Hónapok

Egy apának tizenkét gyermeke, egyik sem hasonlít a másikhoz. Mi az? (év, hónapok)

Tizenkét gyermeke van egy anyának, egymást kergetik, együtt sose járnak. (év, hónapok)

Tizenkét testvér kergetőzik, de soha nem érik utol egymást. (hónapok)

Hosszú idő szülte őket,
ismered is nagyon őket,
számuk két tucatnak fele,
négy időjós is van benne. 

(A tizenkét hónap. A négy időjós: Február 2. Gyertya-szentelő: a medve, ha kijön barlangjából, s meglátja árnyékát, visszamegy, mert rossz idő lesz. Ha nem látja, marad, mert jó idő lesz. Február 24. Mátyás: ha jeget talál, elolvasztja, ha nem talál, csinál. Június 6. Medárd: ha esik, negyven napig esik. November 25. Katalin: ha Katalin kopog, a Karácsony locsog, ha Katalin locsog, a Karácsony kopog.)

Domb derekán, mint az álom,
messziről jön, havas szánon.
Jeges trónján Télkirály ül,
Uralkodik fagyosan, kegyetlenül.
Szürke nappal, hosszú éjjel
szél játszik a hópihékkel.
A csikorgó nagy hidegben
szánon jön, s mindig elől jár,
nem más ő, mint... (január)

Illan a, tűnik a hó,
olvad a, reccsen a jég.
Az eresz már meg-megcsordul,
a jégcsap fogsora kicsorbul.
Áll a tánc, áll a bál, hiszen itt a karnevál,
mikor megérkezik a második hónap,.... (a február)

Ébred a tavasz, a medve álma,
pattan a rügy és zöld ruhába
öltözik át a réti fű, 
jókedv lesz és szép derű.
Felébrednek mind a fák,
előbújik a hóvirág,
erdő, mező kivirul,
hiszen megjött... (március)

Kinyílt a kertben a  hóvirág,
barkázik, rügyezik a fűzfaág.
Kék ég alatt kék füst tollászkodik,
bontja a szárnyát föl a sárga napig.
Sürögnek, forognak a szántóvetők.
Juhnyáj lepi be a dombtetőt.
Hosszú álmából a természet ébredezik.
Kitaláltad már, hogy ki érkezik?
(március)

Bolondos egy kópé vagyok,
meleget adok, s néha fagyot.
Márciust pihenni kergetem,
átveszem tőle a helyemet.
Gólyák, fecskék hazatérnek,
várnak rájuk üres fészkek.
(április)

Érkeznek már mosolyogva,
a békák torkát megoldva,
gyöngyvirágot nyitogatva, 
cserebogarat zúgatva,
röptetve a madarakat,
hátamon hozom a nyarat.
Jön velem a sok kis fecske,
érik a hónapos cseresznye.
A kertekben illatos orgona nyílik,
tudod, ugye, hogy ki érkezik?
(május)

Tanév végi csengő csönget,
a vakáció az ajtón zörget.
Várnak rám a gyerekek,
pihenést hozok és meleget. 
Május után érkezek,
tudod már a nevemet?
(június)

Napfénykarom ölel át,
ha a tóra indultál.
Megérlelem a kalászt,
adok neked jó búzát.
Legyen mindig friss kenyered,
amikor én megérkezek.
(július)

Nyolcadik hó, legszebb napja
István király ünnepe,
Égről hull egy hulló csillag,
mit üzen az ősz vele?
Azt üzeni mindenkinek:
pihenjen, amíg lehet,
mert az öccse, szeptember jön,
s iskolába küld minden gyereket.
Találd ki, hogy ki lehet!
(augusztus)

Elköltöztet madarakat,
fákról rabol levelet,
kinyitja az iskolákat,
s elkezdi a szüretet.
Mondd meg, vajon ki lehet?
(szeptember)

Hónapsorban a tizedik
gyakran deret érlelő,
ökörnyálat húz a szél,
álma őszbe fészkelő.
(október)

Kisöccsétől, szeptembertől
búcsút vesz és útra kél,
paripája sűrű felhő, 
a hintója őszi szél.
Sárga levél hull eléje,
amerre vágtatva jár,
félve nézi erdő, liget,
de ő vágtat, meg se áll,
míg bátyjára, novemberre rátalál.
Ki lehet ő, tudod már?
(október)

Nyár s tél között vándorolnak
dérrel, faggyal, hideggel,
erdőn-mezőn, országúton
két szomorú ember.
Nyár mögöttük, tél előttük,
néha meg-megállnak,
s búcsút intenek a hervadt,
búslakodó tájnak.
(október, november)

A világ három legöregebb embere. (szeptember, november, december)

Utolsó ez az öregember,
jövöget lassan,
bölcsőjében szép Karácsonyt
s új esztendőt ringat.
(december)

Malom kereke megdermed,
utak és ösvények elvesznek.
Éjszaka fehér világra
nyílik a gyertyák világa.
(december)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)