Cirmos cica s Csóri csóka csütörtökön este, csendben osont a pincénkbe; egy kis egérlesre. Csóri mondta: - Csak csendben! Cirmos mondta: - Cikcakkban! Csörrent a kulcs, nyílt a pince, s a két barát ámult. Csodálatos, jó lakoma volt, mi elé tárult. Csóri mondta: - Csak csendben! Cirmos mondta: - Cikcakkban! - Cirmos nézd, egy csupor tejfel! súgta Csóri csóka. - Csurrantott méz az üvegben s jó bor a hordóban! Csóri mondta: - Csak csendben! Cirmos mondta: - Cikcakkban! - Csórikám, e kerek sajtot - súgta a kis macska - kóstoljuk meg. Csípj belőle, ne hagyd itt, te csacska! Csóri mondta: - Csak csendben! Cirmos mondta: - Cikcakkban! Csupor tejfelt mind kinyalták, a mézet befalták, s nagyapó kis bicskájával a sajtot felvágták. Csóri mondta: - Csak csendben! Cirmos mondta: - Cikcakkban! Csakhamar a hordók mellett csücsült Csóri csóka. - Csapoljuk meg, kedves macskám, ez lesz ám a móka! Csóri mondta: - Csak csapra! Cirmos mondta: - Csurrantva! Csapra verték, kicsurgatták bizony mind a hármat, mind megitták, táncra keltek, csűrdöngölőt jártak. Csóri mondta: - Csak csendben! Cirmos mondta: - Cikcakkban! Csattant a zár, s Cili néném futott le a zajra, csihi-puhi a seprűvel mindkettőt elrakta. Csórit verte csak csendben, Cirmost verte cikcakkban! Csend lett végre a pincénkben, nem szólt már a nóta. Csapzott hátát nyalogatta cica s szegény csóka. Csóri súgta: - Csak csendben! Cirmos mondta: - Cikcakkban!
(Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár Gedeon – Móra Ferenc Könyvkiadó)