Címke: gondolkodás fejlesztése

  • A parasztember, és hét fia

    Visszacsatolás

    • Hogyan foglalnád össze a saját szavaiddal a történet mondanivalóját?
    • Milyen gondolatokat ébreszt benned a történet?
    • Szerinted milyen témák miatt konfrontálódnak egymással az emberek?
    • Az elmúlt években/hónapokban történt-e olyasmi, ami csorbát ejtett a közösség egységén?
    • Milyen kérdésekben nem értesz egyet az osztállyal?
    • Hogyan ültethető át az apa üzenete a mi osztályunkra, közösségünkre?

    Felhasználási javaslat

    A feldolgozás módjára tett javaslat ebben a történetben szinte magától értetődik: hozzunk be a csapat léptszámának megfelelő mennyiségű botot, és zsinórt. Vagy kössük előre össze a botokat, és vegyük elő a történethez kapcsolódóan, vagy mindenki együtt kösse a pálcákat egy köteggé, amit végül az osztály szimbólumaként a gyerekek magukkal vihetnek, hogy otthon majd megfelelő helyet találjanak neki.

    (Forrás: Detlev Blenk: Történetek trénereknek és coachoknak, tanároknak, tanácsadóknak, vezetőknek – 125 történet, Z-press)

  • Most legalább megteheted!

    Visszacsatolás

    • Hogyan fogalmaznád meg a saját szavaiddal a történet üzenetét?
    • Mit gondolsz a feleség viselkedéséről?
    • Tudsz példát mondani olyan esetre, amikor benned vagy a képességeidben valaki teljes mértékben megbízott?
    • Milyen hatással lehet egy közösségre, ha tagjaiból hiányzik az egymás tudásába és képességébe vetett kölcsönös bizalom?
    • A közösség tagjai közül kiben, és milyen szempontból tudnál teljes mértékben megbízni?
    • Milyen tanulságot vonhatunk le a történetből (az osztály számára)?

    Felhasználási javaslat

    Vigyünk magunkkal egy példányt A skarlát betű című műből, vegyük elő a megfelelő pillanatban a táskánkból, és tegyük a kör közepére. A foglalkozás teljes időtartamára ott maradhat, mint a kölcsönös bizalom megtestesítője, s szükség esetén újra meg újra visszautalhatunk rá.

    (Forrás: Detlev Blenk: Történetek trénereknek és coachoknak, tanároknak, tanácsadóknak, vezetőknek – 125 történet, Z-press)

  • A sündisznók

    Visszacsatolás

    • Mit jelent ez a kis történet az osztály együttlétére vonatkozóan?
    • Szerinted mennyire szükséges, hogy az osztály tagjai közel álljanak egymáshoz, vagy távolságot tartsanak egymástól a hatékony és eredményes közös munka, tanulás érdekében?
    • Mely konkrét udvariassági formák azok, amelyekre feltétlenül szükség van a csapatukban?
    • Hogyan vonatkoztatható a tüske hasonlata az osztályra?

    Felhasználási javaslat

    Kinyomtathatjuk a történetet egy moderációs kártyára, és celluxszal mellé ragaszthatunk egy gombostűt, vagy át is szúrhatjuk a kártyát, hogy jól tartson. A hátoldalára a foglalkozás alakulásának megfelelően minden résztvevő egyenként feljegyezheti a gondolatait, és így állandó emlékeztetőként az íróasztalra állíthatjuk.

    (Forrás: Detlev Blenk: Történetek trénereknek és coachoknak, tanároknak, tanácsadóknak, vezetőknek – 125 történet, Z-press)

  • A bölcs bíró

    A bölcs bíró

    Visszacsatolás

    • Hogyan hozhatjuk összefüggésbe ezt a történetet egy közösséggel?
    • Hogyan reagálunk az osztályban, a közösségünkben, ha valaki hibázik?
    • Milyen fontos közös értékek jellemzik a közösségünket?
    • Milyen értékek tesznek egy csapatot sikeressé és eredményessé?
    • Mindenki egyformán fontosnak érzi magát az osztályon belül?
    • Mit szimbolizálhat a kenyér az osztály számára?
    • Konkrétan mit tanulhat a mi közösségünk a történetből?

    Felhasználási javaslat

    A szimbolikus megjelenítés érdekében letehetünk egy kenyeret, és némi pénzt a terem közepére. Kicsit több energiát igényel, de nagyon nagy hatást tehet a résztvevőkre, ha egy kis kenyeret szétosztunk az osztály tagjai között a történet után.

    (Forrás: Detlev Blenk: Történetek trénereknek és coachoknak, tanároknak, tanácsadóknak, vezetőknek – 125 történet, Z-press)

  • A világfalu

    A világfalu

    Visszacsatolás

    • Hogyan hoznád összefüggésbe ezt a szöveget a mi közösségünkkel (iskolával, osztállyal, csoporttal)?
    • Milyen erősségei és milyen gyengeségei vannak a közösségünknek?
    • Mennyire fontos, hogy egy közösség színes és vegyes legyen?
    • Milyen előnyei és milyen hátrányai vannak egy homogén, illetve egy heterogén csapatnak?
    • Konkrétan mit tanulhat ebből a mi közösségünk?

    Felhasználási javaslat

    A szövegben található falut felvázolhatjuk egy moderációs táblára: középre felírjuk, hogy “világfalu”, és az egyes adatokat egymás után kör alakú moderációs kártyákon rögzítjük köréje. Így az egyes adatok között a felolvasásnál elegendő idő marad az átgondolásra, feldolgozásra.

    (Forrás: Detlev Blenk: Történetek trénereknek és coachoknak, tanároknak, tanácsadóknak, vezetőknek – 125 történet, Z-press)

  • Negyenlők

    Negyenlők

    Számoljunk nagy számokkal hozzávetőlegesen, fejben!

    Korosztály: 7 éves kortól

    Ebben segít: Fejszámolásban, becslésben.


    Képzeljük el azt, hogy képesek vagyunk kiszámolni egy olyan bonyolult szorzást, minta 365×24 fejben. A valóság az, hogy erre bárki képes lehet – ha megelégszünk azzal, hogy az eredmény csupán hozzávetőleges lesz.

    A “negyenlők” (azaz “nullás egyenlők”) használata annyit tesz, hogy minden számot könyörtelenül addig kerekítünk, amíg a velük való számolás pofonegyszerű nem lesz. Amikor negyenlőkkel számolunk, akkor minden számot felkerekítünk úgy, hogy csupán egy számjegyből és csupa nullából álljon (mármint ha a szám tíznél nagyobb).

    Például:

    18 = 20

    142 = 100

    2,3 = 2

    1948103 = 2 millió

    Ezt a módszert úgy is nevezzük, hogy egy számot egy “értékes számjegyre” kerekítünk – azaz a legközelebbi tízhatványra (tízre, százra stb.) Az egyetlen, ami kifog néha az embereken, hogy a negyenlőség az egy és a kilenc közötti számokat nem változtatja meg (ezeket nem lehet tovább kerekíteni, tehát három negyenlő három).

    A gyermekek egészen kiskorban, akár 7-8 évesen is képesek elsajátítani a negyenlőség fogalmát, és innentől kezdve egészen bonyolult számtani műveleteket is meg tudnak oldani fejben. Ez azt jelenti, hogy a negyenlők segítségével számológép nélkül is ki tudunk számolni dolgokat, csak a móka kedvéért. Hány óra van egy évben? Összesen 365×24 óra. 365 negyenlő 400, 24 pedig negyenlő 20 = 8000. (A pontos válasz 8760, de ennek a kiszámítása egy 8 éves gyereknek hosszú percekbe telne, még papír és ceruza segítségével is.)

    (Forrás: Rob Eastaway, Mike Askew: Matek mindenhol – 101 gondolkodtató játék és feladvány – hvgkonyvek.hu)

  • Törd el azt a kekszet!

    Törd el azt a kekszet!

    Az osztozkodás sokkal érdekesebb, ha van maradék

    Korosztály: 10 éves korig

    Ebben segít: Az osztásban és a törtekben.


    Tegyük fel, hogy hárman vagytok és öt keksz maradt. Mi legyen? A gyerek felismeri a potenciális hasznot, és ezért itt rengeteg lehetőség nyílik egy kis matekozásra. Ha lehet, hagyd, hogy ő maga végezze el a számítást. Ha megakad, gondolkozz vele együtt hangosan. Mi van, ha mindenkinek két kekszet adunk? A csudába, hiszen annyi nem is jut mindenkinek, ez így nem ér! Akkor mindenkinek egyet? Jó-jó, de akkor mi lesz a maradék kettővel?

    A gyerekek mindenféle megoldással elő fognak állni. Mi lenne, ha a maradék két kekszet félbetörnénk, így mind a hárman kapnának még egy felet? Ekkor még mindig marad egy fél, amit háromfelé lehet törni (itt megemlítheted, hogy félnek a harmada épp egy hatod), így végül mindenkinek lesz egy egész, egy fél és egy hatod keksze. Ami ugyanannyi, mint egy egész és négy hatod. Vagy egy egész és két harmad.

    Egyszer megfigyeltünk három gyereket (11, 8 és 5 évesek), akik egy kocsi hátsó ülésén ültek, és négy cukorkát próbáltak elosztani egymás között. Mindegyikük más-más megoldással állt elő, az egyik szerint mindenkinek egy jár és a maradékot a szülők kapják, egy másik szerint mindenki egyet kap és az utolsóért versenyezni kell. Végül az egyenlő elosztásban állapodtak meg, és a maradék cukorkát egymásnak adták tovább, miután mindenki megpróbálta leharapni a maga egyharmadát. Az utolsó gyerek persze egy nyálas trutymót kapott kézhez, de cserébe az volt a legnagyobb darab.

    (Forrás: Rob Eastaway, Mike Askew: Matek mindenhol – 101 gondolkodtató játék és feladvány – hvgkonyvek.hu)

  • Kutyaévek

    Kutyaévek

    Számold ki, hány éves lennél, ha kutya, macska vagy hörcsög lennél!

    Korosztály: 5 éves kortól

    Ebben segít: A héttel (és más számokkal) való szorzásban és osztásban.


    Ha egy kutya életkorát akarjuk megtudni emberi években, akkor meg kell szoroznunk a korát héttel. Hasonlóképpen, egy macskaév körülbelül 6 emberévnek felel meg, míg a hörcsög egy éve mintegy 35 emberévet jelent. Legalábbis ez az alapszabály – a kisállatszakértők manapság már sokkal bonyolultabb számításokat használnak. Hiszen például egy kutya 1 éves korban már képes utódokat szülni, és hány ember képes erre?

    Így tehát attól függően, mennyire akarod bonyolítani a dolgot, a következőket próbálhatjátok ki:

    • Számoljátok ki, hány éves lenne a háziállatotok, ha ember lenne (kutyák esetén szorozzátok meg az életkorát héttel, macskáknál hattal, aranyhalnál tízzel, hörcsögnél pedig harmincöttel)!
    • Számoljátok ki, hány évesek lennétek, ha kutyák, macskák, aranyhalak vagy hörcsögök lennétek (azaz osszátok el korotokat a fenti számokkal)!
    • Találjatok ki bonyolultabb szabályt a fentiek helyett. Kutyák esetében pl. valami ilyesmit: első kutyaév = 12 emberév, második kutyaév =12 emberév, harmadik kutyaév = 4 emberév. – Ha tehát a kutyusotok 5 éves, akkor az első két éve 24 emberévet jelent, a következő három pedig 3×4=12 évet, ami összesen 36 év.

    (Forrás: Rob Eastaway, Mike Askew: Matek mindenhol – 101 gondolkodtató játék és feladvány – hvgkonyvek.hu)

  • Melyiket választod?

    Melyiket választod?

    Mitől leszek gazdagabb?

    Korosztály: 7 éves kortól

    Mi kell hozzá: számológép

    Ebben segít: becslésekben és számításokban


    Állítsd gyermekedet valamilyen érdekes matematikai döntéshelyzet elé, például:

    • Mit kérnél inkább, a magasságodnak megfelelő méretű tornyot 10 forintosokból, vagy a súlyodat 5 forintos érmékben?
    • Mit kérnél inkább, 10 forintot életed minden napjáért, vagy 10 forintot minden milliméter magasságodért?

    Beszélgessetek el arról, hogyan lehetne rájönni, melyik választás a jobb, és hagyd, hogy a gyermeked egyedül számolja ki, melyikkel járna jobban!

    Bátorítsd arra, hogy saját maga is kitaláljon hasonló feladatokat!

    (Forrás: Rob Eastaway, Mike Askew: Matek mindenhol – 101 gondolkodtató játék és feladvány – hvgkonyvek.hu)

    Megosztás: