Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A róka meg a gólya

A róka és a gólya már régóta barátok voltak, s elhatározták, hogy megvendégelik egymást. Először a gólya ment a rókához, s leültek a szépen terített asztalhoz. A gólya azonban egy falatot sem tudott enni, mert a róka lapos tányérba tette a vacsorát.

– Látom, nem vagy éhes – mondta, s befalta még a gólya ebédjét is.

Másnap a gólya vendégelte meg a rókát. A lomposfarkú hamarabb ott is volt, mint ahogy megbeszélték. Éhesen ült az asztalhoz, s várta, a finom falatokat. Igen ám, de a gólya hosszú nyakú edényben szolgálta fel az ebédet, s a róka még csak az orra hegyét sem tudta beledugni.

– Ejnye komám! Kiáltott fel mérgesen. – Hát sajnálod tőlem ezt a kis ételt? Nem tudok én ilyen edényből enni!

– Én sem tudtam a minap nálad jóllakni! – válaszolt a gólya. – Kölcsönkenyér visszajár!

Ezen aztán úgy összevesztek, hogy többé egy szót sem szóltak egymáshoz.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Milyen viszonyban volt egymással a gólya meg a róka?
  2. Hogyan vendégelte meg a róka a gólyát?
  3. Milyen tányérban adott neki vacsorát?
  4. Milyen edényből kellett ennie a rókának a gólyánál?
  5. Mi történt a barátságukkal?

Véleménykérő beszélgetés

  1. Csak akkor nem tud enni a róka egy edényből, ha nem fér bele a szája?
  2. Csak a róka nem tud enni olyan edényből, amibe nem fér bele a szája?
  3. Biztos, hogy nem tud enni a róka a hosszú nyakú edényből?
  4. Miért nem tud enni a róka a hosszú nyakú edényből?
  5. A valóságban is meghívja vendégségbe egymást a róka meg a gólya?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mi lehetett az oka annak, hogy a róka nem tudott enni a gólyánál?
  • mi történt, amikor a róka a hosszú nyakú edényben kapott enni a gólyától?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • ha hosszú nyakú edényben kapunk enni?
  • ha valamilyen edényből nem tudunk enni?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha a róka szája belefér a hosszú nyakú edénybe, akkor tud enni belőle. A róka nem tudott enni a hosszú nyakú edényből, tehát… (nem fért bele a szája az edénybe).
  2. Ha a róka szája nem fér bele a hosszú nyakú edénybe, akkor nem tud enni belőle. A róka szája nem fért bele a hosszú nyakú edénybe, tehát… (nem tudott enni belőle).
  3. Vagy belefér valakinek a szája a hosszú nyakú edénybe, vagy nem tud enni belőle. A gólya tudott enni a hosszú nyakú edényből, tehát… (belefért a szája az edénybe).
  4. Ha a róka hosszú nyakú edénybe kap enni, akkor fér bele a szája az edénybe, és ha nem fér bele a szája az edénybe, akkor nem tud enni belőle. Tehát, ha a róka hosszú nyakú edénybe kap enni, akkor… (nem tud enni belőle).

(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A nyúl meg a tavaszi hó

Egyszer tavasz felé azt mondta a hó a nyúlnak:

  • Igen gyöngének érzem magam. Beteg vagyok, talán meg is halok.

Azt felelte a nyúl:

  • Alighanem olvadsz, az a bajod. Ó, ó, de sajnállak! – Azzal leült egy buckára, és sírt-zokogott keservesen, úgy sajnálta a havat. – Sajnállak, hó, fáj a szívem érted! Mennyit szaladgáltam rajtad, jó meleg vackom volt alattad. Elrejtettél a róka, a farkas elől, fejemalja voltál, derékaljam voltál, födél a fejem fölött, védelmezőm, oltalmazóm. Fehér a bundám, te is fehér vagy, nem láttak meg az üldözőim. – Úgy sírt, hogy a hó is vele könnyezett. – Mi lesz velem nélküled? – kesergett tovább a nyúl. – Sas elragadhat, fülesbagoly a karmai közé kaphat, róka elfoghat, farkas széjjeltéphet. Mi lesz velem nélküled?

Aztán gondolt egyet:

  • Elmegyek én az erdő urához, megkérem szépen: kegyelmezzen meg neked, ne olvasszon el!

El is iramodott, meghajolt az erdő ura előtt, úgy kérte szép szóval: hagyja meg a havat. Azt mondta neki az erdő ura:

  • A nap hatalmasabb nálam, nem tudok vele versenyezni. A havat nem tudom itt marasztani. Hanem majd adok neked szép szükrebarna bundát a fehér helyett, abban elrejtőzhetsz nyáron erdőn-mezőn, száraz levelek közt, s nem bánt se róka, se farkas, se bagoly. Ne félj, no, és ne itasd az egereket!

Megvigasztalódott a nyúl, megtörülgette a szemét, és fölvette mindjárt az erdő ura ajándékait, az újdonatúj bundát. Azóta is két bundát hord a nyúl: fehéret télen, tavasztól őszig meg barnásszürkét.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Mikor panaszkodott a hó a nyúlnak?
  2. Mit csinált a nyúl?
  3. Miért sajnálta a havat?
  4. Kihez szaladt el a nyúl?
  5. Mit szeretett volna kérni?
  6. Mit ígért neki az erdő ura?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Ha egy nyuszi fehér, akkor tényleg nem lehet látni a hóban?
  2. Csak akkor nem lehet észrevenni a nyuszit a hóban, ha fehér a bundája?
  3. Soha nem lehet észrevenni a fehér nyuszit a hóban?
  4. Más fehér állatot sem lehet észrevenni a hóban?
  5. Valóban más színű a nyuszi bundája nyáron?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mi történik a nyuszival télen, ha hó van?
  • miért nem lehet észrevenni a fehér nyulat a hóban?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • ha azt akarjuk, hogy észrevegyenek bennünket?
  • ha azt akarjuk, hogy ne vegyenek észre bennünket?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha nem fehér a nyúl bundája, akkor az üldözői észreveszik a hóban. A nyulat az üldözői nem vették észre a hóban, tehát… (a nyúl bundája fehér volt).
  2. Vagy nem fehér a nyúl nyári bundája, vagy észreveszik az üldözői az erdőben. Az üldözői nem veszik észre az erdőben, tehát… (a nyúl nyári bundája nem fehér).
  3. Ha a nyúlnak fehér a bundája, akkor az üldözői nem veszik észre a hóban. A nyúlnak fehér a bundája, tehát… (az üldözői nem veszik észre a hóban).
  4. Ha a nyúl bundája fehér, akkor a hóban nem látszik, és ha a hóban nem látszik, akkor az üldözői nem veszik észre. Tehát, ha a nyúl bundája fehér, akkor… (az üldözői nem veszik észre).

(Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A kiskutya meg a szamár

A szamár megirigyelte a kiskutya jómódját, hogy neki szabad a legszebb szobába is bemenni, a legszebb vánkosra is ráfeküdni, egész nap csak sétál, nem dolgozik semmit, mégis mindennek a lángját, a javát kapja, neki meg csak a kóró meg a tüske jut.

  • Miért szeret téged úgy a gazdasszony? – kérdezte a szamár a kutyát.
  • Mert tudok farkat csóválni és két lábon szolgálni – felelte a kutya.
  • Na, ez nem nehéz dolog – felelte a szamár – majd én is megpróbálom.

Mikor nyitva volt a konyha, besomfordált. Két lábra állt, farkát billegtette, lábát nyújtogatta, hogy tenyerest adjon. A gazdaasszony megijedt, s a porolópálcával kiverte. Szegény máig töri a fejét azon, hogy miért kapott ő versét azért, amiért a kutya dicséretet.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Miért irigykedett a szamár a kiskutyára?
  2. Mit kérdezett tőle?
  3. Mit akart kipróbálni a szamár?
  4. Hová ment be?
  5. Mit szólt hozzá a gazdaasszony?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Lakhat-e egy szamár bent a lakásban?
  2. Miért kapott ki a szamár?
  3. Csak akkor kaphat ki egy szamár, ha megijeszti a gazdáját?
  4. Mindig kikap a szamár, ha megijeszti a gazdáját?
  5. Más miatt is kikaphat a szamár?
  6. A valóságban létezhet, hogy a szamár a gazdaasszonynak a kutyát utánozza?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mi lehetett az oka annak, hogy kikapott a szamár?
  • mit tett a gazdaasszony azután, hogy a szamár megijesztette?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • ha a szamár bemegy a házba?
  • hogy a szamár ne mehessen be a házba?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha a szamár megijeszti a gazdaasszonyt, akkor kikap. A szamár megijesztette a gazdaasszonyt, tehát… (kikapott).
  2. Ha a szamár nem ijeszti meg a gazdaasszonyt, akkor nem kap ki. A szamár kikapott, tehát… (megijesztette a gazdaasszonyt).
  3. Vagy nem ijeszti meg a szamár a gazdaasszonyt, vagy kikap. A szamár még nem kapott ki, tehát… (még nem ijesztette meg a gazdaasszonyt).
  4. Ha a szamár bemegy a házba, akkor megijeszti a gazdaasszonyt, és ha megijeszti a gazdaasszonyt, akkor kikap. Tehát, ha a szamár bemegy a házba, akkor… (kikap).

(Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A kis hajó

Sétálni indult Brekus, Kispipi, Egérke, Hangyácska és Katicabogárka. Elérkeztek egy patakhoz.

  • Fürödjünk meg! – brekegte Brekus, és beugrott a vízbe.
  • Nem tudunk úszni – mondta Kispipi, Egérke, Hangyácska és Katicabogárka.
  • Brehe-he-he! – nevetett rajtuk Brekus. – No hiszen, nem sokra megyek veletek! – És úgy kacagott, hogy majdnem a vízbe fúlt.

Nagyon megbántódott ezen Kispipi, Egérke, Hangyácska és Katicabogárka. Törték a fejüket, mitévők legyenek. Addig-addig törték a fejüket, amíg végre kitaláltak valamit. Kispipi elment, és hozott egy falevelet. Egérke egy fél dióhéjat. Hangyácska egy szalmaszálat vonszolt oda valahonnan. Katicabogárka pedig egy cérnaszálat. És nagy buzgón munkához láttak: a szalmaszálat bedöfték a dióhéjba, a falevelet cérnával hozzákötötték, és máris készen állt a kis hajó. A hajót vízre lökték. Beültek és elhajókáztak!

Brekus kidugta a fejét a vízből, hogy tovább nevessen rajtuk, de a kis hajó már messze járt… utol s érheted!

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Hová érkezett Brekus, Kispipi, Egérke, Hangyácska és Katicabogárka séta közben?
  2. Mit akart Brekus?
  3. Mit mondtak neki a többiek?
  4. Miért nevetett Brekus?
  5. Mit talált ki a többi állat?
  6. Miből építették a hajót?
  7. Ki volt a gyorsabb?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Csak akkor kel át hajóval valaki a vízen, ha nem tud úszni?
  2. Csak hajóval tud átkelni a vízen, aki nem tud úszni?
  3. Mindig hajóval kel át a vízen az, aki nem tud úszni?
  4. Hajó nélkül át tud kelni a vízen az, aki nem tud úszni?
  5. Az úszni nem tudás az oka annak, hogy hajóval kel át valaki a vízen?
  6. A halon és a békán kívül van olyan állat, amelyik tud úszni?
  7. A pipi, az egér, a hangya, a katicabogár tud úszni?
  8. Minden állat meg tud tanulni úszni?
  9. Létezik a valóságban, hogy az állatok hajót építenek?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mi lehet az oka annak, ha valaki hajóval közlekedik?
  • mi történik, ha valaki nem tud úszni?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • ha vízen akarunk közlekedni?
  • ha vízen akarunk közlekedni, és nem tudunk úszni?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha valaki nem tud úszni, akkor csak hajóval tud átkelni a vízen. Kispipi, Egérke, Hangyácska és Katicabogárka nem tud úszni, tehát… (csak hajóval tudnak átkelni a vízen).
  2. Ha valaki tud úszni, akkor nem kell hajóval átkelnie a vízen. Kispipinek, Egérkének, Hangyácskának és Katicabogárkának hajóval kell átkelnie a vízen, tehát… (nem tudnak úszni).
  3. Vagy nem tud valaki úszni, vagy nincs szüksége hajóra. Brekusnak nincs szüksége hajóra, tehát… (tud úszni).
  4. Ha valaki nem tud úszni, akkor hajó nélkül nem tud átkelni a vízen, és ha hajó nélkül nem tud átkelni a vízen, akkor hajóra van szüksége. Tehát, ha valaki nem tud úszni, akkor… (hajóra van szüksége).

(Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

Tűz van!

Derűs, napos idő volt. Nyuszogó kint hancúrozott a réten. Lóherelevelet csipegetett. A domb fölött egyszerre nagy füstöt látott. Egyenesen felfelé emelkedett, és feketén gomolygott.

  • Tűz van! – riadt fel Nyuszogó. Fülesmackóhoz rohant, aki meg a folyóparton vetett éppen bukfenceket. Mancsával megdörgölte a szemét és a füstre nézett.
  • Itt valami ég! – kiáltotta.
  • Vau-vau! – ugatott fel Bodri, aki nem messze a fűben szunyókált. Siessünk oda oltani!

Mindhárman az udvarra loholtak. Füles a fejébe húzta Jacek tűzoltósisakját. Bodri befogta magát a kis szekérbe. Nyuszogó pedig egy vödör vizet rakott a szekérbe.

  • Kukurikú! – kürtölte Kiskakas.

A tűzoltóság robogva elindul. Gördül fel a kis szekér a dombra, feljebb, egyre feljebb. Fenn körülnéznek a derék tűzoltók, hát ott ül a fűben Valenti nagyapó, mesét mond Jaceknek és Zoskának, pipájából pedig vígan eregeti a gomolygó füstöt.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Milyen idő volt?
  2. Hol hancúrozott Nyuszogó?
  3. Honnan jött a füst?
  4. Kihez szaladt Nyuszogó?
  5. Hol volt a Füles?
  6. Hova rohantak együtt?
  7. Hogyan akarták eloltani a tüzet?
  8. Mit láttak a dombtetőn?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Csak akkor van füst, amikor tűz van?
  2. Ha füst van, akkor mindig van tűz is?
  3. Ha tűz van, akkor mindig van füst is?
  4. Van olyan tűz, ami nem füstöl?
  5. A tűz az oka a füstnek?
  6. Mivel lehet eloltani a tüzet?
  7. Mindig el kell oltani a tüzet?
  8. A víz eloltja a tüzet?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mire szoktunk gondolni, ha füstöt látunk?
  • mit jelezhet a nagy füst?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • ha füstöt látunk?
  • ha tűz van?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha nagy füst jön valahonnan, akkor ég valami. Nagy füst jött a domb mögül, tehát… (égett valami).
  2. Ha nincs füst, akkor nem ég a tűz. Égett a tűz, tehát… (füst volt).
  3. Vagy nincs füst, vagy ég a tűz. Már nem ég a tűz, tehát… (már nincs füst).
  4. Ha füst van, akkor tűz van, és ha tűz van, akkor az veszélyes lehet. Tehát, ha füst van, akkor az… (veszélyes lehet).

(Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

Ugorjunk árkot!

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy farkas, egy róka, meg egy nyúl. Versenyeztek, ki tud nagyobbat ugrani.

  • Ugorjunk árkot! – mondta a róka.

Hosszú, széles árok volt az erdő szélén. Odaállt a róka az árok partjára, és így szólt:

  • Hosszú lábam, rövid fülem, lompos farkam, hopp! De nagy ez az árok! – zsupsz, már bele is esett.

Utána a nyúl ugrott.

  • Hosszú lábam, hosszú fülem, suta farkam hopp! De nagy ez az árok! – ügyesen átugrotta, futott tovább, mintha puskából lőtték volna ki.

Utoljára ugrott a farkas.

  • Hosszú lábam, hosszú fülem, hosszú farkam, hopp! De nagy ez az árok! – odapottyant ő is a róka mellé.

Mély volt az árok, nem tudtak kijönni. Már nagyon éhesek voltak.

  • Ide hallgass! – szólt a róka. – Ha segítesz kimászni, kihúzlak téged is.
  • Jó lesz biz az – állt rá a farkas.

A hátulsó lábaira ágaskodott, a róka felkapaszkodott a hátára, és egy ugrással kint termett az árok szélén. Úgy elszaladt, hátra sem nézett. Még most is várja a farkas a rókát, ha azóta meg nem unta.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Miben versenyzett egymással a farkas, a róka meg a nyúl?
  2. Ki tudta átugrani az árkot a három állat közül?
  3. Mi történt a farkassal?
  4. És a rókával?
  5. Hogyan próbált kijutni a róka az árokból?
  6. Miért járt pórul a farkas?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Csak akkor tud kiugrani a róka az árokból, ha felkapaszkodik a farkas hátára?
  2. Mindig ki tud ugrani a róka az árokból, ha felkapaszkodik a farkas hátára?
  3. Máshogy is ki tud ugrani a rók az árokból?
  4. Biztos, hogy ki tud ugrani a róka az árokból, ha felkapaszkodik a farkas hátára?
  5. A valóságban is előfordulhat, hogy egy róka felkapaszkodik a farkas hátára?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mi történik akkor, ha a róka felkapaszkodik a farkas hátára?
  • hogyan tud kiugrani a rók az árokból?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • ha ki akarunk mászni valahonnan?
  • ha azt akarjuk, hogy egy állat ne tudjon kimászni valahonnan?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha a róka nem kapaszkodik fel a farkas hátára, akkor nem tud kiugrani az árokból. A róka ki tudott ugrani az árokból, tehát… (felkapaszkodott a farkas hátára).
  2. Vagy nem kapaszkodik fel a róka a farkas hátára, vagy ki tud ugrani az árokból. A róka még nem tudott kiugrani az árokból, tehát… (még nem kapaszkodott fel a farkas hátára).
  3. Ha a róka felkapaszkodik a farkas hátára, akkor ki tud ugrani az árokból. A róka felkapaszkodott a farkas hátára, tehát… (ki tudott ugrani az árokból).
  4. Ha a róka felkapaszkodik a farkas hátára, akkor eléri az árok szélét, és ha eléri az árok szélét, akkor ki tud ugrani az árokból. Tehát ha a róka felkapaszkodik a farkas hátára, akkor… (ki tud ugrani az árokból).

(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

Mindentudó doktor

Egy paraszt megirigyelte az ügyvédek, bírák és jegyzők jómódját. Vett hát magának parókát, fekete ruhát, aztán az ajtajára kiszögezett egy táblát, a következő felirattal: Mindentudó doktor. Alighogy kitette a táblát, arra járt egy ember, akitől nemrégiben szép kis summát loptak el. “Ha ez az ember mindet tud, akkor azt is tudja, kik a tolvajok” – gondolta. Meghívta ebédre a parasztot. Belép egy szolga, felszolgálja az ételt, a “doktor” felkiált:

  • Nicsak! Itt az első!

Azt akarta mondani, hogy az, amit hoztak, az első fogás lesz. A szolga azonban, aki az egyik tolvaj volt, azt hitte, felfedezték. ment vissza megfélemlítve a konyhába, és azt mondta a társának:

  • Most te szolgálj fel!

Erre a második szolga, aki a másik rabló volt, bement. Doktor Mindentudó megszólalt:

  • Nicsak! Itt a második!

Így történt ez a harmadik tolvajjal is. Nem maradt más választásuk, bevallották bűneiket. A házigazda nagy összeget adott jutalmul Mindentudó doktornak… és attól a naptól fogva mindenfelé azt terjesztették róla: csalhatatlan tudós.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Miért akart a paraszt mindentudó doktor lenni?
  2. Hogyan akart mindentudó lenni?
  3. Mit akart megtudni az az ember, aki bement hozzá?
  4. Hogyan derült ki, hogy kik lopták el az ember pénzét?
  5. Mi történt ezután a mindentudó doktorrá lett paraszttal?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Látszódhat úgy valakiről, hogy az illető mindent tud?
  2. Csak az tudhatja, hogy ki a tolvaj, aki mindent tud?
  3. Lehet, hogy valaki nem tud mindent, de azt tudja, hogy ki a tolvaj?
  4. Ha valaki tudja, hogy ki a tolvaj, az minden tud?
  5. Tényleg tudhatta a paraszt, hogy a szolgák lopták el az ember pénzét?
  6. Megérdemelte a paraszt a jutalmat?
  7. Van olyan ember, aki mindent tud?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mit kell tudnia annak, aki mindentudó doktor akar lenni?
  • miből gondoljuk azt, hogy valaki mindent tud?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • hogy mindentudókká váljunk?
  • hogy megtudjuk, hogy a másik ember mindentudó-e?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha valaki mindent tud, akkor azt is tudja, hogy kik a tolvajok. A mindentudók mindent tudnak, tehát… (azt is tudják, hogy kik a tolvajok).
  2. Ha valaki nem tud mindent, akkor nem tudja, hogy kik a tolvajok. A mindentudók tudják, hogy kik a tolvajok, tehát… (mindent tudnak).
  3. Vagy nem tud mindent valaki, vagy tudja, hogy kik a tolvajok. A parasztember nem tudta, hogy kik a tolvajok, tehát… (nem tudott mindent).
  4. Ha valaki nagyon okos, akkor mindent tud, és ha mindent tud, akkor azt is tudja, hogy kik a tolvajok. Tehát, ha valaki nagyon okos, akkor… (azt is tudja, hogy kik a tolvajok).

(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

Kutya-macska barátság

Egyszer a kutyák lakodalmat csaptak. Bodri feltette a sok csontot, sütötte-főzte, aztán odahívta a Sajót kóstolni. Sajó megkóstolta a csontot, de nem volt semmi íze, mert nem volt rajta tejföl. Keresi Sajó a tejfölt, de nem volt a háznál. Hamar menjen valaki a boltba!

De ki menjen? Bodri nem hagyhatta ott a főzést. Meglátja a macskát, küldi a tejfölért. Szalad a macska a boltba tejfölért. Mikor kimérték neki, vitte hazafelé. Éhes volt, hát nyalogatott belőle. Gondolta, úgysem tudják meg. Aztán ment tovább. Megint gondolt egyet, megint nyalogatott. Alig maradt valami az edényben. Már közel volt a kutyákhoz, szégyellte magát, hogy ilyen kevés tejfölt visz, hát a megmaradt tejfölt is megette.

A kutyák futottak elébe, már nagyon várták.

  • Hozza a macska a tejfölt!

A macska azt hazudta, hogy nem adott a boltos tejfölt. De a kutyák meglátták a macska tejfölös bajuszát.

  • Hazudik a macska, megette a tejfölünket!

Nekimentek a macskának, a macska meg felszaladt a fára, onnan dörmicélt a kutyákra. Mikor meglátták, hogy a macska bizony nem nagyon kívánkozik le a fáról, bementek a házba, és tejföl nélkül ették meg a csontot.

Azóta nem nézhet a kutya a macskára.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Milyen ünnepet rendeztek a kutyák?
  2. Mit főzött Bodri?
  3. Miért nem ízlett Sajónak a csont?
  4. Kit küldtek el a tejfölért a boltba végül?
  5. Mit csinált a macska hazafelé menet?
  6. Mit mondott a macska?
  7. Honnan tudták a kutyák, hogy hazudott a macska?
  8. Mit csináltak a kutyák?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Csak akkor lehet fehér a macska bajusza, ha tejfölt eszik?
  2. Mindig fehér lesz a macska bajusza, ha tejfölt eszik?
  3. Szereti a macska a tejfölt?
  4. A tejfölevés az oka annak, hogy fehér lett a macska bajusza?
  5. Mástól is lehet fehér a macska bajusza? (Például mitől?)

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mitől lett fehér a macska bajusza?
  • mi szokott történni, ha a macska tejfölt eszik?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni …

  • hogy ne legyen fehér a szánk széle, ha tejfölt eszünk?
  • ha fehér lesz a szánk széle a tejföltől?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha a macska tejfölt eszik, akkor fehér lesz a bajusza. A macska tejfölt evett, tehát… (fehér lett a bajusza).
  2. Ha a macska nem eszik tejfölt, akkor nem lesz fehér a bajusza. A macskának fehér lett a bajusza, tehát… (tejfölt evett).
  3. Vagy eszik tejfölt a macska, vagy nem lesz fehér a bajusza. A macskának még nem fehér a bajusza, tehát… (még nem evett tejfölt).
  4. Ha a macska tejfölt eszik, akkor a bajuszán is marad tejföl, és ha a bajuszán is marad tejföl, akkor fehér lesz a bajusza. Tehát, ha a macska tejfölt eszik, akkor… (fehér lesz a bajusza).

(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

Icinke-Picinke

Volt a világon egy icinke-picinke kis asszony, annak az icinke-picinke kis asszonynak volt egy icinke-picinke tehene; azt az icinke-picinke kis tehenet megfejte egy icinke-picinke kis sajtárba; abból az icinke-picinke kis sajtárból azt az icinke-picinke kis tejet beleszűrte egy icinke-picinke kis szűrőn egy icinke-picinke kis fazékba; azt az icinke-picinke kis fazekat rátette egy icinke-picinke kis padra; befedte egy icinke-picinke kis fedővel.

Volt annak az icinke-picinke kis asszonynak egy icinke-picinke kis macskája; az az icinke-picinke kis macska odament az icinke-picinke kis fazékhoz, felborította az icinke-picinke kis tejet; ezért nagyon megharagudott az icinke-picinke kis asszony, felkapott egy icinke-picinke kis nyújtófát, úgy megütötte vele azt az icinke-picinke kis macskát, hogy mindjárt felbukfencezett.

Ha az icinke-picinke kis macska fel nem bukfencezett volna, talán az én icinke-picinke kis mesém is tovább tartott volna.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Mije volt az icinke-picinke kis asszonynak?
  2. Hová tette az icinke-picinke kis tejes fazekat?
  3. Mit csinált az icinke-picinke kis macska?
  4. Mit szólt ehhez az icinke-picinke kis asszony?
  5. Mi történt az icinke-picinke kis macskával?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Csak akkor haragszik meg az asszony a kismacskára, ha a macska kiborítja a tejet? (Mi más miatt haragudhat meg még az asszony a macskára?)
  2. Mindig megharagszik az asszony, ha a macska kiborítja a tejet?
  3. A tej kiborítása az oka annak, hogy haragszik az asszony?
  4. Előfordulhat a valóságban is olyan eset, hogy a macska kiborítja tejet?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mi lehetett az oka annak, hogy az asszony mérges lett a kismacskára?
  • Mi történt, amikor a macska kiborította a tejet?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • hogy a macska ne férjen hozzá ahhoz, amit védeni akarunk tőle?
  • ha a macska hozzáfér a tejhez és kiborítja?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha a macska kiborítja a tejet, akkor a gazdaasszony mérges lesz rá. A macska kiborította a tejet, tehát… (a gazdaasszony mérges lett rá).
  2. Ha a macska nem borítja ki a tejet, akkor a gazdaasszony nem lesz rá mérges. A gazdaasszony mérges lett a macskára, tehát… (a macska kiborította a tejet).
  3. Vagy nem borítja ki a macska a tejet, vagy mérges lesz rá a gazdaasszony. A gazdaasszony még nem lett mérges a macskára, tehát… (a macska még nem borította ki a tejet).
  4. Ha a macska felborítja a fazekat, akkor kiborul a tej, és ha kiborul a tej, akkor a gazdaasszony mérges lesz a macskára. Tehát, ha a macska felborítja a fazekat, akkor… (a gazdaasszony mérges lesz a macskára).

(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)