Kategória: Cikkek

Mesékről, mesék hatásáról, gyerekekről, foglalkozásról, nevelésről, idézetek, könyvajánlók

Kategóriák
Cikkek

Szeressük a könyveket – Nemzetközi Gyerekkönyvnap

Ma az IT forradalmában, az elektronikai berendezések széleskörű kínálatának tárházban a könyvek világának védelmezőjeként és szószólójaként megjelenni nem egyszerű dolog. Külföldön is egyre több helyen bevált gyakorlat a tankönyvek tabletre való lecserélése, mely a korral való haladás mellett azért számos negatívumot is rejt magában.

A számítógép, a tablet használata kiszorítja a kézzel írást az iskolapadból épp úgy, mint az életből, pedig az írás olyan tevékenység, ami segít a tanulásban, valamint a gondolkodás fejlődésében. Amikor kézzel írunk, az agyunk 12 területe dolgozik egyszerre és 30 izmunk együttes munkájának eredménye, ami a papírra kerül. Ugyanezt leírni billentyűzeten, vagy tableten, jóval kevésbé mozgatja meg az agyat és a testet.

Kézzel és géppel írás során az agyunk finommotoros mozgásért felelős területei eltérően működnek. A kézírás során olyan agyi zónák is aktívak, amelyek a gépírásnál egyáltalán be sem kapcsolnak.

Ha kézzel tudunk írni, az olvasás is jobban megy. Több kutatás is összefüggést mutatott az olvasási készség és a folyóírás között. Azok a gyerekek, akik kézzel tudnak írni, sokkal könnyebben tanulnak meg olvasni, mint azok, akik csak gépírni tudnak vagy még az írott betűket sem ismerik.

Az olvasás „írott szövegek megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit, és hatékonyan részt vegyen a mindennapi életben.” (Csíkos 2006:178)

Az életben való boldogulásunk feltétele, melyhez az alapot már gyerekkorban érdemes lerakni a mesék világán, a mesekönyvek megszerettetésén keresztül.

Mesélni nem csak azért jó, mert számtalan előnye, fejlesztő hatása és értéke van, hanem azért is, mert olyankor összebújva együtt lehetünk. A kötődő nevelés, az érzelmi biztonság kialakulásának, az érzelmi intelligencia fejlődésének elengedhetetlen mozzanata a közös esti mesélés.

“A mese tanulsága erőt ad a gyereknek ahhoz, hogy a világ pozitív tendenciáival azonosuljon, nem beszélve arról, hogy a gyerek azt tudja meg, hogy a végén ő fog győzni, a legkisebb királyfi, akire senki sem gondolt.” (Vekerdy Tamás)

A tévé képernyőjén felfoghatatlanul gyors tempóban pergő képekkel szembesül a gyermek, ami nem csak megterhelő az idegrendszere számára, hanem akként hat a szervezetre, mint amikor felhúzzuk a lenkerekes kisautót. Ilyenkor az agy folyamatos „mozgok” jelzést kap, így amikor a gyermek feláll a televízió elől, akkor akarva akaratlanul is „kipörög”. A tévénézés problémája, az eszközből érkező vibráló külső képeket a gyermek csak az álmai során dolgozhatja fel, mely amennyiben nem sikerül, szorongássá válik. A másik probléma az, hogy hiányzik belőle az a meghitt, intim kapcsolat, ami a gyermek és a mesélő között egy könyv közös olvasása során létrejön. A mesehallgatás és annak jótékony hatása semmivel nem helyettesíthető!

Középiskolai óvodapedagógusi tanulmányaim két alaptézise szerint „rossz gyerek nincs, csak türelmetlen nevelő”, valamint „a gyereket nem nevelni kell, hanem szeretni és jó példával előtte járni”.

Ha szeretnénk, hogy a gyermekünk olvasóvá váljon, térjünk be vele már egész kicsi korban a könyvesboltba. Nálunk ez egy külön családi program már második évtizede. Vonatra ülünk, bemegyünk a városba, bevetjük magunkat a könyvesboltba, megkeressük a gyerekek érdeklődésének megfelelő részleget, a nagyok már mennek maguktól, a kicsivel még együtt böngészek. Órákat töltünk el a könyvrengetegben. Levesszük a polcról, megnézegetjük, beleolvasunk, türelmesen és kitartóan keressük meg azt, amelyik nekünk szól.

Esténként leülök a fotelba, és amikor akad egy kis én-időm, olvasok. Ők is olvasnak. A nagyobbak már e-book-ot is használnak, én papír függő vagyok. Nekem a könyvet lapozni kell.

A gyerekkönyvek kiválasztásánál mindig vegyük figyelembe azt, hogy kinek vesszük. Válasszunk korosztály, nem és érdeklődés szerint. Fontos, hogy minőségi tartalmat kínáljunk. Olvassunk bele a könyvbe, hogy nyelvezete ne legyen se túl nehéz, se túl szegényes. Tartsuk szem előtt, hogy egy könyvvel szavakat, gondolatokat és szemléletet adunk ajándékba.

A könyvek illusztrálásáról megoszlik a vélemény. Kicsi korban a képeknek még fontos szerepe van. Egy szépen illusztrált könyv felkelti a gyerek érdeklődését, segít megérteni, összefűzni a tartalmat, motiválja gyermekünket, hogy egyedül is kézbe vegye a könyvet, lapozgassa, megfejtse a képek jelentését.

Az életkor előrehaladtával az illusztráció jelentősége csökken. Sőt, jó, ha hagyjuk szárnyalni a gyermek fantáziáját. Az én hétévesem a saját belső képeire hagyatkozik. Bekuckózva hallgatja az esti mesét és verset, mely elengedhetetlen, már-már szertartásos része a lefekvési ceremóniánknak.

Április 2-án, Hans Christian Andersen, világhírű dán meseíró születésnapján tartják a Nemzetközi Gyerekkönyvnapot, melynek célja a gyermek- és ifjúsági irodalom népszerűsítése, az olvasás szeretetének ébrentartása.

Vegyünk le ma is egy könyvet a polcról. Keressük meg gyerekkorunk kedvencét, idézzük fel a hozzá fűződő szép emlékeket, érzeteket. Mutassuk meg, olvassuk el gyermekeinknek, unokáinknak. Térjünk be egy könyvesboltba, ajándékozzuk meg gyermekinket egy humoros, vagy épp izgalmas ifjúsági regénnyel, egy ízlésesen illusztrált mesekönyvvel.

Olvassunk és neveljünk olvasóvá, mert a könyv, s a benne rejlő történet menedék.

„A mese játék, csoda, hit és lélek. Mosoly mindenki lelkére. A mese az gyógyír, az befele és kifele is gyógyít.” (Csernik Szende)

(Forrás: skillo.hu, mandiner.hu, anyanyelv-pedagógia.hu, citatum.hu)

Kategóriák
Érdekességek a természetről Cikkek kert

Gyümölcsfák

Kerti naplónk záró fejezetében egy kis nosztalgiázásra hívom az Olvasót. Talán még emlékeznek rá, hogy sok lakópark helyén a házak előtt hatalmas gyümölcsösök színezték virágaikkal a tájat, ontották nyaranta a finom érett termések illatát. Édesanyámmal és a húgommal rendszeresen jártuk a „Szedd magad!” kerteket, hogy a leszedett sárgabarackból finom lekvár, a meggyből, az őszibarackból befőtt, az almából pedig sütemény töltelék legyen télire a kamrában. A tavasszal virágzó gyümölcsfák szépségét csak a fáról szüretelő ember öröme és a gyümölcs élvezet múlhatja felül.


Ültessünk gyümölcsfát a kertünkbe!


A kajszi-vagy sárgabarack csak meleg vidékeken terem és nem szereti, ha visszavágják.

A szilvának több változata is ismert. A zöld ringló zöld vagy sárga színű gyümölcse kerek. A debreceni muskotály nagy, kerekded, héja barnáspiros, íze édeskés. Az ageni szilva kicsi, hosszúkás, magas cukortartalma miatt főleg aszalásra való.


A körtének több, mint száz változata ismert. Most itt nem vesszük sorra mindet, de körte kutatóknak érdekes lehet a téma. A Hardy vajkörte ősszel érik, bronzos-zöldes színű, puha húsú, zamatos. A Conference szintén őszi körte, nyújtott alakú, sárgás színű, bő levű, olvadó. A társulati esperes is őszi körte, gyümölcse nagy, húsa fehér, olvadó, bő levű, rendkívül ízletes. A nemes Krasszán téli körte, nagy vagy közepesen nagy, húsa bő levű, kellemesen savas. A Vilmoskörte nyáron érik, kellemes zamatú, jellegzetes illatú, a legelterjedtebb fajta.

A diót, ha frissen kívánjuk fogyasztani, akkor már szeptember elején érdemes leverni a fáról, ha viszont télire akarjuk eltenni, akkor csak októberben szüreteljünk.

A cseresznyének összesen három fő változata ismert: a tömött, ropogós és édes Germersdorfi, valamint a korábban érő puha és kissé savanyú, illetve a puha és édes fajták. Nem tudom, ki hogy van vele, de szerintem a korai, nagy szemű ropogós cseresznye verhetetlen.

Az almafa csak a mérsékelt öv nedvesebb éghajlatú területein terem. Legfontosabb fajtái: a Kávil, melynek gyümölcse nagy, sárga, zöld vagy piros. A Kanada gyümölcse nagy, héja érdes, húsa leves, kissé savanykás. A Golden gyümölcse éretten aranysárga, húsa leves, roppanó, édes, jól szállítható, sokáig eláll. A Granny-Smith színe zöld alapon fehéren pontozott, íze savanyú. A téli arany pármen héja sárgás, narancsosan csíkozott, lédús, édes-savanyú ízű.

Tudtad?


Télen a magára hagyott, vissza nem vágott alma és körtefát úgy tudod megkülönböztetni egymástól, hogy kissé hátrébb mész és jó alaposan megnézed a fa formáját. Az almafa egy almára, a körtefa pedig egy körtére fog hasonlítani. Az almafa zömök és kerek, a körtefa koronája megnyúlt, de a koronája alul szélesebb.
Az alma a rózsafélék családjába tartozik. Abba a csoportba, ahová a csipkebogyót termő vadrózsát, a szedret és a málnát vagy a galagonyát is sorolják. Az almatermés érdekessége, hogy a vastag hús, melyet fogyasztunk nem a virág termőjéből, hanem a vacokból, a virágzati tengely felső kiszélesedett részéből keletkezik. Az alma húsa valójában az elhúsosodott vacok, éppen ezért az almatermést a botanikusok áltermésnek nevezik.

Az alma jótékony hatásai

Az alma jó testnek, a mese a léleknek. Miközben elfogyasztunk egy finom, zamatos almát olvassunk mesét a legkisebbeknek.

Vlagyimir szutyejev: Az alma

Az almában előforduló antioxidánsok erősítik az immunrendszert, gyulladáscsökkentő és rákmegelőző hatással rendelkeznek. Az almát pedig nem csak azért érdemes a héjával együtt fogyasztani, mert a nagyi szerint erősíti a fogakat, hanem azért is, mert számos hasznos vegyület van benne. Egyes kutatások szerint a várandósság alatt rendszeresen fogyasztott alma csökkenti a gyermekben az asztma kialakulásának kockázatát.


Egy mási vizsgálat – melyet a Londoni Szív- és Tüdőgyógyász Társaság végzett – arra világított rá, hogy azokban a gyermekekben, akik naponta legalább egyszer ittak száz százalékos almalevet, 47 százalékkal csökkent az asztmás roham előfordulása, szemben azokkal, akik havonta csak egyszer vagy annál is kevesebbszer fogyasztották azt.

Az alma mindemellett segíti az emésztést rosttartalmának köszönhetően, fontos szerepet vállal a koleszterin elleni harcban és kiváló cukorbetegség esetén is. A légutak tisztításával a gyulladás leküzdésében játszik szerepet. És bár vitaminok tekintetében nem különbözik más gyümölcs vitamintartalmától, ásványi anyagok terén kimagasló mennyiséget mondhat magáénak. A kálium, a kalcium, a cink, a fluor, a jód, a szelén együttesen szükséges az ellenálló immunrendszer kialakulásához, egészségünk megőrzéséhez.


Számtalan jótékony hatása mellett salátákhoz almaecet formájában természetes zsírégető hatása végett még a nyári alakunk elnyeréséhez is hozzájárulhat.


(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia, Passage Kiadó, webbeteg.hu)

Kategóriák
Érdekességek a természetről Cikkek kert

Tavaszi feladatok a kertben

Az idő enyhül, a nap is egyre hosszabb ideig van velünk és amikor épp nem takarja felhő, már az erejét is érezni. Ébred a természet és amíg eddig csak beszéltünk a kerti teendőkről, most ideje munkához is látni.

Nézzük, milyen feladatok várnak ránk a kertben?

Amint tartósan fagymentes lesz az idő, elkezdhetjük a metszéseket. Vegyük fel a listánkra a dísz- és bogyós cserjék, a sövények és bizonyos gyümölcsfák visszavágását is. Koncentráljunk első körben a száraz, sérült részekre. A megfagyott hajtásokat ne érintsük, mert azzal csak árthatunk. Fontos, hogy nézzünk utána, van-e valamilyen speciális igénye kertünk növényeinek, hiszen akadhatnak kivételek.

Az almafát, a körtefát, a ribizlit, a bodzát a fagyal- és galagonyasövényeket már február végén gond nélkül visszavághatjuk. A kajszibarack, nektarin, szilva, meggy, málna, egres, mogyoró, a tűztövis és a tuják metszésével viszont jó, ha várunk márciusig.

Az érzékenyebb zöldségek nem tudnak kora tavasszal önerőből növekedni, mivel nagyon érzékenyek az időjárás változásaira. Ezért érdemes palántanevelésbe kezdeni, hogy mihamarabb szedhessük saját kertünkből a finom, friss zöldségeket. Ehhez elegendő egy napfényes ablak, vagy egy tágasabb veranda. De vannak olyan zöldségek is, amiket közvetlenül a kertünkbe is elvethetünk. Bizonyos fajok kifejezetten jól tűrik a talajmenti fagyokat, csírázásuk nem igényel tartósan magas hőmérsékletet.

Azt, hogy mikor mit érdemes vetni, egy korábbi cikkben már írtam, itt olvasható:

Konyhakerti növények

Növénytársítás

A Konyhakert állatvilága című bejegyzésben már volt szó arról, hogyan segíthet a tudatos ültetés a kártevők elleni védelemben. A jól össze és egymás mellé válogatott növények hozzájárulhatnak a talaj minőségének javításához is. Hozzuk ki a kis kertünkből a maximumot!

A növényeket három csoportba sorolhatjuk talajjal való viszonyuk tekintetében. Vannak a:

  1. Talajzsaroló növények (maximálisan kihasználják a talajban rejlő tápanyagokat ezzel rontva az őket körülvevő föld minőségét).
  2. Talajkímélő növények (vesznek is fel tápanyagot, de juttatnak is vissza a földbe)
  3. Talajjavító növények (inkább adnak, mint elvesznek)
    Egy jól kialakított vetésforgóban a talajzsaroló növények nem követhetik egymást. De oda kell figyelnünk a talajkímélő és talajjavító növények esetében is a helyes sorrendre, mivel minden növény más arányban veszi fel vagy adja vissza a tápanyagokat.

Nézzünk néhány példát a megfelelő növénytársításra:


A bab például segít a kukoricának, a spenótnak, a fejessalátának, a borsikafűnek, a kapornak, rozmaringnak, répának, káposztának, reteknek, céklának, uborkának és a földiepernek. Viszont ne ültessünk mellé paradicsomot, paprikát, káposztát vagy hagymát. Jó szomszédja a borsikafű és a padlizsán.

A fokhagyma segít a barackfának, almafának, salátának, uborkának, rózsának és a zellernek. De ne ültessünk mellé babot, borsót vagy káposztát.

A cékla segít a hagymának a karalábénak, a salátának és a káposztának, de ne ültessünk mellé tűzbabot. Meghálálja azonban a menta, a gyöngymente és a fokhagyma társaságát.

Segíts a Földnek!

A növénytermesztés nem egyszerű tudomány, azonban megéri belevágni. Az egészséges táplálkozáson és a háztartási kiadásaink optimalizálásán túl a helyben termesztett zöldség fogyasztása jelentősen hozzájárul a klímavédelemhez is. Apró, de hathatós segítség.

A klímaválság minden nap érezteti valamilyen formában a hatását, nap, mint nap szembesülünk az azt kiváltó okokkal. Érdemes megnézni ezt a gondolatébresztő, rövid rajzfilmet a témával kapcsolatban.

Mese minenkinek

A tudatos odafigyelés és életmódváltás, szokásaink felülírása gyermekeink jövőjének alapja. Tanítsuk meg nekik is, lássunk hozzá együtt!

Forrás: agrarszektor.hu

Kategóriák
Érdekességek a természetről Cikkek kert

A konyhakert állatvilága

Míg a fejes saláta a meztelencsigák étlapján szerepel, a levéltetvek a zsenge palánták nedveit szívogatják. Ha meg akarod óvni a vetést, védekezned kell ellenük, különben túlságosan elszaporodnak. Szerencsére a sün felfalja a meztelencsigákat, a levéltetveket pedig a katicabogár tizedeli.

A sün a telet fagyökerek között kialakított vackában tölti. Nyáron csak naplemente után jön elő, akkor indul vadászatra. Ha megtámadják, tüskéit felmeresztve összegömbölyödik.

A hétpettyes katicabogár a legközismertebb és a legkedveltebb bogár. Ezt bizonyítják népies elnevezései, mint döbebogár, katóka stb. A számunkra kedves bogár a levél-és pajzstetvek esküdt ellensége, amely 1000 levéltetvet is felfalhat egyetlen nap alatt.

A levéltetű zöld, fekete és sárgaszínű is lehet. Az apró rovarok, vérszívók módjára szívogatják a növény nedveit. Mindemellett még a növényi vírusok terjedéséhez is hozzájárulnak.

A meztelen-, más szóval házatlan csiga csak éjszaka mozog, de nyomait nappal is könnyűszerrel felfedezhetjük. Nyálkás csíkot húz maga után, amerre csak jár.

Fogadj örökbe egy sünt!

A sün ugyan nem szelídíthető, de elfogadja a rendszeres táplálékot, sőt eltűri, hogy a jótevője megsimogassa az állát (máshol nem engedi magát!) Ha találsz egy sünt, ne ijeszd meg! Óvatosan adj neki egy meztelen csigát vagy egy földigilisztát. Néhány nap alatt megbarátkozik veled, és akkor elolvashatod neki a Nagyhatalmú Sündisznócska meséjét.

Nagyhatalmú sündisznócska

Szeretnél részt venni a Vadonleső programban? Ha igen, akkor látogass el erre az oldalra és járulj hozzá te is a sün előfordulási adatainak gyűjtéséhez, így segítve a faj hosszú távú megőrzését.

Vadonleső program – sün észlelése

Számold meg a pöttyöket!

A sárga, piros vagy fekete alapszínű katicabogarakat fekete vagy fehér pöttyök díszítik. Egyiknek két pöttye van a szárnyfedőjén, a másiknak hét, de huszonkettő is lehet!

A katicabogárnak szinte nincs is ellensége. Kellemetlen szagú váladéka még a legbőszebb támadóit is elriasztja. Így a katicabogár kedvére szaporodhat.

Ha levéltetvek károsítanak a konyhakertben, gyűjts össze egy csomó katicabogarat (az öreg fák kérge alatt többet is találhatsz belőlük), és engedd őket szabadon a levéltetvekkel fertőzött növény közelében. Utána alaposan moss kezet, mert váladékuk mérgező! A bogarak kiengedését követően igen gyorsan látni fogod az eredményt, a kártevők gyérülését. Ma már sok helyen alkalmazzák ezt a módszert, illetve más biológiai védekezést a rovarirtó szerek helyett.

A kártevők természetes elriasztása

Minden növénynek megvannak a maga kártevői. A kártevők ellen védekezhetünk növényvédő szerekkel és növénytársítással is. Vannak olyan növények, amelyek nem csak szimbiózisban élnek társaikkal, de azok kártevőitől is segítenek megszabadulni.

A levéltetveket például taszítják az olyan növények, mint az ánizs, a borsikafű, a család, a dohány, a dohány, a csombormenta, a fokhagyma, a glisztaűző varádics, a gólyaorr, a kamilla, a koriander, a petúnia, a levendula, a metélőhagyma, a turbolya és a sarkantyúka. Növénytársítás megtervezésekor ügyeljünk arra, hogy ezek közül ültessünk néhányat a kényes növények mellé.

A hangyák és a levéltetvek együtt járnak, ugyanis a hangyák védelmezik a levéltetveket. Hogy mire ez a jó tétemény? A levéltetvek által kiválasztott, édes mézharmat fontos tápláléka a hangyáknak. A hangyák megehetik a friss hajtásokat, és zavarhatják a beporzó rovarokat is, így jó, ha gondoskodunk arról, hogy elkerüljék a kertünket. A hangyákat fodormenta, gilisztaűző varádics, madársaláta és levendula ültetésével bírhatjuk távozásra.

A takácsatka a burgonyafélék és a tökfélék nagy ellensége. A pókfélék családjába tartozik. Elszívja a növények nedveit, melynek következtében a levelek megsárgulnak és elveszítik fotoszintetizáló hatásukat. Jó hír, hogy ki nem állhatja a hagymát és a rebarbarát, így ezen növények ültetésével megvédhetjük tőlük a kertünket.

A májusi cserebogár étlapján főként a fa- és rózsafélék szerepelnek, de elfogyasztja a málna vagy a szőlő leveleit is. A cserebogárnak már a lárvái is jelentős károkat tudnak tenni a kertben. Elrágják a kerti növények gyökereit. A májusi cserebogár lárvái messze elkerülik a gilisztaűző varádicsot, a muskátlit, a fokhagymát és a rutát.

A burgonyabogár, valamint a lárvái károsítják a burgonyaféléket, a paradicsomot, a paprikát és a padlizsánt is, éppen ezért a növénytársítás során jó, ha külön figyelmet szentelünk nekik. A burgonyabogár elkerüli azokat a palántákat, amelynek közvetlen közelébe bab, hagyma, kapor, len, lóhere vagy árvácska van ültetve. Láthatjuk, hogy a növénytársítás egy igen fontos ültetési stratégia. Kis odafigyeléssel sokkal többet hozhatunk ki a zöldségeskertünkből, hozzájárulhatunk környezetünk védelméhez és a vegyszermentes gazdálkodással önmagunk egészségéhez is. Zsenge, lédús terméseket hozó, izgalmas bio kert gazdája lehet az, aki hajlandó egy kis pluszt hozzátenni kertje műveléséhez.

(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage kiadó, agrarszektor.hu)

Kategóriák
Érdekességek a természetről Cikkek kert

Fűszer- és gyógynövények a kertben

Fűszernövények

A kereskedelemben kapható szárított fűszerek praktikusak ugyan, de illatuk és ízük nem hasonlítható a frissen szedett fűszernövények aromájához. Éppen ezért a konyhakert egy részét érdemes fenntartani e különleges növényeknek. A fűszernövényeket cserépben és virágföldben is tarthatjuk.

Tudtad, hogy ha illatos fürdőt akarsz venni, nem szükséges habfürdőt vásárolnod? Elegendő, ha kis vászonzacskóba egy maréknyi rozmaringot teszel, és ezt helyezed a fürdőkádba. Máris kész az illatos, élénkítő hatású fürdő.

Melyiket mire használhatjuk?

Tárkony – Szibériai eredetű három-négy éves cserje. Hazánkban is termesztik. A kellemes illatú tárkony levele gazdag A- és C-vitaminban, teája étvágyjavító és emésztést serkentő hatású. Ételízesítőként savanyúságokhoz, mártásokhoz adják. A tárkony meleg fekvésű, kissé nyirkos, középkötött talajt igényel.

Torma – Termesztése kissé emlékeztet a burgonyáéra, de a gyökereket késő ősszel, télen szedik ki a földből. Legjobban homok-talajon nevelhető. Hagyományos elkészítési módja az ecetes reszelt torma, de gyakran keverik mustárhoz is. Gyógyhatása is van.

Bazsalikom – palántáját májusban kell kiültetni, majd augusztusban válik érett növénnyé. Mind frissen, mind szárítva felhasználható mártások, levesek és saláták ízesítésére.

Kakukkfű és rozmaring – Mindkét növény melegkedvelő. Palántáról nevelhetők, amelyet májusban kell kiültetni. A levelüket sült húsok ízesítésére használják. A kakukkfű teája enyhíti a köhögést, míg a rozmaring főzete bevált háziszer gyomorrontás ellen. A rozmaringot számos hatóanyagának (B-vitamin, kámfor, aszkorbinsav, béta-karotin) köszönhetően remek fejfájás csillapítóként tartják számon. Serkenti az agy vérkeringését, így fokozza az agy vérellátását, csökkenti a stresszt és az ebből adódó izomgörcsöket. Teakánt akár napi három csészével is fogyaszthatjuk, illóolajként masszázskrémhez is hozzáadhatjuk egy kis levendulával együtt, mivel fokozzák egymás hatását. (Alkalmazása várandósság, magas vérnyomás és epilepszia esetén nem ajánlott!)

Metélőhagyma vagy snidling – A palántákat április elején kell kiültetni, egy kötegbe öt palánta kerüljön, a kötegek távolsága 10 cm legyen. Az érett snidling májustól októberig gyűjthető. Edényben is nevelhető. A szendvicsek, saláták és a rántotta kiváló ízesítője.

Petrezselyem – A márciusi magvetésből májusra kifejlett növényeket kapunk. A sorok távolsága 30 cm legyen. A petrezselyem zöldje elsősorban levesek és burgonya ízesítésére szolgál, de gyakran adják salátákhoz is.

Tudtad?

A jó konyha elengedhetetlen kelléke a snidlinggel összekötött kakukkfű-babérlevél-petrezselyem csokor, amelyet különféle levesek és húsételek ízesítéséhez használnak.

A tárkonyt esztragonnak is nevezik. A francia eredetű kifejezés a sárkány szó torzításából ered (szó szerint jó sárkány), mivel valaha a tárkony főzete volt az egyetlen orvosság a májbántalmak ellen.

Tárkonyos csirke receptje

Hozzávalók 4 személy részére:

  • egy szép háztáji csirke,
  • egy marék apróra vágott tárkony,
  • 10 dkg vaj,
  • só és bors,
  • 2,5 dl tejszín,
  • 2 db egész tojás.

Elkészítés:

  • A sütőt 190 fokra állítjuk.
  • A vajat megsózzuk, megborsozzuk, hozzá adjuk a fél adag tárkonyt, és jól összekeverjük.
  • A vajkeverék felét a csirkébe töltjük, a másik részét pedig kívülről egyenletesen rákenjük úgy, hogy teljesen bevonja a csirke bőrét.
  • A csirkét a meleg sütőbe helyezzük. A kisebb súlyú csirkére (60 dekás) 20 percet, a nagyobbra (1 kilós) 60 percet számolunk.
  • Fél óra múlva a sütőt 180 fokra állítjuk.
  • Közben a tejszínt lábasba öntjük, hozzáadjuk a maradék tárkonyt és az előzetesen villával alaposan felvert tojásokat (a sárga és a fehérje teljesen keveredjen össze). Megsózzuk, megborsozzuk, és az egészet összekeverjük.
  • A lábast kis lángra tesszük, és fakanállal folytonos keverés mellett 5 percig főzzük.

Figyelem! A keveréknek nem szabad forrnia, és a keverést közben nem szabad abbahagyni!

  • A lábas alatt elzárjuk a tűzhelyt.
  • A tejszínmártást megkóstoljuk, és ízlés szerint újra sózzuk, borsozzuk.
  • A csirkét kivesszük a sütőből, tálra tesszük és leöntjük a mártással.
  • Főtt tésztával tálaljuk.

Jó étvágyat!

Gyógynövények

A gyógyszerek szerepét a 19. századig a gyógyfüvek játszották. Ma újra felfedezik és sűrűn használják a mellékhatások nélkül alkalmazható gyógynövényeket, amelyek nemegyszer hatékonyabbak a tablettáknál is. A gyógynövényeket leginkább főzet (gyógytea) formájában fogyasztják. A gyógyteák egészségjavító hatásukon túlmenően sokszor igen kellemes illatúak és ízűek.

Háromlevelű citromcserje – Kis cserje, levelei erősen citromillatúak. Márciusban kell kiültetni a palántát, télen a fagy miatt le kell takarni. Friss levele mentával keverve igen jó illatú teát ad. Már egyetlen levél is kellemes citromízt kölcsönöz a teának. Szintén citromillatú cserje a nálunk főként a temetőkben ültetett istenfa. A citromcserje közeli rokona a vasfű, mely már az ókorban is híres volt a neki tulajdonított gyógyító hatásáról. A vasból készült fegyverek ejtette sebek elleni legjobb szernek tartották. Innen ered a neve is. Hazánkban melegebb fekvésű helyek gyakori gyomnövénye.

Hárs – A kellemes ízű és illatú gyógytea a hársfa virágából készül. Nyugtató hatású, ha lefekvés előtt fogyasztják, helyettesíti az altató hatását. A városi parkokban vagy fasorokban álló fákról azonban nem érdemes virágot gyűjteni, mert erősen szennyezettek lehetnek!

Kamilla vagy orvosi székfű – Az egyik legismertebb gyógynövényünk, mely nagyobb tömegben csak az Alföld szikes területein nő. A kamillavirágot a virágzás időszakának közepén kell gyűjteni. Kissé kesernyés főzetét külsőleg a szem borogatására, belsőleg gyomor- és bélbántalmak ellenszereként használják.

Menta – Erőteljes, 80 cm magasra is megnövő, dúsan ágas növény, levelei illóolaj tartalmúak, jellegzetes illatúak. Nedves helyre kell ültetni, szárazság idején bőséges öntözést igényel. A mentából nemcsak nagyszerű tea készíthető, hanem sütemények és mártások készítéséhez is felhasználható.

Borsmenta – Minden formájában görcsoldó, idegnyugtató, izomlazító, fájdalomcsillapító hatással bír. Jól kombinálható citromfűvel, ami fokozza nyugtató hatását. Enyhébb tenziós fejfájás ellen remek megoldás lehet. Hűsít és felpezsdíti a vérkeringést.

Fontos! 1 éves korig TILOS mentoltartalmú készítményeket (pl. menta, borsmenta) készítményeket alkalmazni, mert szív- és légzésbénulást okozhat! Illóolajnak használva 5 év alatti kisgyermekeknél sem ajánlott! Arra érzékeny egyéneknél gyomornyálkahártya-gyulladást vagy csalánkiütést okozhat!

Tudtad?

A hosszú gyaloglástól elfáradt lábad felfrissül, ha levendula főzetébe áztatod. A levendula enyhíti az izomhúzódás fájdalmait is.

Az egyiptomi piramis belsejében kutatók olyan papiruszt találtak, amelyen számos gyógytea receptje szerepelt. Az ókori tudósok az elkészítés mellett a tea gyógyhatásait is feltüntették.

Ha pattanásos vagy, mosd le magad minden nap mentatea főzettel. Bőröd ettől friss lesz és illatos.

Ha fáj a torkod, öblögesd mézzel édesített kamillateával.

Levendula

A Földközi-tenger mellékéről származik, nálunk is nagyban termesztik. A palántákat tavasszal kell kiültetni, majd a 15 cm-es növényeket visszavágni, hogy jobban bokrosodjanak. Szárított virágcsokrát molyűzőnek, a virágból nyert illóolaját főként illatszerek készítésére használják.

A levendula gyógyhatását a népi és a tudományos gyógyászat is elismeri. Pompás színét és ízét még ételekben is felhasználhatjuk. Nézzük meg, hogyan!

A levendula antibakteriális, görcsoldó, gyulladáscsökkentő, nyugtató, keringésjavító, immunrendszer erősítő, fájdalomcsillapító és gombaölő hatású. Epeműködést fokozó hatása miatt a levendula puffadás és emésztési zavarok ellen is hatékony gyógyteaként elkészítve, illetve szárított levendulával megszórt görög (natúr) joghurtot is bátran fogyaszthatunk, mivel jótékonyan hat a belekre.

Stressz és alvászavarok esetén is érdemes a levendulához fordulnunk. Illóolajként párologtathatjuk, vagy csepegtethetjük fürdővízbe is.

Fontos! A levendula illóolaj kis mennyisében nyugtató hatású, túladagolva azonban felpörget!

Nyugodt alváshoz levendulával töltött párnát is választhatunk. Csökkenti a pulzusszámot, a vérnyomást, javítja az agy vérellátását, így hamarabb tudunk ellazult állapotba kerülni egy fárasztó nap után és még a fejfájásunkat is enyhítheti.

Levendulás borogatást használhatunk izomfájdalmak enyhítésére. Melegítsünk fel fél liter vizet egy edényben, majd adjunk hozzá 2-2 csepp levendula és borsmenta olajat. Ameddig a víz felmelegszik, masszírozzuk át talpunkat finoman, már ezzel is javítva a vérkeringést. Ha összekevertük az illóolajokat a vízzel, helyezzünk bele egy vagy két rongyot. Hagyjuk a főzetben 5-10 percig, ezután alaposan csavarjuk ki, majd tekerjük be vele a fáradt vagy fájó testrészt. A borogatást addig cserélgethetjük, ameddig jól esik. Garantáltan sokat javít a vérkeringésünkön.

Gyógynövények gyűjtése, szárítása, elhelyezése

A gyógynövényeket reggel, a harmat felszáradása után kell gyűjteni. Tűző napon vagy közvetlenül eső után soha ne gyűjtsünk!

A csokrot fejjel lefelé akasszuk fel egy száraz, szellős helységben. A száradás rendszerint 15 napot vesz igénybe. Amikor a növények már törnek, de még nem hullanak porrá, akkor kell dobozokba tenni őket.

A szárított és feldarabolt növényi részeket a leghelyesebb széles szájú és jól záródó üvegekbe tenni. Az esetleges nedvesség megkötésére az üvegek aljára célszerű itatóspapírt helyezni. Az egyforma méretű és felcímkézett üvegedények a konyhában igen mutatósak. Az aromás illatú növények, mint a kakukkfű, rozmaring, menta csak 8-9 hónapig tárolhatók károsodás nélkül.

Olvassatok mesét!

Este a levendulás párnán összebújva elalvás előtt jó hatással van lelkünkre, mentális egészségünkre, a kötődő nevelés elengedhetetlen szertartása a meseolvasás. Sarkadi Ágnes Kapircs és gyom című kedves kis története segít megértetni a gyerekekkel, miért is fontos és hasznos a fáradtságos kerti munka, hogyan lesz egy kis kertészből igazi hős!

kapircs és gyom

(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage kiadó, egeszsegkalauz.hu)

Kategóriák
Érdekességek a természetről Cikkek kert

Konyhakerti növények

A konyhakerti növények felhasználása igen sokoldalú. A paradicsomot, a fejes salátát többnyire nyers állapotban, salátaként tálalják. A földiepret magában eszik, de különféle édességekhez (pudingokhoz, süteményekhez) is gyakran adják ízesítőként. Van, amit pedig levesben, vagy főzeléknek fogyasztják, mint a babot vagy a borsót. Ami zöld, és sok esetben már csak ez a tény is elég a gyerekeknek ahhoz, hogy ne szeressék. Ha nálatok is ez a helyzet, olvassátok el Tasnádi Emese Zöldség című meséjét, és ismerkedjetek meg ifjabb Borsó Béla és Bella történetével. A mese után pedig jöhet a közös kertészkedés.

Tasnádi Emese: Zöldség

Hogyan fogjunk hozzá?

Fokhagyma – A fokhagyma esetében a sarjhagymákat kell elültetni. A fokhagyma bármilyen talajba ültethető. A februári ültetés eredményeként júniusra érik be a „termés”.

Fejes saláta – A legtöbb talajban jól fejlődik, de gyakran kell öntözni. A salátamag márciustól május végéig vethető (esetleg júniusban, ha nincs nagy szárazság). Két hónappal később válik szedhetővé.

Cékla – A kissé homokos talajt kedveli, ahol mélyre eresztheti gyökerét. A vetést júniusban kell végezni, és akkor a cékla szeptemberre megérik.

Cukkini – Májusban kell palántázni, a palántánkat egymástól egy méter távolságban kell elhelyezni. Célszerű a földre szalmát szórni, hogy az érő termések tiszták maradjanak. A fényes, zöld színű termést júliustól októberig lehet szüretelni.

Cikória – Három változatát termesztik salátaként (salátakatáng vagy endívia, fodroslevelű és széleslevelű cikórisaláta). A magvetést júniusban – júliusban kell végezni, a növény akkor szeptember – októberre érik meg.

Földieper – Bár gyümölcsként fogyasztjuk, konyhakerti növény. A palántákat áprilistól októberi ültessük ki. Termést csak a következő évben hoz, de az ültetvény öt évig is megmarad, és termést érlel. Fontos, hogy az epret évente két alkalommal is meg kell trágyázni.

Káposzta – A három káposztaféle (fejes káposzta, kelkáposzta és karfiol) közül egyik sem válogatós talajban.

Veteményborsó – A borsó a mérsékelt öv viszonylag hűvös vidékein fejlődik jól. Márciustól júniusig lehet magot vetni, a termést pedig 2-3 hónappal utána betakarítani. A csírázás után a palánták környékét meg kell kapálni.

Veteménybab – Legkorábban májustól szabad vetni, mert a hidegre igen érzékeny. Termését a magvetés után két hónap múlva érleli. Előnyösebb az alacsony növésű fajtákat (bokorbab) termeszteni, mert a csavarodó szárú (karóbab) változatok gyorsan elboríthatják a kertet.

Póréhagyma – A franciák kedvenc eledele, nálunk is termesztik. A legtöbb talajban jól fejlődik. A Földközi-tenger keleti partvidékéről származik.

Paradicsom – Kedveli a meleg klímát, de a mérsékelt éghajlaton is könnyűszerrel tenyészthető. A lazább homok- és a középkötött vályogtalajokban érzi legjobban magát. Májusban kell palántázni és a palántákat karózni (a karó hossza 1,5 m). A levelek alól kinövő hónaljhajtásokat és a virágzáskor magasra szökő csúcshajtásokat le kell vágni. Számos változatát termesztik.

Karórépa – A laza szerkezetű, tápanyagban gazdag talajokat kedveli. A májusi magvetésből júliusban kifejlett növényeket kapunk.

Padlizsán – Az afrikai eredetű növény csak a meleg éghajlatú vidékeken fejlődik jól. A paradicsommal egyező módon kell művelni: májusban palántázás, szeptemberben szüret. Gyümölcsét sokféle módon elkészítve fogyasztják.

 Sárgadinnye – Ízletes és édes gyümölcs, csak a meleg vidékeken érzi jól magát. A palántákat május – júniusban kell kiültetni. Amint a növények valamennyire megerősödtek, a legfelső hajtásokat le kell vágni.

Vöröshagyma – A magot márciusban vetjük, azután bőségesen megöntözzük a vetést. A ritkítás után 20 tőnél ne legyen több méterenként. Gyakran öntözzük, de alkalmanként csak kevés vízzel. Júliusra kifejlődnek a hagymák.

Burgonya – A gumókat május elején 20 cm mély lyukakba ültetjük, egymástól 50 cm távolságra. Amikor a növény a 30 cm-es magasságot meghaladja, földet halmozunk a tövek köré az alsó levelek szintjéig.

Sárgarépa – Magja igen apró, 1000 db tesz ki egyetlen grammot. A laza, homokos, tápanyagdús talajt kedveli. Áprilistól júliusig vethető, a répatestek július és október között válnak éretté.

Kerti retek – Március és szeptember között legalább ötször szüretelhető, ugyanis egy hónap elegendő az éréséhez. Minőségi retket azonban csak akkor nyerhetünk, ha az elvetett magok fölé 2 cm vastag réteben homokot szórunk, és minden nap öntözzük, amikor nincs eső.

Paprika – Csak meleg éghajlati viszonyok között fejlődik jól. Számos változata két alapvető csoportba osztható: az erős, illetve az édes paprikára. A paprikapalánta kiültetésének időpontja a március.

Articsóka – A bogáncsra emlékeztető növény hatalmas, bíborszínű fészkei jó méhlegelők. Húsos fészekpikkelyeit és kocsányát párolva fogyasztják. Termesztéskor a növény tövénél kinövő sarjhajtásokat ültetik el.

Honnan származnak a kultúrnövényeink?

Viszonylag kevés európai eredetű zöldségfélénk van. Ilyenek a sárgarépa, a cékla, a retek és a saláta. A baba, a paradicsom, a paprika, a burgonya és a kukorica Amerikából származik, míg a padlizsán, a hagyma és az uborka ázsiai növény.

Tudtad?

Hogy optimális éghajlati körülmények és talajviszonyok között fejlődve a zöldségek olykor elképesztő nagyságot érnek el. Izraelben egy alkalommal 15 kg-os burgonyát találtak. A homokvidéken termett óriásgumó elegendőnek bizonyult a tiszteletére rendezett ünnepség 70 résztvevőjének megvendégeléshez.

Együnk sok paradicsomot!

Hogy miért? Nem csak azért, mert édes, lédús és finom, hanem azért, mert nagyon egészséges is!

A paradicsom a burgonyafélék családjába tartozó növény, mely Közép- és Dél-Amerikában őshonos. A 16. században került Európába, ahol sokáig mérgezőnek tartották, így dísznövényként tartották. Közeli rokonához, a burgonyához hasonlóan valóban megtalálható benne a mérgező szolanin, de elhanyagolhatóan kis mennyiségben. Ezzel ellentétben magas a C-vitamin tartalma. 10 dkg paradicsom a napi C-vitamin szükséglet 17%-át fedezi. Tartamaz még A- és K-vitamint, valamint kiváló folsav és kálium forrás. Természetes módon alacsony a só, a telített zsírsav, a koleszterin és a kalóriatartalma.

Jelentős az élelmi rost tartalma és relatív magas a folyadéktartalma is. A nagy mennyiségben fogyasztott paradicsom védelmet nyújthat a magas vérnyomás, a magas koleszterin, a stroke, és a szívbetegségek ellen is. Természetes módon harcol a rákos sejtek kialakulása ellen antioxidáns tartalmával, bétakarotint is tartalmaz, mely megvédi a bőrt a napsugárzás okozta sérülésektől, K-vitamin, kalcium és likopin tartalmával hozzájárul a csontozat megerősítéséhez is. Gazdag krómban is, mely a vércukorszint szabályozásában segít. A-vitamin tartalmának köszönhetően javítja látásunkat és segít megelőzni a farkasvakságot.

Tanulmányok kimutatták, hogy rendszeres paradicsomfogyasztó emberek körében ritkábban alakul ki epe- és vesekő.

Segít a túlsúly csökkentésében, csökkenti a krónikus fájdalmat, de még a haj állapotát is javítja a paradicsom fogyasztása.

Paradicsom termesztéséhez még nagy kertre sincs szükségünk. Vígan nevelhetjük palántáinkat a konyha ablakban, és nagyon jól fogja magát érezni a paradicsombokrunk a balkonra kihelyezett virágcserépben is. A gyerekek jártukban-keltükben szüretelhetik a friss, érett, piros terméseket alapjaiban elsajátítva az egészséges táplálkozás alapjait.

(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage kiadó, webbeteg.hu, cirio1856.hu)

Kategóriák
Érdekességek a természetről Cikkek kert

A konyhakert

A „Miért ültessünk virágot” című cikkből már megtudhattátok, milyen jótékony hatása is van a kertészkedésnek. Csökkenti a stresszt, szuper testmozgás és javítja a kedélyállapotunkat is. Hatással van mentális egészségünkre, növeli az önbecsülésünket és a friss levegőn töltött idő erősíti az immunrendszerünket is.

Egy konyhakert létrehozása hozzájárul az egészséges étrend kialakulásához is. A kertészkedésbe bevont gyerekek örömmel fogyasztják a saját maguk által ültetett és a saját kis konyhakertünkben termett zöldségeket, gyümölcsöket.

Bolygónk lakosságának több, mint a fele városokban él. Európában ez az arány eléri a 70 százalékot is! A városi ember természettel való kapcsolata korlátozott. Ezért bír nagy jelentőséggel a közösségi kert kezdeményezés, melyet egyre több városban (Fóton is) indítanak a társasházakban élők részére. Akinek a munkaideje, családi helyzete nem teszi lehetővé azt, hogy kertet gondozzon, otthon a konyhaablakban nevelhet palántákat, vagy a teraszon is létrehozhat egy kisebb magaságyást a fűszernövényeinek. A föld érintése, növényeink gondozása közelebb hoz minket a természethez, egy rég elfeledett kapocs éled újra. Emlékeztet minket arra, hogy egyek vagyunk és bár a természet nagyon jól megvan az ember nélkül, az ember nem létezhet a természet nélkül.

Mekkora legyen a konyakert?

Egy fő évi friss zöldségszükségletének a megtermeléséhez kb. 20 m2 terület szükséges. Egy ekkora terület kb. 80-90 kilónyi zöldségnek, valamint szamóca, málna, ribiszke és köszméte bokroknak is helyet tud adni. Ha szeretnénk burgonyát vetni, vagy fejes káposztát is termeszteni, akkor ezeknek számoljunk plusz hellyel.

Milyen zöldségeket ültessünk?

A kevesebb néha több. Ezért inkább arra törekedjünk, hogy sokféle növényt termeljünk kisebb területen, minthogy kevesebb félét nagy területen. Adjunk előnyt azoknak a zöldségeknek, melyek tavasztól őszig folyamatosan szedhetők. Ilyenek pl.: spenót, sóska, mángold, sárgarépa, petrezselyem és a pasztinák.

Hogyan fogjunk hozzá?

A legjobb, ha napfényes, szélvédett területet jelölünk ki konyhakertnek. Kezdjük kisebb parcellával, amit később szükségleteinkhez és lelkesedésünkhöz mérten bővíthetünk. A földterületet négy rövid karóval jelöljük ki, majd kb. 20 cm magasan feszítsünk ki köréjük spárgát. A rögtönzött kis kerítésünk külső szélét rakjuk ki kövekkel, ezzel is biztosítva, hogy az eső ne mossa ki a földet a kertünkből.

Gyomtalanítsunk! Feltétlenül meg kell szabadulni a parcellánkat borító gyomoktól. Gyökerestül húzzuk ki, tisztítsuk meg a földet, kerüljük a vegyszerek használatát!

Parcellánkat legalább 20 cm mélységű és jó minőségű talaj fedje. Az ideális talaj 20 % agyagot, 65 % homokot, 5% meszet, és 20 % humuszt tartalmaz. Sajnos kevés rá az esély, hogy a kertünkben a kívánatos összetételű lesz a talaj, ezért többnyire javítani kell és érdemes.

Ha föld porhanyós és leejtve apró darabokra hullik, akkor a talaj jellege homokos. Könnyen művelhető, de tápanyagban szegény és gyorsan kiszárad. Keverj a talajhoz egy zsák tőzeget és két zsák szerves trágyát. A műveletet érdemes minden évben megismételni egy zsák tőzeggel és egy zsák trágyával.

H a föld a markodban összetapad, de leejtve nagyobb darabokra eszik szét, akkor a talaj jellege humuszos. Nehezebben megmunkálható, de kiváló eredményre számíthatunk. A humuszos talajt kevés mésszel és szerves trágyával javíthatjuk.

Ha az összegyúrt föld gombóccá tapad össze és leejtve nem esik szét, akkor a talaj agyagos. Termékeny, de nagyon nehezen művelhető. Télen túl nedves, nyáron pedig megkeményedik. A talaj javításához először keverj hozzá egy zsák tőzeget, egy zsák szerves trágyát, egy talicskányi homokot, majd egy hónap múlva egy 50 dkg meszet. Ásd fel minden évben ősszel, és szórj neki egy zsák szerves trágyát, majd egy hónap után kevés, 10 dkg meszet.

Mire és milyen szerszámokat vegyünk és használjunk?

A kerti kapa a talaj fellazítására és gyomtalanítására alkalmas. A talicska segítségével köveket, trágyát, szerszámokat és a leszedett terméseinket tudjuk szállítani. A gereblye a talaj felszínének egyengetésére és a kikapált gyomok összeszedésére való. A talapkaparót a talaj megmozgatására, szellősé és morzsalékossá tételére használjuk. A locsolókanna az öntözés eszköze. A vetőkapa a magok vagy a palánták befogadására szolgáló barázda készítésének eszköze. Az ásó a föld megforgatására való. A karóhoz kötött zsineg segítségével egyenes szakaszokat lehet kijelölni.

Kertészkalendárium

A kalendáriumba feltüntetett időpontok tájegységenként és évenként némiképp módosulhatnak.

Március

  • Ásd fel közepes mélységig az egész földterületet, ügyelve arra, hogy a rögöket szétvágd az ásóval és a nemkívánatos gyomokat kihúzd a talajból.
  • Lazítsd fel a talajt a kaparó segítségével, majd egyengesd el a gereblyével.
  • Vesd el a retket.

Április

  • Vesd el a sárgarépát, a borsót és a salátát.
  • Ültesd ki a földieper palántáját (vigyázz, termést csak a következő évben hoz).
  • Szedd fel a retket.
  • Gyomláld ki a földiepret, trágyázd meg és utána kapáld meg, majd hints szalmát a tövek köré.

Május

  • Kapáld meg a sorok közeit.
  • Ültess babot (csak 15-étől), és másodszor is retket.
  • Ültesd ki a káposztafélék palántáit.
  • Távolítsd el a szalmát a földieperről (csak 15-étől).

Június

  • Ültesd el a fodros salátakatángot.
  • A hónap elején ültesd el a paradicsompalántákat.
  • Szedd fel a retket, az első fejes salátát, és szüreteld le a földiepret.
  • Gyomláld ki alaposan a földiepret.
  • Ha szárazság van, öntözz sokat (ha lehet, estefelé)

Július

  • Kötözd a paradicsomot karóhoz, és vágd le a hónaljhajtásait.
  • Szedd fel a salátát, a babot, a borsót és az első sárgarépákat.
  • A felszedett retek helyére vess zöldbabot.
  • A saláta helyére ültesd az ősszel érő széles levelű cikóriasalátát.
  • Öntözz gyakran és bőségesen.

Augusztus

  • Ha elutazol, előtte alaposan locsold meg a kertet.
  • Ha hosszabb időre távozol, kérd meg a szomszédodat, hogy locsoljon nálad.

Szeptember

  • Takarítsd be a salátát, a burgonyát, a zöldbabot, az első paradicsomtermést és a sárgarépa utóját, ha van még belőle.

Október

  • Szedd fel a káposztaféléket, szüreteld le a maradék paradicsomot, még akkor is, ha zöld (majd a lakásban érik meg).

November

  • Terítsd szét a szerves trágyát a talajon. Enyhe időben, amikor a talaj nem túl nedves, ásd fel jó mélyen az egész földet (a földiepret nem kell).
  • Tisztítsd és szárítsd meg, majd rakd el a kerti szerszámokat. Ha szükséges, kend be olajjal a rozsdásodásra hajlamos fémrészeket.

December – Január – Február

  • A föld megpihen a következő tavaszig.

Meseajánló

Sárgarépát balkon ládában is tudunk termeszteni a konyhaablakban vagy az erkélyen. A friss répából készíthetünk salátát, tehetjük vajas kenyérre, de önmagában is elropogtathatjuk, miközben elolvassuk A répa című orosz népesét.

A répa

(Forrás: balintgazda.hu, hobbikert.hu, Természet Nagy Enciklopédia – Passage Kiadó)

Kategóriák
Cikkek

Teljesség

Szüleink jó esetben megtanították nekünk, hogy amit elkezdtünk, azt végig is kell csinálni, hogy ha kitűztünk egy célt, akkor nem szabad feladni, addig kell menni, amíg el nem érjük.

Amikor siklóernyőztem, megtanultam, hogy nem kell mindenáron elstartolni, és hogy a hegyről tudni kell lejönni is. Hogy a repülés lényege az élvezet. De ahhoz, hogy jó érzés legyen repülni, meg kell várni a megfelelő szelet és időt. Amikor viszont ez eljön, akkor nem szabad tovább halogatni: el kell startolni.

Ma anya-fia napot tartottunk. Tökéletes volt az idő, megszületett az elhatározás, így elindultunk úticélunk felé: a Cser-tóhoz, amit végül nem értünk el. Nézsánál visszafordultunk. Egyrészt az volt az érzésünk, hogy már a térképről is lementünk, mert vagy úttalan utakon, vagy olyan településeken át haladtunk, melyek szélén kakasok, tyúkok és libák cseréltek eszmét az e heti baromfitáp összetevőiről, másrészt szorított az idő: vissza kellett érni a legkisebbért az óviba.

Még 10 perc lehet, hogy belefért volna, de lehet hogy a kis manónknak szomorúságot okoztunk volna vele, így beértük a dimbes-dombos kanyargós úttal, a szántóföldek illatával, az erdő szélén legelő vadak, a gyönyörűen rendezett falvak szívbéli szorgalmat sugárzó látványával, a régi idők hangulatát a mába csempésző kuriákkal, kastélyokkal, a napsütéssel, a szinte forgalommentes úttal, melyen madarak kísértek és szálltak velünk.

Amikor megtanultunk küzdeni, kitartani, fontos, hogy megtanuljunk megelégedni és elengedni is.

Nézsán megálltunk a Reviczky-kastély mögött, melynek parkja még télen is csodás. Megettük a szendvicseket, átbeszéltük az úton látottakat, jót ettünk, jót nevettünk, majd visszaindultunk. A vissza úton már könnyedén ment a tájékozódás. Csak mi voltunk, az út és a táj.

Fél ötre pont visszatértünk. Még a legkisebbet is vittük kárpótlásként, hogy ő még nem jöhet hosszú utakra, helyben pár kört, majd hazatértünk: látszólag céltalanul, mégis teljességben.

Kategóriák
Érdekességek a természetről Cikkek kert

Miért ültessünk virágokat?

„Az élet álmok nélkül olyan, mint a kert virágok nélkül…”

Alessandro D`Avenia

Miért ültessünk virágokat?

A kertészkedés kiváló alkalom arra, hogy élvezzük a friss levegőt és a napsütést. Kiváló testmozgás, miközben megtapasztalhatjuk a természet közelségét, mely az egyik legjobb dolog, ami az emberrel történhet.

Remek stresszoldó, a növényekkel való foglalatoskodás csökkenti a kortizol szintet (ez a hormon felelős a stressz és a vércukorszint szabályozásáért), segít helyreállítani a pozitív hangulatot és segít a gyógyulásban is. Esso Leete skizofréniával küzdő amerikai pszichológusnő szerint elültetni egy magocskát, majd gondozni és figyelni a belőle kifejlődő növényt, az egy olyan folyamat, amit áthat a betegségekből való kigyógyulás egyik legfontosabb eleme, a remény.

Kiváló hobby lehet a kertészkedés, ha céltalansággal küzdünk, nehezen tudjuk eldönteni, hogy mi legyen a következő lépés, vagy merre induljunk el. A kertészkedés tudatos tervezést igényel, a részfolyamatok támogatását, sok apró elhatározást és megvalósítást igényel. Ezek pedig olyan készségek melyeket, ha a kertészkedés által kifejlesztettünk magunkban, akkor tovább vihetjük az élet más területeire is.

A sok szép élmény mellett azért lássuk be, a kertészkedés tartogathat kudarcokat is. Egy talajmenti fagy, egy szárazabb időszak máris tönkre teheti befektetett munkánkat, vagy legszeretettebb virágainkat. Mégsem fogjuk feladni kertünk gondozását. A kertünk „ura” mi magunk maradunk. A kontroll nálunk marad. Ez a tapasztalat erőt adhat a hétköznapokban is, amikor egymást követik a bizonytalanságot keltő események és az a benyomásunk, hogy kicsúszott a kezünk közül az irányítás.

A kertészkedés gondoskodásra tanít. Túl kell lépni önmagunkon, saját kényelmünk határain azért, hogy kertünk éljen és virágozzon. Ez nem mindig könnyű, de hatalmas lendületet adhat az önbecsülésünknek és az önmagunkba vetett hitünknek, hiszen a kertünkre fordított figyelmünket mindig meghálálják virágaink.

Ma már tudni lehet, hogy a növényekkel való foglalkozás során agyunkban dopamin és szerotonin szabadul fel, melyek hatására javul a hangulatunk, boldogabbnak érezzük magunkat, csökken a szorongásunk, és segít a jelenben maradni. Az illatozó kertben, az érlelődő gyümölcsben, egy virágzó fában vagy növekvő plántában gyönyörködni kizárólag a jelenben lehet. Ez az „itt és most” varázsa.

Milyen virágot ültessünk a kertbe?

Sok ezer különféle virág létezik, és mindegyik faj azokhoz az éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodott, amelyben él. Amikor virágokat ültetünk, át kell gondolnunk, hogy mit is szeretnénk, meddig, mikor és hogyan nyíljon virág a kertünkben? Az egyéves növények mindössze egy évig élnek, ezért minden tavasszal újra ki kell ültetni őket. Fasor mellé szegélyként vagy ágyásba egyaránt telepíthetők. A tavasszal kiültetett kétéves növények (kétnyári virágok) csak a következő év tavaszán vagy nyarán indulnak virágzásnak, amíg az évelők több évig élnek, és minden évben virágot hajtanak. A hagymás, gumós növények föld feletti része virágzás után elhervad, míg a hagyma vagy a gumó áttelel.

Egyéves virágok

A kerti viola nagytermetű növény, sárga fürtös bársonyos szirmú virágai júniustól szeptemberig virítanak.

A rézvirág július-augusztus hónapban nyílik. A kék kivételével a ragyogó színek minden árnyalatát felölelik virágai.

A kerti őszirózsa változatai a virág felépítésében és színében is különböznek, így változatossá, vidámmá tehető velük a kert.

Ágyásban igen könnyen nevelhető a büdöske vagy más néven bársonyvirág. Jellegzetes illatú leveleit helyenként salátaként fogyasztják.

A petúnia az egyik legnépszerűbb kerti növény, szegélyként és ágyásba egyaránt ültetik. Májustól szeptemberig virít.

A körömvirág méretes narancssárga virágai júniustól októberig díszlenek. Telt virágú változata is van. Könnyű gondozni, falusi kertekben gyakran látható.

Elsősorban csokrok díszítésére használják szárazvirágként a szalmarózsát, más nevén szalmavirágot.

A sarkantyúka júniustól egészen az első fagyok beálltáig virágzik. Igen változatos, és még kúszó változatai is vannak.

Kétnyári virágok

A szagos bükköny nevével ellentétben rendívül finom illatot áraszt magából. A gazdag virágzás érdekében virágait rendszeresen le kell vágni.

Kétnyári virág a százszor szép is, mely fehér vagy rózsaszín apró virágaival ékesíti a kertet.

A kerti holdviola vagy júdáspénz virága ibolyáskék. Termetes növény, melynek termése, a júdáspénz jól érvényesül a száraz csokrokban.

Az egyik legszebb tavaszi virág az árvácska, melynek számos színváltozata van. A bársonyos szirmú virág szegélyként és ágyásba ültetve egyaránt igen mutatós.

Az erősen mérgező gyűszűvirág virágzata hatalmas fürtökbe tömörül, színe lilás vagy fehér. Gyönyörű, de vigyázzunk vele, ha kicsi gyerekkel együtt kertészkedünk!

Hagymások, gubósok

A jácint illata igen erős, parfümszerű. Szobanövényként, agyagos földben, virágcserépben is tarható.

Dél-Amerikából származó, húsos szárú növény a begónia. Igen sokféle változatát termesztik, melyek ragyogó színeikkel tűnnek ki a kertből.

A nárcisz gyönyörű, jellegzetesen sárga vagy fehér tavaszi virág. A görög narkisszosz szó kábultságot jelent, mely a virág bódító illatára utal.

Az édeskés illatú nárcisz, vagy írisz május-június hónapban nyílik.

A kardvirág impozáns virágait főként csokrok készítéséhez használják.

A liliomnak számos faja és változata létezik. Napos helyen, tápanyagban gazdag talajban fejlődik és illatozik igazán jól.

A kanna vagy rózsanád csak a meleg vidékeken érzi magát jól. Egész nyáron virágzik.

A tulipánnak több, mint 5000 változata ismert. Az áprilisi tulipánágyások megkapóan szép látvány nyújtanak. Hagymáját ősszel, napos helyre kell ültetni.

A dáliának szinte végtelenül sok változatát hozták létre, melyek formájukban és színükben is eltérnek egymástól.

Évelők

A sárgaliliom nagyon emlékeztet a liliomra. Szép sárga, vagy narancssárga virágai június végére fejlődnek ki.

A mályvarózsa két méterre is megnő. Vaskos szárú növény, melynek virágai rózsa-, bíbor-, ibolyás-, feketebarna, sárga vagy fehér színűek.

Félárnyékban érzi jól magát a fukszia. A neki tetsző helyen harang alakú, kétszínű virágzatával hálálja meg a gondoskodást. Dézsában fácskává is nevelhető.

Igen sok fajtája és változata ismeretes a szegfűnek. Június-júliusban hozza jellegzetes illatú virágait. Napfény és szárazságkedvelő.

A tátika, vagy oroszlánszáj virága némileg emlékeztet egy tátott szájú vadállatra, illetve a letépett virág a végén megnyomva kinyitja a „száját”. Gyerekek kedvenc kerti játéka. A szél elhordja a magjait, így magától is terjed.

Májusban érleli pompás vörös, rózsaszínű vagy fehér virágait a pünkösdirózsa. Egyes változatai kis cserjére emlékeztetnek.

Május-júniusban virágzik a csillagfürt. Törékeny virágfürtjei nagyok és változatos színűek. Sok locsolást és napfényt igényel, nagy területre vetve igen mutatós.

Az őszirózsa virágai egész nyáron át kitartanak. Kissé emlékeztetnek a margarétára. Bokorszerű fajtái is ismertek.

A tavasz eljövetelét hirdető kankalin változatos színekben pompázó virág. Már igen korán, február végén, március elején kibújhat a földből.

A rózsa

A rózsának több ezer kerti változata ismert, melyek mindegyikét a vadrózsától nemesítették. E pompás növény minden kétséget kizáróan a virágok királynője, a magas rangot mind nemes alakja, és virágainak szemet gyönyörködtető színei, mind nagyszerű illata biztosítja számára.

Érdekes, hogy teljesen fehér vagy kék virágú rózsát még egyetlen botanikus szem tudott előállítani.

A rózsák megfigyeléséhez a kor reggel a legalkalmasabb, amikor harmatcseppek díszítik a szirmokat, és a mozdulatlan levegőben illatuk különösen jól érezhető.

Hétszínvirág

Bár sokszor szeretnénk, ha valóban létezne, ez a varázslatos növény, mégsem ékesítheti a kertünket. Annál inkább a szívünket. Ha neked lenne egy hétszínvirágod mit kívánnál?

A kertben ülve, vagy a kertészkedés végeztével töltsétek fel lelketeket ti is V. Katajev csodás meséjével.

Hétszínvirág

(Forrás: pszichoforyou.hu, Természet Nagy Enciklopédia – Passage kiadó)