A baj nem válogat. Megoldási stratégiánkat arra felépíteni, hogy “velünk ez úgysem fordulhat elő”, mondjuk ki: felelőtlenség. Az életet, egészséget fenyegető helyzetben az, hogy miként reagálunk, létfontosságú a helyzet kimenetelét tekintve.
A félelem természetes módon kíséri végig az ember életét hol negatív, hol pozitív szerepet betöltve abban. Egy egészséges félsz, tartás, bizonyos helyzetek ésszerű végiggondolása sok bajtól megóvhat minket.
Ranschburg Jenő megkülönbözteti a megelőző, azaz a várt félelmet egy negatív eseményt követő pánikszerű ijedtségtől, és kísérletekkel igazolta, hogy amennyiben lehetősége van az egyénnek átélni a közelgő veszélyt, akkor gyorsabban sajátítja el és hatékonyabban hajtja végre a megelőző tevékenységeket.
Mintz, amerikai pszichológus az 1980-as években vizsgálta az egyén-tömeg reakcióját vészhelyzetekben. Kutatási eredményei egyértelműen kimutatták, hogy az előzetes tájékoztatás és gyakorlás javítja a végrehajtást az adott helyzetben.
Kővágó György a pánikviselkedésről írt tanulmányában a pánik elkerülésével kapcsolatban a következőket fogalmazta meg:
“Minél előbb és mindent meg kell tenni azért, hogy az események szenvedő alanyai kellő ismertetést kapjanak az őket érintő kérdésekről a reális veszélyeket illetően, és azok elháríthatóságának módjai tekintetében is. Mindenféle pánik elkerülésének alapja a veszély megelőzéséhez, valamint elhárításához szükséges információ birtoklása.”
A programunk célja, a félelem feloldása, a segítési hajlandóság, az egymásra figyelés, az összefogás képességének kialakítása, valamint a megfelelő viselkedésminták elsajátíttatása, a segélyhívás mikéntjének megtanítása.
A program első részének címe: “Ne félj, készülj fel!”– a gyerekek megismerkednek a különböző katasztrófahelyzetekkel, azok elkerülésének lehetőségeivel, tűzmegelőzési és tűzoltási ismereteket sajátítanak el, és megtanulják hogyan kell segítséget hívni tűz esetén. A foglalkozásban résztvevő gyerekek egy mesefüzettel térnek haza, így otthon, szüleikkel is át tudják ismételni a hallottakat. A füzetben található játékos feladatlapok segítségével ellenőrizhetik, és tovább bővíthetik ismereteiket. A program részeként egy további kiadvánnyal az óvodai dolgozók felkészítését segítjük, melyből olyan ismereteket sajátíthatnak el, mint a mentésirányítás és -szervezés, a gyerekek kimenekítése a tűzoltók kiérkezéséig, valamint módszertani ajánlást kapnak a tűzmegelőzés témakörének bevonási lehetőségeire az óvodai nevelésbe.
A program második részének címe: “Elég nagy vagy ahhoz, hogy segíts!” – a szűkebb környezetünkben, otthonainkban rejlő balesetveszélyekre, azok elkerülésére, valamint az elsősegélynyújtás fontosságára hívja fel a figyelmet. A gyerekek mesés játékokon keresztül ismerkednek meg a mentőhívás lépéseivel, az eszméletlenség és a vérzés fogalmával, valamit a sebkötözéssel. A mesefüzetet a foglalkozás után hazavihetik magukkal, hogy otthon szüleikkel újra át tudják ismételni a tanultakat. Igény szerint lehetőség van olyan elsősegélynyújtó foglalkozás kérésére, melynek keretén belül kifejezetten az óvodai élet során előforduló balesetek elsősegélynyújtására készítjük fel az óvodai dolgozókat.
Az alapszocializáció az élet első 6 évében zajlik le. Ezért tartjuk nagyon fontosnak nem csak egy még biztonságosabb óvodai környezet és biztonságtudatos óvodai nevelés kialakítását, hanem az óvodás gyerekek érzékenyítését is. Az ebben az életkorban kapott ismereteket, valamint az ahhoz társuló szociális készségeket (odafigyelés, empátia, segítségadás, törődés, önuralom) a gyerekek egy életre magukkal viszik. Beépülnek, a személyiség részévé válnak megalapozva egy önmagáért felelősséget vállaló, összefogásra, cselekvésre képes, gondolkodó generáció felnövekvésének lehetőségét.
„Aki a virágot szereti…” – azt mondják, hogy rossz ember nem lehet. De hogyan is tegyünk különbséget a jó és a rossz között? A foglalkozás során megvizsgáljuk az egyes viselkedésformákat, felkutatjuk az ahhoz kapcsolódó érzéseket. Véleményt alkotunk és döntést hozunk.
A felszínre kerülő gyermekbántalmazások közel 90%-a családon belül történik. Közel 60%-ban lelki, 35%-ban testi 5% körül mozog a szexuális bántalmazások esete. A bántalmazás nagyobb valószínűséggel fordul elő 4 év alatti, illetve kamasz gyerekek esetében. Magyarországon évente kb. 15 ezer esetre derül fény. A szakemberek szerint minden egyes megismerésre került esetre kb. 25 látens esik. Ez azt jelenti, hogy éves szinten közel 380 ezer gyerek szenved el valamilyen formában családon belüli bántalmazást. A magas látencia oka a gyermeknek a vele szemben alkalmazott szülői (testvéri, nagyszülői, egyéb hozzátartozói, rokoni) bánásmóddal kapcsolatos kétely hiánya, illetve az elszenvedett sérelmek elpanaszolásának megtiltása a bántalmazó részéről.
Az UNICEF felmérési eredményei alapján a megkérdezettek 9-16%-a nem tartja bántalmazásnak a gyermek felpofozását, bezárását. 6% szerint nem minősül lelki bántalmazásnak, ha azt mondja a gyerekének: “Bárcsak meg se születtél volna. Minden harmadik válaszadó szerint elfogadható, ha ráüvölt a gyerekére, és minden nyolcadik véleménye, hogy a nyilvános megszégyenítés nem tartozik a gyermekbántalmazás kategóriájába.
A foglalkozás célja a gyerekek érzelmi intelligenciájának fejlesztése, az érzelmi tudatosság kialakítása és az érzelmi biztonság erősítése. A figyelem felhívása jó és a rossz bánásmód közötti különbségre, valamint arra, hogy mindig van más választása még egy gyereknek is, mert a gyerekbántalmazás nem magánügy!
Foglalkozásvezetők:
Ne félj, készülj fel!
Jarabin Kinga
óvoda-, művészet- és drámapedagógus, önkéntes tűzoltó
Elég nagy vagy ahhoz, hogy segíts!
Kerekes-Nagy Éva
mentőtiszt, önkéntes tűzoltó
Szervezés, időpontegyeztetés:
Tóth Anita
06306029776
Mesemondó blog 