Mesemondó blog

Címke: Fejlesztés mesékkel

  • A róka és a farkas csikót vesz

    A róka és a farkas csikót vesz

    Elindult a róka csikót venni a farkas komájával. Látják, hogy ott legel a ló a csikójával a réten. Kérdi a róka a kancalótól:

    • Eladó ez a csikó?

    Azt mondja a ló:

    • Eladó, hanem a hátulsó jobb lábam patkójára van az ára írva.

    Azt mondja a róka:

    • Én nem tudok olvasni, de farkas komám tud, az majd elolvassa, hogy mi az ára.

    A ló felemelte a hátsó lábát, odament a farkas, el akarta olvasni, de a kancaló jól orron rúgta, hogy gombolyagba tekerődött. A róka meg elszaladt, csak messziről nevetett. Mikor a farkas feljózanodott, odament a rókához. Kérdi tőle a róka:

    • No, komám, ízlett-e a csikóhús?

    A farkas nem tudott semmit se szólni erre, csak elólálkodott.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová indult a róka és a farkas?
    2. Mit láttak a réten?
    3. Mit kérdezett a róka a lótól?
    4. Mit válaszolt a ló?
    5. Kit küldött a lóhoz közel a róka?
    6. Mi történt?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok…?

    1. Csak akkor rúgja orrba a ló a farkast, ha a farkas közel megy hozzá?
    2. Azért rúgta orrba a ló a farkast, mert a farkas közel ment hozzá?
    3. Máskor is orrba rúghatja a ló a farkast?
    4. Biztos, hogy orrba rúga a ló a farkast, ha a farkas közel megy hozzá?
    5. Más állatot is orrba rúg a ló?
    6. Tényleg orrba tud rúgni egy ló egy farkast?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit tett a ló, amikor a farkas közel ment hozzá?
    • mikor tudta orrba rúgni a ló a farkast?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne rúgjon meg valakit a ló?
    • hogy ne menjen nagyon közel valaki a lóhoz?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Vagy közel megy a farkas a lóhoz, vagy a ló nem tudja orrba rúgni. A ló még nem tudta orrba rúgni a farkast, tehát… (a farkas még nem ment közel a lóhoz).
    2. Ha a farkas közel megy a lóhoz, akkor a ló orrba tudja rúgni. A farkas közel ment a lóhoz, tehát… (a ló orrba tudta rúgni).
    3. Ha nem megy közel a farkas a lóhoz, akkor a ló nem tudja orrba rúgni. A ló orrba tudta rúgni, tehát… (a farkas közel ment a lóhoz).
    4. Ha a farkas közel megy a lóhoz, akkor a lovat zavarja, és ha a lovat zavarja, akkor a ló orrba rúgja a farkast. Tehát, ha a farkas közel megy a tóhoz, akkor… (a ló orrba rúgja a farkast).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A kék meg a sárga

    A kék meg a sárga

    Egyszer egy kék meg egy sárga festékpötty egymás mellé csöppent.

    • Nem menne egy kicsit távolabb? – mondta a Kék.
    • Menjen maga – válaszolta a Sárga. – Különben is, talán köszönne?
    • Még hogy én köszönjek? Egy Sárgának! Kacagnom kell! Legyen szíves, ne könyököljön az oldalamba! – kiáltott a Kék. – Tudja meg, hogy én színezem az eget, a vízeket meg a tengert is.
    • Az igaz. De ön egyhangú és unalmas. Látott már maga napraforgót? Vagy őszi erdőt? – mondta a Sárga.

    De nem fejezhette be. Összefolyt a két festékpötty. Nem volt már se kék, se sárga. Zöld lett belőlük.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová csöppent a kék és a sárga festékpötty?
    2. Mit akart a kék?
    3. Min vitatkoztaka festékpöttyök?
    4. Mi történt velük?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Mindig zöld színű festéket kapunk, ha a sárga és a kék festék összekeveredik?
    2. Csak akkor kapunk zöld színű festéket, ha a kék és a sárga festék összekeveredik?
    3. Csak zöld színű festéket kaphatunk a kék meg a sárga festék összekeverésekor?
    4. Az összefolyás az oka annak, hogy a kék és a sárga festékből zöld lett?
    5. Létezik a kék és a sárga festék összekeveredése?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi szokott történni, ha a kék és a sárga festék összefolyik?
    • mi lehet az oka annak, ha a kék és a sárga festékpöttyből zöld festékpötty lesz?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha zöld színnel akarunk festeni, de csak kék és sárga festékünk van?
    • ha azt akarjuk, hogy a kék és a sárga festék ne folyjon össze?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a kék festék összefolyik a sárgával, akkor zöld festék lesz belőlük. A kék festék összefolyt a sárgával, tehát… (zöld festék lett belőlük).
    2. Ha a kék és a sárga festék nem folyik össze, akkor nem lesz zöld festékpötty a papíron. Zöld festékpötty lett a papíron, tehát… (a kék és a sárga festék összefolyt).
    3. Vagy összefolyik a kék és a sárga festék, vagy nem keletkezik zöld festékpötty. Még nem keletkezett zöld festékpötty, tehát… (a kék és a sárga festk még nem folyt össze).
    4. Ha a kék és a sárga festék túl közel kerül egymáshoz, akkor összefolynak, és ha összefolynak, akkor zöld festék lesz belőlük. Tehát, ha a kék és a sárga festék túl közel kerül egymáshoz, akkor… (zöld festék lesz belőlük).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A róka meg a rák

    A róka meg a rák

    Azt mondta a róka a ráknak:

    • Hallod-e, fussunk versenyt!
    • Jól van, róka, én nem bánom!

    Eliramodott a róka, a rák meg utána: az ollójával belecsimpaszkodott a farkába.

    Célba ért a róka, visszafordult, hátranézett, megcsóválta a farkát.

    A rák akkora már eleresztette, talpra állt, és így szólt:

    • Már régóta várlak. Ugyan hol maradtál?

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Mit javasolt a róka a ráknak?
    2. Mit válaszolt a rák?
    3. Mit csinált a rák?
    4. Mi történt, amikor a róka célba ért?
    5. Mit mondott neki a rák?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor ér a rák a rókával egyszerre célba, ha a farkába csimpaszkodik?
    2. Miért ért oda a rák a rókával egyszerre?
    3. Más miatt is odaérhetett volna a rókával egyidőben?
    4. A róka farkába csimpaszkodás az oka, hogy a rókával egyszerre ért a célba a rák?
    5. Más állat is belecsimpaszkodhatna a róka farkába?
    6. Létezik olyan eset, hogy a rák a róka farkába csimpaszkodik?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi lehetett az oka, hogy a rák a rókával egyszerre ért célba?
    • mi történik, ha a rák a futó róka farkába csimpaszkodik?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet/nem lehete tenni,…

    • ha nem akarunk egy futóversenyben lemaradni?
    • ha le akarunk hagyni valakit a futóversenyben?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Vagy belecsimpaszkodik a rák a róka farkába, vagy nem ér a rókával egyszerre célba. A rák a rókával egyszerre ért célba, tehát… (belecsimpaszkodott a róka farkába).
    2. Ha a rák belecsimpaszkodik a róka farkába, akkor a rókával egyszerre ér célba. A rák belecsimpaszkodott a róka farkába, tehát… (a rókával egyszerre ért célba).
    3. Ha a rák nem csimpaszkodik bele a róka farkába, akkor nem ér a rókával egyszerre a célba. A rák a rókáavl egyszerre ért célba, tehát… (belecsimpaszkodott a róka farkába).
    4. Ha a rák belecsimpaszkodik a róka farkába, akkor a rókán utazik, és ha a rókán utazik, akkor a rókával egyszerre ér célba. Tehát ha a rák belecsimpaszkodik a róka farkába, akkor… (a rókával egyszerre ér célba).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A hollók versengése

    A hollók versengése

    Két holló azon versengett, melyikük tud magasabbra repülni egy bizonyos nagyságú csomaggal. Az egyik vattát tett a zsákjába, és kigúnyolta a másikat azért, mert az súlyos sót cipelt.

    Ekkor azonban elkezdett zuhogni az eső. A második holló persze ezt előre látta. A só felolvadt az esőben és kicsöpögött a zsákból. Az első holló vattája viszont úgy megszívta magát hirtelen vízzel, hogy a meggondolatlan madár mozdítani sem bírta a szárnyát és feladta a versenyt.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Miben versenyzett egymással a két holló?
    2. Mit tett a zsákjába az egyik?
    3. És a másik?
    4. Mi történt az időjárással?
    5. Mi történt a vattával az esőben?
    6. És a sóval?
    7. Melyik holló nyerte a versenyt?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor oldódik fel a só, ha víz csöpög rá?
    2. Mindig feloldódik a só, ha víz csöpög rá?
    3. A víz az oka a só feloldódásának?
    4. Mástól is feloldódhat a só?
    5. Más is feloldódik a vízben?
    6. FEloldódik a só, ha vizet öntünk rá?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi szokott történni a sóval, ha víz foly rá?
    • mi lehetett az oka annak, hogy felldódott a só?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy a só feloldódjon?
    • ha azt akarjuk, hogy a só ne oldódjon fel?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a sóra víz folyik, akkor a só feloldódik. A sóra víz folyt, tehát… (a só feloldódott).
    2. Ha a sóra nem folyik víz, akkor a só nem oldódik fel. A só feloldódott, tehát… (a sóra víz folyt).
    3. Vagy víz folyik a sóra, vagy nem oldódik fel. A só még nem oldódott fel, tehát… (még nem folyt rá víz).
    4. Ha a sóra víz folyik, akkor a só elázik, és ha a só elázik, akkor feloldódik. Tehát, ha a sóra víz folyik, akkor… (feloldódik).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A fiú, aki beleesett a vízbe

    A fiú, aki beleesett a vízbe

    Egy fiú a folyóparton játszott, megcsúszott, és beleesett a vízbe. Sikerült megkapaszkodnia egy faágba, aztán segítségért kezdett kiabálni. Észrevett egy embert, de az afféle nagyokos volt, s ahelyett, hogy segített volna neki kimászni a vízből, inkább kioktatta:

    – A vízzel nem szabad játszani! Mindig a lábunk elé kell nézni!

    És így tovább. A fiú igaz, bölcs dolgokat tanult, de biztosan jobban örült volna annak, ha az ember nem prédikál, hanem inkább kihúzza a vízből.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hol játszott a fiú?
    2. Mi történt vele?
    3. Miben sikerült megkapaszkodnia?
    4. Mit játszott?
    5. Kit vett észre?
    6. Mit mondott neki az ember?
    7. Segített-e a fiúnak?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor esik bele valaki a vízbe, ha megcsúszik?
    2. Miért esett bele a fiú a vízbe?
    3. Bárkivel előfordulhat, hogy megcsúszik és beleesik a vízbe?
    4. Jól tette az ember, hogy tanácsokat adott a fiúnak?
    5. Mit kellett volna tennie az embernek, amikor hallotta, hogy a fiú segítségért kiabál?
    6. A valóságban is léteznek ilyen tanácsokat osztogató emberek?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi lehetett az oka annak, hogy a fiú beleesett a vízbe?
    • mi történik azzal, aki megcsúszik a parton?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni,…

    • hogy ne essünk bele a vízbe?
    • hogy ne csússzunk meg?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit aggahagyok!

    1. Ha a fiú megcsúszik a folyóparton, akkor belesik a vízbe. A fiú megcsúszott a folyóparton, tehát… (beleesett a vízbe).
    2. Vagy megcsúszik a fiú a folyóparton, vagy nem esik bele a vízbe. A fiú még nem esett belel a vízbe, tehát… (még nem csúszott meg a folyóparton).
    3. Ha a fiú nem csúszik meg a folyóparton, akkor nem esik bele a vízbe. A fiú beleesett a vízbe, tehát… (megcsúszott a folyóparton).
    4. Ha a fiú nem vigyáz, akkor megcsúszik, és ha megcsúszik, akkor beleesik a vízbe. Tehát, ha a fiú nem vigyáz, akkor… (beleesik a vízbe).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A három kiscica

    A három kiscica

    Három kiscica, egy fekete, egy szürke meg egy fehér, meglátott egy egeret, és – uccu neki! – utána futottak. A kisegér beugrott a lisztesládába. A kiscicák – hopplá! – utána. A kisegér elszaladt. A ládából pedig három fehér cica mászott ki.

    A három fehér kiscica meglátott az udvaron egy békát, és – uccu neki! – utána futottak. A béka beugrott egy ócska kályhacsőbe. A kiscicák – hopplá! – utána. a béka szépen tovaugrándozott, és a kályhacsőből előbukkant három fekete kiscica. A három fekete kiscica meglátott a tóban egy halacskát, és – uccu neki! – utána ugrottak.

    A halacska elúszott, és a tóból kimászott három csuromvizes kiscica. És a három vizes kiscica elindult hazafelé. Útközben szépen megszáradtak, és olyanok lettek, mint volak. Egy fekete, egy szürke és egy fehér kiscica.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Mit láttak meg a kiscicák?
    2. Mi után futottak a kiscicák?
    3. Miért futottak az egér után?
    4. Hová ugrottak be az egér után?
    5. Milyen színűek lettek, amikor kikászálódtak a lisztesládából?
    6. Mitől lett fehér a fekete és a szürke kiscica?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor lesz fehér a fekete vagy a szürke kiscica, ha beugrik a lisztesládába?
    2. Mindig fehér lesz egy fekete vagy egy szürke cica, ha beugrik a lisztesládába?
    3. Azért lett fehér a fekete és a szürke kiscica, mert beleugrottak a lisztesládába?
    4. Bármelyik fekete vagy szürke cica fehér lesz, ha beleugrik a lisztesládába?
    5. Csak a liszttől lehet fehér a szürke vagy a fekete kiscica?
    6. A valóságban is beleugrálhatnak a kiscicák a lisztesládába?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi szokott történni egy fekete vagy egy szürke kiscicával, ha beleugrik a lisztesládába?
    • mi lehetett az oka annak, hogy fehér lett a fekete és a szürke kiscica?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni,…

    • ha valami szürke, vagy fekete, és azt akarjuk, hogy fehér legyen?
    • ha azt akarjuk, hogy ne legyen fehér az, ami szükre vagy fekete?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha egy fekete vagy egy szürke kiscica beleugrik a lisztesládába, akkor fehér lesz. A fekete kiscica beleugrott a lisztesládába, tehát… (fehér lett).
    2. Ha egy fekete vagy egy szürke kiscica nem ugrik bele a lisztesládába, akkor nem lesz fehér. A fekete kiscica fehér lett, tehát… (beleugrott a lisztesládába).
    3. Vagy beleugrik a fekete vagy a szürke kiscica a lisztesládába, vagy nem lesz fehér. A fekete kiscica még nem lett fehér, tehát… (még nem ugrott bele a lisztesládába).
    4. Ha kiscicák kergetik a lisztesládába bújt kisegeret, akkor beugranak utána, és ha beugranak a lisztesládába, akkor fehérek lesznek. Tehát, ha a kiscicák kergetik a lisztesládába bújt kisegeret, akkor… (fehérek lesznek).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A farkas, a róka, meg a tyúk

    A farkas, a róka, meg a tyúk

    Egyszer a farkas tyúkot hozott a szájában. Meglátta a róka. Kérdezte tőle:

    – Honnan hozod ezt a tyúkot?

    Azt mondja a farkas: – Dadányból.

    Ahogy kinyitotta a száját, a tyúk elrepült. Egy idő múlva a farkas is látja, hogy a róka is hoz egy tyúkot a szájban. Kérdezi:

    – Hát te honnan hozod azt a tyúkot? A róka jól összeszorította a fogát, úgy mondta:

    – Göröcsönyből. A tyúk az ő szájából nem repült el.

    Beszélgetés:

    Felidéző beszélgetés

    1. Mit hozott a farkas a szájában?
    2. Mit kérdezett a róka?
    3. Mi történt, amikor a farkas kitátotta a száját?
    4. Miért tudott elrepülni a tyúk?
    5. Miért nyitotta ki a száját a farkas?
    6. Miért nem tudott a róka szájából kirepülni a tyúk?

    Véleménykérő beszélgetés. mit gondoltok?

    1. Csak akkor tud kirepülni a tyúk a farkas szájából, ha a farkas kitárja a száját?
    2. Mindig ki tud repülni a tyúk a farkas szájából, ha az kinyitja a száját?
    3. Biztos, hogy mindig kireül a tyúk a farkas szájából, ha a farkas kinyitja a száját?
    4. Azért tud kirepülni a tyúk a farkas szájából, mert a farkas kinyitja a száját?
    5. Mit szeret enni a farkas?
    6. Miért volt a tyúk a farkas szájában?
    7. Az állatok a valóságban tudnak beszélgetni?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit szoktunk csinálni, ha mondani akarunk valamit?
    • hogyan tudunk beszélni, ha valami van a szánkban?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni,…

    • hogy ne essen ki a szánkból, ami benne van?
    • hogy kiessen a szánkból, ami benne van?

    Gondolatbefejező beszélgetés

    1. Ha a farkas nem nyitja nagyra a száját, akkor a tyúk nem tud megmenekülni. A tyúk meg tudott menekülni, tehát… (a farkas nagyra nyitotta a száját).
    2. Ha a farkas elég nagyra nyitja a száját, akkor a tyúk ki tud repülni belőle. A farkas elég nagyra nyitotta a száját, tehát… (a tyúk ki tudott repülni belőle).
    3. Vagy nagyra tátja a farkas a száját, vagy nem tud a tyúk megmenekülni. A tyúk még nem tudott megmenekülni, tehát… (a farkas még nem tátotta nagyra a száját).
    4. Ha a farkas mondani akar valamit, akkor kinyitja a száját. ha kinyitja a száját, akkor a tyúk kiesik a szájából. Tehát, ha a farkas mondani akar valamit, akkor… (a tyúk kiesik a szájából).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés Mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A fagylaltárus kocsija

    A fagylaltárus kocsija

    Egy kislány és az anyukája olyan szegények voltak, hogy gyakran kenyérre sem tellett nekik. Valahányszor a fagylaltárus arra járt a kocsijával, a kislány sóvárogva nézte, hogy a többi gyerek mohón nyalja a nagy színes, tölcséres fagylaltokat. Az árus megsajnálta, és neki ajándokozta a kocsiját.

    – Ez varázskocsi – mondta – magától készíti a fagylaltot: csak meg kell mondanod, hogy milyet szeretnél. De ha az edények megtelnek, el ne felejts szólni: most elég! Attól a naptólkezdve annyi fagylaltjuk volt, amennyit csak akartak. Egyszer a kislány elment hazulról és a mama fagylaltot akart enni.

    – Csokoládét és pisztáciát – mondta, és a kocsi azon nyomban elkezdett fagylaltot készíteni. Minthogy azonban a mama nem tudta, hogyan kell megállítani, olyan sok fagylaltot gyártott, hogy egész csokoládé- és pisztáciafolyó keletkezett. Már az egész utcát elöntötte a fagylalt, amikor a kislány visszajött, és azt mondta:

    – Most elég! – Ám addigra a fagylalt már a házak tetejéig ért, és ha valaki a városba akart menni, utat kellett nyalnia magának a fagylalttengerben.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hogyan élt a kislány és az anyukája?
    2. Miért ajándékozta a fagylaltárus a kocsiját a kislánynak?
    3. Hogyan készítette a fagylaltos kocsi a fagylaltot?
    4. Mi történt, ha valaki azt mondta a kocsinak, hogy most elég?
    5. Miért kellett mondani, hogy a kocsi abbahagyja a falgylaltkészítést?
    6. Miért nem tudta abbahagyni a kocsi a fagylaltkészítést?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Mindig abbahagyta a fagylaltos kocsi a fagylaltkészítést, ha valaki azt mondta neki, hogy most elég?
    2. Azért hagyta abba a fagylaltos kocsi a fagylaltkészítést, mert valaki azt mondta neki, hogy most elég?
    3. Csak akkor hagyta abba a fagylaltos kocsi a fagylaltkészítést, ha valaki azt mondta neki, hogy most elég?
    4. Mit gondoltok, más fagylaltos kocsi is abbahagyja a fagylaltkészítést, ha azt monda valaki neki, hogy most elég?
    5. A valóságban létezik olyan fagylaltos kocsi, amelyik addig ontja a fagylaltot, amíg azt nem modnják neki, hogy “most elég”?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy...

    • mit kellett mondani a fagylaltos kocsinak, ha valaki fagylaltot akart készíttetni?
    • mi lehetett az oka annak, hogy a fagylaltos kocsi nem hagyta abba a fagylaltkészítést?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni…

    • ha azt akarjuk, hogy valami folytatódjon?
    • ha azt akarjuk, hogy valami ne folytatódjon?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha valaki azt mondja, hogy most elég, akkor a fagylaltos kocsi abbahagyja a fagylaltkészítést. Valaki azt mondt, hogy most elég, tehát … (a fagylaltos kocsi abbahagyta a fagylaltkészítést).
    2. Ha senki sem mondja, hogy most elég, akkor a fagylaltos kocsi nem hagyja abba a fagylaltkészítést. A fagylaltos kocsi abbahagyta a fagylaltkészítést, tehát… (valaki azt mondta, hogy most elég).
    3. Vagy valaki azt mondja, hogy most elég, vagy a fagylaltos kocsi nem hagyja abba a fagylaltkészítést. A fagylaltos kocsi még nem hagyta abba a fagylaltkészítést, tehát… (még senki sem mondta, hogy most elég).
    4. Ha senki sem mondja, hogy most elég, akkor a fagylaltos kocsi nem hagyja abba a fagylaltkészítést, és ha nem hagyja abba a fagylaltkészítést, akkor mindent eláraszt a fagylalt. Tehát, ha senki sem mondja, hogy most elég, akkor… (mindent eláraszt a fagylalt).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)