Kategóriák
Érdekességek a természetről Cikkek kert

Fűszer- és gyógynövények a kertben

Fűszernövények

A kereskedelemben kapható szárított fűszerek praktikusak ugyan, de illatuk és ízük nem hasonlítható a frissen szedett fűszernövények aromájához. Éppen ezért a konyhakert egy részét érdemes fenntartani e különleges növényeknek. A fűszernövényeket cserépben és virágföldben is tarthatjuk.

Tudtad, hogy ha illatos fürdőt akarsz venni, nem szükséges habfürdőt vásárolnod? Elegendő, ha kis vászonzacskóba egy maréknyi rozmaringot teszel, és ezt helyezed a fürdőkádba. Máris kész az illatos, élénkítő hatású fürdő.

Melyiket mire használhatjuk?

Tárkony – Szibériai eredetű három-négy éves cserje. Hazánkban is termesztik. A kellemes illatú tárkony levele gazdag A- és C-vitaminban, teája étvágyjavító és emésztést serkentő hatású. Ételízesítőként savanyúságokhoz, mártásokhoz adják. A tárkony meleg fekvésű, kissé nyirkos, középkötött talajt igényel.

Torma – Termesztése kissé emlékeztet a burgonyáéra, de a gyökereket késő ősszel, télen szedik ki a földből. Legjobban homok-talajon nevelhető. Hagyományos elkészítési módja az ecetes reszelt torma, de gyakran keverik mustárhoz is. Gyógyhatása is van.

Bazsalikom – palántáját májusban kell kiültetni, majd augusztusban válik érett növénnyé. Mind frissen, mind szárítva felhasználható mártások, levesek és saláták ízesítésére.

Kakukkfű és rozmaring – Mindkét növény melegkedvelő. Palántáról nevelhetők, amelyet májusban kell kiültetni. A levelüket sült húsok ízesítésére használják. A kakukkfű teája enyhíti a köhögést, míg a rozmaring főzete bevált háziszer gyomorrontás ellen. A rozmaringot számos hatóanyagának (B-vitamin, kámfor, aszkorbinsav, béta-karotin) köszönhetően remek fejfájás csillapítóként tartják számon. Serkenti az agy vérkeringését, így fokozza az agy vérellátását, csökkenti a stresszt és az ebből adódó izomgörcsöket. Teakánt akár napi három csészével is fogyaszthatjuk, illóolajként masszázskrémhez is hozzáadhatjuk egy kis levendulával együtt, mivel fokozzák egymás hatását. (Alkalmazása várandósság, magas vérnyomás és epilepszia esetén nem ajánlott!)

Metélőhagyma vagy snidling – A palántákat április elején kell kiültetni, egy kötegbe öt palánta kerüljön, a kötegek távolsága 10 cm legyen. Az érett snidling májustól októberig gyűjthető. Edényben is nevelhető. A szendvicsek, saláták és a rántotta kiváló ízesítője.

Petrezselyem – A márciusi magvetésből májusra kifejlett növényeket kapunk. A sorok távolsága 30 cm legyen. A petrezselyem zöldje elsősorban levesek és burgonya ízesítésére szolgál, de gyakran adják salátákhoz is.

Tudtad?

A jó konyha elengedhetetlen kelléke a snidlinggel összekötött kakukkfű-babérlevél-petrezselyem csokor, amelyet különféle levesek és húsételek ízesítéséhez használnak.

A tárkonyt esztragonnak is nevezik. A francia eredetű kifejezés a sárkány szó torzításából ered (szó szerint jó sárkány), mivel valaha a tárkony főzete volt az egyetlen orvosság a májbántalmak ellen.

Tárkonyos csirke receptje

Hozzávalók 4 személy részére:

  • egy szép háztáji csirke,
  • egy marék apróra vágott tárkony,
  • 10 dkg vaj,
  • só és bors,
  • 2,5 dl tejszín,
  • 2 db egész tojás.

Elkészítés:

  • A sütőt 190 fokra állítjuk.
  • A vajat megsózzuk, megborsozzuk, hozzá adjuk a fél adag tárkonyt, és jól összekeverjük.
  • A vajkeverék felét a csirkébe töltjük, a másik részét pedig kívülről egyenletesen rákenjük úgy, hogy teljesen bevonja a csirke bőrét.
  • A csirkét a meleg sütőbe helyezzük. A kisebb súlyú csirkére (60 dekás) 20 percet, a nagyobbra (1 kilós) 60 percet számolunk.
  • Fél óra múlva a sütőt 180 fokra állítjuk.
  • Közben a tejszínt lábasba öntjük, hozzáadjuk a maradék tárkonyt és az előzetesen villával alaposan felvert tojásokat (a sárga és a fehérje teljesen keveredjen össze). Megsózzuk, megborsozzuk, és az egészet összekeverjük.
  • A lábast kis lángra tesszük, és fakanállal folytonos keverés mellett 5 percig főzzük.

Figyelem! A keveréknek nem szabad forrnia, és a keverést közben nem szabad abbahagyni!

  • A lábas alatt elzárjuk a tűzhelyt.
  • A tejszínmártást megkóstoljuk, és ízlés szerint újra sózzuk, borsozzuk.
  • A csirkét kivesszük a sütőből, tálra tesszük és leöntjük a mártással.
  • Főtt tésztával tálaljuk.

Jó étvágyat!

Gyógynövények

A gyógyszerek szerepét a 19. századig a gyógyfüvek játszották. Ma újra felfedezik és sűrűn használják a mellékhatások nélkül alkalmazható gyógynövényeket, amelyek nemegyszer hatékonyabbak a tablettáknál is. A gyógynövényeket leginkább főzet (gyógytea) formájában fogyasztják. A gyógyteák egészségjavító hatásukon túlmenően sokszor igen kellemes illatúak és ízűek.

Háromlevelű citromcserje – Kis cserje, levelei erősen citromillatúak. Márciusban kell kiültetni a palántát, télen a fagy miatt le kell takarni. Friss levele mentával keverve igen jó illatú teát ad. Már egyetlen levél is kellemes citromízt kölcsönöz a teának. Szintén citromillatú cserje a nálunk főként a temetőkben ültetett istenfa. A citromcserje közeli rokona a vasfű, mely már az ókorban is híres volt a neki tulajdonított gyógyító hatásáról. A vasból készült fegyverek ejtette sebek elleni legjobb szernek tartották. Innen ered a neve is. Hazánkban melegebb fekvésű helyek gyakori gyomnövénye.

Hárs – A kellemes ízű és illatú gyógytea a hársfa virágából készül. Nyugtató hatású, ha lefekvés előtt fogyasztják, helyettesíti az altató hatását. A városi parkokban vagy fasorokban álló fákról azonban nem érdemes virágot gyűjteni, mert erősen szennyezettek lehetnek!

Kamilla vagy orvosi székfű – Az egyik legismertebb gyógynövényünk, mely nagyobb tömegben csak az Alföld szikes területein nő. A kamillavirágot a virágzás időszakának közepén kell gyűjteni. Kissé kesernyés főzetét külsőleg a szem borogatására, belsőleg gyomor- és bélbántalmak ellenszereként használják.

Menta – Erőteljes, 80 cm magasra is megnövő, dúsan ágas növény, levelei illóolaj tartalmúak, jellegzetes illatúak. Nedves helyre kell ültetni, szárazság idején bőséges öntözést igényel. A mentából nemcsak nagyszerű tea készíthető, hanem sütemények és mártások készítéséhez is felhasználható.

Borsmenta – Minden formájában görcsoldó, idegnyugtató, izomlazító, fájdalomcsillapító hatással bír. Jól kombinálható citromfűvel, ami fokozza nyugtató hatását. Enyhébb tenziós fejfájás ellen remek megoldás lehet. Hűsít és felpezsdíti a vérkeringést.

Fontos! 1 éves korig TILOS mentoltartalmú készítményeket (pl. menta, borsmenta) készítményeket alkalmazni, mert szív- és légzésbénulást okozhat! Illóolajnak használva 5 év alatti kisgyermekeknél sem ajánlott! Arra érzékeny egyéneknél gyomornyálkahártya-gyulladást vagy csalánkiütést okozhat!

Tudtad?

A hosszú gyaloglástól elfáradt lábad felfrissül, ha levendula főzetébe áztatod. A levendula enyhíti az izomhúzódás fájdalmait is.

Az egyiptomi piramis belsejében kutatók olyan papiruszt találtak, amelyen számos gyógytea receptje szerepelt. Az ókori tudósok az elkészítés mellett a tea gyógyhatásait is feltüntették.

Ha pattanásos vagy, mosd le magad minden nap mentatea főzettel. Bőröd ettől friss lesz és illatos.

Ha fáj a torkod, öblögesd mézzel édesített kamillateával.

Levendula

A Földközi-tenger mellékéről származik, nálunk is nagyban termesztik. A palántákat tavasszal kell kiültetni, majd a 15 cm-es növényeket visszavágni, hogy jobban bokrosodjanak. Szárított virágcsokrát molyűzőnek, a virágból nyert illóolaját főként illatszerek készítésére használják.

A levendula gyógyhatását a népi és a tudományos gyógyászat is elismeri. Pompás színét és ízét még ételekben is felhasználhatjuk. Nézzük meg, hogyan!

A levendula antibakteriális, görcsoldó, gyulladáscsökkentő, nyugtató, keringésjavító, immunrendszer erősítő, fájdalomcsillapító és gombaölő hatású. Epeműködést fokozó hatása miatt a levendula puffadás és emésztési zavarok ellen is hatékony gyógyteaként elkészítve, illetve szárított levendulával megszórt görög (natúr) joghurtot is bátran fogyaszthatunk, mivel jótékonyan hat a belekre.

Stressz és alvászavarok esetén is érdemes a levendulához fordulnunk. Illóolajként párologtathatjuk, vagy csepegtethetjük fürdővízbe is.

Fontos! A levendula illóolaj kis mennyisében nyugtató hatású, túladagolva azonban felpörget!

Nyugodt alváshoz levendulával töltött párnát is választhatunk. Csökkenti a pulzusszámot, a vérnyomást, javítja az agy vérellátását, így hamarabb tudunk ellazult állapotba kerülni egy fárasztó nap után és még a fejfájásunkat is enyhítheti.

Levendulás borogatást használhatunk izomfájdalmak enyhítésére. Melegítsünk fel fél liter vizet egy edényben, majd adjunk hozzá 2-2 csepp levendula és borsmenta olajat. Ameddig a víz felmelegszik, masszírozzuk át talpunkat finoman, már ezzel is javítva a vérkeringést. Ha összekevertük az illóolajokat a vízzel, helyezzünk bele egy vagy két rongyot. Hagyjuk a főzetben 5-10 percig, ezután alaposan csavarjuk ki, majd tekerjük be vele a fáradt vagy fájó testrészt. A borogatást addig cserélgethetjük, ameddig jól esik. Garantáltan sokat javít a vérkeringésünkön.

Gyógynövények gyűjtése, szárítása, elhelyezése

A gyógynövényeket reggel, a harmat felszáradása után kell gyűjteni. Tűző napon vagy közvetlenül eső után soha ne gyűjtsünk!

A csokrot fejjel lefelé akasszuk fel egy száraz, szellős helységben. A száradás rendszerint 15 napot vesz igénybe. Amikor a növények már törnek, de még nem hullanak porrá, akkor kell dobozokba tenni őket.

A szárított és feldarabolt növényi részeket a leghelyesebb széles szájú és jól záródó üvegekbe tenni. Az esetleges nedvesség megkötésére az üvegek aljára célszerű itatóspapírt helyezni. Az egyforma méretű és felcímkézett üvegedények a konyhában igen mutatósak. Az aromás illatú növények, mint a kakukkfű, rozmaring, menta csak 8-9 hónapig tárolhatók károsodás nélkül.

Olvassatok mesét!

Este a levendulás párnán összebújva elalvás előtt jó hatással van lelkünkre, mentális egészségünkre, a kötődő nevelés elengedhetetlen szertartása a meseolvasás. Sarkadi Ágnes Kapircs és gyom című kedves kis története segít megértetni a gyerekekkel, miért is fontos és hasznos a fáradtságos kerti munka, hogyan lesz egy kis kertészből igazi hős!

(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage kiadó, egeszsegkalauz.hu)

Kategóriák
Érdekességek a természetről Cikkek kert madarak

Ültess fát a kertbe!

Az erdő és így a fa, számos állat otthona. Ennek ellenére évente több, mint 30 millió hektár erdőt vágnak ki a Földön. Ez kb. 214 focipályányi terület. Az ENSZ szerette volna felhívni az erdők fontosságára a figyelmet, ezért 2012-ben március 28-át az Erdők Nemzetközi Napjának nyilvánította.

Miért olyan fontosak a fák?

A fák levelei elnyelik a szén-dioxidot, amit az emberek is kilélegeznek, és oxigént termelnek, ami az emberi élethez nélkülözhetetlen. Ezért az ember számára a fa és a fa által biztosított friss levegő nélkülözhetetlen.

Ültess a kertedbe, vagy a társasház elé fákat!

A ház körül kialakított zöld, fás terület felüdülést és örömet okozhat. Tavasszal a virágzó fák hajtásaiban lehet gyönyörködni, nyáron hűs árnyat adnak a lombkoronák, ősszel a színes levelek látványa üdíti fel a lelket. Lássunk néhány csodás, virágzó fát, mely méltán lehet ékes dísze kertnek, és a lakókörnyezetünknek.

A júdásfa április-május hónapban nyílik. Virágai ellepik az ágakat, sőt, a törzset is. Napos helyen, meszes talajon érzi jól magát, akár 3-10 méter magasra is megnő.

A galagonya tüskés cserje, vagy fa. Májusban és júniusban hozza fehér, rózsaszínű vagy piros virágait. Magassága: 3-4 méter.
A piros virágú díszalmafa intenzív virágzásával már tavasztól ékes dísze lehet a kertnek, melyet ősszel piros almácskák tömegével díszíti. Tápanyagdús üde talajt igényel, kb. 1-5 méter magas erőteljes cserje vagy ellaposodó koronájú kis fa.

A japán díszcseresznye április végén nyíló rózsaszínű virágai elbűvölő látványt nyújtanak. Az ősszel narancspirosra vagy sárgásvörösre színeződő lombozat szintén megkapó. Magassága: 2-10 méter.

A madárberkenye tűzpiros termésfürtjei madarak kedvenc csemegéi. Már júliustól messziről rikítanak. A Kárpátokban termetesebb fává is kinőheti magát, nálunk alacsony fa marad, így utcai fasornak is mutatós. Magassága: 3-10 méter.

A császárfa az egyik legszebb virágú fa. Az 5-6 cm hosszú ibolyáslila és illatos virágok hatalmas felálló, kúpos bugákban nyílnak lombfakadás előtt, április-május hónapban. Levelei óriástenyér nagyságokat képviselve 15-50 cm-esre is megnőhetnek, de rendszeres nyírással akár a 80 cm-t is elérhetik. A fa magassága: 10-20 méter.

A liliomfák egy része korán, lombfakadás előtt virít, más fajok később, a nyár elején hozzák hatalmas fehér vagy rózsaszínű virágaikat. A feltűnő virágok néhány hét alatt lehullatják szirmaikat. Magassága: 2-10 méter.

A cseresznyeszilvafa rózsaszínű virágai nálunk áprilisban jelennek meg. A kis termetű fa legfőbb díszítő hatása sötétpiros lombjában rejlik. Gyakran ültetik sorfaként is. Magassága 2-5 m.

Az észak-amerikai eredetű szivarfa hatalmas levelei szív alakúak, melyek között a feltűnő fehér virágfürtök június-július hónapban jelennek meg. Hosszú, ehetetlen toktermése, a „bakaszivar” szeptemberre érik be. Magassága 8-10 méter.

Szintén Amerikából származik a tulipánfa. Különös alakú levelei között rejtőznek a nyár folyamán zöldessárgán virító, illatos, tulipán formájú virágok. Lombja ősszel gyönyörű aranysárga. Magassága: 10-30 méter.

Ne keverd össze!

Tudtad, hogy a gesztenyének két fajtája is előfordul hazánkban? A szelídgesztenye ehető magja közepes nagyságú, termésének héját sűrűn hosszú tüskék borítják. Az értékes tápanyagokban gazdag gesztenyemagot leginkább a cukrászipar hasznosítja.

A vadgesztenye vörösesbarna magja fényes, nagy, de mérgező! Fogyasztásra ugyan alkalmatlan, de gyógyhatása miatt számos gyógyszer és krém alapanyaga. A termés héját kevés, lágy tüske dísziti. Gyakran találkozhatsz vele parkokban.

(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia, Passage kiadó)

Ölelj meg egy fát!

A fák nem csak úgy álldogálnak a földön, hanem magukba szívják a négy alapelemből, a földből, a vízből, a levegőből és a napfényből az ősenergiát. Az ebből fakadó pozitív erőt ti is érezhetitek, ha megöleltek egy fát. Minél idősebb egy fa, annál nagyobb az ereje. Támaszd a homlokodat és a mellkasodat a fa kérgének, hunyd le a szemed és csak szeress! Szeresd a fát, az életet!

A fák gyógyítani is tudnak. Mindegyik fa másra jó. A tölgyfa önbizalmat ad, mágikus erejét már a kelták is felfedezték. A bükkfa megszünteti a testi-lelki fáradtságot, élénkít és növeli az életerőnket. Ha nyugalomra vagy vigaszra van szükséged, egy gesztenyefát keress! A gesztenyefák szeretetenergiát sugároznak magukból. A hársfák enyhítik a szellemi fáradtságot, segítenek a koncentrációban. A szomorúfűz elűzi a depressziót. A bodza, igaz nem fa, hanem cserje, de az energiája betegség után segít újra megerősíteni a testet.

Olvass mesét!

Ülj le a kedvenc fád alá és építsd lelkedet mese olvasásával. A mesék, így A három fa legendája című norvég népmese is, nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek szellemi táplálékai is.

Madárbarát kert

Ha szeretnéd a kerted és az otthonod természetes módon védeni a kártevő rovaroktól és a vérszívó élősködőktől, akkor úgy kell kialakítani a kertet, hogy megfelelő élőhelyet nyújtson a madarak számára: tudjanak hol fészkelni, legyen benne szélvédett búvóhely, vízlelőhely és táplálék is.

Fontos, hogy a madarak számára kialakított kertrészt csak néha-néha látogassuk, amikor azt az időszakos kerti munkák igénylik a madarak nyugalma érdekében.

Madárodú kihelyezésére a szeptember és a november hónap a legjobb időszak, amikor a hideg ellen amúgy is védett helyet keresnek a madarak. A nyáron kihelyezett odú az énekes madaraknak kedvezhet, mivel évente 2-3 alkalommal is költenek.
Amennyiben az odú kihelyezéséről szeretnél bővebben olvasni, látogass el a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapjára.

Szépítsük a kertünk, a lakókörnyezetünk virágokkal, fákkal, különböző növényekkel. Csempésszünk egy darabka zöld szigetet a nagyvárosok közepébe, hiszen természetes élővilágunk is az otthonunk része. A teljes testi-lelki harmónia nem érhető el egyik, vagy másik nélkül.

Kategóriák
Érdekességek a természetről Cikkek kert

Irány a kert!

Ha nincs kert, az sem akadály. Létrehozhatunk virágszigeteket vagy mini veteményest a teraszon vagy az ablakpárkányon. A saját kis kertünkben ápolt növények egy darabka rendezett természetet varázsolnak életünkbe. Küldetésük kettős: a zöldségfélék táplálékunk fontos részét képezik, a dísznövények szépségükkel, illatukkal lelkünket táplálják.

A virágoskert ne csak esztétikus legyen, hanem könnyen karbantartható is. Ezért mielőtt elkezdjük beültetni, érdemes megtervezni, elgondolni, mit hová célszerű ültetni és tenni. A virágágyást és a veteményest egyaránt locsolni kell. Ehhez kell egy kerti csap vagy egy kút. Alakítsunk ki egy elkerített területet a faleveleknek és a kitépett gyomoknak is, melyet élősövénnyel elkerítve rejthetünk el. A sövény lehet fagyal, gyöngyvessző vagy akár puszpáng is.

A szerszámokat, rovar- és gyomirtó szereket (használjunk bio termékeket, óvjuk a környezetet!) és más holmikat a házban kell tartani egy erre kialakított helyen.

A fákat ültessük a kert szélére, és rendszeresen metsszük meg ágaikat, hogy árnyékukkal ne váljanak terhére a kertnek. A napos helyre telepített pázsitot gyakran kell nyírni, különben elgyomosodik. Az egynyári és évelő virágokat színek szerint nagyobb csoportokba, körágyba, szalagágyba ültethetjük. A sáfrány és sok más hagymás növény már igen korán kinyílik. Ezeket elszórtan szokták a pázsitba ültetni

Érdemes hosszú virágzási idejű fajokat telepíteni, hogy kertünk sokáig szép legyen. A mediterrán növényeket cserébe ültessük, hogy a téli fagyok idején be tudjuk vinni a házba.

A zöldségeskertbe tanácsos gyümölcsfákat, meg különféle ehető termésű cserjéket is ültetni, mint az egres, a málna és a ribiszke, hogy egész nyáron tudj szüretelni. Hasznos és praktikus a melegház, amit még a teraszodon vagy a fűtetlen verandán is ki tudsz alakítani. A melegházban palántát, vagy facsemetét is nevelhetsz, amit tavasszal ki tudsz ültetni a kertbe vagy a balkonládába.

Igaz, hogy az első termések nem olyan szépek és látványosak, mint a vetőmagok zacskóin, de hidd el, hogy megéri! Fantasztikus élmény az általad ültetett és gondozott zöldségféléket és gyümölcsösöket betakarítani.

Gondolj a méhekre is!

A méhek pusztulása hatalmas gondot jelent az emberiség egészének, mivel a méhek a beporzói a növények több, mint kétharmadának. Így a méhek kihalásával kihalnak ezek a növények, a velük táplálkozó rovarok, az azokkal táplálkozó madarak és azok ragadozói is. Méhek nélkül az élet elképzelhetetlen. Az emberiséget éhínség sújtaná, mivel a méhek a beporzói a búzának és a takarmánynövényeknek is.

A méhek pusztulásának fő okai a mezőgazdálkodásokban használt rovarirtó szerek, valamint a mezőgazdálkodások által kiszorított vadvirágos méhlegelők hiánya. A méhek betegsége csak harmadik a sorban, amit azonban propolisszal képesek legyőzni.

Alakíts ki méhbarát keretet!

A méhbarát kertbe tavasztól őszig nyíló virágokat ültessünk, hogy a teljes vegetációs időszakban táplálékot és pihenő helyet tudjunk biztosítani a méheknek. A kertészetekben lehet kapni direkt méheknek összeállított magkeveréket, melyet elvetve a kis kertünkben, vagy a virágos ládánkba egy darabka virágos mezőt csempészhetünk az otthonunkba.

A méhbarát kertünkbe helyezzünk ki, vagy lógassunk fel egy 10-20 cm-es farönköt, melyekbe 8-10 mm-es fúrószárral lyukakat fúrtunk, így biztosítva lehetőséget a magányos méhfajok biztonságos szaporodására. Gyerekekkel, de még nekünk felnőtteknek is érdekes lehet megfigyelni hogyan fejlődik, alakul és kelnek ki a lárvák a méhecskehotelünkben.

Méhbarát virágok

Tavasszal nyílik az apró fehér virágos cickafark és a mézvirág, a cakkos kék szirmú búzavirág és a lila mécsvirág. A nyári orgona a nevéhez hű évszakban a sötét lilától a bordón át egészen a rózsaszínig virít, a bíborlevelű bugatölcsér, az apró halványlila virágot hozó levendula és a borsmenta mellett. Nyár végén, ősszel pedig piros méhbalzsam, citrom- és narancssárga szirmos kúpvirág, valamint a szivárvány majd összes színében fellehető őszi rózsa díszítheti a méhecskebarát virágágyást.

Meseajánló

Őszi boszi és a Méhek című meséből, megtudhatjátok, hogyan segített a kis Lencsilány a méheknek és hogyan borult virágba az Óperenciás-tengeren túl.

Olvassátok el Tordon Ákos: A kismadár kertje című mesét és ültessetek ti is borsót a kis veteményeskertbe, vagy a balkonládába!

(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia, Passage kiadó)

Kategóriák
madarak

A madárvonulás rejtélye

Telelési szokásaik szerint a madarakat két csoportba sorolhatjuk. Vannak itthon telelő madarak és vannak költöző madaraink, akik tavasszal érkeznek hozzán és ősszel melegebb éghajlatra repülnek. Ha szerencsés vagy, ősszel megfigyelheted a vadlibák vonulását. Gágogásuk már messziről hallatszik, feltekintve pedig láthatod, hogy V alakban felsorakozva szelik át az eget.

Tudtad, hogy vonulás közben a vadlibák odafigyelnek és vigyáznak egymásra? Azért repülnek V alakban, mert a legelől repülő vezérmadár a szárnyával keltett légörvények által segíti a mögötte repülők haladását. Minél hátrébb van a sorban egy madár, annál könnyebb a haladása, így kevésbé fárad el. Mivel a legnehezebb dolga a vezérmadárnak van, ezért időnként lecserélik és egy másik madár veszi át a helyét, hogy a vezérmadár ne fáradjon ki és ne essen baja a hosszú út során.

Gágogni csak a sor végén repülő madarak szoktak. Így bíztatják elölhaladó tárasaikat.

Ha egy társuk megsérül vagy megbetegszik, ketten közrefogják és addig maradnak vele, amíg meg nem gyógyul. Amikor már elég erős lesz betegségtől vagy sérüléstől legyengült társuk, együtt indulnak a csapat után.

(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage Kiadó)

Kategóriák
Érdekességek a természetről időjárás

Miért esik az eső?

Kategóriák
Érdekességek a természetről

Hullócsillagok

Te tudod mi az a hullócsillag, tudományos nevén meteor? A meteor az a fényjelenség, amit az űrben keringő kisebb kövek vagy porszemek keltenek a légkörben. A fényjelenséget oka, hogy a nagy sebbesség miatti surlódástól felizzva elektromos töltéssel rendelkező kis részecskék keletkeznek körülöttük.

A népi hiedelem szerint, ha kívánunk valamit, amikor hullócsilaggot látunk, akkor teljesül a kívánságunk. Tűzgömbnek akkor nevezünk egy hullócsillagot, amikor kiemelkedő fényjelenséggel jár. A zuhanás után esetleg megtalálható kőzetanyagot nevezzük meteoritnak.

Az év egyik leglátványosabb, és Magyarországról általában a legjobban megfigyelhető csillaghullását az augusztusi Perszeidák meteorraj adja.

A Perszeidák első megfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában. A számítások szerint az üstökös már ezt megelőzően is keresztezhette a Föld pályáját, így akár sok ezer éves is lehet az áramlat, csak feljegyzések nem maradtak róla korábbról.

Az üstökös pályája mentén szétszórt por mára egy igen széles lepellé terebélyesedett, így már július második felében is láthatunk kis számban Perszeida meteorokat. A porfelhő legsűrűbb részén minden évben augusztus 11-13-a környékén haladunk át, de előtte és utána is igen jól megfigyelhető, intenzívebb meteortevékenységet láthatunk esténként, ha feltekintünk az égre.

A meteorok a Perszeusz csillagkép irányából látszanak jönni, innen az elnevezés, de valójában nem onnan indulnak, így az égbolt bármely részén feltűnhetnek. A tapasztalatok szerint északi irányba nézve láthatjuk a legszebb, leglátványosabb hullócsillagokat.

Igaz, már az ókorban is készítettek feljegyzéseket a nyár végi csillaghullásokról, és a későbbi időszakokból is több írásos dokumentáció található, ami foglalkozik a témával. Mindezek ellenére viszonylag későn, 1835-ben írta le pontosan a visszatérő ciklikusságot és a megfigyelés pontos irányát, azaz a Perseus csillagképet egy belga csillagász, polihisztor, Adolphe Quetelet. A Perseidák elnevezés is ekkortól használatos.

(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage kidaó, Wikipédia, eumet.hu)