Lehunyja két szemét az ég,
lehunyja sok szemét a ház,
dunna alatt alszik a rét -
aludj el szépen, kis Balázs.
Lábára lehajtja fejét,
alszik a bogár, a darázs,
vele alszik a zümmögés -
aludj el szépen, kis Balázs.
A villamos is aluszik,
s míg szendereg a robogás,
álmában csönget egy picit -
aludj el szépen, kis Balázs.
Alszik a széken a kabát,
szunnyadozik a szakadás,
máma már nem hasad tovább -
aludj el szépen, kis Balázs.
Szundit a labda meg a síp,
az erdő, a kirándulás,
a jó cukor is alszik -
aludj el szépen, kis Balázs.
A távolságot, mint üveg-
golyót, megkapod, óriás
leszel, csak hunyd le kis szemed -
aludj el szépen, kis Balázs.
Tűzoltó leszel s katona!
Vadakat terelő juhász!
Látod, elalszik anyuka -
aludj el szépen, kis Balázs.
(József Attila)
(Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi Szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989.)