Egyszer egy téli napon egy öreg, hidegtől reszkető embert vezettek egy bölcs rendőrbíró elé. Azért csípték el, mert kenyeret lopott egy boltból: az éhség vitte erre a tettre. A rendőr szilárdan ragaszkodott a törvényhez, ami nem ismert kivételt, ezért bűnösnek ítélte az embert, és 10 dollárnyi pénzbírsággal sújtotta. Ekkor azonban a saját zsebébe nyúlt és kifizette az összeget a vádlott helyett, beledobva azt a kalapjába. Majd a jelenlévőkhöz fordult, és mindegyiküket megbírságolta 50 centre, azzal indokolva a bírságot, hogy olyan városban élnek, ahol van olyan ember, akinek kenyeret kell lopnia ahhoz, hogy ne haljon éhen. A pénzbírságot azonnal beszedték, és átadták a vádlottnak, aki nem hitt a szemének. Ezt követően 47 dollár 50 centtel a zsebében hagyta el a bíróságot.
Visszacsatolás
- Hogyan hozhatjuk összefüggésbe ezt a történetet egy közösséggel?
- Hogyan reagálunk az osztályban, a közösségünkben, ha valaki hibázik?
- Milyen fontos közös értékek jellemzik a közösségünket?
- Milyen értékek tesznek egy csapatot sikeressé és eredményessé?
- Mindenki egyformán fontosnak érzi magát az osztályon belül?
- Mit szimbolizálhat a kenyér az osztály számára?
- Konkrétan mit tanulhat a mi közösségünk a történetből?
Felhasználási javaslat
A szimbolikus megjelenítés érdekében letehetünk egy kenyeret, és némi pénzt a terem közepére. Kicsit több energiát igényel, de nagyon nagy hatást tehet a résztvevőkre, ha egy kis kenyeret szétosztunk az osztály tagjai között a történet után.
(Forrás: Detlev Blenk: Történetek trénereknek és coachoknak, tanároknak, tanácsadóknak, vezetőknek – 125 történet, Z-press)
Mesemondó blog 