Címke: beszélgetés

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A három kismalac és a gonosz farkas

Volt egyszer három kismalac. Elhatározták, hogy külön-külön szerencsét próbálnak, és először is házat építenek maguknak.

Az első, aki mindig is lusta volt, csak egy szalmakunyhót tákolt össze, de arra járt a gonosz farkas és egy fúvással a levegőbe repítette a tákolmányt. A kismalac a farkas elől a második malac házába szaladt. Az már kicsit megfontoltabb volt, és fából meg gallyakból építette fel a házát. De megjött a farkas, fújt egyet-kettőt, és ez a ház is a levegőbe repült. Most már ketten szaladtak a bátyjukhoz menedékért. A harmadik szorgalmas és óvatos kismalac volt, a házát téglákból építette fel. Ide is utánuk jött a farkas a tetőre, hogy majd a kéményen keresztül másik be a házba.

A kismalacok azonban cselt eszeltek ki. Vizet forraltak, és a farkas a kéményből leereszkedve éppen a forró vizes üstbe pottyant. Úgy leforrázta magát, hogy azon nyomban felugrott, s a fájdalomtól eszét vesztve elfutott, hogy a lába sem érte a földet.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Miből építette a házát az első kismalac?
  2. Miből építette a házát a második kismalac?
  3. Miből építette a házát a harmadik kismalac?
  4. Hová szaladt az első kismalac, amikor a farkas tönkretette a házát?
  5. Hová szaladt a második kismalac, amikor a farkas tönkretette a házát?
  6. Honnan akart bejutni a farkas a harmadik kismalac házába?
  7. Hová pottyant?
  8. Miért menekült el ordítva?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Csak akkor érezhet nagy fájdalmat a farkas, ha forró vizes üstbe pottyan?
  2. Mindig nagy fájdalmat érez a farkas, ha forró vizes üstbe pottyan?
  3. A forró víz az oka a fájdalomnak? (Miért?)
  4. Másnak is fáj, ha forró vízbe pottyan?
  5. A farkas a valóságban is forró vízbe eshet?

Kitaláló beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • ha valaki forró vízbe pottyan?
  • hogy ne forrázzuk le magunkat?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezéztek be, amit abbahagyok!

  1. Vagy forró vizes üstbe pottyan a farkas, vagy nem érez nagy fájdalmat. A farkas még nem érez nagy fájdalmat, tehát… (még nem pottyant forró vizes üstbe).
  2. Ha a farkas forró vizes üstbe pottyan, akkor nagy fájdalmat érez. A farkas forró vizes üstbe pottyant, tehát… (nagy fájdalmat érez).
  3. Ha nem pottyan a farkas forró vizes üstbe, akkor nem érez nagy fájdalmat. A farkas nagy fájdalmat érez… (forró vizes üstbe pottyant).
  4. Ha a farkas leereszkedik a kéményen, akkor a forró vizes üstbe esik, és ha a forró vizes üstbe esik, akkor megégeti magát. Tehát, ha a farkas leereszkedik a kéményen, akkor… (megégeti magát).

(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A fiú, aki beleesett a vízbe

Egy fiú a folyóparton játszott, megcsúszott, és beleesett a vízbe. Sikerült megkapaszkodnia egy faágba, aztán segítségért kezdett kiabálni. Észrevett egy embert, de az afféle nagyokos volt, s ahelyett, hogy segített volna neki kimászni a vízből, inkább kioktatta:

– A vízzel nem szabad játszani! Mindig a lábunk elé kell nézni!

És így tovább. A fiú igaz, bölcs dolgokat tanult, de biztosan jobban örült volna annak, ha az ember nem prédikál, hanem inkább kihúzza a vízből.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Hol játszott a fiú?
  2. Mi történt vele?
  3. Miben sikerült megkapaszkodnia?
  4. Mit játszott?
  5. Kit vett észre?
  6. Mit mondott neki az ember?
  7. Segített-e a fiúnak?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Csak akkor esik bele valaki a vízbe, ha megcsúszik?
  2. Miért esett bele a fiú a vízbe?
  3. Bárkivel előfordulhat, hogy megcsúszik és beleesik a vízbe?
  4. Jól tette az ember, hogy tanácsokat adott a fiúnak?
  5. Mit kellett volna tennie az embernek, amikor hallotta, hogy a fiú segítségért kiabál?
  6. A valóságban is léteznek ilyen tanácsokat osztogató emberek?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mi lehetett az oka annak, hogy a fiú beleesett a vízbe?
  • mi történik azzal, aki megcsúszik a parton?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni,…

  • hogy ne essünk bele a vízbe?
  • hogy ne csússzunk meg?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit aggahagyok!

  1. Ha a fiú megcsúszik a folyóparton, akkor belesik a vízbe. A fiú megcsúszott a folyóparton, tehát… (beleesett a vízbe).
  2. Vagy megcsúszik a fiú a folyóparton, vagy nem esik bele a vízbe. A fiú még nem esett belel a vízbe, tehát… (még nem csúszott meg a folyóparton).
  3. Ha a fiú nem csúszik meg a folyóparton, akkor nem esik bele a vízbe. A fiú beleesett a vízbe, tehát… (megcsúszott a folyóparton).
  4. Ha a fiú nem vigyáz, akkor megcsúszik, és ha megcsúszik, akkor beleesik a vízbe. Tehát, ha a fiú nem vigyáz, akkor… (beleesik a vízbe).

(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A három kiscica

Három kiscica, egy fekete, egy szürke meg egy fehér, meglátott egy egeret, és – uccu neki! – utána futottak. A kisegér beugrott a lisztesládába. A kiscicák – hopplá! – utána. A kisegér elszaladt. A ládából pedig három fehér cica mászott ki.

A három fehér kiscica meglátott az udvaron egy békát, és – uccu neki! – utána futottak. A béka beugrott egy ócska kályhacsőbe. A kiscicák – hopplá! – utána. a béka szépen tovaugrándozott, és a kályhacsőből előbukkant három fekete kiscica. A három fekete kiscica meglátott a tóban egy halacskát, és – uccu neki! – utána ugrottak.

A halacska elúszott, és a tóból kimászott három csuromvizes kiscica. És a három vizes kiscica elindult hazafelé. Útközben szépen megszáradtak, és olyanok lettek, mint volak. Egy fekete, egy szürke és egy fehér kiscica.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Mit láttak meg a kiscicák?
  2. Mi után futottak a kiscicák?
  3. Miért futottak az egér után?
  4. Hová ugrottak be az egér után?
  5. Milyen színűek lettek, amikor kikászálódtak a lisztesládából?
  6. Mitől lett fehér a fekete és a szürke kiscica?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Csak akkor lesz fehér a fekete vagy a szürke kiscica, ha beugrik a lisztesládába?
  2. Mindig fehér lesz egy fekete vagy egy szürke cica, ha beugrik a lisztesládába?
  3. Azért lett fehér a fekete és a szürke kiscica, mert beleugrottak a lisztesládába?
  4. Bármelyik fekete vagy szürke cica fehér lesz, ha beleugrik a lisztesládába?
  5. Csak a liszttől lehet fehér a szürke vagy a fekete kiscica?
  6. A valóságban is beleugrálhatnak a kiscicák a lisztesládába?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mi szokott történni egy fekete vagy egy szürke kiscicával, ha beleugrik a lisztesládába?
  • mi lehetett az oka annak, hogy fehér lett a fekete és a szürke kiscica?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni,…

  • ha valami szürke, vagy fekete, és azt akarjuk, hogy fehér legyen?
  • ha azt akarjuk, hogy ne legyen fehér az, ami szükre vagy fekete?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha egy fekete vagy egy szürke kiscica beleugrik a lisztesládába, akkor fehér lesz. A fekete kiscica beleugrott a lisztesládába, tehát… (fehér lett).
  2. Ha egy fekete vagy egy szürke kiscica nem ugrik bele a lisztesládába, akkor nem lesz fehér. A fekete kiscica fehér lett, tehát… (beleugrott a lisztesládába).
  3. Vagy beleugrik a fekete vagy a szürke kiscica a lisztesládába, vagy nem lesz fehér. A fekete kiscica még nem lett fehér, tehát… (még nem ugrott bele a lisztesládába).
  4. Ha kiscicák kergetik a lisztesládába bújt kisegeret, akkor beugranak utána, és ha beugranak a lisztesládába, akkor fehérek lesznek. Tehát, ha a kiscicák kergetik a lisztesládába bújt kisegeret, akkor… (fehérek lesznek).

(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A farkas, a róka, meg a tyúk

Egyszer a farkas tyúkot hozott a szájában. Meglátta a róka. Kérdezte tőle:

– Honnan hozod ezt a tyúkot?

Azt mondja a farkas: – Dadányból.

Ahogy kinyitotta a száját, a tyúk elrepült. Egy idő múlva a farkas is látja, hogy a róka is hoz egy tyúkot a szájban. Kérdezi:

– Hát te honnan hozod azt a tyúkot? A róka jól összeszorította a fogát, úgy mondta:

– Göröcsönyből. A tyúk az ő szájából nem repült el.

Beszélgetés:

Felidéző beszélgetés

  1. Mit hozott a farkas a szájában?
  2. Mit kérdezett a róka?
  3. Mi történt, amikor a farkas kitátotta a száját?
  4. Miért tudott elrepülni a tyúk?
  5. Miért nyitotta ki a száját a farkas?
  6. Miért nem tudott a róka szájából kirepülni a tyúk?

Véleménykérő beszélgetés. mit gondoltok?

  1. Csak akkor tud kirepülni a tyúk a farkas szájából, ha a farkas kitárja a száját?
  2. Mindig ki tud repülni a tyúk a farkas szájából, ha az kinyitja a száját?
  3. Biztos, hogy mindig kireül a tyúk a farkas szájából, ha a farkas kinyitja a száját?
  4. Azért tud kirepülni a tyúk a farkas szájából, mert a farkas kinyitja a száját?
  5. Mit szeret enni a farkas?
  6. Miért volt a tyúk a farkas szájában?
  7. Az állatok a valóságban tudnak beszélgetni?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mit szoktunk csinálni, ha mondani akarunk valamit?
  • hogyan tudunk beszélni, ha valami van a szánkban?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni,…

  • hogy ne essen ki a szánkból, ami benne van?
  • hogy kiessen a szánkból, ami benne van?

Gondolatbefejező beszélgetés

  1. Ha a farkas nem nyitja nagyra a száját, akkor a tyúk nem tud megmenekülni. A tyúk meg tudott menekülni, tehát… (a farkas nagyra nyitotta a száját).
  2. Ha a farkas elég nagyra nyitja a száját, akkor a tyúk ki tud repülni belőle. A farkas elég nagyra nyitotta a száját, tehát… (a tyúk ki tudott repülni belőle).
  3. Vagy nagyra tátja a farkas a száját, vagy nem tud a tyúk megmenekülni. A tyúk még nem tudott megmenekülni, tehát… (a farkas még nem tátotta nagyra a száját).
  4. Ha a farkas mondani akar valamit, akkor kinyitja a száját. ha kinyitja a száját, akkor a tyúk kiesik a szájából. Tehát, ha a farkas mondani akar valamit, akkor… (a tyúk kiesik a szájából).

(Forrás: Nagy József – Fejlesztés Mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A fagylaltárus kocsija

Egy kislány és az anyukája olyan szegények voltak, hogy gyakran kenyérre sem tellett nekik. Valahányszor a fagylaltárus arra járt a kocsijával, a kislány sóvárogva nézte, hogy a többi gyerek mohón nyalja a nagy színes, tölcséres fagylaltokat. Az árus megsajnálta, és neki ajándokozta a kocsiját.

– Ez varázskocsi – mondta – magától készíti a fagylaltot: csak meg kell mondanod, hogy milyet szeretnél. De ha az edények megtelnek, el ne felejts szólni: most elég! Attól a naptólkezdve annyi fagylaltjuk volt, amennyit csak akartak. Egyszer a kislány elment hazulról és a mama fagylaltot akart enni.

– Csokoládét és pisztáciát – mondta, és a kocsi azon nyomban elkezdett fagylaltot készíteni. Minthogy azonban a mama nem tudta, hogyan kell megállítani, olyan sok fagylaltot gyártott, hogy egész csokoládé- és pisztáciafolyó keletkezett. Már az egész utcát elöntötte a fagylalt, amikor a kislány visszajött, és azt mondta:

– Most elég! – Ám addigra a fagylalt már a házak tetejéig ért, és ha valaki a városba akart menni, utat kellett nyalnia magának a fagylalttengerben.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Hogyan élt a kislány és az anyukája?
  2. Miért ajándékozta a fagylaltárus a kocsiját a kislánynak?
  3. Hogyan készítette a fagylaltos kocsi a fagylaltot?
  4. Mi történt, ha valaki azt mondta a kocsinak, hogy most elég?
  5. Miért kellett mondani, hogy a kocsi abbahagyja a falgylaltkészítést?
  6. Miért nem tudta abbahagyni a kocsi a fagylaltkészítést?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Mindig abbahagyta a fagylaltos kocsi a fagylaltkészítést, ha valaki azt mondta neki, hogy most elég?
  2. Azért hagyta abba a fagylaltos kocsi a fagylaltkészítést, mert valaki azt mondta neki, hogy most elég?
  3. Csak akkor hagyta abba a fagylaltos kocsi a fagylaltkészítést, ha valaki azt mondta neki, hogy most elég?
  4. Mit gondoltok, más fagylaltos kocsi is abbahagyja a fagylaltkészítést, ha azt monda valaki neki, hogy most elég?
  5. A valóságban létezik olyan fagylaltos kocsi, amelyik addig ontja a fagylaltot, amíg azt nem modnják neki, hogy “most elég”?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy...

  • mit kellett mondani a fagylaltos kocsinak, ha valaki fagylaltot akart készíttetni?
  • mi lehetett az oka annak, hogy a fagylaltos kocsi nem hagyta abba a fagylaltkészítést?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni…

  • ha azt akarjuk, hogy valami folytatódjon?
  • ha azt akarjuk, hogy valami ne folytatódjon?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha valaki azt mondja, hogy most elég, akkor a fagylaltos kocsi abbahagyja a fagylaltkészítést. Valaki azt mondt, hogy most elég, tehát … (a fagylaltos kocsi abbahagyta a fagylaltkészítést).
  2. Ha senki sem mondja, hogy most elég, akkor a fagylaltos kocsi nem hagyja abba a fagylaltkészítést. A fagylaltos kocsi abbahagyta a fagylaltkészítést, tehát… (valaki azt mondta, hogy most elég).
  3. Vagy valaki azt mondja, hogy most elég, vagy a fagylaltos kocsi nem hagyja abba a fagylaltkészítést. A fagylaltos kocsi még nem hagyta abba a fagylaltkészítést, tehát… (még senki sem mondta, hogy most elég).
  4. Ha senki sem mondja, hogy most elég, akkor a fagylaltos kocsi nem hagyja abba a fagylaltkészítést, és ha nem hagyja abba a fagylaltkészítést, akkor mindent eláraszt a fagylalt. Tehát, ha senki sem mondja, hogy most elég, akkor… (mindent eláraszt a fagylalt).

(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)