Egy hideg, téli napon egy sündisznócsapat szorosan összebújt, hogy megvédjék egymást a megfagyástól. A tüskéik azonban szúrták egymást, ezért eltávolodtak egymástól. Mikor aztán újra melegre vágytak, és újra egymáshoz bújtak, megint előjött a kellemetlen érzés, majd ez a két rossz megoldás követte ismétlődve egymást, egészen addig, míg meg nem találták az ideális távolságot egymástól, amit hosszú távon is kibírtak – a távolságot pedig elnevezték udvariasságnak és jólneveltségnek.
Visszacsatolás
- Mit jelent ez a kis történet az osztály együttlétére vonatkozóan?
- Szerinted mennyire szükséges, hogy az osztály tagjai közel álljanak egymáshoz, vagy távolságot tartsanak egymástól a hatékony és eredményes közös munka, tanulás érdekében?
- Mely konkrét udvariassági formák azok, amelyekre feltétlenül szükség van a csapatukban?
- Hogyan vonatkoztatható a tüske hasonlata az osztályra?
Felhasználási javaslat
Kinyomtathatjuk a történetet egy moderációs kártyára, és celluxszal mellé ragaszthatunk egy gombostűt, vagy át is szúrhatjuk a kártyát, hogy jól tartson. A hátoldalára a foglalkozás alakulásának megfelelően minden résztvevő egyenként feljegyezheti a gondolatait, és így állandó emlékeztetőként az íróasztalra állíthatjuk.
(Forrás: Detlev Blenk: Történetek trénereknek és coachoknak, tanároknak, tanácsadóknak, vezetőknek – 125 történet, Z-press)
Mesemondó blog 