Mesemondó blog

Kategória: Középső csoport

  • Népi mondókák – Középső csoport (2.)

    Népi mondókák – Középső csoport (2.)

    Süssünk, süssünk pogácsát,
    ide veled, liszteszsák!
    Hol a tojás meg a vaj?
    Tejfelünk nincs, az is baj.
    A kemence meleg már,
    belévetjük ugyebár?

    Réce, ruca, vadliba,
    Jöjjenek a lagziba,
    Kést, kanált hozzanak,
    Hogy éhen ne haljanak.
    Ha jönnek, lesznek,
    Ha hoznak, esznek.

    Jákóbnak volt hat fia,
    Mind a hat csizmadia;
    Simi, Samu, Sámuel,
    Dini, Dani, Dániel!

    Bort, búzát, békességet,
    Fát, füvet, feleséget,
    Diót, disznót, derelyét,
    Pénzt, paripát, pecsenyét.

    Minapában itt járék,
    Egy szép rózsafát láték.
    Ki akar száradni:
    Szabad-e megöntözni?

    Ma jöttem egy tojásért,
    Holnap jövök leányért.
    Ha nem adnak tojáskát, 
    Ülü vigye tyúkocskát!

    E háznak van egy rózsája,
    Rózsának van bimbója,
    Én a bimbót megöntözöm,
    A tojáskát megköszönöm.

    Komatálat kaptam,
    Fel is aranyoztam.
    Koma küldi komának,
    Koma váltsa magának.

    Luca, Luca, kity-koty, kity-koty,
    Gelegenye kettő, három.
    Száras körtét várom!
    Ha nem adnak hurkát,
    Elviszem a Julcsát!

    Orosházán volt egy bolt,
    Abban mindenféle volt:
    Toll, tinta, papiros.
    Eredj ki te, kis Lajos!

    A sámsoni piacon
    Almát árul egy asszony,
    Gyere, pajtás, vegyük meg;
    Ketten vagyunk, együk meg!

    Örök harag,
    Csutadarab,
    Míg a kutya Meg nem harap!

    Négy lába van mégsem jár,
    Jó rajta a teli tál.

    Huzzad, huzzad magadat
    én is húzom magamat,
    szél fújja szoknyámat,
    lobogtatja ruhámat,
    hopp!

    (Forrás: Bauer Gabriella – Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989)

  • Népi mondókák – Középső csoport (1.)

    Népi mondókák – Középső csoport (1.)

    Tente baba, tente,
    a szemedet, hunyd be,
    aludj ringó-bingó,
    pici rózsabimbó.
    Alszik az ibolya, 
    csicsija bubuja.

    Ence, Bence, kis medence,
    kis medence a Velence;
    ne búsuljunk semmit, Vince,
    tele van az icce, pince.

    Dombon törik a diót,
    Rajta, vissza, mogyorót,
    Tessék kérem megbecsülni,
    És a földre lecsücsülni,
    Csücs!

    Kocsit, kocsit, komámasszony,
    lovat, lovat, sógorasszony!
    Szél fujja a pántlikámat,
    lobogtatja a szoknyámat!

    - Hogy a csibe, hogy?
    Hát az ára hogy?
    - Mit kérdezi, mi az ára?
    Belévágom a markába!

    Tücsök koma, gyere ki!
    Szalmaszálon húzlak ki.
    Házad előtt megsüllyedtem,
    Hat ökröddel vontass ki!

    Nyuszi, nyuszi, nyulacskám,
    Ne félj tőlem, nincs puskám!
    Van ám nékem egyebem:
    Zöld káposztalevelem.

    Mit mond a fecske?
    Kicsinek kicsit,
    Nagynak, nagyot;
    Mert ha kicsike, kéred a nagyot,
    Kitekerintem a nyakadat!

    Szebb a páva, mint a pulyka,
    Szebb, szebb, szebb.
    Mert a pulyka maszatos
    És a páva aranyos!

    Kecske van a kertbe, 
    A káposztát megette.
    Siess, kecske, ugorj ki,
    Jön a gazda megfogni!

    - Hosszú lábú gólya bácsi
    Mit akar kend vacsorálni?
    - Békahúst, bre-ke-ke,
    Ejnye, bizony, jólesne!
    - Tessék hát belőle! - 
    Mind elugrik előle.

    Itt van egy kis kertecske, 
    benne van egy kis kutacska, 
    abból iszik a kis nyulacska.
    Keresi, keresi az ajtót,
    itt nem kapja,
    itt megkapja,
    fut, fut oda,
    mák, mák, mák!

    (Forrás: Bauer Gabriella - Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény - Tankönyvkiadó, Budapest 1989)