Az emberről

Legalul van két karó,
azon felül egy hordó,
azon felül tátom-bátom,
azon felül szortyom-hortyom,
azon felül illancs-pillancs,
azon felül sűrű erdő.
(az emberi test: láb, has, száj, orr, szem, haj)

Sűrű erdő, kopasz mező,
itt két halló,
ott két látó,
szimmogató,
tátogató. Mi az?
(az embere haja, homloka, füle, orra, szeme, szája)

Először négy lábon mászik,
később két lábon jár,
s végül három lábon botorkál.
(az ember fejlődése)

Reggel négy lábon jár,
délben két lábon jár,
este három lábon jár.
(az ember fejlődése)

Édesanyád gyermeke,
de neked nem testvéred.
(te magad)

Akármilyen sűrű erdő,
leveles ág abban nem nő.
(haj)

Piciny kis házikónak
két világos ablaka,
minden este bezárják,
minden reggel kinyitják.
(szem)

Két szomszéd lakik egymás mellett.
Mindenkit látnak, csak egymást
nem láthatják sohasem.
Ha tükörbe pillantasz, kitalálod.
(szem)

Két testvér egy házban él,
de sohasem találkozhatnak.
(szem)

Csak kettő van, de a világért
oda nem adnám senkinek.
(szem)

Tükör vagyok, de nem szobád falán,
forrás vagyok, de nem a zöld fák alatt,
Ablak vagyok, de nincs kék egem,
Mint barna felhő múló vész után:
Boltos szivárvány nyugszik fölöttem.
Nincs ajkam, mégis mosolygom én,
Nincsen szavam, mégis kérlelni tudlak.
(szem)

Nekem, nagyapámnak, 
az apám apjának,
hány szeme volt?
(kettő)

Fent haj,
lent haj,
ha a közepébe is jut haj,
az baj.
(szempilla)

Reggel mi nyílik fel
leghamarabb a házban?
(szempilla)

Melyik vízben nincsen homok?
(a könnyben)

Tető alul, tető felül,
ének szól a kettő közül.
(száj)

Bor vedernek csont pereme,
mindenfélét raknak bele.
Eszik, iszik,
soha meg nem telik. Mi az?
(száj)

Csak a szádban forgatod,
s nem veszi be a gyomrod.
(nyelv)

Vörös kemencében,
vörös lepény. Mi az?
(nyelv)

Ha éhes vagy megeteted,
piros színét is kedveled.
Ha mozgása fölösleges,
bizony sokat árthat neked.
(nyelv és a száj)

Harminckét harcosnak kapitánya van.
(fogak és a száj)

Piros istállóban harminckét fehér fog. Mi az?
(száj és fogak)

Mi nélkül nem lehet enni?
(száj nélkül)

Tárt kapun jön, melegít,
szűk kapun jön, hidegít. Mi az?
(a lehelet)

Érkezésük és távozásuk is fájdalmat okoz.
Mi az?
(fogak)

Eszik, iszik, mégsem hízik,
akinek van - pödörheti.
(bajusz)

Sudara lefelé, gyökere felfelé.
(szakáll)

Az alakja változatos,
két kis lyuka használatos.
Nem jó mikor nagyon tele.
Más dolgába ne üsd bele!
(orr)

Néha hosszú, néha rövid,
vagy sima, vagy kunkorodik.
Van ritka, van sűrű is,
kinő, pedig nem vetik.
Van fekete, barna is,
hófehér is, arany is.
(haj)

Girbe-gurba tekervényes,
a zajokra nagyon kényes.
Jobbról, balról hírt hoz neked,
megkönnyíti életed.
(fül)

Csak becsukott szemmel láthatjuk. Mi az?
(álom)

Vásárban veszed,
szirupba nem teszed,
mégis a legédesebb.
(álom)

Mikor más aluszik, én akkor beszélek,
zúgásomtól mégsem serken föl a gyerek.
Fenn állva velem nem beszélnek,
nyitott szemmel reám nem is nézhetnének.
(álom)

Mi utazik a legmesszebb,
mégis a leghamarabb ér oda?
(gondolat)

Mit nem lehet az embertől elvenni?
(a tudást)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)