Mesemondó blog
Még a tél végét járjuk, de mi már most nagyon várjuk, hogy újra felfedezhessük az ébredő természetet, mely minden évben újabb és újabb csodákat tár elénk.
Ez a felvétel még 2020 tavaszán készült. Szívesen nézzük vissza, éljük újra és osztjuk meg veletek ezt az emléket is.
Legyen nektek is sok kalandban részetek!
Szépen alakul a kertünk, már kialakítottunk benne virágágyásokat, ültettünk bele gyönyörűen virágzó fákat, így most jöhetnek az élősövények és a kúszónövények.
Az élősövény tagolja a kertet, természetes választóvonalakat képez a kert különböző részei között, és egyszersmind védelmet nyújt a szél ellen. A kúszónövények virág- és levélszőnyeget borítanak a falra, ezáltal élővé varázsolják azt. A kis fészerünk a kert végében máris hangulatosabb és ékesebb lesz, amint befuttatjuk lila akáccal vagy kerti iszalaggal.
Mind az élősövény, mind a kúszónövények megkívánják a rendszeres metszést.
A leyland-ciprus igen gyorsan és nagyon magasra nő. Legszebben víz közelben és meleg klímában fejlődik. Közeli rokonát, a tuját nálunk is gyakran ültetik. Magassága 5-30 méter.
Egész télen zöldell kertünkben a hazánkban őshonos és védett tiszafa. Magányosan állva lassan fává fejlődik. Hálás, ha megbecsülik, akár 3000 évig is él. Jellegzetes piros magköpenyének kivételével az egész növény mérgező, ezért kicsi gyerekek mellett megfelelő körültekintéssel ültessünk tiszafát a kertbe.
A tatáriszalag gyorsan növő, magasra kapaszkodó, sűrűn ágas cserje. Fehér, dús fürtös vagy bugás virágai nyár végén és ősszel az egész növényt elborítják.
A murvafürt vagy bougenvillea Brazíliából származik. 4-5 méter magasra is felkúszó, tüskés ágú cserje, tojásdad, kihegyezett, fényes levelekkel. Az apró virágot három nagy, élénk rózsaszín vagy ibolyaszínű buroklevél veszi körül. Nyáron virágzik, kedveli a sok napsütést és meleget.
Kelet-ázsiai eredetű dísznövény az ősszel színes levelei miatt nagyon kedvelt vadszőlő. A kacsokon kis tapadókorongok vannak, amelyekkel a felfutó növény a falakra rögzül. A vadszőlő elfedi a romos falakat és még a rideg bérházudvarokba is képes becsempészni a természetet.
A kerti iszalag magasra felfutó cserje ép vagy hármas átellenes levelekkel. A virágtakaró négy-hat levelű, kékes-ibolyaszínű, nagy, 10-12 cm széles, tányérszerűen szétterülő. Egyik legszebb kúszónövényünk.
A lilaakác egy magasra csavarodó cserje, hosszan lelógó, nagy ibolyáslila, illatos virágfürtjei április-májusban nyílnak. Igen alkalmas napos falak, tornácok, lugasok, rácsok befuttatására. Vigyázni kell vele, mert a legerősebb támasztékot is meghajlítja vagy el is törheti, olyan súlyossá válik idővel.
A mérsékelt övben jól felhasználható élősövény készítésére a gyertyán. Őszi lombszíne szép aranysárga. Levelei egész télen az ágakon maradnak. Magassága 2-12 méter.
A sűrűn ágas, tövises tűztövis ősszel érleli számtalan égő, skarlátpiros almatermését, melyek az egész növényt beborítják. Hazánkban utak mentén, parkokban és tereken is sokfelé találkozhatunk vele.
A kecskerágóból rajzszenet is lehet készíteni. Ha letörjük a kecskerágó egy ágát, majd azt egy negyed óráig a földre szórt parázsba kell helyezni, majd homokban hűteni és kész is a rajzolásra alkalmas szén.
Legismertebb sövénycserjénk a fagyal. Jól bírja a nyesést és az alakítgatást. Virágai sajátos illatúak, elborítják a bokrokat, bogyói télen is díszlenek, magassága 1-5 méter.
Csalogassunk lepkéket a kertbe!
Az előző részekben megmutattuk hogyan tudjuk kertünket méhecske-, illetve madárbaráttá tenni. A színes szárnyakkal repdeső pillangók épp úgy díszíthetik kertünket, mint a virágok.
A gyerekeknek is szuper látványosság megfigyelni és akár feljegyezni is, milyen és hányféle pillangó fordul meg a kertünkben, vagy ha még ehhez kicsik, akkor a pillangós kertünkben ülve olvashatunk is nekik egy mesét.
(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia, Passage kiadó)
Az erdő és így a fa, számos állat otthona. Ennek ellenére évente több, mint 30 millió hektár erdőt vágnak ki a Földön. Ez kb. 214 focipályányi terület. Az ENSZ szerette volna felhívni az erdők fontosságára a figyelmet, ezért 2012-ben március 28-át az Erdők Nemzetközi Napjának nyilvánította.
Miért olyan fontosak a fák?
A fák levelei elnyelik a szén-dioxidot, amit az emberek is kilélegeznek, és oxigént termelnek, ami az emberi élethez nélkülözhetetlen. Ezért az ember számára a fa és a fa által biztosított friss levegő nélkülözhetetlen.
Ültess a kertedbe, vagy a társasház elé fákat!
A ház körül kialakított zöld, fás terület felüdülést és örömet okozhat. Tavasszal a virágzó fák hajtásaiban lehet gyönyörködni, nyáron hűs árnyat adnak a lombkoronák, ősszel a színes levelek látványa üdíti fel a lelket. Lássunk néhány csodás, virágzó fát, mely méltán lehet ékes dísze kertnek, és a lakókörnyezetünknek.
A júdásfa április-május hónapban nyílik. Virágai ellepik az ágakat, sőt, a törzset is. Napos helyen, meszes talajon érzi jól magát, akár 3-10 méter magasra is megnő.
A galagonya tüskés cserje, vagy fa. Májusban és júniusban hozza fehér, rózsaszínű vagy piros virágait. Magassága: 3-4 méter.
A piros virágú díszalmafa intenzív virágzásával már tavasztól ékes dísze lehet a kertnek, melyet ősszel piros almácskák tömegével díszíti. Tápanyagdús üde talajt igényel, kb. 1-5 méter magas erőteljes cserje vagy ellaposodó koronájú kis fa.
A japán díszcseresznye április végén nyíló rózsaszínű virágai elbűvölő látványt nyújtanak. Az ősszel narancspirosra vagy sárgásvörösre színeződő lombozat szintén megkapó. Magassága: 2-10 méter.
A madárberkenye tűzpiros termésfürtjei madarak kedvenc csemegéi. Már júliustól messziről rikítanak. A Kárpátokban termetesebb fává is kinőheti magát, nálunk alacsony fa marad, így utcai fasornak is mutatós. Magassága: 3-10 méter.
A császárfa az egyik legszebb virágú fa. Az 5-6 cm hosszú ibolyáslila és illatos virágok hatalmas felálló, kúpos bugákban nyílnak lombfakadás előtt, április-május hónapban. Levelei óriástenyér nagyságokat képviselve 15-50 cm-esre is megnőhetnek, de rendszeres nyírással akár a 80 cm-t is elérhetik. A fa magassága: 10-20 méter.
A liliomfák egy része korán, lombfakadás előtt virít, más fajok később, a nyár elején hozzák hatalmas fehér vagy rózsaszínű virágaikat. A feltűnő virágok néhány hét alatt lehullatják szirmaikat. Magassága: 2-10 méter.
A cseresznyeszilvafa rózsaszínű virágai nálunk áprilisban jelennek meg. A kis termetű fa legfőbb díszítő hatása sötétpiros lombjában rejlik. Gyakran ültetik sorfaként is. Magassága 2-5 m.
Az észak-amerikai eredetű szivarfa hatalmas levelei szív alakúak, melyek között a feltűnő fehér virágfürtök június-július hónapban jelennek meg. Hosszú, ehetetlen toktermése, a „bakaszivar” szeptemberre érik be. Magassága 8-10 méter.
Szintén Amerikából származik a tulipánfa. Különös alakú levelei között rejtőznek a nyár folyamán zöldessárgán virító, illatos, tulipán formájú virágok. Lombja ősszel gyönyörű aranysárga. Magassága: 10-30 méter.
Ne keverd össze!
Tudtad, hogy a gesztenyének két fajtája is előfordul hazánkban? A szelídgesztenye ehető magja közepes nagyságú, termésének héját sűrűn hosszú tüskék borítják. Az értékes tápanyagokban gazdag gesztenyemagot leginkább a cukrászipar hasznosítja.
A vadgesztenye vörösesbarna magja fényes, nagy, de mérgező! Fogyasztásra ugyan alkalmatlan, de gyógyhatása miatt számos gyógyszer és krém alapanyaga. A termés héját kevés, lágy tüske dísziti. Gyakran találkozhatsz vele parkokban.
(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia, Passage kiadó)
Ölelj meg egy fát!
A fák nem csak úgy álldogálnak a földön, hanem magukba szívják a négy alapelemből, a földből, a vízből, a levegőből és a napfényből az ősenergiát. Az ebből fakadó pozitív erőt ti is érezhetitek, ha megöleltek egy fát. Minél idősebb egy fa, annál nagyobb az ereje. Támaszd a homlokodat és a mellkasodat a fa kérgének, hunyd le a szemed és csak szeress! Szeresd a fát, az életet!
A fák gyógyítani is tudnak. Mindegyik fa másra jó. A tölgyfa önbizalmat ad, mágikus erejét már a kelták is felfedezték. A bükkfa megszünteti a testi-lelki fáradtságot, élénkít és növeli az életerőnket. Ha nyugalomra vagy vigaszra van szükséged, egy gesztenyefát keress! A gesztenyefák szeretetenergiát sugároznak magukból. A hársfák enyhítik a szellemi fáradtságot, segítenek a koncentrációban. A szomorúfűz elűzi a depressziót. A bodza, igaz nem fa, hanem cserje, de az energiája betegség után segít újra megerősíteni a testet.
Olvass mesét!
Ülj le a kedvenc fád alá és építsd lelkedet mese olvasásával. A mesék, így A három fa legendája című norvég népmese is, nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek szellemi táplálékai is.
Madárbarát kert
Ha szeretnéd a kerted és az otthonod természetes módon védeni a kártevő rovaroktól és a vérszívó élősködőktől, akkor úgy kell kialakítani a kertet, hogy megfelelő élőhelyet nyújtson a madarak számára: tudjanak hol fészkelni, legyen benne szélvédett búvóhely, vízlelőhely és táplálék is.
Fontos, hogy a madarak számára kialakított kertrészt csak néha-néha látogassuk, amikor azt az időszakos kerti munkák igénylik a madarak nyugalma érdekében.
Madárodú kihelyezésére a szeptember és a november hónap a legjobb időszak, amikor a hideg ellen amúgy is védett helyet keresnek a madarak. A nyáron kihelyezett odú az énekes madaraknak kedvezhet, mivel évente 2-3 alkalommal is költenek.
Amennyiben az odú kihelyezéséről szeretnél bővebben olvasni, látogass el a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapjára.
Szépítsük a kertünk, a lakókörnyezetünk virágokkal, fákkal, különböző növényekkel. Csempésszünk egy darabka zöld szigetet a nagyvárosok közepébe, hiszen természetes élővilágunk is az otthonunk része. A teljes testi-lelki harmónia nem érhető el egyik, vagy másik nélkül.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer hegycsúcs, ahol három kis fácska állt és arról álmodozott, mi lesz majd belőle, ha megnő.
Az első fácska vágyakozva nézett fel a csillagokra, amelyek úgy szikráztak fölötte, akár a gyémánt. „Szeretnék kincsesláda lenni!” – kiáltott fel. „Beborítva arannyal és telve gyönyörű drágakövekkel. Én leszek a legcsodálatosabb kincsesláda az egész világon!”
A második tekintetével követte a kis patakot, ami szokott útján csörgedezett a tenger felé. „Jó volna büszke hajónak lenni” – sóhajtotta – „átszelni a viharos tengert, hatalmas királyokat vinni egyik parttól a másikig! Belőlem lesz a legerősebb tengerjáró az óceánokon!”
A harmadik kicsi fa lenézett a völgybe. Férfiak és nők sietősen tették a dolgukat a forgalmas kisvárosban. „Én egyáltalán nem akarok elmozdulni erről a helyről” – mondta. „Szeretnék olyan magasra nőni, hogy amikor az emberek megállnak, hogy megnézzenek, felemeljék tekintetüket az ég felé és Istenre gondoljanak. Én leszek a legmagasabb fa a Földön!”
Múltak az évek. Eső jött és sütött a nap s a három kis fa nagyra és magasra nőtt.
Egy szép napon három favágó ballagott fel a hegyoldalon. Egyikőjük megpillantotta az első fát és azt mondta: „Csodálatos ez a fa! Éppen erre van szükségem.” És a fa eldőlt a fényesen csillogó fejsze csapásai alatt. „Most lesz belőlem az a szép kincsesláda” – gondolta a fa – „csodás kincseket kapok majd.”
A másik favágó a második fát szemelte ki. „Ez a fa erős. Pontosan ilyen kell nekem.” És eldőlt a második fa is a fejsze ütéseire. „Végre átszelem a tengert!” – gondolta. „Büszke hajó leszek, királyoknak való!”
A harmadik fa úgy érezte. hogy egy pillanatra a szíve is megáll, amikor az utolsó favágó ránézett. Ott állt egyenesen és magasan, büszkén mutatva az égre. De a favágó nem nézett fel oda. „Nekem bármelyik fa megteszi” – mormogta.
Az első fa egy asztaloshoz került. De az öreg asztalos nem gondolt kincsesládára. Gyakorlott kezei alól egy jászol került ki. A szép fa nem gyémánttal és drágakövekkel lett tele, hanem fűrészporral és szénával az éhes állatok számára.
A második fa mosolygott, amikor a favágó elvitte a hajóépítőhöz. De nem valami nagy és erős tengerjáró hajó készült belőle, hanem a fűrészelés és kalapácsolás után egy egyszerű halászbárka állt a víz partján. Mivel túl kicsi és gyenge volt ahhoz, hogy tengerre szálljanak vele, ezért egy tavon hajóztak rajta egyik parttól a másikig. Minden nap átható halbűz töltötte be és lassan beivódott a hajó deszkáiba, gerendáiba.
A harmadik nagyon meglepődik, amikor a favágó gerendákra hasította és otthagyta egy farakásban. „Soha nem akartam más lenni, csak állni a hegytetőn és Isten felé mutatni.”
Sok-sok nap telt el és sok-sok éjszaka. A három fa már majdnem elfelejtette egykori álmát.
De egy éjjel egy fénylő csillag gyúlt ki éppen afölött az istálló fölött, amelyikben a jászol állt. Vándorok érkeztek és egy fiatal nő fektette gyermekét a jászol puha szalmájára. „Bárcsak jobb helyet készíthetnék néki!” – sóhajtott fel a férfi, aki mellette volt. Az anya megszorította a kezét és mosolygott. A csillag rásütött a fényes és erős fára. „Ez a jászol a legjobb hely neki” – mondta a asszony. És az első fa rájött, hogy most nála van a világ legnagyobb kincse.
Évek múltán egy este fáradt utasok szálltak fel a halászhajóra. Egyikük azonnal elaludt, ahogy a hajó kifutott a tóra. Éjjel hirtelen feltámadt a szél és a víz fölött hatalmas vihar kerekedett. A hajó hánykódott az óriási hullámok tetején. Tudta, hogy nem elég erős ahhoz, hogy az utasokat ilyen nagy szélben és esőben épségben a partra vigye. Ekkor felébredt a fáradt vándor. Felállt, kinyújtotta karját és annyit mondott: „Csend!” – és a vihar elült. Olyan gyorsan, mint ahogy kezdődött. A második fa tudta, hogy a leghatalmasabb király volt ott azon az éjszakán.
Egy péntek reggel előhúzták az utolsó fából készült gerendákat is a rég elfelejtett rakásból. Összeácsolták, majd egy tomboló és gúnyolódó tömegen hurcolták keresztül. Megborzongott, amikor néhány katona egy ember kezeit szögezte gerendáihoz. Rútnak és kegyetlennek érezte magát. De vasárnap reggel, amikor a Nap sugaraival fellármázta a levegőt és a Földről az öröm áradt, tudta a harmadik fa, hogy Isten szeretete mindent megváltoztatott.
Ez tette gyönyörűvé az első fát.
Ettől lett erős a második.
És ha valaki valamikor a harmadik fára gondolt, annak Istenre kellett gondolnia.
(Norvég népmese. Fordította: Szabó Ági)
Ha nincs kert, az sem akadály. Létrehozhatunk virágszigeteket vagy mini veteményest a teraszon vagy az ablakpárkányon. A saját kis kertünkben ápolt növények egy darabka rendezett természetet varázsolnak életünkbe. Küldetésük kettős: a zöldségfélék táplálékunk fontos részét képezik, a dísznövények szépségükkel, illatukkal lelkünket táplálják.
A virágoskert ne csak esztétikus legyen, hanem könnyen karbantartható is. Ezért mielőtt elkezdjük beültetni, érdemes megtervezni, elgondolni, mit hová célszerű ültetni és tenni. A virágágyást és a veteményest egyaránt locsolni kell. Ehhez kell egy kerti csap vagy egy kút. Alakítsunk ki egy elkerített területet a faleveleknek és a kitépett gyomoknak is, melyet élősövénnyel elkerítve rejthetünk el. A sövény lehet fagyal, gyöngyvessző vagy akár puszpáng is.
A szerszámokat, rovar- és gyomirtó szereket (használjunk bio termékeket, óvjuk a környezetet!) és más holmikat a házban kell tartani egy erre kialakított helyen.
A fákat ültessük a kert szélére, és rendszeresen metsszük meg ágaikat, hogy árnyékukkal ne váljanak terhére a kertnek. A napos helyre telepített pázsitot gyakran kell nyírni, különben elgyomosodik. Az egynyári és évelő virágokat színek szerint nagyobb csoportokba, körágyba, szalagágyba ültethetjük. A sáfrány és sok más hagymás növény már igen korán kinyílik. Ezeket elszórtan szokták a pázsitba ültetni
Érdemes hosszú virágzási idejű fajokat telepíteni, hogy kertünk sokáig szép legyen. A mediterrán növényeket cserébe ültessük, hogy a téli fagyok idején be tudjuk vinni a házba.
A zöldségeskertbe tanácsos gyümölcsfákat, meg különféle ehető termésű cserjéket is ültetni, mint az egres, a málna és a ribiszke, hogy egész nyáron tudj szüretelni. Hasznos és praktikus a melegház, amit még a teraszodon vagy a fűtetlen verandán is ki tudsz alakítani. A melegházban palántát, vagy facsemetét is nevelhetsz, amit tavasszal ki tudsz ültetni a kertbe vagy a balkonládába.
Igaz, hogy az első termések nem olyan szépek és látványosak, mint a vetőmagok zacskóin, de hidd el, hogy megéri! Fantasztikus élmény az általad ültetett és gondozott zöldségféléket és gyümölcsösöket betakarítani.
Gondolj a méhekre is!
A méhek pusztulása hatalmas gondot jelent az emberiség egészének, mivel a méhek a beporzói a növények több, mint kétharmadának. Így a méhek kihalásával kihalnak ezek a növények, a velük táplálkozó rovarok, az azokkal táplálkozó madarak és azok ragadozói is. Méhek nélkül az élet elképzelhetetlen. Az emberiséget éhínség sújtaná, mivel a méhek a beporzói a búzának és a takarmánynövényeknek is.
A méhek pusztulásának fő okai a mezőgazdálkodásokban használt rovarirtó szerek, valamint a mezőgazdálkodások által kiszorított vadvirágos méhlegelők hiánya. A méhek betegsége csak harmadik a sorban, amit azonban propolisszal képesek legyőzni.
Alakíts ki méhbarát keretet!
A méhbarát kertbe tavasztól őszig nyíló virágokat ültessünk, hogy a teljes vegetációs időszakban táplálékot és pihenő helyet tudjunk biztosítani a méheknek. A kertészetekben lehet kapni direkt méheknek összeállított magkeveréket, melyet elvetve a kis kertünkben, vagy a virágos ládánkba egy darabka virágos mezőt csempészhetünk az otthonunkba.
A méhbarát kertünkbe helyezzünk ki, vagy lógassunk fel egy 10-20 cm-es farönköt, melyekbe 8-10 mm-es fúrószárral lyukakat fúrtunk, így biztosítva lehetőséget a magányos méhfajok biztonságos szaporodására. Gyerekekkel, de még nekünk felnőtteknek is érdekes lehet megfigyelni hogyan fejlődik, alakul és kelnek ki a lárvák a méhecskehotelünkben.
Méhbarát virágok
Tavasszal nyílik az apró fehér virágos cickafark és a mézvirág, a cakkos kék szirmú búzavirág és a lila mécsvirág. A nyári orgona a nevéhez hű évszakban a sötét lilától a bordón át egészen a rózsaszínig virít, a bíborlevelű bugatölcsér, az apró halványlila virágot hozó levendula és a borsmenta mellett. Nyár végén, ősszel pedig piros méhbalzsam, citrom- és narancssárga szirmos kúpvirág, valamint a szivárvány majd összes színében fellehető őszi rózsa díszítheti a méhecskebarát virágágyást.
Meseajánló
Őszi boszi és a Méhek című meséből, megtudhatjátok, hogyan segített a kis Lencsilány a méheknek és hogyan borult virágba az Óperenciás-tengeren túl.
Olvassátok el Tordon Ákos: A kismadár kertje című mesét és ültessetek ti is borsót a kis veteményeskertbe, vagy a balkonládába!
(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia, Passage kiadó)
“Kár, kár, hogy elmúlt a nyár.” – kántálják az első szavak és mondók közt már a legkisebbek is. De a nagyobbak vajon tudják, hogy a varjúfélék valójában az énekesmadár alakúak családjába tartoznak, rendkívül játékosak és tanulékonyak?
Megfigyeltétek már hogy nyáron kevesebb a varjú, mint télen? Mit gondoltok mi lehet ennek az oka? Ha az jutott eszedbe, hogy a varjú is költöző madár, akkor igen, jól gondolod! Első sorban Ukrajnából, Szlovákiából, Lengyelországból érkeznek hozzánk.
(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage Kiadó)
Telelési szokásaik szerint a madarakat két csoportba sorolhatjuk. Vannak itthon telelő madarak és vannak költöző madaraink, akik tavasszal érkeznek hozzán és ősszel melegebb éghajlatra repülnek. Ha szerencsés vagy, ősszel megfigyelheted a vadlibák vonulását. Gágogásuk már messziről hallatszik, feltekintve pedig láthatod, hogy V alakban felsorakozva szelik át az eget.
Tudtad, hogy vonulás közben a vadlibák odafigyelnek és vigyáznak egymásra? Azért repülnek V alakban, mert a legelől repülő vezérmadár a szárnyával keltett légörvények által segíti a mögötte repülők haladását. Minél hátrébb van a sorban egy madár, annál könnyebb a haladása, így kevésbé fárad el. Mivel a legnehezebb dolga a vezérmadárnak van, ezért időnként lecserélik és egy másik madár veszi át a helyét, hogy a vezérmadár ne fáradjon ki és ne essen baja a hosszú út során.
Gágogni csak a sor végén repülő madarak szoktak. Így bíztatják elölhaladó tárasaikat.
Ha egy társuk megsérül vagy megbetegszik, ketten közrefogják és addig maradnak vele, amíg meg nem gyógyul. Amikor már elég erős lesz betegségtől vagy sérüléstől legyengült társuk, együtt indulnak a csapat után.
(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage Kiadó)
A tudományos meteorológia színre lépése előtt a tengerészek és a földművesek értettek az időjósláshoz. Nemzedékről nemzedékre adták tovább tapasztalataikat, megtanulták, hogy környezetük legapróbb rezdüléseit is észrevegyék.
Aránylag egyszerűen felfedezhetők és kiaknázhatók ezek az ősi tapasztalatok, mindössze két fontos dolgot kell szem előtt tartanod:
Fedezd fel ezeket a jelenségeket, tapasztald meg, melyik mennyire megbízható és próbáld megjósolni a várható időjárást te is!
Milyen jelek utalnak a rossz időjárás közeledtére?
Jó időjárásra utaló jelek
Időváltozásra utaló jelek
(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage Kiadó)
Iránytű nélkül is lehet többé-kevésbé pontosan tájékozódni. Ehhez tanulj meg figyelni a természet jeleire és tájékozódni a Naphoz és a csillagokhoz viszonytva. Megpróbálhatsz saját iránytűt is barkácsolni!
(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage Kiadó)
Mesemondó blog 