Kategóriák
Találós kérdések Tréfás kérdések

Hogyan?

Hogyan esik a hó? (fehéren)

Hogyan esik az eső? (vizesen)

Hogyan hívják Adonyban, Bukarestben, Gyarakon, Makón, Somlyón, Szalacson a talicskát? (nem hívják, hanem tolják)

Hogyan hívják az öreg Zebedeus két fiának apját? (Zebedeus)

Hogyan lehet a kotlót úgy megültetni, hogy a tojásból vagy mind kakas, vagy mind jérce keljen? (a kotlót egyetlen tojásra ültetik)

Hogyan tudnál a Berettyón száraz lábbal átkelni? (ha befagy a vize)

Hogyan áll meg a szitában a víz? (ha megfagy)

Hogyan lehet a rostában vizet vinni? (ha megfagy)

Hogyan nem lehet átlépni egy szalmaszálat? (ha a fal mellé tesszük)

Hogyan repül fel a tarka tyúk a fára? (tarkán)

Hogyan lehet egy fél óra alatt húsz pár cipőt csinálni? (húsz pár csizmának levágjuk a szárát)

Hogyan ül a madár a dróton? (keresztbe)

Hogyan tudnál egy óra alatt Pestről Debrecenbe menni? (ha a fejedre egy órát tennél)

Hogyan hal meg a kovács? (elpatkol)

Hogy hajtanál egy ludat száz felé? (egy ludat hajtanék száz lúd felé)

Hogyan nem lehet átlépni egy gyufaszálat? (ha a fal mellé teszik)

Hogyan kaszálják a szénát? (sehogy, mert a füvet kaszálják)

Hogy megy ki a ló az istállóból? (négy lábon)

Hogyan hívják azt az embert, aki a fán van? (gyere le)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés, Társ kiadó)

Kategóriák
Találós kérdések

Ruházat (2.)

Ez az, amit nő hord, s férfi forog utána, furcsa férfi ám a skót, van neki skót… (szoknyája)

Egy lyukon bebújsz, két lyukon kibújsz, akkor vagy igazán benne, amikor kibújtál belőle. (nadrág)

Tíz dugja, tíz húzza, míg a partra nem húzza. (nadrág)

Egy lyukon be, kettőn ki, amikor kiérsz, akkor vagy benn. (nadrág)

Egy úton indultam, két útra találtam, mindet végigjártam. (nadrág)

Egy kis szobában öt kis szoba sorakozik szépen, öt kis ember bújik oda melegedni télen. (kesztyű)

Egy lyukon bebújik, öt lyukon kibújik. (kesztyű)

Öt kamrában egy ajtó van. (kesztyű)

Öt kis testvér nagyon fázik, esőben is bőrig ázik, de felvesznek valamit, ne fázzanak… Ugyan, mint? (kesztyű)

Voltam húson, vagyok húson, lekerülök hév tavaszon. Kifordítanak, télen, nyáron kanyarítanak. (bunda)

Ha a hideg a húsodba vág, úgy ölel át, mint hű barát. De ha a nap felragyog, hű barátod elhagyod. (kabát)

Amikor üres, felfele fordítjuk, ha tele van lefele fordítjuk. (sapka)

Rajta is van, rajtad is van, rajta néha virág is van. Néha pörge, néha lapos, rá ne ülj és rá ne taposs. Ha valaki közeledik, egyszeribe emelkedik. (kalap)

Négy sarka van, csupa mintás, asszonyokon igen cifrás. (fejkendő)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés, Társ kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A sajtot osztó róka

Mikor a vadászok hintón mentek vadászni, a sajtot elvesztették. A róka és a farkas találta meg. Azt mondja a róka:

– Ketten találtuk meg, úgy illik hogy, igazságosan osztozkodjunk rajta. Ne kapjon az egyik nagyobbat, mint a másik. Majd én kétfelé osztom! – Azután a közepén kezdte kétfelé rágni.

Mikor a túlsó végére ért, látták, hogy nem egyforma nagy.

– Ez a nagyobb – mondta a róka, és lerágott belőle egy darabot. Akkor meg a másik fele volt nagyobb, abból rágott le egy darabot. Addig rágta, addig osztotta kétfelé, hogy semmi sem maradt.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Kik vesztették el a sajtot?
  2. Kik találták meg?
  3. Hogyan akarta elosztani a róka a sajtot?
  4. Mi történt végül?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Csak akkor fogy el a sajt, ha a róka harapdálással akarja kettéosztani?
  2. Mindig elfogy a sajt, amikor a róka így akarja elosztani?
  3. A körbeharapdálás az oka annak, hogy elfogyott a sajt?
  4. Tényleg szereti a róka a sajtot?
  5. És a farkas?
  6. A valóságban létezik, hogy a róka harapdálással ketté osztogatja a sajtot?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mi történt, amikor a róka harapdálással osztotta el a sajtot?
  • mi lehetett az oka annak, hogy a sajt elfogyott?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • ha valamit el akarunk osztani kétfelé?
  • ha nem akarunk valamit elosztani valamit kétfelé?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha a róka sokáig rágcsálja a sajtot, akkor a sajt elfogy. A róka sokáig rágcsálta a sajtot, tehát… (a sajt elfogyott).
  2. Ha a róka nem sokáig rágcsálja a sajtot, akkor a sajt nem fogy el. A sajt elfogyott, tehát… (a róka sokáig rágcsálta).
  3. Vagy nem sokáig rágcsálja a róka a sajtot, vagy elfogy a sajt. A sajt még nem fogyott el, tehát… (a róka még nem rágcsálta sokáig).
  4. Ha a róka harapdálással osztja ketté a sajtot, akkor a két darab nem lesz egyforma, és ha a két darab nem lesz egyforma, akkor tovább kell rágcsálni, és akkor a sajt végül elfogy. Tehát, ha a róka harapdálással osztja ketté a sajtot, akkor… (a sajt végül elfogy).

(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A róka meg a gólya

A róka és a gólya már régóta barátok voltak, s elhatározták, hogy megvendégelik egymást. Először a gólya ment a rókához, s leültek a szépen terített asztalhoz. A gólya azonban egy falatot sem tudott enni, mert a róka lapos tányérba tette a vacsorát.

– Látom, nem vagy éhes – mondta, s befalta még a gólya ebédjét is.

Másnap a gólya vendégelte meg a rókát. A lomposfarkú hamarabb ott is volt, mint ahogy megbeszélték. Éhesen ült az asztalhoz, s várta, a finom falatokat. Igen ám, de a gólya hosszú nyakú edényben szolgálta fel az ebédet, s a róka még csak az orra hegyét sem tudta beledugni.

– Ejnye komám! Kiáltott fel mérgesen. – Hát sajnálod tőlem ezt a kis ételt? Nem tudok én ilyen edényből enni!

– Én sem tudtam a minap nálad jóllakni! – válaszolt a gólya. – Kölcsönkenyér visszajár!

Ezen aztán úgy összevesztek, hogy többé egy szót sem szóltak egymáshoz.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Milyen viszonyban volt egymással a gólya meg a róka?
  2. Hogyan vendégelte meg a róka a gólyát?
  3. Milyen tányérban adott neki vacsorát?
  4. Milyen edényből kellett ennie a rókának a gólyánál?
  5. Mi történt a barátságukkal?

Véleménykérő beszélgetés

  1. Csak akkor nem tud enni a róka egy edényből, ha nem fér bele a szája?
  2. Csak a róka nem tud enni olyan edényből, amibe nem fér bele a szája?
  3. Biztos, hogy nem tud enni a róka a hosszú nyakú edényből?
  4. Miért nem tud enni a róka a hosszú nyakú edényből?
  5. A valóságban is meghívja vendégségbe egymást a róka meg a gólya?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mi lehetett az oka annak, hogy a róka nem tudott enni a gólyánál?
  • mi történt, amikor a róka a hosszú nyakú edényben kapott enni a gólyától?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • ha hosszú nyakú edényben kapunk enni?
  • ha valamilyen edényből nem tudunk enni?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha a róka szája belefér a hosszú nyakú edénybe, akkor tud enni belőle. A róka nem tudott enni a hosszú nyakú edényből, tehát… (nem fért bele a szája az edénybe).
  2. Ha a róka szája nem fér bele a hosszú nyakú edénybe, akkor nem tud enni belőle. A róka szája nem fért bele a hosszú nyakú edénybe, tehát… (nem tudott enni belőle).
  3. Vagy belefér valakinek a szája a hosszú nyakú edénybe, vagy nem tud enni belőle. A gólya tudott enni a hosszú nyakú edényből, tehát… (belefért a szája az edénybe).
  4. Ha a róka hosszú nyakú edénybe kap enni, akkor fér bele a szája az edénybe, és ha nem fér bele a szája az edénybe, akkor nem tud enni belőle. Tehát, ha a róka hosszú nyakú edénybe kap enni, akkor… (nem tud enni belőle).

(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A szél és a Nap

Egyszer arról vitatkozott a Szél a Nappal, hogy melyikük az erősebb. Mivel nem tudtak egyetértésre jutni, azt mondta a Nap a Szélnek:

  • Tegyünk próbát, amott megy egy köpenyes ember. Amelyikünk leveszi válláról a köpönyeget, az az erősebb.

Először a Szél fogott hozzá, megragadta az ember gallérját, tépte, cibálta előre-hátra a köpönyeget, de mentől erősebben rángatta, a szegény ember annál erősebben burkolta bele magát, s nem engedte levetetni a köpönyeget.

Mikor aztán a Szél hasztalan kifárasztotta magát, akkor hozzáfogott a Nap: elkezdett mosolyogni az utasra melegen, mindig melegebben. A jámbor utas lassanként kiburkolta magát a köpenyéből, aztán levetette egészen, később levetette a kabátját és a mellényét is.

  • Látod, hogy én erősebb vagyok, mint te? – Mondta a Nap a Szélnek.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Miről vitatkozott a Szél és a Nap?
  2. Honnan akarta a Szél letépni a köpenyt?
  3. Melyik próbálta először levetetni a köpenyt és melyik másodszor?
  4. Miből burkolta ki magát az utas?
  5. Melyik volt az erősebb, a Szél vagy a Nap?
  6. Mivel érte el a Nap, hogy az ember levesse a köpenyét?
  7. Miért vette le az utas a köpenyét?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Csak akkor veti le az utas a köpenyt, ha nagyon süt a Nap? (Még mikor?)
  2. Mindig leveti az utas a köpenyt, ha nagyon süt a Nap? (Miért nem mindig?)
  3. Az erős napsütés oka lehet a kabát levetésének? (Miért?)
  4. Milyennek érezzük a levegőt a széltől?
  5. A valóságban tud beszélni a Nap meg a Szél?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mit szokott csinálni az utas a köpenyével, ha nagyon süt a Nap?
  • mi lehetett az oka annak, hogy az utas levette a köpenyét? (Tudtok más okot is említeni?)

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • hogy a tűző nap ellenére ne kelljen levetni a kabátot? (Pl. árnyékba megyünk, vagy föl se vesszük a kabátot stb.)
  • ha levetettük a kabátot, és fázunk, mert más nem süt a Nap? (Felhúzzuk a kabátot, meleg helyre megyünk stb).

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha nagyon süt a Nap, akkor levetem a kabátom. Nagyon süt a Nap, tehát… (levetem a kabátom).
  2. Ha nem süt nagyon a Nap, akkor nem vetem le a kabátom. Levetem a kabátom, tehát… (nagyon süt a Nap).
  3. Vagy nem süt a Nap, vagy nem esik az eső. Nemrég még esett az eső, tehát… (még nem sütött a Nap).
  4. Ha nagyon süt a Nap, akkor melegem lesz, és ha melegem lesz, akkor levetem a kabátom. Tehát, ha nagyon süt a Nap, akkor… (levetem a kabátom).

(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A nyúl meg a tavaszi hó

Egyszer tavasz felé azt mondta a hó a nyúlnak:

  • Igen gyöngének érzem magam. Beteg vagyok, talán meg is halok.

Azt felelte a nyúl:

  • Alighanem olvadsz, az a bajod. Ó, ó, de sajnállak! – Azzal leült egy buckára, és sírt-zokogott keservesen, úgy sajnálta a havat. – Sajnállak, hó, fáj a szívem érted! Mennyit szaladgáltam rajtad, jó meleg vackom volt alattad. Elrejtettél a róka, a farkas elől, fejemalja voltál, derékaljam voltál, födél a fejem fölött, védelmezőm, oltalmazóm. Fehér a bundám, te is fehér vagy, nem láttak meg az üldözőim. – Úgy sírt, hogy a hó is vele könnyezett. – Mi lesz velem nélküled? – kesergett tovább a nyúl. – Sas elragadhat, fülesbagoly a karmai közé kaphat, róka elfoghat, farkas széjjeltéphet. Mi lesz velem nélküled?

Aztán gondolt egyet:

  • Elmegyek én az erdő urához, megkérem szépen: kegyelmezzen meg neked, ne olvasszon el!

El is iramodott, meghajolt az erdő ura előtt, úgy kérte szép szóval: hagyja meg a havat. Azt mondta neki az erdő ura:

  • A nap hatalmasabb nálam, nem tudok vele versenyezni. A havat nem tudom itt marasztani. Hanem majd adok neked szép szükrebarna bundát a fehér helyett, abban elrejtőzhetsz nyáron erdőn-mezőn, száraz levelek közt, s nem bánt se róka, se farkas, se bagoly. Ne félj, no, és ne itasd az egereket!

Megvigasztalódott a nyúl, megtörülgette a szemét, és fölvette mindjárt az erdő ura ajándékait, az újdonatúj bundát. Azóta is két bundát hord a nyúl: fehéret télen, tavasztól őszig meg barnásszürkét.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Mikor panaszkodott a hó a nyúlnak?
  2. Mit csinált a nyúl?
  3. Miért sajnálta a havat?
  4. Kihez szaladt el a nyúl?
  5. Mit szeretett volna kérni?
  6. Mit ígért neki az erdő ura?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Ha egy nyuszi fehér, akkor tényleg nem lehet látni a hóban?
  2. Csak akkor nem lehet észrevenni a nyuszit a hóban, ha fehér a bundája?
  3. Soha nem lehet észrevenni a fehér nyuszit a hóban?
  4. Más fehér állatot sem lehet észrevenni a hóban?
  5. Valóban más színű a nyuszi bundája nyáron?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mi történik a nyuszival télen, ha hó van?
  • miért nem lehet észrevenni a fehér nyulat a hóban?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • ha azt akarjuk, hogy észrevegyenek bennünket?
  • ha azt akarjuk, hogy ne vegyenek észre bennünket?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha nem fehér a nyúl bundája, akkor az üldözői észreveszik a hóban. A nyulat az üldözői nem vették észre a hóban, tehát… (a nyúl bundája fehér volt).
  2. Vagy nem fehér a nyúl nyári bundája, vagy észreveszik az üldözői az erdőben. Az üldözői nem veszik észre az erdőben, tehát… (a nyúl nyári bundája nem fehér).
  3. Ha a nyúlnak fehér a bundája, akkor az üldözői nem veszik észre a hóban. A nyúlnak fehér a bundája, tehát… (az üldözői nem veszik észre a hóban).
  4. Ha a nyúl bundája fehér, akkor a hóban nem látszik, és ha a hóban nem látszik, akkor az üldözői nem veszik észre. Tehát, ha a nyúl bundája fehér, akkor… (az üldözői nem veszik észre).

(Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A kiskutya meg a szamár

A szamár megirigyelte a kiskutya jómódját, hogy neki szabad a legszebb szobába is bemenni, a legszebb vánkosra is ráfeküdni, egész nap csak sétál, nem dolgozik semmit, mégis mindennek a lángját, a javát kapja, neki meg csak a kóró meg a tüske jut.

  • Miért szeret téged úgy a gazdasszony? – kérdezte a szamár a kutyát.
  • Mert tudok farkat csóválni és két lábon szolgálni – felelte a kutya.
  • Na, ez nem nehéz dolog – felelte a szamár – majd én is megpróbálom.

Mikor nyitva volt a konyha, besomfordált. Két lábra állt, farkát billegtette, lábát nyújtogatta, hogy tenyerest adjon. A gazdaasszony megijedt, s a porolópálcával kiverte. Szegény máig töri a fejét azon, hogy miért kapott ő versét azért, amiért a kutya dicséretet.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Miért irigykedett a szamár a kiskutyára?
  2. Mit kérdezett tőle?
  3. Mit akart kipróbálni a szamár?
  4. Hová ment be?
  5. Mit szólt hozzá a gazdaasszony?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Lakhat-e egy szamár bent a lakásban?
  2. Miért kapott ki a szamár?
  3. Csak akkor kaphat ki egy szamár, ha megijeszti a gazdáját?
  4. Mindig kikap a szamár, ha megijeszti a gazdáját?
  5. Más miatt is kikaphat a szamár?
  6. A valóságban létezhet, hogy a szamár a gazdaasszonynak a kutyát utánozza?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mi lehetett az oka annak, hogy kikapott a szamár?
  • mit tett a gazdaasszony azután, hogy a szamár megijesztette?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • ha a szamár bemegy a házba?
  • hogy a szamár ne mehessen be a házba?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha a szamár megijeszti a gazdaasszonyt, akkor kikap. A szamár megijesztette a gazdaasszonyt, tehát… (kikapott).
  2. Ha a szamár nem ijeszti meg a gazdaasszonyt, akkor nem kap ki. A szamár kikapott, tehát… (megijesztette a gazdaasszonyt).
  3. Vagy nem ijeszti meg a szamár a gazdaasszonyt, vagy kikap. A szamár még nem kapott ki, tehát… (még nem ijesztette meg a gazdaasszonyt).
  4. Ha a szamár bemegy a házba, akkor megijeszti a gazdaasszonyt, és ha megijeszti a gazdaasszonyt, akkor kikap. Tehát, ha a szamár bemegy a házba, akkor… (kikap).

(Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A kis hajó

Sétálni indult Brekus, Kispipi, Egérke, Hangyácska és Katicabogárka. Elérkeztek egy patakhoz.

  • Fürödjünk meg! – brekegte Brekus, és beugrott a vízbe.
  • Nem tudunk úszni – mondta Kispipi, Egérke, Hangyácska és Katicabogárka.
  • Brehe-he-he! – nevetett rajtuk Brekus. – No hiszen, nem sokra megyek veletek! – És úgy kacagott, hogy majdnem a vízbe fúlt.

Nagyon megbántódott ezen Kispipi, Egérke, Hangyácska és Katicabogárka. Törték a fejüket, mitévők legyenek. Addig-addig törték a fejüket, amíg végre kitaláltak valamit. Kispipi elment, és hozott egy falevelet. Egérke egy fél dióhéjat. Hangyácska egy szalmaszálat vonszolt oda valahonnan. Katicabogárka pedig egy cérnaszálat. És nagy buzgón munkához láttak: a szalmaszálat bedöfték a dióhéjba, a falevelet cérnával hozzákötötték, és máris készen állt a kis hajó. A hajót vízre lökték. Beültek és elhajókáztak!

Brekus kidugta a fejét a vízből, hogy tovább nevessen rajtuk, de a kis hajó már messze járt… utol s érheted!

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Hová érkezett Brekus, Kispipi, Egérke, Hangyácska és Katicabogárka séta közben?
  2. Mit akart Brekus?
  3. Mit mondtak neki a többiek?
  4. Miért nevetett Brekus?
  5. Mit talált ki a többi állat?
  6. Miből építették a hajót?
  7. Ki volt a gyorsabb?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Csak akkor kel át hajóval valaki a vízen, ha nem tud úszni?
  2. Csak hajóval tud átkelni a vízen, aki nem tud úszni?
  3. Mindig hajóval kel át a vízen az, aki nem tud úszni?
  4. Hajó nélkül át tud kelni a vízen az, aki nem tud úszni?
  5. Az úszni nem tudás az oka annak, hogy hajóval kel át valaki a vízen?
  6. A halon és a békán kívül van olyan állat, amelyik tud úszni?
  7. A pipi, az egér, a hangya, a katicabogár tud úszni?
  8. Minden állat meg tud tanulni úszni?
  9. Létezik a valóságban, hogy az állatok hajót építenek?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mi lehet az oka annak, ha valaki hajóval közlekedik?
  • mi történik, ha valaki nem tud úszni?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • ha vízen akarunk közlekedni?
  • ha vízen akarunk közlekedni, és nem tudunk úszni?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha valaki nem tud úszni, akkor csak hajóval tud átkelni a vízen. Kispipi, Egérke, Hangyácska és Katicabogárka nem tud úszni, tehát… (csak hajóval tudnak átkelni a vízen).
  2. Ha valaki tud úszni, akkor nem kell hajóval átkelnie a vízen. Kispipinek, Egérkének, Hangyácskának és Katicabogárkának hajóval kell átkelnie a vízen, tehát… (nem tudnak úszni).
  3. Vagy nem tud valaki úszni, vagy nincs szüksége hajóra. Brekusnak nincs szüksége hajóra, tehát… (tud úszni).
  4. Ha valaki nem tud úszni, akkor hajó nélkül nem tud átkelni a vízen, és ha hajó nélkül nem tud átkelni a vízen, akkor hajóra van szüksége. Tehát, ha valaki nem tud úszni, akkor… (hajóra van szüksége).

(Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

Tűz van!

Derűs, napos idő volt. Nyuszogó kint hancúrozott a réten. Lóherelevelet csipegetett. A domb fölött egyszerre nagy füstöt látott. Egyenesen felfelé emelkedett, és feketén gomolygott.

  • Tűz van! – riadt fel Nyuszogó. Fülesmackóhoz rohant, aki meg a folyóparton vetett éppen bukfenceket. Mancsával megdörgölte a szemét és a füstre nézett.
  • Itt valami ég! – kiáltotta.
  • Vau-vau! – ugatott fel Bodri, aki nem messze a fűben szunyókált. Siessünk oda oltani!

Mindhárman az udvarra loholtak. Füles a fejébe húzta Jacek tűzoltósisakját. Bodri befogta magát a kis szekérbe. Nyuszogó pedig egy vödör vizet rakott a szekérbe.

  • Kukurikú! – kürtölte Kiskakas.

A tűzoltóság robogva elindul. Gördül fel a kis szekér a dombra, feljebb, egyre feljebb. Fenn körülnéznek a derék tűzoltók, hát ott ül a fűben Valenti nagyapó, mesét mond Jaceknek és Zoskának, pipájából pedig vígan eregeti a gomolygó füstöt.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Milyen idő volt?
  2. Hol hancúrozott Nyuszogó?
  3. Honnan jött a füst?
  4. Kihez szaladt Nyuszogó?
  5. Hol volt a Füles?
  6. Hova rohantak együtt?
  7. Hogyan akarták eloltani a tüzet?
  8. Mit láttak a dombtetőn?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Csak akkor van füst, amikor tűz van?
  2. Ha füst van, akkor mindig van tűz is?
  3. Ha tűz van, akkor mindig van füst is?
  4. Van olyan tűz, ami nem füstöl?
  5. A tűz az oka a füstnek?
  6. Mivel lehet eloltani a tüzet?
  7. Mindig el kell oltani a tüzet?
  8. A víz eloltja a tüzet?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mire szoktunk gondolni, ha füstöt látunk?
  • mit jelezhet a nagy füst?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • ha füstöt látunk?
  • ha tűz van?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha nagy füst jön valahonnan, akkor ég valami. Nagy füst jött a domb mögül, tehát… (égett valami).
  2. Ha nincs füst, akkor nem ég a tűz. Égett a tűz, tehát… (füst volt).
  3. Vagy nincs füst, vagy ég a tűz. Már nem ég a tűz, tehát… (már nincs füst).
  4. Ha füst van, akkor tűz van, és ha tűz van, akkor az veszélyes lehet. Tehát, ha füst van, akkor az… (veszélyes lehet).

(Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)