Kategóriák
Találós kérdések

Szárnyasok

Reggel mondja, kotkodács,
minden napra egy tojás.
(tyúk)

Az udvarban sok a dolga,
húsz csirkével van is gondja.
Kapirgál és kityeg-kotyog,
hogyha nincs mag, odébb totyog.
(tyúk)

Minden napra egy tojás,
a kakas párja - nem vitás. Mi az?
(tyúk)

Van egy templom torony nélkül,
világosodik ablak nélkül,
abban lakik hús és vér,
az embernek hasznot ér.
(tojásban a csikre)

Kicsi fehér házikó,
benne van a kiscsikó.
Elpattan a házikó,
kimászik a kiscsikó.
(tojás és csirke)

Tojás volt a lakása,
míg meg nem született
a nagy kerek világra.
Mi az?
(csirke)

Kicsi sárga,
van két lába.
Mi az?
(csirke)

Az udvarok királya vagyok,
én ébresztem a napot.
Tudod-e, hogy mi vagyok?
(kakas)

Kiabál ő már hajnalban,
hej, pedig még távol a nap!
Peckesen lép, nap hevíti,
sarkantyúját kifeszíti.
Ő az udvar kiskirálya,
forog szeme karikája,
jár a fák közt, jár a gangon,
férgeket gyűjt szemétdombon.
(kakas)

(Aludnék én jó reggelig,
de a tyúkok nem engedik,
helyettük is én vagyok a
két lábon járó vekkeróra,
mert a hangom alt és tenor,
énekes, mint én, nincs sehol.
Trágyadomb az én színpadom,
s még sincs nevem a színlapon.
(kakas)

Én vagyok az udvar tarajos királya.
Igazságot teszek haragos viszályba.
Híres hangom versenyt száll a fellegekkel.
Én ébresztem fel a népet kora reggel.
(kakas)

Feje, mint a gereblye,
teste, akár a dinnye,
sarlót formáz a farka,
lábain sarkantyúcska.
(kakas)

Kétszer lett a világra,
vörös posztó nyakába,
kántorságra nevelkedett,
vörös a szakálla... 
(kakas)

Sarkantyúval születik, de mégsem ül lóra,
jelenti, ha korai vagy kései az óra.
(kakas)

Uralkodik mindenhol,
veszekedik akárhol,
falun ébresztőóra,
városon jó vacsora. Mi az?
(kakas)

Lova nincs, de sarkantyút hord,
lépte büszke, tartása zord.
A ruhája tarka, ékes,
a járása, jaj, de kényes!
Hajnal hasad, ő köszönti,
a napkeltét ő serkenti.
Kiáltása harsány, tiszta,
szebben szól, mint a trombita.
Széjjelnéz a szemétdombján,
tűz vöröslik a taréján.
Keményen lép, szörnyen nyakas.
Kitalálod? Ő a...
(kakas)

Tudok egy állatot, mely kétszer született,
királyi korona fejére tétetett,
sok felesége volt, pedig sosem házasodott.
Mi az?
(kakas)

Csont az álla,
bor a szakálla,
a világnak prófétája.
(kakas)

Nincsen veres sipka nélkül,
hamar küzd, nehezen békül.
Van taraja, sarkantyúja,
falun ő az ébresztőóra.
Mi az?
(kakas)

Lábon járó párna,
gúnár úr a párja.
(liba)

Csőre sárga, nem lila,
tollpelyhet ad, ez a... 
(liba)

Hasa hajó, lába lapát,
torka trombita, nyaka bot. Mi az?
(liba)

Tipeg ide meg oda,
találd ki, hogy kicsoda.
(ruca)

Földön tityeg, földön totyog,
a vízben igazán boldog. Mi az?
(ruca)

Tojik, de nem kotkodácsol,
strandot csinál a tócsából,
s akkor sem áll be a szája,
mikor béka brekeg rája. Mi az?
(réce)

Úton megyen módika,
magát módikálja,
fekete bársony cipője,
piros harisnyája.
(kacsa)

Reggel, mikor felébred,
begyét nagyra fújja,
feszesen jár,
mintha keréken gurulna.
Nyaka vörösre duzzad,
mérgesen kiabál az udvarban. Mi az?
(pulyka)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

Kategóriák
Találós kérdések Tréfás kérdések

Miért?

Miért nem esik az eső két nap egymás után? (mert mindig egy éjjel esik közbe)

Miért hagyja el a madár a fészkét? (mert a fészek nem mehet vele)

Miért néz hátra a kutya, amikor kergetik? (mert hátul nincs szeme)

Miért kacag a patak? (mert csiklandozzák a halak)

Miért folyik a patak előre és nem vissza? (mert nem tud megfordulni)

Miért bőg a tehén? (mert mások híznak a tején)

Miért varrják föl a gombot a kabátra? (hogy le ne essen)

Miért vesz az ember új kalapot? (hogy le ne essen)

Miért viselnek a molnárok szürke kalapot? (hogy ne legyen lisztes a hajuk)

Miért fél a disznó? (mert megették a felét)

Miért mer megállni a gyalogos a járda szélén? (mert nem fél, hogy a járda felbillen)

Miért keresi az ember, amit elvesztett? (mert nem tudja, hol van)

Miért lógatja a kutya a farkát? (mert nem lógathatja a farka a kutyát)

Miért hunyja be a szemét a kakas, amikor kukorékol? (mert már kívülről tudja a dallamot)

Miért nem küldenek az űrbe macskát? (mert felnyalja a Tejutat)

Miért nem visznek a világűrbe rókát? (mert felfalja a Fiastyúkot)

Miért énekel a madár a kalitkában? (mert nem tud kijönni belőle)

Miért építik a templomot a dombra? (pénzért)

Miért esik az eső? (mert másképpen nem tud lejönni a földre)

Miért bújik ki a csirke a tojásból? (mert fél, hogy nehogy megfőzzék)

Miért fut fel a nyúl a hegyre? (mert alája nem futhat)

Miért jár a nyúl mezítláb? (mert nincs cipője)

Miért nyúl a legtöbbet a nyúl? (a káposztáért)

Miért nem tud a tyúk olvasni? (mert oldalt van a szeme)

Miért tartják a kutyát? (a szájáért)

Miért ugatnak a kutyák? (mert nem tudnak beszélni)

Miért van az elefántnak piros szeme? (ha felmászik a cseresznyefára, ne vegyék észre)

Miért viszi a kutya a prédáját a szájában? (mert nincs tarisznyája)

Miért a házban rakják fel a kemencét? (mert a házat nem építhetik a kemencébe)

Miért szűrik meg a tejet? (mert nem lehet megmosni)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés, Társ kiadó)

Kategóriák
Találós kérdések Tréfás kérdések

Mi?

Mi az, ami nélkül senki sem tud élni? (levegő)

Mi van az üres kancsóban? (levegő)

Mi állítja a világot a feje tetejére? (délibáb)

Mi nem lesz vizesebb, ha a vízbe esik? (az eső)

Mi az abszolút lehetetlen? (kerek szobának a sarkába állni)

Mi megy a feje tetején? (a patkószeg)

Mi hiányzik egy jól elkészített csizmához? (a párja)

Mi egyidős az apjával? (a ládafia)

Mi van a Föld és az ég között? (az és)

Mi eszi meg a vasat? (a rozsda)

Mi után érik a barack? (virágzás után)

Mi erősebb egy elefántnál? (két elefánt)

Mi megy át úgy az üvegen, hogy nem töri el? (a napsugár)

Mi kel a száraz fából? (a tészta)

Mi megy át száraz lábbal a vízen? (az árnyék)

Mi az, amit csak becsukott szemmel látunk? (az álom)

Mi nélkül nem lehet ebédelni? (száj nélkül)

Mi az, ami ágyában soha meg nem nyugszik? (folyó)

Mi hibája van egy új csizmának? (ha nincs meg a párja)

Mi a leggyorsabb a világon? (a gondolat)

Mi a legjobb a sütőkemencében? (az, hogy nem eszi meg amit süt)

Mi a legnagyobb a házban? (a világosság)

Mi az: soknál is több? (rengeteg)

Mi az a valami a házon, amit nem csinálnak meg? (a repedés)

Mi erősebb a vasnál? (a rozsda)

Mi hordja a hátán a fülét? (a fedő)

Mi jár anélkül, hogy a helyétől kimozdulna? (a malom)

Mi jár lábak nélkül? (az óra)

Mi megy át a vízen árnyék nélkül? (a harangszó)

Mi megy át a szalmán úgy, hogy nem csorogtat? (a füst)

Mi száll fel minden reggel szárnya nélkül? (a nap)

Mi van leghamarabb záporeső után? (sár)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés, Társ kiadó)

Kategóriák
Találós kérdések Tréfás kérdések

Meddig?

Meddig esik az eső? (amíg földre ér)

Meddig nyúlik a fák árnyéka? (napnyugtáig)

Meddig van a patkó a ló lábán? (amíg a kovács felszegezi, utána a ló van a patkón)

Meddig jön a busz? (eddig, innen már megy)

Meddig fut a nyúl befelé az erdőben? (a közepéig, onnan már kifelé fut)

Meddig lehet elmenni egy jó lovon? (a fülétől a farkáig)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés, Társ kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A sajtot osztó róka

Mikor a vadászok hintón mentek vadászni, a sajtot elvesztették. A róka és a farkas találta meg. Azt mondja a róka:

– Ketten találtuk meg, úgy illik hogy, igazságosan osztozkodjunk rajta. Ne kapjon az egyik nagyobbat, mint a másik. Majd én kétfelé osztom! – Azután a közepén kezdte kétfelé rágni.

Mikor a túlsó végére ért, látták, hogy nem egyforma nagy.

– Ez a nagyobb – mondta a róka, és lerágott belőle egy darabot. Akkor meg a másik fele volt nagyobb, abból rágott le egy darabot. Addig rágta, addig osztotta kétfelé, hogy semmi sem maradt.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Kik vesztették el a sajtot?
  2. Kik találták meg?
  3. Hogyan akarta elosztani a róka a sajtot?
  4. Mi történt végül?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Csak akkor fogy el a sajt, ha a róka harapdálással akarja kettéosztani?
  2. Mindig elfogy a sajt, amikor a róka így akarja elosztani?
  3. A körbeharapdálás az oka annak, hogy elfogyott a sajt?
  4. Tényleg szereti a róka a sajtot?
  5. És a farkas?
  6. A valóságban létezik, hogy a róka harapdálással ketté osztogatja a sajtot?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mi történt, amikor a róka harapdálással osztotta el a sajtot?
  • mi lehetett az oka annak, hogy a sajt elfogyott?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • ha valamit el akarunk osztani kétfelé?
  • ha nem akarunk valamit elosztani valamit kétfelé?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha a róka sokáig rágcsálja a sajtot, akkor a sajt elfogy. A róka sokáig rágcsálta a sajtot, tehát… (a sajt elfogyott).
  2. Ha a róka nem sokáig rágcsálja a sajtot, akkor a sajt nem fogy el. A sajt elfogyott, tehát… (a róka sokáig rágcsálta).
  3. Vagy nem sokáig rágcsálja a róka a sajtot, vagy elfogy a sajt. A sajt még nem fogyott el, tehát… (a róka még nem rágcsálta sokáig).
  4. Ha a róka harapdálással osztja ketté a sajtot, akkor a két darab nem lesz egyforma, és ha a két darab nem lesz egyforma, akkor tovább kell rágcsálni, és akkor a sajt végül elfogy. Tehát, ha a róka harapdálással osztja ketté a sajtot, akkor… (a sajt végül elfogy).

(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A róka meg a gólya

A róka és a gólya már régóta barátok voltak, s elhatározták, hogy megvendégelik egymást. Először a gólya ment a rókához, s leültek a szépen terített asztalhoz. A gólya azonban egy falatot sem tudott enni, mert a róka lapos tányérba tette a vacsorát.

– Látom, nem vagy éhes – mondta, s befalta még a gólya ebédjét is.

Másnap a gólya vendégelte meg a rókát. A lomposfarkú hamarabb ott is volt, mint ahogy megbeszélték. Éhesen ült az asztalhoz, s várta, a finom falatokat. Igen ám, de a gólya hosszú nyakú edényben szolgálta fel az ebédet, s a róka még csak az orra hegyét sem tudta beledugni.

– Ejnye komám! Kiáltott fel mérgesen. – Hát sajnálod tőlem ezt a kis ételt? Nem tudok én ilyen edényből enni!

– Én sem tudtam a minap nálad jóllakni! – válaszolt a gólya. – Kölcsönkenyér visszajár!

Ezen aztán úgy összevesztek, hogy többé egy szót sem szóltak egymáshoz.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Milyen viszonyban volt egymással a gólya meg a róka?
  2. Hogyan vendégelte meg a róka a gólyát?
  3. Milyen tányérban adott neki vacsorát?
  4. Milyen edényből kellett ennie a rókának a gólyánál?
  5. Mi történt a barátságukkal?

Véleménykérő beszélgetés

  1. Csak akkor nem tud enni a róka egy edényből, ha nem fér bele a szája?
  2. Csak a róka nem tud enni olyan edényből, amibe nem fér bele a szája?
  3. Biztos, hogy nem tud enni a róka a hosszú nyakú edényből?
  4. Miért nem tud enni a róka a hosszú nyakú edényből?
  5. A valóságban is meghívja vendégségbe egymást a róka meg a gólya?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mi lehetett az oka annak, hogy a róka nem tudott enni a gólyánál?
  • mi történt, amikor a róka a hosszú nyakú edényben kapott enni a gólyától?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • ha hosszú nyakú edényben kapunk enni?
  • ha valamilyen edényből nem tudunk enni?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha a róka szája belefér a hosszú nyakú edénybe, akkor tud enni belőle. A róka nem tudott enni a hosszú nyakú edényből, tehát… (nem fért bele a szája az edénybe).
  2. Ha a róka szája nem fér bele a hosszú nyakú edénybe, akkor nem tud enni belőle. A róka szája nem fért bele a hosszú nyakú edénybe, tehát… (nem tudott enni belőle).
  3. Vagy belefér valakinek a szája a hosszú nyakú edénybe, vagy nem tud enni belőle. A gólya tudott enni a hosszú nyakú edényből, tehát… (belefért a szája az edénybe).
  4. Ha a róka hosszú nyakú edénybe kap enni, akkor fér bele a szája az edénybe, és ha nem fér bele a szája az edénybe, akkor nem tud enni belőle. Tehát, ha a róka hosszú nyakú edénybe kap enni, akkor… (nem tud enni belőle).

(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A szél és a Nap

Egyszer arról vitatkozott a Szél a Nappal, hogy melyikük az erősebb. Mivel nem tudtak egyetértésre jutni, azt mondta a Nap a Szélnek:

  • Tegyünk próbát, amott megy egy köpenyes ember. Amelyikünk leveszi válláról a köpönyeget, az az erősebb.

Először a Szél fogott hozzá, megragadta az ember gallérját, tépte, cibálta előre-hátra a köpönyeget, de mentől erősebben rángatta, a szegény ember annál erősebben burkolta bele magát, s nem engedte levetetni a köpönyeget.

Mikor aztán a Szél hasztalan kifárasztotta magát, akkor hozzáfogott a Nap: elkezdett mosolyogni az utasra melegen, mindig melegebben. A jámbor utas lassanként kiburkolta magát a köpenyéből, aztán levetette egészen, később levetette a kabátját és a mellényét is.

  • Látod, hogy én erősebb vagyok, mint te? – Mondta a Nap a Szélnek.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Miről vitatkozott a Szél és a Nap?
  2. Honnan akarta a Szél letépni a köpenyt?
  3. Melyik próbálta először levetetni a köpenyt és melyik másodszor?
  4. Miből burkolta ki magát az utas?
  5. Melyik volt az erősebb, a Szél vagy a Nap?
  6. Mivel érte el a Nap, hogy az ember levesse a köpenyét?
  7. Miért vette le az utas a köpenyét?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Csak akkor veti le az utas a köpenyt, ha nagyon süt a Nap? (Még mikor?)
  2. Mindig leveti az utas a köpenyt, ha nagyon süt a Nap? (Miért nem mindig?)
  3. Az erős napsütés oka lehet a kabát levetésének? (Miért?)
  4. Milyennek érezzük a levegőt a széltől?
  5. A valóságban tud beszélni a Nap meg a Szél?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mit szokott csinálni az utas a köpenyével, ha nagyon süt a Nap?
  • mi lehetett az oka annak, hogy az utas levette a köpenyét? (Tudtok más okot is említeni?)

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • hogy a tűző nap ellenére ne kelljen levetni a kabátot? (Pl. árnyékba megyünk, vagy föl se vesszük a kabátot stb.)
  • ha levetettük a kabátot, és fázunk, mert más nem süt a Nap? (Felhúzzuk a kabátot, meleg helyre megyünk stb).

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha nagyon süt a Nap, akkor levetem a kabátom. Nagyon süt a Nap, tehát… (levetem a kabátom).
  2. Ha nem süt nagyon a Nap, akkor nem vetem le a kabátom. Levetem a kabátom, tehát… (nagyon süt a Nap).
  3. Vagy nem süt a Nap, vagy nem esik az eső. Nemrég még esett az eső, tehát… (még nem sütött a Nap).
  4. Ha nagyon süt a Nap, akkor melegem lesz, és ha melegem lesz, akkor levetem a kabátom. Tehát, ha nagyon süt a Nap, akkor… (levetem a kabátom).

(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A nyúl meg a tavaszi hó

Egyszer tavasz felé azt mondta a hó a nyúlnak:

  • Igen gyöngének érzem magam. Beteg vagyok, talán meg is halok.

Azt felelte a nyúl:

  • Alighanem olvadsz, az a bajod. Ó, ó, de sajnállak! – Azzal leült egy buckára, és sírt-zokogott keservesen, úgy sajnálta a havat. – Sajnállak, hó, fáj a szívem érted! Mennyit szaladgáltam rajtad, jó meleg vackom volt alattad. Elrejtettél a róka, a farkas elől, fejemalja voltál, derékaljam voltál, födél a fejem fölött, védelmezőm, oltalmazóm. Fehér a bundám, te is fehér vagy, nem láttak meg az üldözőim. – Úgy sírt, hogy a hó is vele könnyezett. – Mi lesz velem nélküled? – kesergett tovább a nyúl. – Sas elragadhat, fülesbagoly a karmai közé kaphat, róka elfoghat, farkas széjjeltéphet. Mi lesz velem nélküled?

Aztán gondolt egyet:

  • Elmegyek én az erdő urához, megkérem szépen: kegyelmezzen meg neked, ne olvasszon el!

El is iramodott, meghajolt az erdő ura előtt, úgy kérte szép szóval: hagyja meg a havat. Azt mondta neki az erdő ura:

  • A nap hatalmasabb nálam, nem tudok vele versenyezni. A havat nem tudom itt marasztani. Hanem majd adok neked szép szükrebarna bundát a fehér helyett, abban elrejtőzhetsz nyáron erdőn-mezőn, száraz levelek közt, s nem bánt se róka, se farkas, se bagoly. Ne félj, no, és ne itasd az egereket!

Megvigasztalódott a nyúl, megtörülgette a szemét, és fölvette mindjárt az erdő ura ajándékait, az újdonatúj bundát. Azóta is két bundát hord a nyúl: fehéret télen, tavasztól őszig meg barnásszürkét.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Mikor panaszkodott a hó a nyúlnak?
  2. Mit csinált a nyúl?
  3. Miért sajnálta a havat?
  4. Kihez szaladt el a nyúl?
  5. Mit szeretett volna kérni?
  6. Mit ígért neki az erdő ura?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Ha egy nyuszi fehér, akkor tényleg nem lehet látni a hóban?
  2. Csak akkor nem lehet észrevenni a nyuszit a hóban, ha fehér a bundája?
  3. Soha nem lehet észrevenni a fehér nyuszit a hóban?
  4. Más fehér állatot sem lehet észrevenni a hóban?
  5. Valóban más színű a nyuszi bundája nyáron?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mi történik a nyuszival télen, ha hó van?
  • miért nem lehet észrevenni a fehér nyulat a hóban?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • ha azt akarjuk, hogy észrevegyenek bennünket?
  • ha azt akarjuk, hogy ne vegyenek észre bennünket?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha nem fehér a nyúl bundája, akkor az üldözői észreveszik a hóban. A nyulat az üldözői nem vették észre a hóban, tehát… (a nyúl bundája fehér volt).
  2. Vagy nem fehér a nyúl nyári bundája, vagy észreveszik az üldözői az erdőben. Az üldözői nem veszik észre az erdőben, tehát… (a nyúl nyári bundája nem fehér).
  3. Ha a nyúlnak fehér a bundája, akkor az üldözői nem veszik észre a hóban. A nyúlnak fehér a bundája, tehát… (az üldözői nem veszik észre a hóban).
  4. Ha a nyúl bundája fehér, akkor a hóban nem látszik, és ha a hóban nem látszik, akkor az üldözői nem veszik észre. Tehát, ha a nyúl bundája fehér, akkor… (az üldözői nem veszik észre).

(Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A kiskutya meg a szamár

A szamár megirigyelte a kiskutya jómódját, hogy neki szabad a legszebb szobába is bemenni, a legszebb vánkosra is ráfeküdni, egész nap csak sétál, nem dolgozik semmit, mégis mindennek a lángját, a javát kapja, neki meg csak a kóró meg a tüske jut.

  • Miért szeret téged úgy a gazdasszony? – kérdezte a szamár a kutyát.
  • Mert tudok farkat csóválni és két lábon szolgálni – felelte a kutya.
  • Na, ez nem nehéz dolog – felelte a szamár – majd én is megpróbálom.

Mikor nyitva volt a konyha, besomfordált. Két lábra állt, farkát billegtette, lábát nyújtogatta, hogy tenyerest adjon. A gazdaasszony megijedt, s a porolópálcával kiverte. Szegény máig töri a fejét azon, hogy miért kapott ő versét azért, amiért a kutya dicséretet.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Miért irigykedett a szamár a kiskutyára?
  2. Mit kérdezett tőle?
  3. Mit akart kipróbálni a szamár?
  4. Hová ment be?
  5. Mit szólt hozzá a gazdaasszony?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Lakhat-e egy szamár bent a lakásban?
  2. Miért kapott ki a szamár?
  3. Csak akkor kaphat ki egy szamár, ha megijeszti a gazdáját?
  4. Mindig kikap a szamár, ha megijeszti a gazdáját?
  5. Más miatt is kikaphat a szamár?
  6. A valóságban létezhet, hogy a szamár a gazdaasszonynak a kutyát utánozza?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mi lehetett az oka annak, hogy kikapott a szamár?
  • mit tett a gazdaasszony azután, hogy a szamár megijesztette?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • ha a szamár bemegy a házba?
  • hogy a szamár ne mehessen be a házba?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha a szamár megijeszti a gazdaasszonyt, akkor kikap. A szamár megijesztette a gazdaasszonyt, tehát… (kikapott).
  2. Ha a szamár nem ijeszti meg a gazdaasszonyt, akkor nem kap ki. A szamár kikapott, tehát… (megijesztette a gazdaasszonyt).
  3. Vagy nem ijeszti meg a szamár a gazdaasszonyt, vagy kikap. A szamár még nem kapott ki, tehát… (még nem ijesztette meg a gazdaasszonyt).
  4. Ha a szamár bemegy a házba, akkor megijeszti a gazdaasszonyt, és ha megijeszti a gazdaasszonyt, akkor kikap. Tehát, ha a szamár bemegy a házba, akkor… (kikap).

(Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)