaster őrzi a legtöbb, azaz 10 fordulóval rendelkező hullámvasút díját. A hullámvasút Kínában, Chimelong Paradise-ban található. Sebessége 72 km/h, 30 magas és 2045 m hosszú.

Top 5

A leggyorsabb hullámvasutak:

5. Superman: Escape from Krypton – Six Flags Magic Mountain, Kalifornia, USA. Sebessége 161 km/h óra, magassága 126 m, hossza 376 m. Vele holtversenyben áll a Tower of Terror II Ausztráliában (Dreamworld, Queensland). Sebessége 161 km/h, 114 m magas, 376 m hosszú.

4. Dodonpa – Fuji-Q Highland, Japán. Sebessége 172 km/h, magassága 51,8 m, hossza 1189 m.

3. A dobogó harmadik fokán az Egyesült Államokbeli Top Thrill Gragster áll Ohioból (Cedar Point) 193 km/h-s sebességével. Magassága 128 m, hossza 853 m.

2. Kingda Ka – Six Flags Great Adventure, New Jersey, USA; sebessége 206 km/h, magassága 139 m, hossza 950 m.

1. Az Egyesült Arab Emírségekben (Ferrari World) található Formula Rossa 241 km/h-s sebességével méltán birtokolja az aranyérmet a leggyorsabb hullámvasutak kategóriában. Magassága 52 m, hossza 2000 m.

A legmagasabb hullámvasutak:

5. helyen a Japánban (Nagashima Spa Land) található Steel Dragon 2000 áll 97 méteres magasságával. Sebessége 153 km/h, hossza 2437 m.

4. A Tower of Terror II (Dreamworld, Queensland- Ausztrália) 114 méter magas. Sebessége 161 km/h, hossza 376 m.

3. Superman: Escape from Krypton (Six Flags Magic Mountain, Kalifornia, USA) 12 méterrel előzi meg negyedik helyen álló vetélytársát. Magassága 126 m, sebessége 161 km/h, hossza 376 m.

2. Top Thrill Dragster (Cedar Point, Ohio, USA) magassága 128 m, sebessége 193 km/h, hossza 853 m.

1. A világ legmagasabb hullámvasuta a Kingda Ka (Six Flags Great Adventure, New Jersey, USA) a maga 139 méterével. Sebessége 206 km/h, hossza 950 m.

A leghosszabb hullámvasutak:

5. A Millenium Force (Cedar Point, Ohio, USA) hossza 2010 m, sebessége 150 km/h, magassága 94 m.

4. A Fujiyama (Fuji-Q Highland, Japán) hossza 2045m. Sebessége 130 km/h, magassága 70 m.

3. Bár sebességben csúcstartó, hosszát tekintve csak a harmadik helyen áll a Formula Rossa (Ferrari World, Egyesült Arab Emírségek) 2000 méterével. Sebessége 241 km/h, magassága 52 m.

2. Az Ultimate – Lightwater Valley, Egyesült Királyság – hossza 2268 m, magassága 33 m, sebessége 80 km/h.

1. A Steel Dragon 2000 (Nagashima Spa Land, Japán) már magasságával bekerült a top 5-be, de most 2473 méteres hosszával a dobogó csúcsára is állhat. Sebessége 153 km/h, magassága 97 m.

Néhány érdekesség

Négydimenziós hullámvasutak. A négydimenziós hullámvasutak (pl. kínai Dinoconda vagy a japán Eejanaika) teszik csak igazán izgalmassá a vidámparkokat. Üléseik előre és hátrafelé is forognak, ezért száguldás közben az utasok a tengelyük körül is pörögnek.

Repülő hullámvasutak. Az ilyen vasutakon – pl. a floridai SeaWorldben működő Mantán – úgy érzékelhetjük, mintha repülnénk, a kocsik ugyanis sín alsó felén száguldanak. Beszálláskor az utasok még ülő pozícióban vannak, de amint elindul a menet, arccal a föld felé fordulnak.

(Forrás: Mi és hol van a világon? – HVG könyvek, Wikipédia)

Kategóriák
Kultúra Mi és hol van a világon?

Tévézés

Gyerekkoromban nem volt, csak fekete-fehér TV, az is csak a tehetősebb családoknál. Emlékszem, nagyszüleim vettek édesanyáméknak egy hordozható kis piros műanyag borítású televíziót, hatalmas kihúzható antennával. Hétfőn nem volt adás, a kedvenc műsorunk az „Egy kis mozgás mindenkinek kell, a karosszékből álljanak most fel…” és az Esti Mese volt, a Híradó pedig kizárólag a felnőtteknek szólt, mi nem nézhettük.

Mára jelentősen átalakultak a tévé nézési szokások. Nekünk nincs televíziónk, és nem is hiányzik. Esténként könyvet olvasunk, vagy összebújva megnézünk egy filmet abban az időben, ami még nem borítja fel a napirendünket. Nem szól háttérzajként, nem vonja el a figyelmet és nem veszi el az időnket sem egymástól, mert nekünk így jó: egymásra figyelve, egymással beszélgetve. Persze ez is csak szokás kérdése.

A tévé napi 24 órában kínál szórakozást és információkat. Ma már mobileszközön, laptopon, okostelefonon vagy tableten is nézhetünk műsorokat, amivel alapjában véve nem is lenne baj, ha mindez nem helyettesítené a könyveket és a szülői figyelmet, érintést, jelenlétet.

A könyveket helyettesítették a táblagépek, a hagyományos társasjátékokat a mobilok. A technikai újdonságok eredeti küldetése, azaz közelebb hozni egymáshoz az embereket, sajnos kudarcot vallott. Egyre inkább eltávolodunk egymástól. A sugárzó képernyők kitöltik gyermekeink életét. A legújabb kutatások kimutatták, hogy a képernyők előtt töltött idő pedig káros hatással van a gyerekek egészségére.

A JAMA Pediatrics folyóiratban megjelent tanulmány 2-3 éves korú gyerekek további fejlődését vizsgálta 3-5 éves korukban. A tanulmány keretében az édesanyák különböző fejlődési mérföldkövekre, többek között a kommunikációs, motorikus, szociális készségekre vagy problémamegoldó képességeire irányuló kérdőívet töltöttek ki háromszor, mégpedig a gyermek két, három és öt éves korának betöltése után. Ezenkívül közölniük kellett, mennyi időt töltenek csemetéik a képernyő előtt hétközben és hétvégén.

A tanulmány eredményei kimutatták, hogy a gyerekek sokkal többet vannak a képernyők előtt, mint kellene. A kétéves gyerekek körülbelül 2,4 órát, a háromévesek 3,6 órát míg az ötévesek „csak“ 1,6 órát töltenek a tablet, televízió vagy mobil képernyői előtt. A gyorsan változó színes képek, hangok és játékok ugyan érdekesek és bizonyos mértékben oktató jellegűek, de mindenből megárt a sok. Sőt mi több, kitudódott, hogy a digitális képernyők hatása sokkal károsabb, mint azt eredetileg feltételezték.

A monitorok előtt töltött túl sok idő nem csak az alvás minőségét, de a tanulmányi teljesítményt is csökkenti, valamint negatív módon befolyásolja a beszédfejlődést. Azoknál a gyerekeknél, akik naponta több mint egy órát töltenek a képernyők előtt, 49%-kal nő a nyelvi fejlődés elmaradása. A problémát nem csak a beszéd késése jelenti, de a helytelen kiejtés, valamint a későbbiek folyamán a fogalomalkotás is.

Az egyenlet ebben az esetben egyértélmű – minél kevesebb idő a képernyő előtt, annál jobb tanulmányi eredmények. Ha ehhez hozzáadjuk a jó alvást és a megfelelő testmozgást, a kitűnő eredmény garantált.

A monitorok sugárzása befolyással van az alvás minőségére. A monitorok kék fénye káros és megterhelő hatással van az idegrendszerre és alvászavarokat okoz. Inkább olvassunk esti mesét.

Napi hány perc?

Szakemberek javaslata alapján a 18 hónapnál fiatalabb babák lehetőleg ne is nézzenek televíziót.

A 18 – 24 hónapos gyerekeknél maximum egy óra a megengedett idő, szülői felügyelet mellett.

A 2-5 éves gyerekeknél szintén napi egy óra a határ, de ennél a korosztálynál már nem szükséges, de ajánlott a szülői felügyelet.

Az 5 évnél idősebb gyerekeknél a szülőnek oda kell figyelnie arra, hogy a monitorozás ne menjen az alvás, iskola, játék és természetesen a közös kommunikáció rovására.

Nézzünk kicsit körbe a nagyvilágban, hol miképp alakulnak a televíziónézési szokások.

  • Egyesült Királyság 28 óra/hét
  • Egyesült Államok 28 óra/hét
  • Olaszország 27 óra/hét
  • Franciaország 23 óra/hét
  • Németország 23 óra/hét
  • Írország 23 óra/hét
  • Ausztrália 22 óra/hét
  • Dánia 20 óra/hét
  • Hollandia 20 óra/hét
  • Belgium 19 óra/hét
  • Finnország 18 óra/hét
  • Norvégia 18 óra/hét
  • Svédország 18 óra/hét

(Forrás: Mi és hol van a világon? – HVG Könyvek, https://www.mackojatek.hu/cikkek/televizio-gyermek-fejlodes/ )

Kategóriák
Kultúra Mi és hol van a világon?

Szobrok

Az ember ősidők óta szobrot állít a jelentős uralkodóknak, hősöknek, isteneknek és istennőknek. De állítunk szobrot valaki vagy valami emlékére is, megfogalmaz általa érzéseket, gondolatokat, vagy épp üzenni próbál az alkotó szobrai által valamit.

Politikai szobrok

Bizonyos szobrok azzal a céllal készülnek, hogy emlékeztessenek a szabadságra, illetve az összetartozás érzését vagy politikai gondolatokat közvetítsenek.

  1. Haza anyácska hív – 85 m, Volgográd, Oroszország, 1967 – A sztálingrádi csatának (1942), a német csapatok feletti szovjet győzelemnek állít emléket.
  2. Anyaföld – 62 m, Kijev, Ukrajna, 1981 – A nőalak a Szovjetunió erejét és a II. világháborúban aratott győzelmet szimbolizálja.
  3. Afrikai reneszánsz emlékmű – 49 m, Dakar, Szenegál, 2010 – Afrika legmagasabb szobra egy karján gyermeket és asszonyt tartó férfialakot ábrázol, aki a tenger irányába tekint.
  4. Szabadság-szobor – 46 m, New York, USA, 1886 – A „Szabadság asszonya” egyik kezében fáklyát, a másikban egy kőtáblát tart. Tudtad, hogy a szobor 28 tonna rezet és 113 tonna acélt tartalmaz?
  5. A Dzsucse-torony szobrai – 30 m, Phenjan, Észak-Korea, 1982 – A háromalakos szobor egy parasztot, egy munkást és egy értelmiségit ábrázol.

Történelmi szobrok

Az egyes nemzetek gyakran állítanak szobrot történelmük leghíresebb – valóságos vagy legendás – alakjainak.

  1. Jen-ti és Huang-ti – 106 m, Csengcsou, Kína, 2007 – A kínai nemzet megalapítóinak tekintett két legendás császár fejszobra.
  2. Nagy Péter – 96 m, Moszkva, Oroszország, 1997 – Az I. Péter cár által alapított orosz flotta fennállásának 300. évfordulójára állított szobor.
  3. Kuan-ti – 61 m, Jücseng, Sanhszi, Kína, 2010 – A kínai hadistenként tisztelt hadvezér, Kuan-ti (160-219) szülőhelyén felállított szobra.
  4. José María Morelos – 40 m, Janitzio, Michoacán, Mexikó, 1934 – A mexikói függetlenségi háború (1810-1821) vezéralakját magasra emelt ököllel ábrázolták.
  5. Dzsingisz kán – 40 m, Tsonjin Boldog, Mongólia, 2007 – A híres mongol nagykán (ur. 1206-1227) lóháton látható.

Vallási szobrok

Sok vallási mozgalom állít szobrot, hogy a hívek hitet merítsenek belőle és bálványozzák.

  1. Buddha – 116 m, Monywa, Mianmar, 2008 – Álló helyzetben ábrázolt Buddha, a világ második legmagasabb szobra.
  2. Kuan-jin – 108 m, Sanya, Hainan, Kína, 2005 – A világot megáldó Kuan-jin istennőt ábrázolja.
  3. Szűz Mária szobra – 47 m, Trujillo, Venezuela, 1983 – Szűz Mária, Jézus anyja egy békegalambbal a kezében látható.
  4. Siva – 44 m, Chitapol, Katmandu, Nepál, 2012 – Siva, a hindu isten bal kezében háromágú szigonyt tart, jobb kezét pedig áldásra emeli.
  5. Murugan – 43 m, Batu barlangok, Gombak, Malajzia, 2006 – A szobor a Murugan hindu isten tiszteletére kialakított barlangszentély előtt áll.

Érdekességek még a nagyvilágból

  • new york-i szabadságszobor a francia nép ajándékaként került az Egyesült Államokba.
  • Húsvét-szigetek Moai szobrok 10 m magasak, 1500 körül készíthették őket
  • A Rio de Janeiro-ban található Megváltó Krisztus szobor 30 m magas (1931)
  • Nagy Szfinx, Gíza, Egyiptom, Kr.e. 2500, 20 m
  • A Lengyelországban található Krisztus Király szobor (Swiedobzin, 2012) 36 m magas.
  • Gateshead, Egyesült Királyság. Az Észak angyala szobor 20 m magas, fesztávja (54 m) pedig nagyobb egy Boeing-767-es repülőgép szárnyfesztávjánál.
  • Tavaszi templom Buddha-szobra a világ legmagasabb szobra. 128 m, Lusan, Kína, 2002.

Hazai kedvenc

A Citadella tetején álló Szabadságszobron át a tatai turulig sok ismert, és méltán híres szobor található Magyarországon is. A hazai kedvencek azonban az utóbbi időben egyre több helyen felbukkanó kis Kolodkó szobrok.

Mihail Kolodko ukrán-magyar (kárpátaljai) származású szobrászművész, aki 1978-ban született Ungváron. 2002-ben diplomázott a Lembergi (Lviv) Művészeti Akadémia Monumentális szobrászat szakán. Eleinte nagyméretű köztéri szobrokat alkotott, ez volt művészete középpontjában. Számára egy szobor a csendes kifejezés leghangosabb művészete. 2017 óta lakik Magyarországon. Nálunk főleg miniszobrairól híresült el. A miniszobrok helyét ábrázoló térképet ezen az oldalon találod.

(Forrás: Mi és hol van a világon? – HVG könyvek, olyanjo.hu)

Kategóriák
Kultúra Mi és hol van a világon?

Művészet

A művészeteket a világ minden táján nagyra értékelik, hiszen kultúrát közvetítenek, érzelmeket fejeznek ki, történelmi és hétköznapi eseményeket ábrázolnak, bemutatják, mint jelent embernek lenni. A világ nagy művészeinek alkotásai gyakran hatalmas összegekért kelnek el.

2012 májusában a Sikoly c. kép például 120 millió dollárért kelt el egy árverésen. Edvard Munch alkotása ekkor vált a világ legdrágább festményévé.

Edvard Hopper (1882-1967), USA – Hopper realista festő volt. Ez a stílus a maga valójában ábrázolja a világot. Hopper egyszerű színeket használt, és gyakran festett magányosnak tűnő embereket.

Frida Kahlo (1907-1954), Mexikó – Frida Kahlo súlyos balesete után kezdett festeni. Leginkább önarcképeiről ismert. Merész, vidám színeket használt, képein leginkább a mexikói népművészet hatása érzezhető.

Victor Meirelles (1832-1903), Brazília – Meirelles vallásos és háborús témájú képeivel, valamint a brazil történelem epizódjainak ábrázolásával vált híressé és elismertté a 19.sz.-ban. Az első mise Brazíliában c. festménye (1861) a mai napig szerepel a brazil kisiskolások történelemkönyvében.

Andy Warhol (1928-1987), USA – Warhol a pop-art úttörőjeként vált híressé. (A „pop” a populáris, azaz népszerű kultúrára utal.) Warhol híres emberek közismert képeit, illetve mindennapos tárgyakat, pl. leveskonzervdobozokat használt fel műalkotásaiban. A reklámból, a tévéből és a képregényekből merített ihletet.

Edvard Munch (1863-1944), Norvégia – Munch expresszionista művész volt. Az expresszionisták az emberek vagy tárgyak precíz ábrázolása helyett érzelmeket közvetítenek alkotásaikban. Munch legismertebb képe A sikoly (1893), amely egy halálra rémült arcú alakot ábrázol.

Thomas Gainsborough (1727-1788), Anglia – Gainsborough, a 18. sz.-i brit tájképfestő iskola megalapítója portrékat és tájképeket egyaránt festett. A Mr és Mrs. Andrews (1750) korai mesterművei közé tartozik.

Claude Monet (1840-1926), Franciaország – Az impresszionisták – köztük Monet is -úgy ábrázolták a dolgokat, ahogy az adott pillanatban látták. Gyakran dolgoztak apró, vékony, jól látható ecsetvonásokkal.

Pablo Picasso (1881-1973), Spanyolország – Többek között a kubizmus alapítója. Ez a művészeti stílus geometriai formákkal ábrázolt embereket és tárgyakt, és gyakran láttatta őket egyszerre több nézőpontból. Picasso a becslések szerint mintegy 148000 művet alkotott élete során.

Eugéne Delacroix (1798-1863), Franciaország – Delacroix a romantikus festők közé tartozott, akik a képzeletre és az érzelmekre helyezték a legnagyobb hangsúlyt. A Szabadság vezeti a népet c. festményét (1830) a francia király, X. Károly hatalmának megdöntése ihlette.

Marc Chagall (1904-1989), Oroszország – Chagall expresszionista és kubista képeket festett, de emellett ólomüveg ablakokat is készített. Híresek falusi jelenetei és levegőben úszó szerelmeseket ábrázoló képei.

Tamara de Lempicka (1898-1980), Lengyelország – Az 1920-as és 1930-as években De Lempicka volt a leghíresebb art deco festő. Ezt a stílust geometriai formák és erőteljes, vidám színek jellemzik. De Lempicka extravagáns életet élt, többnyire gazdagok és híresek köreiben forgolódott.

Caravaggio (1570-1610), Itália – Caravaggio a művészetet megújító barokk festők közé tartozott. Idealizált alakok és tájak helyett sokkal inkább valósághű képeket festett. A művészet történetének egyik legnagyobb hatású festője.

Basawan (1580-1600 körül), India – Az elsősorban miniatűr jeleneteket festő Basawan illusztrálta az Akbarnamát, a harmadik mogul uralkodó, Akbar hivatalos krónikáját.

Willie Bester (1956- ), Dél-Afrika – Bester kollázsaihoz és szobraihoz újrahasznosított anyagokat, valamint fémtelepeken és bolhapiacokon talált tárgyakat használ fel. 1992-es Tribute to Biko (Tisztelgés Biko előtt) c. alkotásával a dél-afrikai faji egyenlőségért harcoló Stehpen Bikónak állított emléket.

Yannima Tommy Watson (1935- ), Ausztrália – Tommy Watson 2001-ben, a 60-as évei közepén kezdett el festeni, de hamarosan Ausztrália egyik legkiválóbb bennszülött festőjévé vált. Képei az őslakosok teremtéstörténetének mitikus helyéhez, az Álomidőhöz kapcsolódnak.

Jüe Min-csün (1962- ), Kína – A Pekingben élő Min-csün elsősorban azokról az olajfestményeiről híres, amelyeken arcára fagyott mosollyal saját magát ábrázolja különböző pózokban és szituációkban. Szobrokat, akvarelleket és nyomatokat is készít. Először 1987-ben állította ki munkáit, 2007–ig pedig már 13 képet értékesített, darabját 1 millió dollárért is meghaladó áron.

Kacusika Hokuszai (1740-1849), Japán – Hokuszai talán a leghíresebb japán metszetkészítő. Fametszetei között tájképek, pl. A nagy hullám Kanagavánál c. alkotás (1831), illetve hétköznapi jelentek ábrázolásai is megtalálhatók.

Az alkotási folyamat maga, a velünk született adottságinktól függetlenül fontos, hogy életünk része legyen, hiszen az alkotás közben felszabaduló kreatív energia adja azt a szükséges pluszt, mely a hétköznapokban való tovább haladáshoz szükséges. Nem szükséges mindenkinek ismert és elismert művésszé válnia, már önmagában örömöt adhat a kikapcsolódás, az elmélyülés, az alkotás maga.

Kategóriák
Kultúra Mi és hol van a világon?

Kalandra fel!

Manapság rengeteg ember utazik a világ minden tájára kalandot, szórakozást és a természeti csodák felejthetetlen élményét nyújtó üdülési lehetőségeket keresve. Hogy melyek a világ legizgalmasabb turistaútvonalai és célpontjai? Nézzünk körbe a nagyvilágban!

Kalandturizmus – Aki izgalmakkal teli kikapcsolódásra vágyik, olyan tevékenységeket is kipróbálhat, mint a vadvízi evezés, az ejtőernyős ugrás, a szörfözés vagy a kietlen helyeken való túrázás. Tudtad, hogy az ejtőernyősök szabadesés közben akár a 200km/h-s sebességet is elérhetik?

  • Salmon-folyó, Idaho, USA – Vadvízi evezés – Úgy is hívják, hogy „a folyó, ahonnan nincs visszatérés.” Elképesztő kanyonok között száguldhatunk az erős sodrásban.
  • Kalifornia, USA, szörfözés Mavericksnél – Csak felkészült szörfösök kockáztathatják meg, hogy Mavercksnél a hatalmas, akár 15m-t is elérő, vad hullámokat meglovagolják.
  • Inka-ösvény, Peru – Az Inka Birodalom csodálatosan megőrzött romvárosa, Machu Picchu hegyeken és dzsungeleken keresztül túrázva közelíthető meg. Ezt a 15. században épült, majd évszázadokon át elfelejtett települést 1911-ben fedezték fel újra.
  • Annapurna-körút, Nepál – Ez a túraútvonal a Himalája elképesztő tájain, az Annapurna félelmetes csúcsainak árnyékában halad.
  • Ejtőernyőzés Queenstownban, Új-Zélandon – Queenstown felett 4500 m-rel kilépünk a repülőgépből, 60 másodpercig szabadesésben zuhanunk, majd a kioldókötél meghúzásával kinyitjuk az ejtőernyőt, és lassan lebegve leereszkedünk a földre.

A világ legnagyobb óriáskerekei – Lehetne-e kellemesebb programmal kezdeni egy városnézést, mint a világ egyik legelképesztőbb forgó kilátójának magasából gyönyörködni a lélegzetelállító panorámában?

  • London Eye, Egyesült Királyság – A londoni óriáskerék 135 m-es legmagasabb pontjáról 40 km távolságba lehet ellátni.
  • Bécsi óriáskerék, Ausztria – Az 1897-ben felállított, 65 m magas szerkezet a legkorábbi óriáskerekek egyike volt.
  • A szingapúri Flyer – A világ legmagasabb, 165 m magas óriáskereke, amelyről 45 km távolságba lehet ellátni.
  • Nancsang Csillaga, Kína – A 160 m magas óriáskerék nyolcszemélyes gondoláiban ülve fél óra alatt tehetünk meg egy kört.
  • Tempozan óriáskerék, Osaka, Japán – Az 1997-ben átadott, 112,5 m magas óriáskerék színes fényeivel a másnapi időjárást jelzi előre: a narancssárga napsütést, a zöld felhős időt, a kék pedig esőt jelent.

A legjobb búvár- és sznorkelező helyek – Csak egy csobbanás, és elmerülhetünk a korallzátonyok és víz alatti barlangok varázslatos világában. Együtt úszhatunk a halakkal… Csak a mérgesebb fajtákra figyeljünk oda!

  • Gran Cenote, Mexikó – Álló és függő cseppkövek csodálatos látványa tárul a hatalmas, víz alatti barlangrendszerbe alámerülő búvárok szeme elé.
  • Bonaire, Karib-szigetek – A kis sziget körül több, mint 80 kitűnő búvárhelyszín található, ráadásul háromféle tengeri teknős is él itt.
  • Akaba, Jordánia – Mindössze 1,5 m mélyre merülve elképesztő korallokat és színes halak özönét láthatjuk.
  • Maldív-szigetek – Zátonyairól, barlangjairól és igen gazdag tengeri élővilágáról híres.
  • Sipadan szigete, Malajzia – A tápanyagokban igen gazdag tengervíz a világ egyik legjobb helye a tengeri állatok, pl. tengeri teknősök, kalapácsfejű, szirti és lepoárdcápák, barrakudák és papagájhalak megfigyelésére.

Az öt legszebb tengerpart – Pihenés, lazulás és napozás a homokos parton. És hogy melyiken? A lenti összeállításban a legjobbak szerepelnek.

  • Kaunaoa-öböl, Hawaii – A szokásos úszás és napozás mellett a víz felszínén lebegve (sznorkelezve) tanulmányozhatjuk a tenger élővilágát. Éjszakánként az ördögráják táplálkozási szokásait figyelhetjük meg az öbölben.
  • Bora Bora, Francia Polonézia – Ez mindössze egy 29 km hosszú szigetecske, amely valójában egy kilyukadt vulkán maradványa, csodás, fehér homokkal borított partjairól és pálmafákkal szegélyezett, türkizkék lagúnáiról híres.
  • Palm Beach, Florida, USA – A milliomosok körében igen kedvelt Palm Beach egyszerre kellemes éghajlatú, meleg vízű üdülőhely és fényben úszó, nyüzsgő város.
  • Seychelle-szigetek – Ezt a Madagaszkártól északkeletre fekvő, csodálatos szigetcsoportot 155 sziget alkotja.
  • Fraser-sziget, Ausztrália – Az 1660 km2 területű háborítatlan természeti szépség a világörökség része.

Az öt legizgalmasabb szafari – A szafarin testközelből élvezhetjük a természetet: vadállatokat figyelhetünk meg természetes élőhelyükön, szemtanúi lehetünk nagy vonulásoknak, és különleges fajoknak.

  • Galapagos-szigetek, Ecuador – Ez az elszigetelt szigetcsoport számos különleges faj, pl. óriásteknősök, leguánok és számos pintyféle hazája.
  • Pantanal, Brazília/Bolívia/Paraguay, Dél-Amerika – Ezen a mocsaras területen él Földünkön a legtöbb jaguár, de Pantanal gazdag állatvilágához több, mint ezer madárfaj, köztük gólyák és arapapagájok, valamint 300 emlősfajta, pl. tapírok és hangyászok is tartoznak.
  • Bwindi Nemzeti Park, Uganda – A világ összes hegyi gorillájának a fele itt él, de zsiráfokkal és oroszlánokkal is találkozhatunk.
  • Masai Mara, Kenya – Ebben a nemzeti parkban oroszlánokat, leopárdokat és csimpánzokat, valamint csodákban vonuló zebrákat, gazellákat és gnúkat figyelhetünk meg.
  • Okavango-delta, Bostwana – Hatalmas, dübörgő bölény- és elefántcsordák, valamint veszélyeztetett állatok, köztük hiénakutyák élnek itt.

A kínálat széles, gazdag és koránt sem teljeskörű. Bátran bökjünk rá a térképre és induljunk útnak. A világ csak arra vár, hogy felfedezzük.

(Forrás: Mi és hol van a világon? – HVG könyvek)

Kategóriák
Kultúra Mi és hol van a világon?

Szent helyek

Az a hely, amelyet egy vallás követői szent helynek tartanak, sokszor az adott vallás spirituális központja. Ez a hely lehet a hit kiindulópontja, zarándokhely vagy a vallás hivatalos székhelye. Az egyes vallások elterjedése országonként eltérő. Bizonyos országokban több millióan lehetnek a többségitől eltérő vallás követői, vagy vallástalanok.

A legtöbb ember kötődik valamilyen valláshoz, még ha szertartásokon nem is vesz részt. Sokan hiedelmeik, szokásaik vagy őseik miatt kapcsolódnak az adott valláshoz.

Egyes vallások követői szám szerint:

  • Judaizmus – 14 millió
  • Szikhizmus – 23 millió
  • Buddhizmus – 376 millió
  • Hinduizmus – 900 millió
  • Iszlám – 1,5 milliárd
  • Kereszténység – 2,1 milliárd

Az elmúlt 200 évben új vallási mozgalmak is kialakultak:

  • 1886, Haifa – Bahái hit
  • 1931, Jamaica – Rasztafári vallás
  • 1966, New York – Krisna-tudatúak

A három nagy világvallás – a judaizmus, a kereszténység és az iszlám – szent helyeik tekintetében egy helyen központosul, Jeruzsálemben. Itt található a Siratófal, mely a zsidók szakrális imahelye. A keresztények szerint a Szent Sír-templomnál temették el Jézus Krisztust. A Sziklamecsetet pedig Mohamed próféta mennybemenetelének helyszínén építették meg.

Kereszténység

A keresztények Jézus Krisztusban Isten fiát tisztelik. A vallás három fő ága az ortodox, a katolikus és a protestáns kereszténység.

Szent helyeik:

  • Sioni Szűz Mária-templom – Az etióp ortodox egyház szíve, ahol a legenda szerint a Tízparancsolat kőtábláit tartalmazó frigyládát őrzik.
  • Szent Száva templom, Belgrád – 1989-ben Szerbiában épült meg a világ legnagyobb keleti ortodox temploma.
  • Vatikán – A római katolikus egyház központja.
  • Guadalupei Szűzanya – A Mexikóvárosban található híres Szűz Mária-ikon a római katolikusok fontos zarándokhelye.
  • Aparecidai Miasszonyunk, Sao Paolo, Brazília – Évente 8 millió katolikus zarándok keresi fel ezt a híres Szűzanya-szobrot.
  • Szent Ágoston-templom, Manila – A Fülöp-szigetek 1607 óta bombázásokat és földrengéseket is túlélt , legrégebbi temploma.
  • Mindenszentek temploma, Németország – Luther Márton e vártemplom kapujára szegezte tételeit, elindítva a protestantizmust.
  • Canterbury katedrális – Az anglikán protestáns egyház zarándokhelye és világközpontja.
  • Szent Péter-templom, Bermuda – A legrégebbi anglikán templom Nagy-Britannián kívül.
  • Salt Lake Temple, USA – Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, azaz a mormon egyház legnagyobb imaközpontja.

Távol-keleti vallások

Az alábbi vallások egyszerre vannak jelen Kínában és Japánban:

  • Konfucianizmus – Szent helye a Nagy Tettek csarnoka Csüfuban. A tanító, Konfuciusz legnagyobb és legrégebbi temploma.
  • Taoizmus – Szent helye a Fehér Felhő Templom. A kínai taoizmus központja Pekingben.
  • Sintó – Szent helye: Izumo-taisa, Japán. A japán császár családi szentélye.

Iszlám

Az iszlám vallás követői, a muszlimok egy istenben hisznek, akinek a prófétája Mohamed (570-632). A vallás követői között még a kezdeti időkben szakadás történt, így jött létre a szunnita és a síita irányzat.

Szent helyeik:

  • Mekka – Valamennyi muszlim szent helye, Mohamed szülővárosa.
  • Medina – Itt található az iszlám próféta, Mohamed temetkezési helye.
  • Kairouan, Tunézia – A szunnita iszlám negyedik városa, az iszlám tanok központja.
  • Nedzsef, Irak – A siíta muszlimok harmadik városa, itt található első imámuk, Ali imám sírja.
  • Konya, Törökország – A szúfi misztikus filozófus, Rumi szülőhelye.
  • Demaki Nagy Mecset – Ez a 15. sz-ban épült mecset az egyik legrégebbi Indonéziában.

Indiai vallások

Számos világvallás Indiából indult, vagy ahogy a zorosztrizmus, itt honosodott meg.

Hinduizmus – szent helyek:

  • Váránaszi – A legszentebb hindu város. A fürdőzők lépcsősoron mennek le a Gangesz folyóhoz.
  • Dvárka – Zarándokhely, szent város, a Char Dham nevű hindu zarándoklat négy székhelyének egyike.
  • Uddzsaín – India hét szent városának egyike Váránaszi és Dvárka mellett.

Buddhizmus – szent helyek:

  • Bodh-Gaja – A buddhizmust alapító Buddha itt érte el a megvilágosodást.
  • Dzsokhang, Lhásza, Tibet – A tibeti buddhizmus legfontosabb és legszentebb temploma.
  • Svedagon Pagoda, Rangun, Burma – Ebben a hatalmas, aranyozott épületben Buddha ereklyéit őrzik.

Szikhizmus – Harmandír Szahib, más néven az amritszári aranytemplom, a szikhek szent helye.

Dzsainizmus – Pawapuri, a dzsainok szent helye, ahol egyik jelentős tanítójuk megvilágosodott.

Zoroasztrizmus – Iranshah Atash Behram, Uvada. A Perzsiából (Iránból) elinduló zoroasztrikus vallás fontos tűztemploma.

(Forrás: Mi és hol van a világon? – HVG könyvek)

Kategóriák
Kultúra Mi és hol van a világon?

Nyelvek

Tudtad, hogy a világon beszélt nyelvek száma: 7105?

A világ bizonyos részein a népszerűbb nyelvek vették át az uralmat. Európa mintegy 740 milliós lakossága ma csupán 284 élő nyelvet beszél, ugyanakkor a több, mint 1 milliárdos népességű Afrikában a mai napig 2146 nyelv van használatban. Észak- és Dél-Amerikában 1060, Ázsiában 2034, Csendes-óceáni térségben 1311 ismert nyelvet dokumentáltak.

A legelterjedtebb nyelvek erős dominanciáját mutatja, hogy a világ népességének 80%-a a 7105 élő nyelv közül csupán 83-at használ.

Nyelvek, beszéd, kommunikáció nélkül az élet elképzelhetetlen. A különböző közöségek közötti kapcsolatok bővülésével bizonyos nyelvek elterjedtek, és azokat egyre többen kezdték beszélni, míg mások visszaszorultak, vagy akár ki is haltak. Bizonyos nyelvek nem csupán egyetlen országban töltik be az uralkodó nyelv szerepét. Elterjedtek más országokban is, sőt, van ahol az ország első számú nyelvévé váltak. Ezekben az országokban párhuzamosan léteznek második, harmadik, sőt néha további nyelvek is.

A legtöbb beszélő által használat nyelv: angol, spanyol, német, olasz, kínai, arab, orosz, francia, portugál, holland, koreai, maláj, szuahéli, perzsa.

Nézzünk be a világ egyes részeire.

Kalifornia, USA – Itt 200 éve még 90 különböző nyelvet beszéltek az őslakosok. Mára mintegy 50 maradt fenn, és mind a veszélyeztetett nyelvek közé tartozik.

Jucsi, USA – A jucsi indiánok nyelve ún. szigetnyelv, ami azt jelenti, hogy a kutatók semmiféle kapcsolatot nem találtak közte és más élő nyelvek között.

Spanyol, USA – Az amerikaiak 12%-nak spanyol az anyanyelve, ennek köszönhetően

Chamicuro, Peru – Ezt az indián nyelvet a chamicuro közösség mindössze két tagja beszéli.

Guarani, Paraguay – A dél-amerikai országok többségében a spanyol az uralkodó nyelv, Paraguayban viszont az őslakosok nyelve, a guarani is hivatalos.

Holland, Suriname – Suriname hivatalos nyelve a holland, de a lakosság 40%-a a helyi nyelvet, a szranai tongót is beszéli.

Skandináv nyelvek – Ebbe a csoportba igen hasonló nyelvek tartoznak: a norvég, a svéd, az izlandi és a dán. Akik beszélik az egyik nyelvet, jó eséllyel értik a másikat is.

Kamerun – Kamerunban több, mint 280 különböző nyelvet beszélnek, ebből 16 súlyosan veszélyeztetett.

Teri számi, Oroszország – Az Északi-sark vidékének őslakosai, a számik egyik nyelve. Egy 2010-es kutatás szerint már csak két ember beszéli.

Oroszország – Az orosz mellett még 5 olyan nyelv van Oroszországban, amelyet legalább 1 millióan beszélnek: a tatár, az ukrán, a baskír, a csecsen és a csuvas. Az ország kisebbségi nyelvei közül legalább tízet kihalás fenyeget.

India nyelvei – Indiának 22 hivatalos nyelve van, a kormány azonban csak a hindit és az angolt használja.

Kínai – A mandarin kínait beszélők száma kb. 1 milliárdra tehető. A világ összes nyelve közül a legtöbb embernek ez az anyanyelve.

Pápua Új-Guinea – Több száz nyelvet használnak itt, így a nyelvek szempontjából ez Földünk legváltozatosabb helyszíne.

Vanuatu – A szigetcsoport 18 nyelvét már összesen csak tízen beszélik folyékonyan.

Ausztrália nyelvei – Az európai telepesek megjelenése előtt az őslakosok közel 400 nyelvet beszéltek. Napjainkban mindössze kb. 15-öt ismer az összes korosztály. További 7 nyelvet már csak az idősek beszélnek, ami azt jelenti, hogy beavatkozás nélkül ezek hamarosan ki fognak halni.

A nyelvek akkor tűnnek el, amikor már nincsenek beszélőik. A régi nyelvek kihalásához vezethetnek pl. a háborúk, vagy a városiasodás. A nyelvek eltűnése igencsak felgyorsult – több, mint 200 olyan nyelv létezik, amelyet kevesebb, mint tízen beszélnek.

Forrás: Mi és hol van a világon? – HVG könyvek