Kategóriák
Érdekességek a természetről Cikkek kert

Miért ültessünk virágokat?

„Az élet álmok nélkül olyan, mint a kert virágok nélkül…”

Alessandro D`Avenia

Miért ültessünk virágokat?

A kertészkedés kiváló alkalom arra, hogy élvezzük a friss levegőt és a napsütést. Kiváló testmozgás, miközben megtapasztalhatjuk a természet közelségét, mely az egyik legjobb dolog, ami az emberrel történhet.

Remek stresszoldó, a növényekkel való foglalatoskodás csökkenti a kortizol szintet (ez a hormon felelős a stressz és a vércukorszint szabályozásáért), segít helyreállítani a pozitív hangulatot és segít a gyógyulásban is. Esso Leete skizofréniával küzdő amerikai pszichológusnő szerint elültetni egy magocskát, majd gondozni és figyelni a belőle kifejlődő növényt, az egy olyan folyamat, amit áthat a betegségekből való kigyógyulás egyik legfontosabb eleme, a remény.

Kiváló hobby lehet a kertészkedés, ha céltalansággal küzdünk, nehezen tudjuk eldönteni, hogy mi legyen a következő lépés, vagy merre induljunk el. A kertészkedés tudatos tervezést igényel, a részfolyamatok támogatását, sok apró elhatározást és megvalósítást igényel. Ezek pedig olyan készségek melyeket, ha a kertészkedés által kifejlesztettünk magunkban, akkor tovább vihetjük az élet más területeire is.

A sok szép élmény mellett azért lássuk be, a kertészkedés tartogathat kudarcokat is. Egy talajmenti fagy, egy szárazabb időszak máris tönkre teheti befektetett munkánkat, vagy legszeretettebb virágainkat. Mégsem fogjuk feladni kertünk gondozását. A kertünk „ura” mi magunk maradunk. A kontroll nálunk marad. Ez a tapasztalat erőt adhat a hétköznapokban is, amikor egymást követik a bizonytalanságot keltő események és az a benyomásunk, hogy kicsúszott a kezünk közül az irányítás.

A kertészkedés gondoskodásra tanít. Túl kell lépni önmagunkon, saját kényelmünk határain azért, hogy kertünk éljen és virágozzon. Ez nem mindig könnyű, de hatalmas lendületet adhat az önbecsülésünknek és az önmagunkba vetett hitünknek, hiszen a kertünkre fordított figyelmünket mindig meghálálják virágaink.

Ma már tudni lehet, hogy a növényekkel való foglalkozás során agyunkban dopamin és szerotonin szabadul fel, melyek hatására javul a hangulatunk, boldogabbnak érezzük magunkat, csökken a szorongásunk, és segít a jelenben maradni. Az illatozó kertben, az érlelődő gyümölcsben, egy virágzó fában vagy növekvő plántában gyönyörködni kizárólag a jelenben lehet. Ez az „itt és most” varázsa.

Milyen virágot ültessünk a kertbe?

Sok ezer különféle virág létezik, és mindegyik faj azokhoz az éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodott, amelyben él. Amikor virágokat ültetünk, át kell gondolnunk, hogy mit is szeretnénk, meddig, mikor és hogyan nyíljon virág a kertünkben? Az egyéves növények mindössze egy évig élnek, ezért minden tavasszal újra ki kell ültetni őket. Fasor mellé szegélyként vagy ágyásba egyaránt telepíthetők. A tavasszal kiültetett kétéves növények (kétnyári virágok) csak a következő év tavaszán vagy nyarán indulnak virágzásnak, amíg az évelők több évig élnek, és minden évben virágot hajtanak. A hagymás, gumós növények föld feletti része virágzás után elhervad, míg a hagyma vagy a gumó áttelel.

Egyéves virágok

A kerti viola nagytermetű növény, sárga fürtös bársonyos szirmú virágai júniustól szeptemberig virítanak.

A rézvirág július-augusztus hónapban nyílik. A kék kivételével a ragyogó színek minden árnyalatát felölelik virágai.

A kerti őszirózsa változatai a virág felépítésében és színében is különböznek, így változatossá, vidámmá tehető velük a kert.

Ágyásban igen könnyen nevelhető a büdöske vagy más néven bársonyvirág. Jellegzetes illatú leveleit helyenként salátaként fogyasztják.

A petúnia az egyik legnépszerűbb kerti növény, szegélyként és ágyásba egyaránt ültetik. Májustól szeptemberig virít.

A körömvirág méretes narancssárga virágai júniustól októberig díszlenek. Telt virágú változata is van. Könnyű gondozni, falusi kertekben gyakran látható.

Elsősorban csokrok díszítésére használják szárazvirágként a szalmarózsát, más nevén szalmavirágot.

A sarkantyúka júniustól egészen az első fagyok beálltáig virágzik. Igen változatos, és még kúszó változatai is vannak.

Kétnyári virágok

A szagos bükköny nevével ellentétben rendívül finom illatot áraszt magából. A gazdag virágzás érdekében virágait rendszeresen le kell vágni.

Kétnyári virág a százszor szép is, mely fehér vagy rózsaszín apró virágaival ékesíti a kertet.

A kerti holdviola vagy júdáspénz virága ibolyáskék. Termetes növény, melynek termése, a júdáspénz jól érvényesül a száraz csokrokban.

Az egyik legszebb tavaszi virág az árvácska, melynek számos színváltozata van. A bársonyos szirmú virág szegélyként és ágyásba ültetve egyaránt igen mutatós.

Az erősen mérgező gyűszűvirág virágzata hatalmas fürtökbe tömörül, színe lilás vagy fehér. Gyönyörű, de vigyázzunk vele, ha kicsi gyerekkel együtt kertészkedünk!

Hagymások, gubósok

A jácint illata igen erős, parfümszerű. Szobanövényként, agyagos földben, virágcserépben is tarható.

Dél-Amerikából származó, húsos szárú növény a begónia. Igen sokféle változatát termesztik, melyek ragyogó színeikkel tűnnek ki a kertből.

A nárcisz gyönyörű, jellegzetesen sárga vagy fehér tavaszi virág. A görög narkisszosz szó kábultságot jelent, mely a virág bódító illatára utal.

Az édeskés illatú nárcisz, vagy írisz május-június hónapban nyílik.

A kardvirág impozáns virágait főként csokrok készítéséhez használják.

A liliomnak számos faja és változata létezik. Napos helyen, tápanyagban gazdag talajban fejlődik és illatozik igazán jól.

A kanna vagy rózsanád csak a meleg vidékeken érzi magát jól. Egész nyáron virágzik.

A tulipánnak több, mint 5000 változata ismert. Az áprilisi tulipánágyások megkapóan szép látvány nyújtanak. Hagymáját ősszel, napos helyre kell ültetni.

A dáliának szinte végtelenül sok változatát hozták létre, melyek formájukban és színükben is eltérnek egymástól.

Évelők

A sárgaliliom nagyon emlékeztet a liliomra. Szép sárga, vagy narancssárga virágai június végére fejlődnek ki.

A mályvarózsa két méterre is megnő. Vaskos szárú növény, melynek virágai rózsa-, bíbor-, ibolyás-, feketebarna, sárga vagy fehér színűek.

Félárnyékban érzi jól magát a fukszia. A neki tetsző helyen harang alakú, kétszínű virágzatával hálálja meg a gondoskodást. Dézsában fácskává is nevelhető.

Igen sok fajtája és változata ismeretes a szegfűnek. Június-júliusban hozza jellegzetes illatú virágait. Napfény és szárazságkedvelő.

A tátika, vagy oroszlánszáj virága némileg emlékeztet egy tátott szájú vadállatra, illetve a letépett virág a végén megnyomva kinyitja a „száját”. Gyerekek kedvenc kerti játéka. A szél elhordja a magjait, így magától is terjed.

Májusban érleli pompás vörös, rózsaszínű vagy fehér virágait a pünkösdirózsa. Egyes változatai kis cserjére emlékeztetnek.

Május-júniusban virágzik a csillagfürt. Törékeny virágfürtjei nagyok és változatos színűek. Sok locsolást és napfényt igényel, nagy területre vetve igen mutatós.

Az őszirózsa virágai egész nyáron át kitartanak. Kissé emlékeztetnek a margarétára. Bokorszerű fajtái is ismertek.

A tavasz eljövetelét hirdető kankalin változatos színekben pompázó virág. Már igen korán, február végén, március elején kibújhat a földből.

A rózsa

A rózsának több ezer kerti változata ismert, melyek mindegyikét a vadrózsától nemesítették. E pompás növény minden kétséget kizáróan a virágok királynője, a magas rangot mind nemes alakja, és virágainak szemet gyönyörködtető színei, mind nagyszerű illata biztosítja számára.

Érdekes, hogy teljesen fehér vagy kék virágú rózsát még egyetlen botanikus szem tudott előállítani.

A rózsák megfigyeléséhez a kor reggel a legalkalmasabb, amikor harmatcseppek díszítik a szirmokat, és a mozdulatlan levegőben illatuk különösen jól érezhető.

Hétszínvirág

Bár sokszor szeretnénk, ha valóban létezne, ez a varázslatos növény, mégsem ékesítheti a kertünket. Annál inkább a szívünket. Ha neked lenne egy hétszínvirágod mit kívánnál?

A kertben ülve, vagy a kertészkedés végeztével töltsétek fel lelketeket ti is V. Katajev csodás meséjével.

(Forrás: pszichoforyou.hu, Természet Nagy Enciklopédia – Passage kiadó)

Kategóriák
Érdekességek a természetről időjárás

Vigyázat, vihar!

Mi nagyon szeretjük az égen kúszó felhőket nézegetni. Megfigyeljük az alakjukat, a mozgásukat. Nyáron szabad szemmel is jól lehet látni, ahogy épül, egyre nagyobbodik a nap első részében egy-egy fehér pöffeteg az égen, majd ahogy estére szerte foszlik. A felhőkből meg tudod azt is állapítani, hogy milyen idő lesz. A szürke, komor felhők tele vannak csapadékkal. A fehér, magasra tornyosuló felhőkből nyáron pedig zivatar felhők is kialakulhatnak.

A vihar mennydörgéssel és villámlással jár. A mennydörgést a levegő gyors kitágulása okozza. A villámlás ugyanis egy elektromos kisülés, ami nagyon magas hőmérsékletet idéz elő a környezetében. Ez a hirtelen hőmérséklet változás vezet robbanáshoz, amit egy lökéshullám követ.

Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage kiadó

Kategóriák
Érdekességek a természetről időjárás

Készíts csapadékmérőt és barométert!

Az elmúlt napokban nagy mennyiségű csapadék esett le. Látni lehetett a hírekben, hogy az autók kerekét is ellepi az esővíz. Anya minden nap ahelyett, hogy meglocsolta volna a virágokat, a cserépből öntögette ki a vizet. Felmerült már benned a kérdés, hogy vajon mennyi eső eshetett egy nap? Készíts csapadékmérőt, és megtudod!

A barométer egy légnyomásmérő. A légnyomás egy bonyolult fogalom. Elég furcsa, hogy valami, amit nem látunk és nem tudunk megfogni sem, mégis nyomást gyakroljon ránk. Figyeled a barométeredben a vízszint változását, és csodálkozz rá te is, hogy milyen érdekes dolgok történnek kürlöttünk. A légnyomás változása hat a szervezetünkre is. Így van, akinek fejfájást is tud okozni. Biztos hallottad már anyától, vagy apától, hogy: “fáj a fejem, biztosan front lesz.” Front két ellentétes tulajdonságú légtömeg találkozásánál alakul ki. Frontok érkezésekor és közepén és végén megváltozik az égbolt is. Ha ezeket megfigyeled, igazi kis időjós válhat belőled!

Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage kiadó