Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A szél és a Nap

Egyszer arról vitatkozott a Szél a Nappal, hogy melyikük az erősebb. Mivel nem tudtak egyetértésre jutni, azt mondta a Nap a Szélnek:

  • Tegyünk próbát, amott megy egy köpenyes ember. Amelyikünk leveszi válláról a köpönyeget, az az erősebb.

Először a Szél fogott hozzá, megragadta az ember gallérját, tépte, cibálta előre-hátra a köpönyeget, de mentől erősebben rángatta, a szegény ember annál erősebben burkolta bele magát, s nem engedte levetetni a köpönyeget.

Mikor aztán a Szél hasztalan kifárasztotta magát, akkor hozzáfogott a Nap: elkezdett mosolyogni az utasra melegen, mindig melegebben. A jámbor utas lassanként kiburkolta magát a köpenyéből, aztán levetette egészen, később levetette a kabátját és a mellényét is.

  • Látod, hogy én erősebb vagyok, mint te? – Mondta a Nap a Szélnek.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Miről vitatkozott a Szél és a Nap?
  2. Honnan akarta a Szél letépni a köpenyt?
  3. Melyik próbálta először levetetni a köpenyt és melyik másodszor?
  4. Miből burkolta ki magát az utas?
  5. Melyik volt az erősebb, a Szél vagy a Nap?
  6. Mivel érte el a Nap, hogy az ember levesse a köpenyét?
  7. Miért vette le az utas a köpenyét?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Csak akkor veti le az utas a köpenyt, ha nagyon süt a Nap? (Még mikor?)
  2. Mindig leveti az utas a köpenyt, ha nagyon süt a Nap? (Miért nem mindig?)
  3. Az erős napsütés oka lehet a kabát levetésének? (Miért?)
  4. Milyennek érezzük a levegőt a széltől?
  5. A valóságban tud beszélni a Nap meg a Szél?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mit szokott csinálni az utas a köpenyével, ha nagyon süt a Nap?
  • mi lehetett az oka annak, hogy az utas levette a köpenyét? (Tudtok más okot is említeni?)

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • hogy a tűző nap ellenére ne kelljen levetni a kabátot? (Pl. árnyékba megyünk, vagy föl se vesszük a kabátot stb.)
  • ha levetettük a kabátot, és fázunk, mert más nem süt a Nap? (Felhúzzuk a kabátot, meleg helyre megyünk stb).

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha nagyon süt a Nap, akkor levetem a kabátom. Nagyon süt a Nap, tehát… (levetem a kabátom).
  2. Ha nem süt nagyon a Nap, akkor nem vetem le a kabátom. Levetem a kabátom, tehát… (nagyon süt a Nap).
  3. Vagy nem süt a Nap, vagy nem esik az eső. Nemrég még esett az eső, tehát… (még nem sütött a Nap).
  4. Ha nagyon süt a Nap, akkor melegem lesz, és ha melegem lesz, akkor levetem a kabátom. Tehát, ha nagyon süt a Nap, akkor… (levetem a kabátom).

(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

Két kiskecske

Két kiskecske szembetalálkozott a patak keskeny hídján. Olyan keskeny volt a híd, hogy nem fértek el egymás mellett.

  • Vissza, vissza! – szólt az egyik.
  • Hát még mit nem? Öregebb vagyok, mint te. Úgy illik, hogy te fordulj vissza.
  • Igen ám, de én léptem előbb a hídra.

Visszafordulni egyik sem akart. Vadul nekimentek egymásnak, és verekedni kezdtek. Csúszós volt a híd, és mindketten belepottyantak a vízbe.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Hol találkozott össze a két kiskecske?
  2. Milyen volt a híd?
  3. Mit mondott az egyik kiskecske?
  4. Mit válaszolt a másik kiskecske?
  5. Mit nem akart egyik kiskecske sem?
  6. Mi történt ezután?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Csak akkor pottyannak bele a vízbe a kiskecskék, ha összeverekednek a csúszós hídon? (Mi miatt lehet még vízbe pottyanni?)
  2. Mindig belepottyannak a kiskecskék a vízbe, ha összeverekednek a csúszós hídon?
  3. Azért pottyantak bele a kiskecskék a vízbe, mert összeverekedtek a csúszós hídon?
  4. Mit gondoltok, más is belepottyanhat a csúszós hídról a vízbe?
  5. A valóságban létezik olyan, hogy két kiskecske összeverekszik egy csúszós hídon, és belepottyannak a vízbe?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mi lehetett az oka annak, hogy a kiskecskék belepottyantak a vízbe?
  • mi történt a verekedő kiskecskékkel?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • hogy ne csússzunk meg a csúszós hídon?
  • ha megcsúszunk a csúszós hídon?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha a kiskecskék megcsúsznak a hídon verekedés közben, akkor belepottyannak a vízbe. A kiskecskék megcsúsztak a hídon verekedés közben, tehát… (belepottyantak a vízbe).
  2. Vagy megcsúsznak a kiskecskék verekedés közben a hídon, vagy nem pottyannak bele a vízbe. A kiskecskék még nem pottyantak belel a vízbe, tehát… (még nem csúsztak meg a hídon).
  3. Ha a kiskecskék nem csúsznak meg verekedés közben a hídon, akkor nem pottyannak bele a vízbe. A kiskecskék belepottyantak a vízbe, tehát… (megcsúsztak a hídon).
  4. Ha a kiskecskék összeverekednek a csúszós hídon, akkor megcsúsznak, és ha megcsúsznak, akkor belepottyannak a vízbe. Tehát ha a kiskecskék összeverekednek a csúszós hídon, akkor… (belepottyannak a vízbe).

(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A szappanbuborék

A király súlyos betegségen esett át, és azóta teljesen megváltozott. Semmi sem vidította fel, minden untatta, ásítása átragadt az egész udvarra. Valamire vágyott, de maga sem tudta, mire. És hát hogyan is lehetne egy királynak valamit adni, ha senki sem tudja, hogy mi legyen az. A miniszterei a világ minden tájáról orvosokat, tudósokat hoztak, akik újabb és újabb időtöltést, szórakozást, játékot eszeltek ki a számára, de mindhiába. Egyszer egy öregasszony érkezett a királyi palotába.

  • Én odaadom, amire a király vágyik – mondta. – Cserébe annyi aranyat kérek, amennyit én magam nyomok.

Megegyeztek, de bármennyi aranyat is raktak a mérlegre, nem egyenlítette ki az asszony súlyát. A miniszterek kétségbe estek, de az öregasszony nagy hahotában tört ki, és azt mondta:

  • A király szappanbuborékot akar.

Azzal elkezdett fújni egy szalmaszálat, amelyet előtte szappanvizes csuporba mártogatott. A királynak ez nagyon tetszett és újra boldognak érezte magát. Ha a király boldog, vele örül az egész udvar, meg az egész királyság.

Beszélgetés

Felidéző beszégletés. Emlékeztek még?

  1. Mitől változott meg a király?
  2. Milyen volt a hangulata?
  3. Mit tettek az emberek, hogy segítsenek neki?
  4. Ki érkezett a palotába?
  5. Mit ígért az öregasszony?
  6. Mit kért érte cserébe?
  7. Mit csinált az öregasszony?
  8. Mit szólt a király?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Csak akkor lesz jókedvű a király, ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj?
  2. Mindig jókedve lesz a királynak, ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj?
  3. A szappanbuborék az oka a király jókedvének? (Miért?)
  4. Más is boldognak érzi magát a szappanbuborékoktól?
  5. Nektek is tetszik a szappanbuborék?
  6. A valóságban is örömet okozhat a szappanbuborék látványa?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mitől lett jókedve a királynak?
  • mit szólt a király, amikor az öregasszony szappanbuborékot kezdett fújni?

Alkalmazó beszégletés. Mit lehet tenni, …

  • hogy ne legyen rossz kedvünk?
  • ha valakinek körülöttünk rossz kedve van?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha az öregasszony nem fúj szappanbuborékokat, akkor a király nem jókedvű. A király jókedvű, tehát… (az öregasszony szappanbuborékokat fúj).
  2. Vagy szappanbuborékokat fúj az öregasszony, vagy nem jókedvű a király. A király még nem jókedvű, tehát… (az öregasszony még nem fúj szappanbuborékokat).
  3. Ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj, akkor a király jókedvű. Az öregasszony szappanbuborékokat fúj, tehát… (a király jókedvű).
  4. Ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj, akkor az tetszik a királynak, és ha tetszik neki, akkor a király jókedvű lesz tőle. Tehát, ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj, akkor… (a király jókedvű lesz tőle).

(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)