Kategóriák
Érdekességek a természetről Cikkek kert

Gyümölcsfák

Kerti naplónk záró fejezetében egy kis nosztalgiázásra hívom az Olvasót. Talán még emlékeznek rá, hogy sok lakópark helyén a házak előtt hatalmas gyümölcsösök színezték virágaikkal a tájat, ontották nyaranta a finom érett termések illatát. Édesanyámmal és a húgommal rendszeresen jártuk a „Szedd magad!” kerteket, hogy a leszedett sárgabarackból finom lekvár, a meggyből, az őszibarackból befőtt, az almából pedig sütemény töltelék legyen télire a kamrában. A tavasszal virágzó gyümölcsfák szépségét csak a fáról szüretelő ember öröme és a gyümölcs élvezet múlhatja felül.


Ültessünk gyümölcsfát a kertünkbe!


A kajszi-vagy sárgabarack csak meleg vidékeken terem és nem szereti, ha visszavágják.

A szilvának több változata is ismert. A zöld ringló zöld vagy sárga színű gyümölcse kerek. A debreceni muskotály nagy, kerekded, héja barnáspiros, íze édeskés. Az ageni szilva kicsi, hosszúkás, magas cukortartalma miatt főleg aszalásra való.


A körtének több, mint száz változata ismert. Most itt nem vesszük sorra mindet, de körte kutatóknak érdekes lehet a téma. A Hardy vajkörte ősszel érik, bronzos-zöldes színű, puha húsú, zamatos. A Conference szintén őszi körte, nyújtott alakú, sárgás színű, bő levű, olvadó. A társulati esperes is őszi körte, gyümölcse nagy, húsa fehér, olvadó, bő levű, rendkívül ízletes. A nemes Krasszán téli körte, nagy vagy közepesen nagy, húsa bő levű, kellemesen savas. A Vilmoskörte nyáron érik, kellemes zamatú, jellegzetes illatú, a legelterjedtebb fajta.

A diót, ha frissen kívánjuk fogyasztani, akkor már szeptember elején érdemes leverni a fáról, ha viszont télire akarjuk eltenni, akkor csak októberben szüreteljünk.

A cseresznyének összesen három fő változata ismert: a tömött, ropogós és édes Germersdorfi, valamint a korábban érő puha és kissé savanyú, illetve a puha és édes fajták. Nem tudom, ki hogy van vele, de szerintem a korai, nagy szemű ropogós cseresznye verhetetlen.

Az almafa csak a mérsékelt öv nedvesebb éghajlatú területein terem. Legfontosabb fajtái: a Kávil, melynek gyümölcse nagy, sárga, zöld vagy piros. A Kanada gyümölcse nagy, héja érdes, húsa leves, kissé savanykás. A Golden gyümölcse éretten aranysárga, húsa leves, roppanó, édes, jól szállítható, sokáig eláll. A Granny-Smith színe zöld alapon fehéren pontozott, íze savanyú. A téli arany pármen héja sárgás, narancsosan csíkozott, lédús, édes-savanyú ízű.

Tudtad?


Télen a magára hagyott, vissza nem vágott alma és körtefát úgy tudod megkülönböztetni egymástól, hogy kissé hátrébb mész és jó alaposan megnézed a fa formáját. Az almafa egy almára, a körtefa pedig egy körtére fog hasonlítani. Az almafa zömök és kerek, a körtefa koronája megnyúlt, de a koronája alul szélesebb.
Az alma a rózsafélék családjába tartozik. Abba a csoportba, ahová a csipkebogyót termő vadrózsát, a szedret és a málnát vagy a galagonyát is sorolják. Az almatermés érdekessége, hogy a vastag hús, melyet fogyasztunk nem a virág termőjéből, hanem a vacokból, a virágzati tengely felső kiszélesedett részéből keletkezik. Az alma húsa valójában az elhúsosodott vacok, éppen ezért az almatermést a botanikusok áltermésnek nevezik.

Az alma jótékony hatásai

Az alma jó testnek, a mese a léleknek. Miközben elfogyasztunk egy finom, zamatos almát olvassunk mesét a legkisebbeknek.

Az almában előforduló antioxidánsok erősítik az immunrendszert, gyulladáscsökkentő és rákmegelőző hatással rendelkeznek. Az almát pedig nem csak azért érdemes a héjával együtt fogyasztani, mert a nagyi szerint erősíti a fogakat, hanem azért is, mert számos hasznos vegyület van benne. Egyes kutatások szerint a várandósság alatt rendszeresen fogyasztott alma csökkenti a gyermekben az asztma kialakulásának kockázatát.


Egy mási vizsgálat – melyet a Londoni Szív- és Tüdőgyógyász Társaság végzett – arra világított rá, hogy azokban a gyermekekben, akik naponta legalább egyszer ittak száz százalékos almalevet, 47 százalékkal csökkent az asztmás roham előfordulása, szemben azokkal, akik havonta csak egyszer vagy annál is kevesebbszer fogyasztották azt.

Az alma mindemellett segíti az emésztést rosttartalmának köszönhetően, fontos szerepet vállal a koleszterin elleni harcban és kiváló cukorbetegség esetén is. A légutak tisztításával a gyulladás leküzdésében játszik szerepet. És bár vitaminok tekintetében nem különbözik más gyümölcs vitamintartalmától, ásványi anyagok terén kimagasló mennyiséget mondhat magáénak. A kálium, a kalcium, a cink, a fluor, a jód, a szelén együttesen szükséges az ellenálló immunrendszer kialakulásához, egészségünk megőrzéséhez.


Számtalan jótékony hatása mellett salátákhoz almaecet formájában természetes zsírégető hatása végett még a nyári alakunk elnyeréséhez is hozzájárulhat.


(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia, Passage Kiadó, webbeteg.hu)

Kategóriák
Mesegyűjtemény

A három fa legendája

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer hegycsúcs, ahol három kis fácska állt és arról álmodozott, mi lesz majd belőle, ha megnő.

Az első fácska vágyakozva nézett fel a csillagokra, amelyek úgy szikráztak fölötte, akár a gyémánt. „Szeretnék kincsesláda lenni!” – kiáltott fel. „Beborítva arannyal és telve gyönyörű drágakövekkel. Én leszek a legcsodálatosabb kincsesláda az egész világon!”

A második tekintetével követte a kis patakot, ami szokott útján csörgedezett a tenger felé. „Jó volna büszke hajónak lenni” – sóhajtotta – „átszelni a viharos tengert, hatalmas királyokat vinni egyik parttól a másikig! Belőlem lesz a legerősebb tengerjáró az óceánokon!”

A harmadik kicsi fa lenézett a völgybe. Férfiak és nők sietősen tették a dolgukat a forgalmas kisvárosban. „Én egyáltalán nem akarok elmozdulni erről a helyről” – mondta. „Szeretnék olyan magasra nőni, hogy amikor az emberek megállnak, hogy megnézzenek, felemeljék tekintetüket az ég felé és Istenre gondoljanak. Én leszek a legmagasabb fa a Földön!”

Múltak az évek. Eső jött és sütött a nap s a három kis fa nagyra és magasra nőtt.

Egy szép napon három favágó ballagott fel a hegyoldalon. Egyikőjük megpillantotta az első fát és azt mondta: „Csodálatos ez a fa! Éppen erre van szükségem.” És a fa eldőlt a fényesen csillogó fejsze csapásai alatt. „Most lesz belőlem az a szép kincsesláda” – gondolta a fa – „csodás kincseket kapok majd.”

A másik favágó a második fát szemelte ki. „Ez a fa erős. Pontosan ilyen kell nekem.” És eldőlt a második fa is a fejsze ütéseire. „Végre átszelem a tengert!” – gondolta. „Büszke hajó leszek, királyoknak való!”

A harmadik fa úgy érezte. hogy egy pillanatra a szíve is megáll, amikor az utolsó favágó ránézett. Ott állt egyenesen és magasan, büszkén mutatva az égre. De a favágó nem nézett fel oda. „Nekem bármelyik fa megteszi” – mormogta.

Az első fa egy asztaloshoz került. De az öreg asztalos nem gondolt kincsesládára. Gyakorlott kezei alól egy jászol került ki. A szép fa nem gyémánttal és drágakövekkel lett tele, hanem fűrészporral és szénával az éhes állatok számára.

A második fa mosolygott, amikor a favágó elvitte a hajóépítőhöz. De nem valami nagy és erős tengerjáró hajó készült belőle, hanem a fűrészelés és kalapácsolás után egy egyszerű halászbárka állt a víz partján. Mivel túl kicsi és gyenge volt ahhoz, hogy tengerre szálljanak vele, ezért egy tavon hajóztak rajta egyik parttól a másikig. Minden nap átható halbűz töltötte be és lassan beivódott a hajó deszkáiba, gerendáiba.

A harmadik nagyon meglepődik, amikor a favágó gerendákra hasította és otthagyta egy farakásban. „Soha nem akartam más lenni, csak állni a hegytetőn és Isten felé mutatni.”

Sok-sok nap telt el és sok-sok éjszaka. A három fa már majdnem elfelejtette egykori álmát.

De egy éjjel egy fénylő csillag gyúlt ki éppen afölött az istálló fölött, amelyikben a jászol állt. Vándorok érkeztek és egy fiatal nő fektette gyermekét a jászol puha szalmájára. „Bárcsak jobb helyet készíthetnék néki!” – sóhajtott fel a férfi, aki mellette volt. Az anya megszorította a kezét és mosolygott. A csillag rásütött a fényes és erős fára. „Ez a jászol a legjobb hely neki” – mondta a asszony. És az első fa rájött, hogy most nála van a világ legnagyobb kincse.

Évek múltán egy este fáradt utasok szálltak fel a halászhajóra. Egyikük azonnal elaludt, ahogy a hajó kifutott a tóra. Éjjel hirtelen feltámadt a szél és a víz fölött hatalmas vihar kerekedett. A hajó hánykódott az óriási hullámok tetején. Tudta, hogy nem elég erős ahhoz, hogy az utasokat ilyen nagy szélben és esőben épségben a partra vigye. Ekkor felébredt a fáradt vándor. Felállt, kinyújtotta karját és annyit mondott: „Csend!” – és a vihar elült. Olyan gyorsan, mint ahogy kezdődött. A második fa tudta, hogy a leghatalmasabb király volt ott azon az éjszakán.

Egy péntek reggel előhúzták az utolsó fából készült gerendákat is a rég elfelejtett rakásból. Összeácsolták, majd egy tomboló és gúnyolódó tömegen hurcolták keresztül. Megborzongott, amikor néhány katona egy ember kezeit szögezte gerendáihoz. Rútnak és kegyetlennek érezte magát. De vasárnap reggel, amikor a Nap sugaraival fellármázta a levegőt és a Földről az öröm áradt, tudta a harmadik fa, hogy Isten szeretete mindent megváltoztatott.

Ez tette gyönyörűvé az első fát.

Ettől lett erős a második.

És ha valaki valamikor a harmadik fára gondolt, annak Istenre kellett gondolnia.

(Norvég népmese. Fordította: Szabó Ági)

Kategóriák
erdő

Séta az erdőben

Egy erdei kirándulást érdemes előre jól megtervezni, beszerezni a megfelelő térképet, kiválasztani a követendő jelzéseket, és összegyűjteni a látnivalók listáját.

Hová menjünk?

Magyarországon a legtöbb erdőben, legyen az állami vagy erdőgazdaságé, szabadon sétálhatsz. A magánerdőkben esetleg táblával tiltják, vagy sorompóval, kerítéssel zárják el a belépést.

Kivel menjünk?

Soha ne kalandozz egyedül az erdőben! Még ha bátor vagy is, az erdőben akkor is könnyen megijedhetsz. A legjobb, ha barátaiddal együtt, felnőtt kísérettel, közösen fedezitek fel az erdő titkait.

Mire is jó az erdei séta?

A kikapcsolódás mellett arra, hogy bepillantást nyerj a természet egy darabkájának, az erdőnek az életébe. Az erdő típusa, az évszak és az időjárás alapján először válassz ki egy-két érdekesebb témát: a fák, virágok felismerését, fészkek, odúk keresését, állatnyomok meghatározását, bogyók, termések (áfonya, szamóca, málna, szeder) gyűjtését; vagy gombaszedést. Ehhez azonban fontos, hogy megismerjük az ehető fajtákat!

Mit tudsz gyűjteni?

Tiszteld az erdőt! Ne szakíts le lépten-nyomon minden virágot, és ne dugj ölőüvegbe minden utadba kerülő rovart! Természetesen néhány virágot, vagy egy kosárnyi gombát leszedhetsz, de mindig legyél nagyon megfontolt a gyűjtögetés során. Ismerd meg a védett növényeket! Ezeket szigorúan tilos leszakítani! Ilyen védett növény a kökörcsin, a papucskosbor és a bazsarózsa is.

A természetvédelmi területeken szigorúan tilos bármit gyűjteni. Vigyázz, veszélyes is lehet: csak olyan bogyót egyél, amit jól ismersz, ne rágcsálj leveleket, és főleg mindig mutasd meg a leszedett gombákat gomba szakértőnek!

Felkészülten indulj el kirándulni! Mindig legyen nálad az időjárásnak megfelelő öltözet, feltöltött mobiltelefon, élelem és innivaló. Ismerd meg a turistajelzéseket és soha ne indulj el egyedül! Lehetőleg felnőtt kísérettel menj túrázni!

Figyeld meg a fák leveleit és ismerd meg a fákat! Ősszel a földről gyűjthetsz szép, barna, sárga, bordó színű faleveleket, melyeket otthon újságpapír és könyv lapjai közé helyezve le tudsz préselni. A kilapított, kiszárított levelekből papírra ragasztással kedved szerint képeket készíthetsz.

Jó kis kaland lehet a telketek fás részén kunyhót építeni a fák közé!

Készíthettek íjat is, amit kizárólag felnőtt felügyelete mellett használjatok! Mindig figyeljetek oda arra, hogy biztonságos helyre tegyétek les a céltáblát! Senki ne tudjon elmenni mögötte! A nyílvesszőket csak azután vegyétek ki, amikor már az összeset kilőttétek! Amikor kiveszitek a nyílvesszőket, ne álljatok egymás mögé, nehogy az, aki épp kihúzza a céltáblából véletlenül megszúrja azt, aki mögötte áll!

(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage kiadó)