A kis egér látogatóba ment rokonaihoz. Közben az eső megeredt.
Mikor a kis egér hazaindult, rémülten látta: az árok megtelt vízzel.
- Ó, ó, miként kerülök a túlsó partra? – sírdogált.
Odarepült a kis cinke. Odarepült a kis veréb. Odafutott a kis béka.
- Ne sírj, egérke! Segítünk! – mondták.
Vastag faágat kerestek. A cinke és a veréb megfogta a faág két végét, a béka megfogta a közepét. Az árok fölé fektették.
- Itt a pompás híd! – kiáltották.
A kis egér boldogan futott át a faágból rögtönzött hídon. A túlsó partról sokáig integetett kis barátaink. Azután hazament.
(Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár Gedeon – Móra Ferenc Könyvkiadó)
Mesemondó blog 