A kis Robogó kalandjai
Nagyon szeretek kirádulni. Gyönyörűnek tartom kis hazánkat, így amikor csak tehetem egyedül, barátokkal, vagy épp a családdal útnak indulok.
A kis Robogó meséi leginkább ezekből az élményekből születnek, de vannak olyan mesék is a sorban, melyeket esős napokon a kezünkbe fogott térkép által a fantáziánk szült kisabadítva minket képzeletünk által a négy fal, és a zord idő fogságábóll.
A kis Robogó kalandjait itt találod meg:
A kis Robogó bejárja és bemutatja Magyarország tájegységeit, az egyes országrészek természeti és kulturális kincseit. Segít a tájékozódásban, meséit olvasva megtanulhatod mik azok az égtájak, hogyan kell térképet olvasni, valamint biztonságosan közlekedni.
Kövesd Te is a kis Robogó kalandjait! Utazz vele, ismerd meg hazánk értékeit, és ha valamelyik kaland megtetszik, készülj fel az útra, mert a kis Robogó meséje nyomán könnyen odatalálsz szüleiddel te is!
Lencsi-mesék
“Egyszer volt, hol nem volt, egy ici-pici Lencsilány, ici-pici anyukával, ha nem is túl az Óperencián, hanem innen, de tényleg volt. Hogy Lencsi milyen volt? Okos, huncut, cserfes és igen eleven. Amikor jó kedve volt, lekacagta az égről a csillagokat és úgy ragyogott a szeme, hogy azt még a Nap is megirigyelte. Hosszú barna haját kibontva hordta, hogy legyen a tavaszi szélnek is játszótársa. Lencsi vékony és apró kislány volt, termeténél viszont sokkal nagyobb volt hite, jósága, igazlátása és szeretete…”
A Lencsi-meséket a legkisebb lányommal írjuk saját történeteinkből, hétköznapjainkból, élményeinkből, beszélgetéseinkből. A mesék a kis Lencsilánykám személyiségéből és érdeklődéséből adódóan a szociális kompetenciák fejlesztésének gazdag tárházai, dramatikus játékok és mély beszéletések indítói.
A Lencsi-meséket itt találod meg:
Napsugár és Lilla kalandjai
Napsugár és Lilla történeteit itt találod:
Minden gyerek más és más. Más az érdeklődése, más a szeretetnyelve, más úton lehet elérni és megközelíteni. Első szülöttemnek írtam ezeket a meséket már vagy 15 évvel ezelőtt a benne lakozó jót erősítve, az őt foglalkoztató problémák és dolgok, események feldolgozását segítve.
Mese az életről, a halálról, a családról, közösségről, az odafigyelésről, szeretetről és arról, hogy bár néha lehet, hogy szeretnénk mások lenni, talán nem véletlenül születtünk annak, akik vagyunk.
“Napsugár, a hosszú szőke hajú angyallány birodalma a barackfánál kezdődött. Útját apró szemű, édes, piros eprek és hatalmas termést hozó mosolygó füge fák szegélyezték, melyről jó kedvűen falatozott, valahányszor a szép köves úton hazafelé tartott a tótól, mely nem messze volt az otthonától. Napsugár házikója nem volt túl nagy, mégis bárki elfért benne, akinek szállásra vgy menedékre volt szüksége. Ablakában örökké nyíló százszorszép virított, tornácát piros futó rózsák tarkították, a ház tetején a vörös cserepek alatt az ereszben apró madárkák fészkeltek. Itt éldegélt ő egyedül, de sohasem magányosan…”
Az 50-esek klubja
Az 50-esek klubjának történeteit itt találod meg:
“Suli után Rick-nél találkoztak. Rendszerint náluk tartották az 50-esek klubjának gyűlését. Rick szülei támogatták a lány kezdeményezését.
– Legalább nem csavarognak. Inkább benzinre költsenek, mint piára és dorgokra – mondogatta mindig Sarah, Rick anyukája.
Peter, Rick apukája, a kertvégi szerszámost átalakította klubhelységnek és még egy kisebb garázst is épített hozzá a srácok robogóinak.
Indulás előtt még Olivia kivitte Phoebe-t, biztosítva számára szükségletei elvégzését. A megfelelő székelő hely megtalálását szertartásos kűr előzte meg. A terep átszellemült körbeszaglása után pipiskedő, cica háttal domborító apró léptű körtánc következett, majd sorozatos aknavetés az árokszéltől a járda túlfeléig.
Amíg Phoebe eljárta szokásos táncát, addig Olivia a természetben gyönyörködött. A délutáni záporeső cseppjei apró gömbökben gyöngyöztek a fűszálakon, a fák leveleiről lassan, elnyúló cseppekben hulltak alá, miközben fényes szikraként szórták szét a nap sugarait.
Phoebe végzett, Olivia engedelmes szolgaként gyűjtötte be a végterméket, a zacsira kötött alapos csomóval elválasztotta szagát a külvilágtól, majd a sarki kukának ajándékozta a szeretetcsomagot. Kutya vissza a helyére. Bukó, hátproti, térdvédő, robogóra fel, és irány a klub!”
James Jones, az Angels on the Road motoros klub vezetője egy nap tragikus motorbalesetben életét veszti. Lánya, Olivia, apja emlékére megalapítja az 50-esek klubját, melynek tagjait két dolog köti össze: a kétkerék és a természet szeretete.
A csapat tagjai nem csak szeretik, hanem óvják is a természetet. Fellépnek a méhek pusztulása ellen, virágba borítják Mondd Meg City-t, népszerűsítik a kertészkedést és megtanítják a fiataloknak, hogyan fedezzék fel és éljenek harmóniában a környezetükkel, az erdővel, a természettel.
Az 50-esek klubjának humoros, az élet számos területét, magasságokat és mélységeket is érintő, mégis könnyen fogyasztható kalandjaiból, személyes történeteiből megtudhatjátok, hogyan lesz erővé a fájdalom, és mit jelent az, hogy tartozni valahová.
Kicsit nagyobb lélegzetvételű mese, ifjúsági regény. Minden pénteken új részekkel, nektek, szeretettel!
Mesemondó blog 