Címke: Fejlesztés mesékkel

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A sajtot osztó róka

Mikor a vadászok hintón mentek vadászni, a sajtot elvesztették. A róka és a farkas találta meg. Azt mondja a róka:

– Ketten találtuk meg, úgy illik hogy, igazságosan osztozkodjunk rajta. Ne kapjon az egyik nagyobbat, mint a másik. Majd én kétfelé osztom! – Azután a közepén kezdte kétfelé rágni.

Mikor a túlsó végére ért, látták, hogy nem egyforma nagy.

– Ez a nagyobb – mondta a róka, és lerágott belőle egy darabot. Akkor meg a másik fele volt nagyobb, abból rágott le egy darabot. Addig rágta, addig osztotta kétfelé, hogy semmi sem maradt.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Kik vesztették el a sajtot?
  2. Kik találták meg?
  3. Hogyan akarta elosztani a róka a sajtot?
  4. Mi történt végül?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Csak akkor fogy el a sajt, ha a róka harapdálással akarja kettéosztani?
  2. Mindig elfogy a sajt, amikor a róka így akarja elosztani?
  3. A körbeharapdálás az oka annak, hogy elfogyott a sajt?
  4. Tényleg szereti a róka a sajtot?
  5. És a farkas?
  6. A valóságban létezik, hogy a róka harapdálással ketté osztogatja a sajtot?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mi történt, amikor a róka harapdálással osztotta el a sajtot?
  • mi lehetett az oka annak, hogy a sajt elfogyott?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • ha valamit el akarunk osztani kétfelé?
  • ha nem akarunk valamit elosztani valamit kétfelé?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha a róka sokáig rágcsálja a sajtot, akkor a sajt elfogy. A róka sokáig rágcsálta a sajtot, tehát… (a sajt elfogyott).
  2. Ha a róka nem sokáig rágcsálja a sajtot, akkor a sajt nem fogy el. A sajt elfogyott, tehát… (a róka sokáig rágcsálta).
  3. Vagy nem sokáig rágcsálja a róka a sajtot, vagy elfogy a sajt. A sajt még nem fogyott el, tehát… (a róka még nem rágcsálta sokáig).
  4. Ha a róka harapdálással osztja ketté a sajtot, akkor a két darab nem lesz egyforma, és ha a két darab nem lesz egyforma, akkor tovább kell rágcsálni, és akkor a sajt végül elfogy. Tehát, ha a róka harapdálással osztja ketté a sajtot, akkor… (a sajt végül elfogy).

(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A szél és a Nap

Egyszer arról vitatkozott a Szél a Nappal, hogy melyikük az erősebb. Mivel nem tudtak egyetértésre jutni, azt mondta a Nap a Szélnek:

  • Tegyünk próbát, amott megy egy köpenyes ember. Amelyikünk leveszi válláról a köpönyeget, az az erősebb.

Először a Szél fogott hozzá, megragadta az ember gallérját, tépte, cibálta előre-hátra a köpönyeget, de mentől erősebben rángatta, a szegény ember annál erősebben burkolta bele magát, s nem engedte levetetni a köpönyeget.

Mikor aztán a Szél hasztalan kifárasztotta magát, akkor hozzáfogott a Nap: elkezdett mosolyogni az utasra melegen, mindig melegebben. A jámbor utas lassanként kiburkolta magát a köpenyéből, aztán levetette egészen, később levetette a kabátját és a mellényét is.

  • Látod, hogy én erősebb vagyok, mint te? – Mondta a Nap a Szélnek.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Miről vitatkozott a Szél és a Nap?
  2. Honnan akarta a Szél letépni a köpenyt?
  3. Melyik próbálta először levetetni a köpenyt és melyik másodszor?
  4. Miből burkolta ki magát az utas?
  5. Melyik volt az erősebb, a Szél vagy a Nap?
  6. Mivel érte el a Nap, hogy az ember levesse a köpenyét?
  7. Miért vette le az utas a köpenyét?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Csak akkor veti le az utas a köpenyt, ha nagyon süt a Nap? (Még mikor?)
  2. Mindig leveti az utas a köpenyt, ha nagyon süt a Nap? (Miért nem mindig?)
  3. Az erős napsütés oka lehet a kabát levetésének? (Miért?)
  4. Milyennek érezzük a levegőt a széltől?
  5. A valóságban tud beszélni a Nap meg a Szél?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mit szokott csinálni az utas a köpenyével, ha nagyon süt a Nap?
  • mi lehetett az oka annak, hogy az utas levette a köpenyét? (Tudtok más okot is említeni?)

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • hogy a tűző nap ellenére ne kelljen levetni a kabátot? (Pl. árnyékba megyünk, vagy föl se vesszük a kabátot stb.)
  • ha levetettük a kabátot, és fázunk, mert más nem süt a Nap? (Felhúzzuk a kabátot, meleg helyre megyünk stb).

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha nagyon süt a Nap, akkor levetem a kabátom. Nagyon süt a Nap, tehát… (levetem a kabátom).
  2. Ha nem süt nagyon a Nap, akkor nem vetem le a kabátom. Levetem a kabátom, tehát… (nagyon süt a Nap).
  3. Vagy nem süt a Nap, vagy nem esik az eső. Nemrég még esett az eső, tehát… (még nem sütött a Nap).
  4. Ha nagyon süt a Nap, akkor melegem lesz, és ha melegem lesz, akkor levetem a kabátom. Tehát, ha nagyon süt a Nap, akkor… (levetem a kabátom).

(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A nyúl meg a tavaszi hó

Egyszer tavasz felé azt mondta a hó a nyúlnak:

  • Igen gyöngének érzem magam. Beteg vagyok, talán meg is halok.

Azt felelte a nyúl:

  • Alighanem olvadsz, az a bajod. Ó, ó, de sajnállak! – Azzal leült egy buckára, és sírt-zokogott keservesen, úgy sajnálta a havat. – Sajnállak, hó, fáj a szívem érted! Mennyit szaladgáltam rajtad, jó meleg vackom volt alattad. Elrejtettél a róka, a farkas elől, fejemalja voltál, derékaljam voltál, födél a fejem fölött, védelmezőm, oltalmazóm. Fehér a bundám, te is fehér vagy, nem láttak meg az üldözőim. – Úgy sírt, hogy a hó is vele könnyezett. – Mi lesz velem nélküled? – kesergett tovább a nyúl. – Sas elragadhat, fülesbagoly a karmai közé kaphat, róka elfoghat, farkas széjjeltéphet. Mi lesz velem nélküled?

Aztán gondolt egyet:

  • Elmegyek én az erdő urához, megkérem szépen: kegyelmezzen meg neked, ne olvasszon el!

El is iramodott, meghajolt az erdő ura előtt, úgy kérte szép szóval: hagyja meg a havat. Azt mondta neki az erdő ura:

  • A nap hatalmasabb nálam, nem tudok vele versenyezni. A havat nem tudom itt marasztani. Hanem majd adok neked szép szükrebarna bundát a fehér helyett, abban elrejtőzhetsz nyáron erdőn-mezőn, száraz levelek közt, s nem bánt se róka, se farkas, se bagoly. Ne félj, no, és ne itasd az egereket!

Megvigasztalódott a nyúl, megtörülgette a szemét, és fölvette mindjárt az erdő ura ajándékait, az újdonatúj bundát. Azóta is két bundát hord a nyúl: fehéret télen, tavasztól őszig meg barnásszürkét.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Mikor panaszkodott a hó a nyúlnak?
  2. Mit csinált a nyúl?
  3. Miért sajnálta a havat?
  4. Kihez szaladt el a nyúl?
  5. Mit szeretett volna kérni?
  6. Mit ígért neki az erdő ura?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Ha egy nyuszi fehér, akkor tényleg nem lehet látni a hóban?
  2. Csak akkor nem lehet észrevenni a nyuszit a hóban, ha fehér a bundája?
  3. Soha nem lehet észrevenni a fehér nyuszit a hóban?
  4. Más fehér állatot sem lehet észrevenni a hóban?
  5. Valóban más színű a nyuszi bundája nyáron?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mi történik a nyuszival télen, ha hó van?
  • miért nem lehet észrevenni a fehér nyulat a hóban?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • ha azt akarjuk, hogy észrevegyenek bennünket?
  • ha azt akarjuk, hogy ne vegyenek észre bennünket?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha nem fehér a nyúl bundája, akkor az üldözői észreveszik a hóban. A nyulat az üldözői nem vették észre a hóban, tehát… (a nyúl bundája fehér volt).
  2. Vagy nem fehér a nyúl nyári bundája, vagy észreveszik az üldözői az erdőben. Az üldözői nem veszik észre az erdőben, tehát… (a nyúl nyári bundája nem fehér).
  3. Ha a nyúlnak fehér a bundája, akkor az üldözői nem veszik észre a hóban. A nyúlnak fehér a bundája, tehát… (az üldözői nem veszik észre a hóban).
  4. Ha a nyúl bundája fehér, akkor a hóban nem látszik, és ha a hóban nem látszik, akkor az üldözői nem veszik észre. Tehát, ha a nyúl bundája fehér, akkor… (az üldözői nem veszik észre).

(Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A kiskutya meg a szamár

A szamár megirigyelte a kiskutya jómódját, hogy neki szabad a legszebb szobába is bemenni, a legszebb vánkosra is ráfeküdni, egész nap csak sétál, nem dolgozik semmit, mégis mindennek a lángját, a javát kapja, neki meg csak a kóró meg a tüske jut.

  • Miért szeret téged úgy a gazdasszony? – kérdezte a szamár a kutyát.
  • Mert tudok farkat csóválni és két lábon szolgálni – felelte a kutya.
  • Na, ez nem nehéz dolog – felelte a szamár – majd én is megpróbálom.

Mikor nyitva volt a konyha, besomfordált. Két lábra állt, farkát billegtette, lábát nyújtogatta, hogy tenyerest adjon. A gazdaasszony megijedt, s a porolópálcával kiverte. Szegény máig töri a fejét azon, hogy miért kapott ő versét azért, amiért a kutya dicséretet.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Miért irigykedett a szamár a kiskutyára?
  2. Mit kérdezett tőle?
  3. Mit akart kipróbálni a szamár?
  4. Hová ment be?
  5. Mit szólt hozzá a gazdaasszony?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Lakhat-e egy szamár bent a lakásban?
  2. Miért kapott ki a szamár?
  3. Csak akkor kaphat ki egy szamár, ha megijeszti a gazdáját?
  4. Mindig kikap a szamár, ha megijeszti a gazdáját?
  5. Más miatt is kikaphat a szamár?
  6. A valóságban létezhet, hogy a szamár a gazdaasszonynak a kutyát utánozza?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mi lehetett az oka annak, hogy kikapott a szamár?
  • mit tett a gazdaasszony azután, hogy a szamár megijesztette?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • ha a szamár bemegy a házba?
  • hogy a szamár ne mehessen be a házba?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha a szamár megijeszti a gazdaasszonyt, akkor kikap. A szamár megijesztette a gazdaasszonyt, tehát… (kikapott).
  2. Ha a szamár nem ijeszti meg a gazdaasszonyt, akkor nem kap ki. A szamár kikapott, tehát… (megijesztette a gazdaasszonyt).
  3. Vagy nem ijeszti meg a szamár a gazdaasszonyt, vagy kikap. A szamár még nem kapott ki, tehát… (még nem ijesztette meg a gazdaasszonyt).
  4. Ha a szamár bemegy a házba, akkor megijeszti a gazdaasszonyt, és ha megijeszti a gazdaasszonyt, akkor kikap. Tehát, ha a szamár bemegy a házba, akkor… (kikap).

(Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A kis hajó

Sétálni indult Brekus, Kispipi, Egérke, Hangyácska és Katicabogárka. Elérkeztek egy patakhoz.

  • Fürödjünk meg! – brekegte Brekus, és beugrott a vízbe.
  • Nem tudunk úszni – mondta Kispipi, Egérke, Hangyácska és Katicabogárka.
  • Brehe-he-he! – nevetett rajtuk Brekus. – No hiszen, nem sokra megyek veletek! – És úgy kacagott, hogy majdnem a vízbe fúlt.

Nagyon megbántódott ezen Kispipi, Egérke, Hangyácska és Katicabogárka. Törték a fejüket, mitévők legyenek. Addig-addig törték a fejüket, amíg végre kitaláltak valamit. Kispipi elment, és hozott egy falevelet. Egérke egy fél dióhéjat. Hangyácska egy szalmaszálat vonszolt oda valahonnan. Katicabogárka pedig egy cérnaszálat. És nagy buzgón munkához láttak: a szalmaszálat bedöfték a dióhéjba, a falevelet cérnával hozzákötötték, és máris készen állt a kis hajó. A hajót vízre lökték. Beültek és elhajókáztak!

Brekus kidugta a fejét a vízből, hogy tovább nevessen rajtuk, de a kis hajó már messze járt… utol s érheted!

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Hová érkezett Brekus, Kispipi, Egérke, Hangyácska és Katicabogárka séta közben?
  2. Mit akart Brekus?
  3. Mit mondtak neki a többiek?
  4. Miért nevetett Brekus?
  5. Mit talált ki a többi állat?
  6. Miből építették a hajót?
  7. Ki volt a gyorsabb?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Csak akkor kel át hajóval valaki a vízen, ha nem tud úszni?
  2. Csak hajóval tud átkelni a vízen, aki nem tud úszni?
  3. Mindig hajóval kel át a vízen az, aki nem tud úszni?
  4. Hajó nélkül át tud kelni a vízen az, aki nem tud úszni?
  5. Az úszni nem tudás az oka annak, hogy hajóval kel át valaki a vízen?
  6. A halon és a békán kívül van olyan állat, amelyik tud úszni?
  7. A pipi, az egér, a hangya, a katicabogár tud úszni?
  8. Minden állat meg tud tanulni úszni?
  9. Létezik a valóságban, hogy az állatok hajót építenek?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mi lehet az oka annak, ha valaki hajóval közlekedik?
  • mi történik, ha valaki nem tud úszni?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • ha vízen akarunk közlekedni?
  • ha vízen akarunk közlekedni, és nem tudunk úszni?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha valaki nem tud úszni, akkor csak hajóval tud átkelni a vízen. Kispipi, Egérke, Hangyácska és Katicabogárka nem tud úszni, tehát… (csak hajóval tudnak átkelni a vízen).
  2. Ha valaki tud úszni, akkor nem kell hajóval átkelnie a vízen. Kispipinek, Egérkének, Hangyácskának és Katicabogárkának hajóval kell átkelnie a vízen, tehát… (nem tudnak úszni).
  3. Vagy nem tud valaki úszni, vagy nincs szüksége hajóra. Brekusnak nincs szüksége hajóra, tehát… (tud úszni).
  4. Ha valaki nem tud úszni, akkor hajó nélkül nem tud átkelni a vízen, és ha hajó nélkül nem tud átkelni a vízen, akkor hajóra van szüksége. Tehát, ha valaki nem tud úszni, akkor… (hajóra van szüksége).

(Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

Tűz van!

Derűs, napos idő volt. Nyuszogó kint hancúrozott a réten. Lóherelevelet csipegetett. A domb fölött egyszerre nagy füstöt látott. Egyenesen felfelé emelkedett, és feketén gomolygott.

  • Tűz van! – riadt fel Nyuszogó. Fülesmackóhoz rohant, aki meg a folyóparton vetett éppen bukfenceket. Mancsával megdörgölte a szemét és a füstre nézett.
  • Itt valami ég! – kiáltotta.
  • Vau-vau! – ugatott fel Bodri, aki nem messze a fűben szunyókált. Siessünk oda oltani!

Mindhárman az udvarra loholtak. Füles a fejébe húzta Jacek tűzoltósisakját. Bodri befogta magát a kis szekérbe. Nyuszogó pedig egy vödör vizet rakott a szekérbe.

  • Kukurikú! – kürtölte Kiskakas.

A tűzoltóság robogva elindul. Gördül fel a kis szekér a dombra, feljebb, egyre feljebb. Fenn körülnéznek a derék tűzoltók, hát ott ül a fűben Valenti nagyapó, mesét mond Jaceknek és Zoskának, pipájából pedig vígan eregeti a gomolygó füstöt.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Milyen idő volt?
  2. Hol hancúrozott Nyuszogó?
  3. Honnan jött a füst?
  4. Kihez szaladt Nyuszogó?
  5. Hol volt a Füles?
  6. Hova rohantak együtt?
  7. Hogyan akarták eloltani a tüzet?
  8. Mit láttak a dombtetőn?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Csak akkor van füst, amikor tűz van?
  2. Ha füst van, akkor mindig van tűz is?
  3. Ha tűz van, akkor mindig van füst is?
  4. Van olyan tűz, ami nem füstöl?
  5. A tűz az oka a füstnek?
  6. Mivel lehet eloltani a tüzet?
  7. Mindig el kell oltani a tüzet?
  8. A víz eloltja a tüzet?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mire szoktunk gondolni, ha füstöt látunk?
  • mit jelezhet a nagy füst?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • ha füstöt látunk?
  • ha tűz van?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha nagy füst jön valahonnan, akkor ég valami. Nagy füst jött a domb mögül, tehát… (égett valami).
  2. Ha nincs füst, akkor nem ég a tűz. Égett a tűz, tehát… (füst volt).
  3. Vagy nincs füst, vagy ég a tűz. Már nem ég a tűz, tehát… (már nincs füst).
  4. Ha füst van, akkor tűz van, és ha tűz van, akkor az veszélyes lehet. Tehát, ha füst van, akkor az… (veszélyes lehet).

(Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

Ugorjunk árkot!

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy farkas, egy róka, meg egy nyúl. Versenyeztek, ki tud nagyobbat ugrani.

  • Ugorjunk árkot! – mondta a róka.

Hosszú, széles árok volt az erdő szélén. Odaállt a róka az árok partjára, és így szólt:

  • Hosszú lábam, rövid fülem, lompos farkam, hopp! De nagy ez az árok! – zsupsz, már bele is esett.

Utána a nyúl ugrott.

  • Hosszú lábam, hosszú fülem, suta farkam hopp! De nagy ez az árok! – ügyesen átugrotta, futott tovább, mintha puskából lőtték volna ki.

Utoljára ugrott a farkas.

  • Hosszú lábam, hosszú fülem, hosszú farkam, hopp! De nagy ez az árok! – odapottyant ő is a róka mellé.

Mély volt az árok, nem tudtak kijönni. Már nagyon éhesek voltak.

  • Ide hallgass! – szólt a róka. – Ha segítesz kimászni, kihúzlak téged is.
  • Jó lesz biz az – állt rá a farkas.

A hátulsó lábaira ágaskodott, a róka felkapaszkodott a hátára, és egy ugrással kint termett az árok szélén. Úgy elszaladt, hátra sem nézett. Még most is várja a farkas a rókát, ha azóta meg nem unta.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Miben versenyzett egymással a farkas, a róka meg a nyúl?
  2. Ki tudta átugrani az árkot a három állat közül?
  3. Mi történt a farkassal?
  4. És a rókával?
  5. Hogyan próbált kijutni a róka az árokból?
  6. Miért járt pórul a farkas?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Csak akkor tud kiugrani a róka az árokból, ha felkapaszkodik a farkas hátára?
  2. Mindig ki tud ugrani a róka az árokból, ha felkapaszkodik a farkas hátára?
  3. Máshogy is ki tud ugrani a rók az árokból?
  4. Biztos, hogy ki tud ugrani a róka az árokból, ha felkapaszkodik a farkas hátára?
  5. A valóságban is előfordulhat, hogy egy róka felkapaszkodik a farkas hátára?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mi történik akkor, ha a róka felkapaszkodik a farkas hátára?
  • hogyan tud kiugrani a rók az árokból?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • ha ki akarunk mászni valahonnan?
  • ha azt akarjuk, hogy egy állat ne tudjon kimászni valahonnan?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha a róka nem kapaszkodik fel a farkas hátára, akkor nem tud kiugrani az árokból. A róka ki tudott ugrani az árokból, tehát… (felkapaszkodott a farkas hátára).
  2. Vagy nem kapaszkodik fel a róka a farkas hátára, vagy ki tud ugrani az árokból. A róka még nem tudott kiugrani az árokból, tehát… (még nem kapaszkodott fel a farkas hátára).
  3. Ha a róka felkapaszkodik a farkas hátára, akkor ki tud ugrani az árokból. A róka felkapaszkodott a farkas hátára, tehát… (ki tudott ugrani az árokból).
  4. Ha a róka felkapaszkodik a farkas hátára, akkor eléri az árok szélét, és ha eléri az árok szélét, akkor ki tud ugrani az árokból. Tehát ha a róka felkapaszkodik a farkas hátára, akkor… (ki tud ugrani az árokból).

(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

Mindentudó doktor

Egy paraszt megirigyelte az ügyvédek, bírák és jegyzők jómódját. Vett hát magának parókát, fekete ruhát, aztán az ajtajára kiszögezett egy táblát, a következő felirattal: Mindentudó doktor. Alighogy kitette a táblát, arra járt egy ember, akitől nemrégiben szép kis summát loptak el. “Ha ez az ember mindet tud, akkor azt is tudja, kik a tolvajok” – gondolta. Meghívta ebédre a parasztot. Belép egy szolga, felszolgálja az ételt, a “doktor” felkiált:

  • Nicsak! Itt az első!

Azt akarta mondani, hogy az, amit hoztak, az első fogás lesz. A szolga azonban, aki az egyik tolvaj volt, azt hitte, felfedezték. ment vissza megfélemlítve a konyhába, és azt mondta a társának:

  • Most te szolgálj fel!

Erre a második szolga, aki a másik rabló volt, bement. Doktor Mindentudó megszólalt:

  • Nicsak! Itt a második!

Így történt ez a harmadik tolvajjal is. Nem maradt más választásuk, bevallották bűneiket. A házigazda nagy összeget adott jutalmul Mindentudó doktornak… és attól a naptól fogva mindenfelé azt terjesztették róla: csalhatatlan tudós.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Miért akart a paraszt mindentudó doktor lenni?
  2. Hogyan akart mindentudó lenni?
  3. Mit akart megtudni az az ember, aki bement hozzá?
  4. Hogyan derült ki, hogy kik lopták el az ember pénzét?
  5. Mi történt ezután a mindentudó doktorrá lett paraszttal?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Látszódhat úgy valakiről, hogy az illető mindent tud?
  2. Csak az tudhatja, hogy ki a tolvaj, aki mindent tud?
  3. Lehet, hogy valaki nem tud mindent, de azt tudja, hogy ki a tolvaj?
  4. Ha valaki tudja, hogy ki a tolvaj, az minden tud?
  5. Tényleg tudhatta a paraszt, hogy a szolgák lopták el az ember pénzét?
  6. Megérdemelte a paraszt a jutalmat?
  7. Van olyan ember, aki mindent tud?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mit kell tudnia annak, aki mindentudó doktor akar lenni?
  • miből gondoljuk azt, hogy valaki mindent tud?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • hogy mindentudókká váljunk?
  • hogy megtudjuk, hogy a másik ember mindentudó-e?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha valaki mindent tud, akkor azt is tudja, hogy kik a tolvajok. A mindentudók mindent tudnak, tehát… (azt is tudják, hogy kik a tolvajok).
  2. Ha valaki nem tud mindent, akkor nem tudja, hogy kik a tolvajok. A mindentudók tudják, hogy kik a tolvajok, tehát… (mindent tudnak).
  3. Vagy nem tud mindent valaki, vagy tudja, hogy kik a tolvajok. A parasztember nem tudta, hogy kik a tolvajok, tehát… (nem tudott mindent).
  4. Ha valaki nagyon okos, akkor mindent tud, és ha mindent tud, akkor azt is tudja, hogy kik a tolvajok. Tehát, ha valaki nagyon okos, akkor… (azt is tudja, hogy kik a tolvajok).

(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

Miért haragudott meg Kelep?

Hosszúlábú Kelep a hidacskán állt horgászbottal, és azt gondolta: “Fogok egy halat, és pompás reggelim lesz. Csak valaki el ne riassza a halakat!”

Füles épp akkor jött ki az erdőből. A hidacsaka felé tartott. Már messziről észrevette Kelepet, és meggyorsította lépteit. A vaskos mackótalpak rádübörögtek a hídra.

  • Mit csinálsz, Kelep? – kérdezte Füles.

Kelepjelekkel mutatta Fülesnek, maradjon csendben. Füles hát leült a kis híd szélére, nézte a vizet, és így gondolkodott: “Kelepnek nagyon fontos dolga lehet. Csendben fogok ülni.” Egyszer csak meglátta a halakat. Éppen a horog felé úsztak. Füles talpra ugrott, és elkiáltotta magát:

  • Nem mentek innen, ti halak! Ne zavarjátok Kelepet!

A halak tüstént szétrebbentek. Kelep dühösen mérte végig Fülesmackót. Kihúzta a horgot a vízből, és elment. “Ugyan miért haragudott meg rám?” – szomorodott el Füles.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Hol állt Kelep?
  2. Honnan került elő Fülesmackó?
  3. Mit csinált kelep a hídon?
  4. Hol úszkáltak a halak?
  5. Mit csinált Fülesmackó?
  6. Hová lettek a halak?
  7. Miért volt szomorú Fülesmackó?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Csak a kiabálástól ijednek meg a halak?
  2. Mindig megijednek a halak a zajtól?
  3. A nagy zaj az oka annak, hogy a halak szétrebbennek?
  4. Hallják a halak a hangokat?
  5. Rosszul járt Kelep amiatt, hogy Fülesmackó kiabált?
  6. A valóságban is szétrebbenti a halakat a nagy zaj?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mit csinálnak a halak, ha zaj van körülöttük?
  • mi lehetett az oka annak, hogy a halak szétrebbentek? (Tudtok más okot is mondani?)
  • miért járt rosszul a horgászó Kelep?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • hogy a halak ne rebbenjenek szét?
  • ha valaki halat akar fogni, körülötte hogyan kell viselkedni?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha nagy a zaj, akkor a halak megijednek és szétrebbenek. Nagy volt a zaj, tehát… (a halak megijedtek és szétrebbentek).
  2. Vagy zaj van, vagy csend van. Még csend van, tehát… (még nincs zaj).
  3. Ha nincs zaj, akkor a halak nem ijednek meg és nem rebbennek szét. A halak megijedtek és szétrebbentek, tehát… (zaj volt).
  4. Ha zaj van, akkor a halak megijednek, és ha megijednek, akkor a halak szétrebbennek. Tehát, ha zaj van, akkor… (a halak szétrebbennek).

(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)