Címke: képességfejlesztés

Kategóriák
Képesség- és készségfejlesztő játékok Több, mint játék

Titkos üzenet

Helyszín: egy erdei tisztás vagy mező

Életkor: 4 éves kortól

Létszám: 12-16 fő

A játék célja: gyorsaság, emlékezet

Kellékek: papír és toll

A játék felvezetése

Hajdanán a Colorado folyó egyik indiánok lakta kanyonja ideális helynek bizonyult a fehér emberek számára, hogy vasútvonalat építsenek. A vasúttársaság az indiánok beleegyezése nélkül kezdte meg az építést.

Amint az indiánok értesültek erről, harci színekbe öltöztek, és csapatot küldtek a helyszínre. A vasúti építkezés híre törzsről törzsre szállt…

A játék menete

A gyerekeket 6-8 fős, egyenlő létszámú csapatba osztjuk. kijelölünk egy 30-50 méter átmérőjű kör alakú ösvényt, de használhatunk erdei csapást is. A csapattagok az ösvény mellett felsorakoznak.

A startjelre a játékvezető minden csapat első tagjának átnyújt egy üzenetet (ami lehet a fenti leírás is). A csapat első tagja megpróbálja megjegyezni az üzenetet, majd odafut a társához, aki pár méterre áll tőle, és emlékezetből továbbadja az üzenetet. Az utolsó csapattag elmondja az üzenetet a játékvezetőnek, vagy leírja egy papírra.

Az üzenet célba jutásának ideje és az üzenet pontossága alapján lehet értékelni a munkát.

A játék lehetséges variációi

  • Az üzenet hossza változtatható a gyerekek korának és képességének megfelelően.
  • A csapattagok távolabb állnak egymástól.
  • A 2 csapat ellenkező irányba halad az üzenet közvetítésében.

(Forrás: Lohász Cecília, Sőregi Viktória: Több, mint játék)

Kategóriák
Képesség- és készségfejlesztő játékok Több, mint játék

Zenekar

Helyszín: egy erdei tisztás vagy mező

Életkor: 4 éves kortól

Időtartam: 30 perc

A játék célja: kreativitás

Kellékek: fadarabok, botok, kövek, száraz ágak, kis ágak, üvegdarabok, toboz, széna, nád stb.

A játék felvezetése

Megannyi állat jön inni az erdei tóhoz a hosszú, meleg nyári napok végén. Mindegyik magával hozza a saját hangszerét, és hosszú órákat töltenek el együtt közös zenéléssel.

A játék menete

Mindenki keressen olyan tárgyat az erdőben, amelyet hangszerként használhat. Fel kell hívni a gyerekek figyelmét arra: olyat keressenek, aminek van hangja, és természetes anyagból van (pl. üssünk össze botokat és köveket, tördeljünk száraz füvet vagy tobozt, fütyüljünk üvegdarabokkal stb.)

Miután mindenki visszaért, tartsunk egy hangszerbemutatót, szólaltassuk meg azokat. Nevezzünk ki egy karmestert, és a hangszerek jellege szerint alakítsunk egy zenekart: dobok, rézfúvósok, első-, második hegedű, vonósok, kíséret stb. A karmester pálcával dirigál, mutatja a hangerőt és a ritmust.

A zenekar különböző stílusú dalokat is előadhat – esetleg saját dalokat is komponálhatnak.

A játék lehetséges variációja

Osszuk a gyerekeket 4-6 fős csoportokra. Mindegyik csoport saját együttest alakíthat, és betanulhatnak egy zeneszámot, vagy komponálhatnak saját muzsikát is. Majd egy koncert keretében zeneszámaikat előadhatják a többi “együttesnek”, akik kitalálják, melyik dalt hallották.

Jó tanács a vezetőknek

A gyerekek egyesével induljanak, hogy ne tudják egymást utolérni a kincskeresés során.

(Forrás: Lohász Cecília, Sőregi Viktória: Több, mint játék)

Kategóriák
Képesség- és készségfejlesztő játékok Több, mint játék

Az erdő szörnye

Helyszín: erdő, mező, játszótér

Életkor: 4 éves kortól

Létszám: 8-12 fő

Időtartam: 30 perc

A játék célja: gyorsaság, kreativitás, bátorság

A játék felvezetése

A sűrű, sötét erdőben, ahol örök sötétség uralkodik, él egy titokzatos szörny. Soha senki nem látta, így nem tudni, hogy gonosz-e vagy barátságos. Azt beszélik, a szörny csak ül az erdő közepén, és őrzi a varázserejű titkos kincseit.

A játék menete

Olyan terepet válasszunk, ahol sok akadály (fa, patak, domb, farönkök, hasábok) található. A játéktér kb. 200×200 méteres legyen, jól kijelölt határokkal. A játékvezető szörnynek öltözik, és elrejt 10 különböző tárgyat maga körül. Amikor a játék kezdetét veszi, a gyerekek megpróbálják megtalálni az erdei szörnyet és a varázserővel bíró tárgyakat. Ha a szörny meglátja valamelyik játékost, és a nevén szólítja, vissza kell térniük a kiindulópontra (vagy kiesnek a játékból, vagy később visszamehetnek a játékmezőre). 10 vagy 30 perc múlva a játékvezető leállítja a játékot, a játékosoknak fel kell sorolniuk azoknak a tárgyaknak a nevét, amire emlékeznek.

A játék lehetséges variációi

  • Lehet egynél több erdei szörny is, de fejenként csak 3-4 tárggyal rendelkeznek. A terephez és a csapathoz mérten határozzuk meg a játékidőt.
  • A szörny kissé távolabb, de látótávolságon belül helyezi el a tárgyakat, és a gyerekek megpróbálják ezeket ellopni.

(Forrás: Lohász Cecília, Sőregi Viktória: Több, mint játék)

Kategóriák
Képesség- és készségfejlesztő játékok Több, mint játék

Egyiptomi hieroglifák

Helyszín: erdő

Életkor: 8 éves kortól

Létszám: maximum 20-25 fő

Időtartam: 15-20 perc

A játék célja: fizikai kondíció növelése, gyorsaság

Kellékek: 5-20 színes kártya

A játék felvezetése

Egyiptomban számos műemlék között a legnagyobbak és legkülönlegesebbek a piramisok. Sok tudós próbálja megfejteni az antik egyiptomi írást, a hieroglifákat. A szöveg megfejtéséhez nem elég csak egy-két piramist megtekinteni, össze kell gyűjteni az üzeneteket a különböző azonos területen található piramisokból is.

Játék menete

Válasszunk ki ötször 200×200 méter nagyságú területet az erdőben. Mindegyik helyszínre helyezzünk el azonos színű kártyákat (személyenként egyet, helyszínenként egyféle színből). Minden játékosnak meg kell találni mindegyik helyszínt, elhozni egy kártyát mindenhonnan, és visszahívni azokat a kiindulópontra.

Minden kártyára lehet írni egy kisebb feladatot (találj egy tobozt, egyedi levelet, építs egy négyzetet természetes anyagokból stb.), amit végre kell hajtani a feladat megoldásához.

A játék lehetséges variációi

  • A gyerekek csapatokban vannak,
  • az időhatáron belül megszerzett kártyák száma számít.

(Forrás: Lohász Cecília, Sőregi Viktória: Több, mint játék)

Kategóriák
Képesség- és készségfejlesztő játékok Több, mint játék

Merre van az út?

Helyszín: tisztás

Életkor: 4 éves kortól

Létszám: párosan

Időtartam: 15-20 perc

A játék célja: bizalom, együttműködés

Kellékek: kendő vagy sál

A játék felvezetése

Ugye mindenki ismeri Jancsi és Juliska történetét? Emlékeztek arra a részre, amikor eltévedtek az erdőben, és Jancsi felmászott egy magas fa tetejére, hogy utat keressen? Amikor lejött, kézen fogta Juliskát, és kivezette az erdőből a fény felé. Mivel nagyon sötét volt, Juliska semmit sem látott. Jancsi segített neki, mutatta, hol vannak az ágak és farönkök, hogy el ne essen. Nemsokára egy kis házikóhoz értek… a mese többi részét már mindannyian ismeritek.

A játék menete

Állítsuk párba a gyerekeket, a pár egyik tagjának kössük be a szemét, a másik lesz a vezető. A játékvezető kijelöl egy területet, amit a pároknak be kell járnia. A csoport képességének megfelelően fokozatosan lehet nehezíteni a terepet.

A vezető feladata, hogy végigkísérje a párját a kijelölt pályán. A kezét fogva megpróbálja elmagyarázni a párjának, hogy pontosan mit kell csinálnia, hogy biztonságban átjussanak a területen.

A pálya végén szerepet cserélnek.

A játék lehetséges variációi

  • Egyik játékos sem beszélhet, de hozzáérhetnek egymáshoz.
  • A párok csak a mutatóujjukkal foghatják meg egymás kezét.
  • A vezető beszélhet, de nem érintheti meg a párját.
  • 6-8 fős csoportokba osztjuk a gyerekeket, akik fogják egymás kezét. Egyedül az első embernek nincs bekötve a szeme; neki kell a csoportot végigvezetni az akadálypályán. Ebben a variációban megtilthatjuk a kommunikációt.

(Forrás: Lohász Cecília, Sőregi Viktória: Több, mint játék)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A róka meg a gólya

A róka és a gólya már régóta barátok voltak, s elhatározták, hogy megvendégelik egymást. Először a gólya ment a rókához, s leültek a szépen terített asztalhoz. A gólya azonban egy falatot sem tudott enni, mert a róka lapos tányérba tette a vacsorát.

– Látom, nem vagy éhes – mondta, s befalta még a gólya ebédjét is.

Másnap a gólya vendégelte meg a rókát. A lomposfarkú hamarabb ott is volt, mint ahogy megbeszélték. Éhesen ült az asztalhoz, s várta, a finom falatokat. Igen ám, de a gólya hosszú nyakú edényben szolgálta fel az ebédet, s a róka még csak az orra hegyét sem tudta beledugni.

– Ejnye komám! Kiáltott fel mérgesen. – Hát sajnálod tőlem ezt a kis ételt? Nem tudok én ilyen edényből enni!

– Én sem tudtam a minap nálad jóllakni! – válaszolt a gólya. – Kölcsönkenyér visszajár!

Ezen aztán úgy összevesztek, hogy többé egy szót sem szóltak egymáshoz.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Milyen viszonyban volt egymással a gólya meg a róka?
  2. Hogyan vendégelte meg a róka a gólyát?
  3. Milyen tányérban adott neki vacsorát?
  4. Milyen edényből kellett ennie a rókának a gólyánál?
  5. Mi történt a barátságukkal?

Véleménykérő beszélgetés

  1. Csak akkor nem tud enni a róka egy edényből, ha nem fér bele a szája?
  2. Csak a róka nem tud enni olyan edényből, amibe nem fér bele a szája?
  3. Biztos, hogy nem tud enni a róka a hosszú nyakú edényből?
  4. Miért nem tud enni a róka a hosszú nyakú edényből?
  5. A valóságban is meghívja vendégségbe egymást a róka meg a gólya?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mi lehetett az oka annak, hogy a róka nem tudott enni a gólyánál?
  • mi történt, amikor a róka a hosszú nyakú edényben kapott enni a gólyától?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • ha hosszú nyakú edényben kapunk enni?
  • ha valamilyen edényből nem tudunk enni?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha a róka szája belefér a hosszú nyakú edénybe, akkor tud enni belőle. A róka nem tudott enni a hosszú nyakú edényből, tehát… (nem fért bele a szája az edénybe).
  2. Ha a róka szája nem fér bele a hosszú nyakú edénybe, akkor nem tud enni belőle. A róka szája nem fért bele a hosszú nyakú edénybe, tehát… (nem tudott enni belőle).
  3. Vagy belefér valakinek a szája a hosszú nyakú edénybe, vagy nem tud enni belőle. A gólya tudott enni a hosszú nyakú edényből, tehát… (belefért a szája az edénybe).
  4. Ha a róka hosszú nyakú edénybe kap enni, akkor fér bele a szája az edénybe, és ha nem fér bele a szája az edénybe, akkor nem tud enni belőle. Tehát, ha a róka hosszú nyakú edénybe kap enni, akkor… (nem tud enni belőle).

(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A nyúl meg a tavaszi hó

Egyszer tavasz felé azt mondta a hó a nyúlnak:

  • Igen gyöngének érzem magam. Beteg vagyok, talán meg is halok.

Azt felelte a nyúl:

  • Alighanem olvadsz, az a bajod. Ó, ó, de sajnállak! – Azzal leült egy buckára, és sírt-zokogott keservesen, úgy sajnálta a havat. – Sajnállak, hó, fáj a szívem érted! Mennyit szaladgáltam rajtad, jó meleg vackom volt alattad. Elrejtettél a róka, a farkas elől, fejemalja voltál, derékaljam voltál, födél a fejem fölött, védelmezőm, oltalmazóm. Fehér a bundám, te is fehér vagy, nem láttak meg az üldözőim. – Úgy sírt, hogy a hó is vele könnyezett. – Mi lesz velem nélküled? – kesergett tovább a nyúl. – Sas elragadhat, fülesbagoly a karmai közé kaphat, róka elfoghat, farkas széjjeltéphet. Mi lesz velem nélküled?

Aztán gondolt egyet:

  • Elmegyek én az erdő urához, megkérem szépen: kegyelmezzen meg neked, ne olvasszon el!

El is iramodott, meghajolt az erdő ura előtt, úgy kérte szép szóval: hagyja meg a havat. Azt mondta neki az erdő ura:

  • A nap hatalmasabb nálam, nem tudok vele versenyezni. A havat nem tudom itt marasztani. Hanem majd adok neked szép szükrebarna bundát a fehér helyett, abban elrejtőzhetsz nyáron erdőn-mezőn, száraz levelek közt, s nem bánt se róka, se farkas, se bagoly. Ne félj, no, és ne itasd az egereket!

Megvigasztalódott a nyúl, megtörülgette a szemét, és fölvette mindjárt az erdő ura ajándékait, az újdonatúj bundát. Azóta is két bundát hord a nyúl: fehéret télen, tavasztól őszig meg barnásszürkét.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Mikor panaszkodott a hó a nyúlnak?
  2. Mit csinált a nyúl?
  3. Miért sajnálta a havat?
  4. Kihez szaladt el a nyúl?
  5. Mit szeretett volna kérni?
  6. Mit ígért neki az erdő ura?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Ha egy nyuszi fehér, akkor tényleg nem lehet látni a hóban?
  2. Csak akkor nem lehet észrevenni a nyuszit a hóban, ha fehér a bundája?
  3. Soha nem lehet észrevenni a fehér nyuszit a hóban?
  4. Más fehér állatot sem lehet észrevenni a hóban?
  5. Valóban más színű a nyuszi bundája nyáron?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mi történik a nyuszival télen, ha hó van?
  • miért nem lehet észrevenni a fehér nyulat a hóban?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • ha azt akarjuk, hogy észrevegyenek bennünket?
  • ha azt akarjuk, hogy ne vegyenek észre bennünket?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha nem fehér a nyúl bundája, akkor az üldözői észreveszik a hóban. A nyulat az üldözői nem vették észre a hóban, tehát… (a nyúl bundája fehér volt).
  2. Vagy nem fehér a nyúl nyári bundája, vagy észreveszik az üldözői az erdőben. Az üldözői nem veszik észre az erdőben, tehát… (a nyúl nyári bundája nem fehér).
  3. Ha a nyúlnak fehér a bundája, akkor az üldözői nem veszik észre a hóban. A nyúlnak fehér a bundája, tehát… (az üldözői nem veszik észre a hóban).
  4. Ha a nyúl bundája fehér, akkor a hóban nem látszik, és ha a hóban nem látszik, akkor az üldözői nem veszik észre. Tehát, ha a nyúl bundája fehér, akkor… (az üldözői nem veszik észre).

(Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A kiskutya meg a szamár

A szamár megirigyelte a kiskutya jómódját, hogy neki szabad a legszebb szobába is bemenni, a legszebb vánkosra is ráfeküdni, egész nap csak sétál, nem dolgozik semmit, mégis mindennek a lángját, a javát kapja, neki meg csak a kóró meg a tüske jut.

  • Miért szeret téged úgy a gazdasszony? – kérdezte a szamár a kutyát.
  • Mert tudok farkat csóválni és két lábon szolgálni – felelte a kutya.
  • Na, ez nem nehéz dolog – felelte a szamár – majd én is megpróbálom.

Mikor nyitva volt a konyha, besomfordált. Két lábra állt, farkát billegtette, lábát nyújtogatta, hogy tenyerest adjon. A gazdaasszony megijedt, s a porolópálcával kiverte. Szegény máig töri a fejét azon, hogy miért kapott ő versét azért, amiért a kutya dicséretet.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Miért irigykedett a szamár a kiskutyára?
  2. Mit kérdezett tőle?
  3. Mit akart kipróbálni a szamár?
  4. Hová ment be?
  5. Mit szólt hozzá a gazdaasszony?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Lakhat-e egy szamár bent a lakásban?
  2. Miért kapott ki a szamár?
  3. Csak akkor kaphat ki egy szamár, ha megijeszti a gazdáját?
  4. Mindig kikap a szamár, ha megijeszti a gazdáját?
  5. Más miatt is kikaphat a szamár?
  6. A valóságban létezhet, hogy a szamár a gazdaasszonynak a kutyát utánozza?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mi lehetett az oka annak, hogy kikapott a szamár?
  • mit tett a gazdaasszony azután, hogy a szamár megijesztette?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • ha a szamár bemegy a házba?
  • hogy a szamár ne mehessen be a házba?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha a szamár megijeszti a gazdaasszonyt, akkor kikap. A szamár megijesztette a gazdaasszonyt, tehát… (kikapott).
  2. Ha a szamár nem ijeszti meg a gazdaasszonyt, akkor nem kap ki. A szamár kikapott, tehát… (megijesztette a gazdaasszonyt).
  3. Vagy nem ijeszti meg a szamár a gazdaasszonyt, vagy kikap. A szamár még nem kapott ki, tehát… (még nem ijesztette meg a gazdaasszonyt).
  4. Ha a szamár bemegy a házba, akkor megijeszti a gazdaasszonyt, és ha megijeszti a gazdaasszonyt, akkor kikap. Tehát, ha a szamár bemegy a házba, akkor… (kikap).

(Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A kis hajó

Sétálni indult Brekus, Kispipi, Egérke, Hangyácska és Katicabogárka. Elérkeztek egy patakhoz.

  • Fürödjünk meg! – brekegte Brekus, és beugrott a vízbe.
  • Nem tudunk úszni – mondta Kispipi, Egérke, Hangyácska és Katicabogárka.
  • Brehe-he-he! – nevetett rajtuk Brekus. – No hiszen, nem sokra megyek veletek! – És úgy kacagott, hogy majdnem a vízbe fúlt.

Nagyon megbántódott ezen Kispipi, Egérke, Hangyácska és Katicabogárka. Törték a fejüket, mitévők legyenek. Addig-addig törték a fejüket, amíg végre kitaláltak valamit. Kispipi elment, és hozott egy falevelet. Egérke egy fél dióhéjat. Hangyácska egy szalmaszálat vonszolt oda valahonnan. Katicabogárka pedig egy cérnaszálat. És nagy buzgón munkához láttak: a szalmaszálat bedöfték a dióhéjba, a falevelet cérnával hozzákötötték, és máris készen állt a kis hajó. A hajót vízre lökték. Beültek és elhajókáztak!

Brekus kidugta a fejét a vízből, hogy tovább nevessen rajtuk, de a kis hajó már messze járt… utol s érheted!

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Hová érkezett Brekus, Kispipi, Egérke, Hangyácska és Katicabogárka séta közben?
  2. Mit akart Brekus?
  3. Mit mondtak neki a többiek?
  4. Miért nevetett Brekus?
  5. Mit talált ki a többi állat?
  6. Miből építették a hajót?
  7. Ki volt a gyorsabb?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Csak akkor kel át hajóval valaki a vízen, ha nem tud úszni?
  2. Csak hajóval tud átkelni a vízen, aki nem tud úszni?
  3. Mindig hajóval kel át a vízen az, aki nem tud úszni?
  4. Hajó nélkül át tud kelni a vízen az, aki nem tud úszni?
  5. Az úszni nem tudás az oka annak, hogy hajóval kel át valaki a vízen?
  6. A halon és a békán kívül van olyan állat, amelyik tud úszni?
  7. A pipi, az egér, a hangya, a katicabogár tud úszni?
  8. Minden állat meg tud tanulni úszni?
  9. Létezik a valóságban, hogy az állatok hajót építenek?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mi lehet az oka annak, ha valaki hajóval közlekedik?
  • mi történik, ha valaki nem tud úszni?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • ha vízen akarunk közlekedni?
  • ha vízen akarunk közlekedni, és nem tudunk úszni?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha valaki nem tud úszni, akkor csak hajóval tud átkelni a vízen. Kispipi, Egérke, Hangyácska és Katicabogárka nem tud úszni, tehát… (csak hajóval tudnak átkelni a vízen).
  2. Ha valaki tud úszni, akkor nem kell hajóval átkelnie a vízen. Kispipinek, Egérkének, Hangyácskának és Katicabogárkának hajóval kell átkelnie a vízen, tehát… (nem tudnak úszni).
  3. Vagy nem tud valaki úszni, vagy nincs szüksége hajóra. Brekusnak nincs szüksége hajóra, tehát… (tud úszni).
  4. Ha valaki nem tud úszni, akkor hajó nélkül nem tud átkelni a vízen, és ha hajó nélkül nem tud átkelni a vízen, akkor hajóra van szüksége. Tehát, ha valaki nem tud úszni, akkor… (hajóra van szüksége).

(Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)