Kategóriák
Érdekességek a természetről

Hullócsillagok

Te tudod mi az a hullócsillag, tudományos nevén meteor? A meteor az a fényjelenség, amit az űrben keringő kisebb kövek vagy porszemek keltenek a légkörben. A fényjelenséget oka, hogy a nagy sebbesség miatti surlódástól felizzva elektromos töltéssel rendelkező kis részecskék keletkeznek körülöttük.

A népi hiedelem szerint, ha kívánunk valamit, amikor hullócsilaggot látunk, akkor teljesül a kívánságunk. Tűzgömbnek akkor nevezünk egy hullócsillagot, amikor kiemelkedő fényjelenséggel jár. A zuhanás után esetleg megtalálható kőzetanyagot nevezzük meteoritnak.

Az év egyik leglátványosabb, és Magyarországról általában a legjobban megfigyelhető csillaghullását az augusztusi Perszeidák meteorraj adja.

A Perszeidák első megfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában. A számítások szerint az üstökös már ezt megelőzően is keresztezhette a Föld pályáját, így akár sok ezer éves is lehet az áramlat, csak feljegyzések nem maradtak róla korábbról.

Az üstökös pályája mentén szétszórt por mára egy igen széles lepellé terebélyesedett, így már július második felében is láthatunk kis számban Perszeida meteorokat. A porfelhő legsűrűbb részén minden évben augusztus 11-13-a környékén haladunk át, de előtte és utána is igen jól megfigyelhető, intenzívebb meteortevékenységet láthatunk esténként, ha feltekintünk az égre.

A meteorok a Perszeusz csillagkép irányából látszanak jönni, innen az elnevezés, de valójában nem onnan indulnak, így az égbolt bármely részén feltűnhetnek. A tapasztalatok szerint északi irányba nézve láthatjuk a legszebb, leglátványosabb hullócsillagokat.

Igaz, már az ókorban is készítettek feljegyzéseket a nyár végi csillaghullásokról, és a későbbi időszakokból is több írásos dokumentáció található, ami foglalkozik a témával. Mindezek ellenére viszonylag későn, 1835-ben írta le pontosan a visszatérő ciklikusságot és a megfigyelés pontos irányát, azaz a Perseus csillagképet egy belga csillagász, polihisztor, Adolphe Quetelet. A Perseidák elnevezés is ekkortól használatos.

(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage kidaó, Wikipédia, eumet.hu)

Kategóriák
Találós kérdések

Nap, hold és a csillagok

A világgal egyidős, mégsincs esztendős. (napsugár)

Út-fut, minden házba befut. (napfény)

Balta nélkül, csákány nélkül jeget tör. Mi az? (napsugár)

Legnagyobb a világon, s a legkisebb lyukon is befér. Mi az? (naspugár)

Eső veri, nem ázik, ha fagy éri, nem fázik. Mi az? (napsugár)

Magasabb a toronynál, vékonyabb a nádszálnál. Mi az? (napsugár)

Koszorús lány kútba néz. Mi az? (Nap)

Bejárta a nagyvilágot, mégse fárad el. (Nap)

Úton megyen nem poroz, vízen megyen nem csobog, nádon megyen nem suhog, sáson megyen, nem susog, eső éri, nem ázik, ha fagy éri, nem fázik. Mi az? (napsugár)

Tőle bizony fut a tél, hát még a hó, jaj de fél! Előcsalja a rügyet, kinn a mezőn a füvet. Hajnalban jön, este megy, arcodat pirítja meg, ablakokat nyitogat, mi a neve, mondd ki! (nap)

Aranyméz lajtorja égből a földre, felkúszol, lecsúszol kedvedet töltve: arcodat befutja mennyei repkény. Mi az? (napfény)

Mindennap felkel láb nélkül. Mi az? (Nap)

Mindennap süt, mése eszik süteményt. (Nap)

Ismerek két péket, de furcsák, nézzétek! Az egyik nappal süt, a másik éjjel süt, még sincsen kenyerük. (Nap és a Hold)

Szegényt és gazdagot egyformán melegít. Mi az? (Nap)

Mikor felkel, minden éled, életre kel a természet. Mozdul növény, állat, ember, levegő, víz felhő, tenger. Mi az? (Nap)

Mindennap beköszönt hozzánk, sok jót tesz velünk, szeretjük is őt, de szemünkkel mégis elkerüljük. Mi az? (Nap)

Éjjel-nappal nincs nyugalma, két világ a birodalma. Soha-soha el nem fárad, körülötte fényesség árad. A sötétség úgy fél tőle, mindenütt elszalad előle, de nyomban, hogyha távozik, a nappal éjre változik. Mi az? (Nap)

Fenn lakom az égen, melegít a fényem, sugárból van bajszom, este van, ha alszom. Ki vagyok? (A Nap)

Mikor fekszel, ő akkor kél. Egyszer egész, máskor csak fél. Nincsen tüze, mégis lámpás, a vándornak szinte áldás. Mi az? (Hold)

Hol volt, hol nem volt, magasan volt, zsemle volt, sarló lett és kifli lett, ki mondja meg, hogy mi ez? (Hold)

Aranylabda örök lámpás, egyszer kerek, másszor csámpás. Mi az? (Hold)

Nappal nem látok, éjjel világítok. Sötétben ragyogok, körülöttem csillagok. Ki vagyok? (Hold)

Kék mezőben szép ezüstnyáj legelész, közötte egy fényes pásztor heverész. Nappal akármerre nézem, keresem, nem tudok rájuk találni sohasem. Mik ezek? (Hold és a csillagok)

Bársony mezőn gyémántos nyáj legel. A nyájra színarany pásztor ügyel. Gyűl, gyűl a nyáj, míg terül az álom, feljő a nap – sehol se találom. Mi az? (Hold és a csillagok)

Aranydiót gyűjt a hajnal ezüst kosarába, hogy az este felhordja majd sötét padlására. Mik azok? (csillagok)

Sötét bársony széjjelterül, rajta ezer lámpácska ül. Mik azok? (csillagok)

Gyöngyszekér kormos mezőben időtlenül vágtat. Lovat nem látni, csupán a patavert szikrákat. Mi az? (Göncölszekér)

Szekeremnek van kereke négy, de te azzal sehová se mégy. Én se ültem rajta soha még, messze van az ide, mint az ég. Mi az? (Göncölszekér)

Melyik szekérre nem lehet szénát rakni? (Göncölszekérre)

Az én tojásom olyan tyúk: tojást tojni sose tud. Nem kotkodál – torka nincs, nem borzas, mert tolla sincs. Az én tyúkom nem eszik darát, ocsút, tegerit, s ha hiszitek, hogyha nem, nem is iszik sohasem. Mégis megvan régóta, sok millió év óta, de nappal őt nem látni, éjjel szokott sétálni. Az én tyúkom olyan tyúk, ki tudja, hogy milyen tyúk? (Fiastyúk)

Melyik út nem porzik sose? (A tejút)

Fekete kancsóból kiömlött a tej, fényesen folydogál, sosem folyik el. Mi az? (Tejút)

Melyik úton nem járt még soha ember? (Tejúton)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)