Címke: mozgás

  • Vakond alagút

    Vakond alagút

    Helyszín: bárhol játszható

    Életkor: 4 éves kortól

    Létszám: egyéni játék

    Időtartam: minimum 5 perc

    A játék célja: taktilis érzékelés, térbeli tájékozódás

    Kellékek: kendő vagy sál, egy 20-30 méteres kötél


    A játék kerettörténete

    Sanyi, a kis vakond egy földalatti alagútban lakik. Mindennap új alagutakat ás, de majdnem mindig eltéved, így sok időbe telik, míg hazatalál. Az egyik barátja azt ajánlotta neki, hogy vigyen mindenhová magával egy kötelet, ami majd segít neki megtalálni a hazafelé vezető utat.

    A játék menete

    Tegyünk le egy hurkok és csomók nélküli kötelet a földre. A vállalkozó játékos szemét kössük be, álljon négykézláb a kötél egyik végéhez.

    A feladata az, hogy menjen végig a kötelet kitapogatva a kijelölt úton.

    A játék lehetséges variációi

    • Nehezíthetjük a pályát azzal, ha a kötelet különböző akadályokon is átvezetjük – például rátesszük egy kisebb bokorra, esetleg lépcsősorra, vagy megkerülünk vele egy fát, stb.
    • Tegyünk tárgyakat a kötél mellé (játék, faág, fakocka, stb.), a gyerekeknek ki kell találniuk, milyen tárgyakat találtak.
    • Lemérjük a gyerekek idejét, ezzel versenyhelyzetet teremtve.
    • Játék közben megváltoztatjuk a kötél formáját.

    (Forrás: Lohász Cecília, Sőregi Viktória: Több, mint játék)

  • Birodalmi képek

    Birodalmi képek

    Helyszín: bárhol játszható

    Életkor: 4 éves kortól

    Létszám: 10 fő

    Időtartam: 5 perc

    A játék célja: gyorsaság, emlékezet

    Kellékek: különböző képek, egy-egy képből annyi másolat, ahány csoport van


    A játék kerettörténete

    Egy 15×15 méteres játékterületen szétszórjuk a kártyákat képekkel felfelé, minden képből 2 másolatot helyezünk el a földön. A gyerekeket 2 csoportra osztjuk, ők 15-20 méterre állnak a játék mezőtől. A játékvezető felmutat egy képet.

    Mindkét csapatból 1-1 gyerek gyerek odafut a játékterülethez, és megkeresi a nekik felmutatott kép párját. Amikor megtalálja, odaviszi a csapatához, majd újabb kép és játékos következik.

    Az a csapat nyer, amelyik több kártyát gyűjt össze azonos idő alatt.

    Érdemes figyelmeztetni a gyerekeket, hogy a csapatok nem akadályozhatják egymást, nem léphetnek rá a kártyákra, és nem is fordíthatják le azokat.

    A játék menete

    Egy 15×15 méteres játékterületen szétszórjuk a kártyákat képekkel felfelé, minden képből 2 másolatot helyezzünk el a földön. A gyerekeket 2 csoportba osztjuk, ők 15-20 méterre állnak a játékvezetőtől. A játékvezető felmutat egy képet.

    Mindkét csapatból 1-1 gyerek odafut a játékterülethez, és megkeresi a nekik felmutatott kép párját. Amikor megtalálja, odaviszi a csapatához, majd újabb kép és játékos következik… Az a csapat nyer, amelyik több kártyát gyűjt össze azonos idő alatt.

    Érdemes figyelmeztetni a gyerekeket, hogy a csapatok nem akadályozhatják egymást, nem léphetnek rá a kártyákra, és nem is fordíthatják el azokat.

    A játék lehetséges variációi

    • Több csapat is játszhat, ha több másolat is van a földön egy-egy kártyából.
    • Csak egy másolat van a földön a kártyákból, ebben az esetben addig keresik a játékosok a képet, amíg egyikőjük meg nem találja. Ha megtalálták, újabb kép és játékosok következnek. Az a csapat nyer, amelyik több kártyát gyűjtött össze.

    (Forrás: Lohász Cecília, Sőregi Viktória: Több, mint játék)

  • Kakasviadal

    Kakasviadal

    Helyszín: egy tisztás vagy nyílt terep

    Életkor: 6 éves kortól

    Létszám: 2-16 fő

    Időtartam: 10 perc

    A játék célja: ügyesség

    Kellékek: 15 méternyi kötél


    A játék eredettörténete

    Sok állat élt a faluban, ahol minden reggel nagy kakasviadalokat tartottak. A kakasok tudni akarták, hogy melyikük a legjobb. A viadalok nagyon kemények voltak, és sokszor nem is a legerősebb nyert, mert nemcsak erősnek, hanem gyorsnak és ügyesnek is kellett lennie a legjobbnak. Minden kakas megpróbálta fejleszteni az ügyességét.

    Természetesen a viadaloknak mindig sok nézője akadt, mert senki sem akarta elmulasztani az eseményt.

    A játék menete

    Jelöljünk ki egy 3-5 méternyi átmérőjű kört. 2 hasonló fizikai adottságú játékos álljon a kör közepére. A játékosok egy lábon állnak, mindkét kezükkel megfogják a felemelt lábukat. Megpróbálják a testükkel kilökdösni a másikat a körből, vagy kibillenteni az egyensúlyából (a másik essen el, vagy tegye le a lábát).

    A játék lehetséges variációi

    • A játékosok fonják össze a karjukat a mellkasuk előtt, a kezüket pedig tegyék be a hónuk alá.
    • Jelöljünk ki egy nagyobb játékteret (8-12 méteres átmérőjű kör), és 2 (4-8 főből álló) csapat játsszon egymás ellen. Aki leteszi mind a két lábát, annak el kell hagynia a kört. Az a csapat nyer, amelyikben több játékos marad állva egy adott időn belül.

    (Forrás: Lohász Cecília, Sőregi Viktória: Több, mint játék)

  • Kardforgatók

    Kardforgatók

    A lovagi tornára készített kardokat később is felhasználhatjuk egy másik játékhoz. A lányok vívni nem biztos, hogy szeretnek, de egy ügyességi játékra már kaphatók ők is.

    Ki tud több karikát kardélre hányni?

    Megtudhatjuk, ha vastag kartonból karikákat vágunk, és melléjük vásárolunk egy fakardot, vagy elővesszük a lovagi tornára készített kardunkat.

    A papírgyűrűket vonjuk be arany- vagy ezüstszínű fóliával, a harci szerszámokat pedig fessük be azonos színnel.

    A karikákat dobjuk laposan a kardot tartó gyermek felé, aki megpróbálja azt a kardjára tűzni. Másik lehetőség, ha a kardot hegyével felfelé, mozdulatlanul tartjuk, és a társunk megpróbálja célba, azaz a kardra dobni a karikát.

  • Posta

    Posta

    Helyszín: egy akadálymentes terület

    Életkor: 6 éves kortól

    Létszám: 6-16 fő

    Időtartam: 10 perc

    A játék célja: kapcsolatteremtés, feszültségoldás

    Kellékek: tobozok


    A játék felvezetése

    A Bangala nevű falucskában az emberek minden reggel találkoznak, miközben várják, hogy a postára bejussanak. Azért, hogy gyorsabban menjen az idő, kitaláltak egy játékot, hogy hogyan tudnának sorrendet kialakítani. Kő-papír-ollót játszanak. A győztes előbbre állhat a sorban. A vesztes ott marad, és játszik a következő játékossal.

    A játék menete

    Helyezzünk el tobozokat a játéktéren, a tobozok száma a játékosok számának kétharmada legyen. Minden toboznál két játékos játszik. Ha egy tobozhoz értek, játszanak egy Kő-papír-ollót, a nyertes tovább megy, a vesztes ott marad.

    Az a játékos nyer, aki végigmegy az összes tobozon, és először ér vissza a saját helyére.

    A játék lehetséges variációja

    Minden toboznál két ember áll, a győztes előre mozdul (kivéve az utolsót), a vesztes hátrafelé (kivéve az elsőt). A győztes az, aki egy bizonyos idő alatt az első helyre kerül.

    (Forrás: Lohász Cecília, Sőregi Viktória: Több, mint játék)

  • Szalagok

    Szalagok

    Helyszín: egy tisztás vagy rét

    Életkor: 4 éves kortól

    Létszám: 5 főtől

    Időtartam: 5 perc

    A játék célja: gyorsaság, taktika

    Kellékek: játékosonként egy 20-40 centis színes szalag


    A játék felvezetése

    Egy napos délutánon a manók az erdőben játszanak. Az egyik manónak úgy megtetszik a másik kabátján lévő színes szalag, hogy megpróbálja azt megszerezni. Egy idő után minden manónak megtetszik ez a játék, és megpróbálnak minél több színes szalagot szerezni.

    A játék menete

    Jelöljünk ki egy 20×20 méteres játékterületet. Minden játékos kap egy színes szalagot, amit hátul betűr a nadrágjába úgy, hogy könnyen ki lehessen húzni. A játék célja: minél több szalagot összegyűjteni. Mindeközben a saját szalagra is vigyázni kell, mert akinek ellopják a szalagját, annak ki kell állnia a játékból.

    A játék lehetséges variáció

    • Nem esnek ki a játékosok. A játék végén megnézzük, hogy kinek sikerült megtartania a saját szalagját, és ki gyűjtötte össze a legtöbbet.
    • A szalagok helyett használhatunk ruhacsipeszeket, amelyeket a gyerekek pólójára csíptetünk – akár 2-3 csipeszt is.

    (Forrás: Lohász Cecília, Sőregi Viktória: Több, mint játék)

  • Lovagi torna

    Lovagi torna

    A lovagi tornák elengedhetetlen része volt a bajvívás, ami a mai napig fiúk és sokszor még a lányok nagy kedvence is. A fából készült kard, pajzs szinte minden vásárban megtalálható, de készíthetünk mi is otthon kartonból, alufólia gurigából amit még talán szívesebben is adunk a kisebb gyerekek kezébe, mert egy-egy félre csúszott csapás nem okoz olyan sérülést, mint egy fa karddal az ujjakra, vállakra mért ütés.

    A pajzsokat a régi időkhöz méltóan lássuk el címerrel. A megrajzolt címert fessük ki, hogy később is szívesen elővegyék a gyerekek a játékot, majd kezdődhet is a lovagi torna. De hogyan döntsük el békésen, hogy ki lesz a győztes? A válasz egyszerű. Kössünk felfújt lufit a pajzsra. Akinek a lufija ép marad, az győz.

    A viadal addig folytatható, amíg a szülők lufival, a gyerekek pedig szusszal bírják a játékot.

    A kardvívás nem csak jó móka, számtalan jótékony hatása is van. Fejleszti a szem-kéz koordinációt, a ritmusérzéket, a problémamegoldást, gondolkodásra ösztönöz. Fejleszti a kudarctűrést, és így a szociális kompetenciákat is. Erősíti az izomzatot, az állóképességet. A mozgás endorfint termel, az ezáltal megélt boldogság érzet pedig újabb mozgásra ösztönöz. Bátran hívjuk hát ki mi is a kis lovagunkat egy tornára, nekünk is jót fog tenni.

  • Evolúció

    Evolúció

    Helyszín: egy tisztás

    Életkor: 6 éves kortól

    Időtartam: 10 perc

    A játék célja: együttműködés, ügyesség


    A játék felvezetése

    Az élet a Földön több millió év alatt fejlődött ki. A múltban sokféle növény, állat és más élőlény élt bolygónkon. Sok közülük mára kihalt, de fontos része volt ez az evolúciónak, ami egy hosszú és soha véget nem érő folyamat. Az állatokhoz hasonlóan az emberi faj is több fejlődési szakaszt járt be.

    A játék menete

    Minden játékos 4 fejlődési szakaszon megy keresztül: az egysejtűtől kezdve a hüllőn és a majmon át az emberig. Az elején minden játékos egysejtű, és a földön kúszik-mászik. Ahhoz, hogy a következő fejlődési szakaszba lépjenek, le kell győzniük egy másik egysejtűt a Kő-papír-olló nevű játékban (játék előtt győződjünk meg arról, hogy mindenki ismeri ezt a játékot).

    Aki nyer, az automatikusan hüllő lesz, a vesztesnek pedig újra meg kell mérkőznie egy másik egysejtűvel. A hüllők négykézláb közlekednek, majd megmérkőznek egy hüllővel. A nyertes a következő fejlődési fázisba, a majmokéba lép, akik roggyantott térddel járkálnak, és az öklükkel verik a mellkasukat. Ha 2 majom “megharcol” egymással az utolsó szakaszban, akkor a győztes az emberek közé kerül, akik már felegyenesedve járnak.

    A Kő-papír-olló játékot csak azok játszhatják egymással, akik azonos fejlettségi szinten vannak.

    Ha a játékot szabályosan végig játsszuk, akkor egy egysejtű, egy hüllő, egy majom és sok-sok ember lesz. Jó, ha többször lejátsszuk a játékot.

    A játék lehetséges variációi

    • A játékot különböző állatokkal is lehet játszani, akik a fejlettség különböző szakaszait képviselik (kígyó, csirke, kutya stb.), de a végén – ha lehet – mindig ember legyen.
    • A vesztesek egy fejlettségi szinttel lejjebb lépnek (kivéve az egysejtűeket).

    (Forrás: Lohász Cecília, Sőregi Viktória: Több, mint játék)

  • Több, mint játék

    Több, mint játék

    A szabadtéri sportoknak, mozgástevékenységeknek nem csak helye, hanem fontos szerepe is van az oktatásban épp úgy, mint a családi életben, amennyiben elegendő időt hagyunk az élmények befogadására és feldolgozására. Minél több az idő, annál több a lehetőség is, hogy a résztvevők ki tudják venni részüket a folyamatból és bele tudják tenni személyes élményeiket is.

    Mindent biztonságossá, kiszámíthatóvá próbálunk tenni, a legtöbb helyzetnek előre ismerjük a kimenetelét. A közvetlen tapasztalat és kaland kiveszőben van az életünkből, melynek következménye egy szorongó, önálló döntéshozatalra képtelen vagy csak részben képes, a problémahelyzetekre félelemmel reagáló személyiség kialakulása.

    Ma már a fiatalok nem kerülnek kockázatos helyzetekbe, aminek az a veszélye, hogy nincs, ami felkészítse őket a felnőtt életre. Épp ezért a szülőknek és az oktatásnak lett feladata, hogy teret biztosítson a kockázatvállalásnak, az aktív cselekvésnek, a rácsodálkozás és a felfedezés élményének.

    A kalandos, kihívást jelentő helyzetek segítik megtalálni az embereknek önmagukat, a nehéz helyzetekkel való konfrontáció erősíti önbecsülésüket, a kalandos helyzetekben való részvétel felelősségteljesebb döntéshozatalra tanít. Mindez a személyes fejlődést, az értékek felfedezését segíti.

    Adjunk bátran teret a gyerekek szabadidejében ilyen, és ehhez hasonló játékoknak, kirándulásoknak, kihívásoknak. Mindezt hogyan? Az országban található számos kaland- és élménypark, valamint csodás túraútvonal mellett Lohász Cecília, Sőregi Viktória Több, mint játék című könyve számtalan ötlettel szolgál szülőknek és pedagógusoknak egyaránt. A kiadvány az egyes feladatokat korcsoport, helyszín, létszám és nehézségi fog alapján is osztályozza, így könnyedén ki tudjuk választani a saját céljainknak megfelelőt.

    (Forrás: Lohász Cecília, Sőregi Viktória: Több, mint játék)