Mesemondó blog

Szerző: Jarabin Kinga

  • Sün Balázs

    Sün Balázs

    Diafilm megnyitása
  • Fizetés az étel szagáért

    Fizetés az étel szagáért

    Egy szegény ember a vásártéren bandukolt, hátha akad valami munkája. Éhes volt nagyon, és amint elment a pecsenyesütő sátra előtt, meg nem állhatta, hogy oda ne menjen a tűz közelébe, hogy a pecsenyésnek legalább az illatát szívja magába, mert pénze bizony nem volt, hogy egy adagot megvegyen. Száraz kenyerét húzta elő tarisznyájából, és azt rágta a pecsenyeszaghoz.

    Észrevette a szakács, és követelte a pecsenyeillat árát. Csak nem gondolja az ember, hogy ingyen lakhat jól az ő pecsenyéjének gőzével! A szegény ember persze nem tudott fizetni, hát bíró elé mentek. A bíró ezt mondta:

    • Majd én fizetek a szegény ember helyett – ezzel elővette az erszényét, és megcsörgette a pénzdarabokat, amelyek benne volta, és így szólt:
    • Te a hús szagát adtad, most a vendéged a pénz hangjával fizetett. Elmehetsz.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hol bandukolt a szegény ember?
    2. Mit keresett?
    3. Hol állt meg?
    4. Mit evett?
    5. Miért akart fizettetni a szakács a szegény emberrel?
    6. Kihez mentek?
    7. Hogyan döntött a bíró?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor nem kell fizetni, ha csak az étel illatát szívjuk be? Még mikor nem?
    2. Mindig kell fizetnünk azért, amit megeszünk?
    3. Soha nem kell fizetnünk azért, amit nem eszünk meg?
    4. Mindenhol kell fizetnünk azért, amit megeszünk?
    5. A valóságban is létezik az étel illatának beszippantása?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit szoktunk csinálni akkor, ha megebédelünk egy étteremben?
    • kell-e fizetnünk akkor, ha nem eszünk, csak a jó illatokat szippantjuk be?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha éhesek vagyunk és nincs pénzünk?
    • ha az étel illatáért kérnek tőlünk pénzt?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Vagy nem eszünk semmit, vagy fizetnünk kell. A szegény ember nem fizetett, tehát… (nem evett semmit).
    2. Ha valamit megeszünk, akkor fizetnünk kell érte. Megettük az ebédet, tehát… (fizetnünk kell érte).
    3. Ha nem eszünk semmit, akkor nem kell fizetnünk. A múltkor fizetnünk kellett, tehát… (ettünk valamit).
    4. Ha étteremben ebédelünk, akkor fizetni kell az ebédért, és ha fizetni kell az ebédért, akkor fogy a pénzünk. Ha étteremben ebédelünk, akkor… (fogy a pénzünk).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Én is megnövök!

    Én is megnövök!

    Éjjel esett az eső.

    • Nézd, Fülesmackó! – mondta Zoska, mekkorát nőtt minden az esőtől! A retek a kertben, a fű, a gyom…

    Füles szemügyre vette a füvet, csodálkozott, és a fejét csóválta. Aztán bukfencet vetett a friss füvön. Ügyet sem vetett arra, hogy ismét felhő takarja a napot. Csak akkor kapott észbe, mikor már ömlött is a zápor. Talpra ugrott, hogy hazaszaladjon, de aztán megtorpant. “Hohó, esik az eső, minden nőni fog! Legalább majd én is megnövök tőle. Itt maradok kinn az udvaron. Akkora szeretnék lenni, mint az erdei Nagy Medve…”

    • Brekeke, brekeke – hallotta hirtelen maga mellett.
    • Ez a levelibéka – gondolta. – Ő is nőni akar…

    A májusi eső rövid ideig tart. Megint felsütött a nap, csivitelni kezdtek a madarak, felragyogtak a lombokon az ezüstös esőcseppek. Fülesmackó kerek mancsán ágaskodva így kiáltott:

    • Zoska, Zoska, megnőttem!
    • Brekeke, brekeke – nevetett a béka. – Milyen mókás is vagy te, Fülesmackó! Nőni ugyan nem nőttél, hanem ázni aztán bőrig áztál.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Mi történt az éjjel?
    2. Hol volt Fülesmackó, amikor esni kezdett az eső?
    3. Miért maradt kit az esőben?
    4. Mennyi ideig esett?
    5. Milyen idő lett a zápor után?
    6. Mit hitt Fülesmackó?
    7. Mit mondott neki a béka?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor nő egy élőlény, ha víz éri?
    2. Csak akkor nőhet Fülesmackó, ha kiáll az esőre?
    3. Biztos, hogy megnő Fülesmackó, ha kiáll az esőre?
    4. Mástól is megnőhet Fülesmackó?
    5. A valóságban létezik olyan állat, amelyik megnő az esőtől?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történik, ha valaki kint marad az esőben?
    • miért ázott meg Fülesmackó?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne ázzunk meg?
    • ha esni kezd az eső?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha nem esik az eső, akkor Fülesmackó nem ázik meg a kertben. Fülesmackó megázott a kertben, tehát… (esett az eső).
    2. Ha esik az eső, akkor Fülesmackó megázik a kertben. Esik az eső, tehát… (Fülesmackó megázik a kertben).
    3. Vagy nem esik az eső, vagy nem süt a nap. Még süt a nap, tehát… (még nem esik az eső).
    4. Ha nagyon felhős az ég, akkor esni fog az eső, és ha esni fog az eső, akkor Fülesmackó biztosan megázik. Tehát, ha nagyon felhős az ég, akkor… (Fülesmackó biztosan megázik).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Aki önmagában erősen áll

    Aki önmagában erősen áll

    “El tud-e tölteni valamiféle örömmel, csodálattal hogy a másik ember más? Ezt csak az élheti át, aki „megvan”. Aki önmagában erősen áll. Aki magát – mindenestől – elfogadja. A gyenge nem élheti át. A gyenge diktátor. A gyenge terrorista. Az erő kultuszában – a folytonos „harc” kultuszában – él, mert ő gyenge. Nem engedheti meg magának, hogy elismerje a másikat. Nem élvezheti a másik másságát. “Mindenki – és minden – legyen olyan, mint én vagyok! A többi fenyegető! A többi ellenség!” Csak akkor nyugszik meg, ha az egész világ körülötte: ő. Mert belül nincs meg. Ott – ahol lennie kellene – hiányzik az énmag.”

    Vekerdy Tamás

  • Kispipi és Kisréce – mesemondó kvíz

    Kispipi és Kisréce – mesemondó kvíz

    1. Ki kelt ki a tojásból először?
    2. Hová indult Kisréce?
    3. Mit csinált Kispipi?
    4. Mit talált Kisréce?
    5. Mit fogott Kisréce?
    6. Miért kiáltott segítségért Kispipi?
    7. Miért nem ment Kispipi mégegyszer fürdeni Kisrécével?

    Megoldások

    1. Kisréce.
    2. Sétálni.
    3. Utánozta Kisrécét.
    4. Gilisztát.
    5. Lepkét.
    6. Mert nem tudott úszni és elsüllyedt.
    7. Mert rájött, hogy Kisréce tud úszni, de ő nem.
  • A három kiscica

    A három kiscica

    Három kiscica, egy fekete, egy szürke meg egy fehér, meglátott egy egeret, és – uccu neki! – utánafutottak. A kisegér beugrott a lisztesládába. A kiscicák – hopplá! – utána. A kisegér elszaladt. A ládából pedig három fehér cica mászott ki.

    A három fehér kiscica meglátott az udvaron egy békát, és – uccu neki! utánafutottak. A béka beugrott egy ócska kályhacsőbe. A kiscicák – hopplá! – utána. A béka szépen tovaugrándozott, és a kályhacsőből előbukkant három fekete kiscica.

    A három fekete kiscica meglátott a tóban egy halacskát, és – uccu neki! – utánaugrottak. A halacska elhúzott, és a tóból kimászott három csuromvizes kiscica. És a három vizes kiscica elindult hazafelé. Útközben szépen megszáradtak, és olyanok lettek, mint voltak: egy fekete, egy szürke, és egy fehér kiscica.

    (Forrás: Vlagyimir Szutyejev – Vidám mesék – Móra kiadó)

  • Egy szem borsó

    Egy szem borsó

    Egyszer egy székely fiú elindult világgá. Amint megy, mendegél, talál az úton egy borsószemet. No, megörül néki.

    • Milyen szerencsés vagyok – örvendett magában – most már csak nem halok éhen! Elvetem, esztendőre ilyenkor száz szem lesz belőle, két esztendő múlva egy zsákkal, három esztendő múlva ezer zsákkal. Hát még tíz év múlva!

    Azzal egyenesen felment a királyhoz, és megkérte adjon néki ezer zsákot kölcsön.

    • Minek az néked, fiam? – kérdezte a király.
    • A borsótermésnek – felelte a fiú.
    • Nincs itthon ezer zsákom – mondja a király -, de maradj itt holnapig, addigra hazahozatom.

    Volt a királynak egy szép leánya, akinek valami gazdag férjet szeretett volna találni. Ez a fiú éppen jó lenne – gondolta magában -, szörnyen gazdag lehet, ha csak borsója ezer zsák terem. No, majd kipróbálom, miféle. Azzal megparancsolta, hogy egy durva szalmazsákra vessenek ágyat a vendégnek, s figyeljék, nyugtalanul alszik-e rajta. Mert úgy gondolta, hogy gazdag embernek szokatlan ez a kemény fekvőhely, s bizonyosan sokat forgolódik majd.

    Hát, a fiú le is feküdt, s bizony el is aludt volna, de a borsója begurult a szalma közé, azt kereste egész éjjel, s egy zörgött, forgatta a szalmát. Hallják ezt a forgolódást a király cselédei, jelentik uruknak, az meg örvendezett, hogy lám, csakugyan gazdag ember a vendége, s egyszeribe hozzáadta a lányát feleségül.

    Azért, ha borsószemet találtok, el ne dobjátok, hátha szerencsét hoz nektek is!

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová indult a fiú?
    2. Mit talált az úton?
    3. Miért tartotta magát szerencsésnek?
    4. Mire akarta használni a borsószemet?
    5. Kihez ment fel a fiú a borsóval?
    6. Kit szeretett volna találni a lányának a király?
    7. Mit gondolt a király magában?
    8. Mire vetettek ágyat a vendégnek?
    9. Mi történt a borsószemmel?
    10. Miért nem tudott elaludni a fiú?
    11. Mit hallottak a király cselédei?
    12. Miért örvendezett a király, amikor meghallotta, hogy a fiú egész éjjel forgolódott?
    13. Kihez adta feleségül a király a lányát?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor lehet nyugtalan a fiú, ha a szalma között elveszik a borsószem?
    2. Biztos, hogy nyugtalan lesz a fiú, ha a szalma között elveszik a borsószem?
    3. Mi volt az oka a fiú nyugtalanságának?
    4. Más miatt is nyugtalan lehet a fiú?
    5. El tud veszni úgy egy borsószem a szalmában, hogy nem lehet megtalálni?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történt azután, hogy elgurult a borszószem?
    • mi volt az oka a fiú nyugtalanságának?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne vesszen el a féltve őrzött borsószem?
    • ha elvesztünk valamit, ami nagyon fontos nekünk?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha elgurul a borsószem a szalmában, akkor a fiú nem tud hamar elaludni. A borsószem elgurult a szalmában, tehát… (a fiú nem tudott hamar elaludni).
    2. Ha nem gurul el a borsószem, akkor a fiú hamar el tud aludni. A fiú nem tudott hamar elaludni, tehát… (a borsószem elgurult).
    3. Vagy a borsószemet kell keresnie a fiúnak, vagy hamar elalhat. A fiú nem alhat el hamar, tehát… (a borsószemet kell keresnie).
    4. Ha elgurult a borsószem, akkor sokáig kell keresni, és ha sokáig kell keresni, akkor a fiú nem tud hamar lefeküdni aludni. Tehát, ha elgurul a borsószem, akkor… (a fiú nem tud hamar lefeküdni aludni).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Csengőt a macskára

    Csengőt a macskára

    Az egerek gyűlést rendeztek, hogy megtanácskozzák a szomorú helyzetüket. Egyetértettek abban, hogy a siralmas állapot a macskák bűne. Megvitatták, milyen módszerrel tarthatnák távol a ragadozókat.

    Egyöntetűen azt a megoldást fogadták el, hogy minden macskára kis csengettyűt kell akasztani, hogy hallani lehessen, amikor közeledik. Ez a törvény változatlanul életben van, csak épp nem akadt még kisegér, aki elég bátornak érezné magát ahhoz, hogy csengőt akasszon a macska nyakába.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Miért rendeztek gyűlést az egerek?
    2. Miért érezték nehéznek a helyzetüket?
    3. Mit találtak ki a macskák távol tartására?
    4. Volt olyan bátor egér, aki fel merte kötni a csengőt a macska nyakába?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor hallják az egerek a macska közeledését, ha a macska nyakában csengő van? (Mitől lehet még megtudni a macska közeledését?)
    2. Biztos, hogy hallják az egerek a macska közeledését, ha a macska nyakában csengő van?
    3. Mindig hallják az egerek a macska közeledését, ha a macska nyakában csengő van?
    4. A csengőszó az oka annak, hogy az egerek hallják a macska közeledését?
    5. Ha hallják az egerek a macska közeledését, akkor biztos, hogy el tudnak menekülni előle?
    6. A valóságban is fél az egér a macskától?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • miért jó, ha hallják az egerek a macska közeledését?
    • miért tudtak elszaladni az egerek?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy halljuk valaminek a közeledését?
    • ha nem akarjuk, hogy hallják a közeledésünket?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Vagy nincs csengő a macska nyakában, vagy az egerek hallják, ha közeledik. Az egerek még nem hallják, ha a macska közeledik, tehát… (a macska nyakában még nincs csengő).
    2. Ha a macska nyakában csengő van, akkor az egerek hallják, amikor közeledik. A macska nyakában csengő van, tehát… (az egerek hallják, amikor közeledik).
    3. Ha a macska nyakában nincs csengő, akkor az egerek nem hallják, amikor közeledik. Az egerek hallják, amikor a macska közeledik, tehát… (a macska nyakában csengő van).
    4. Ha a macska nyakában csengő van, akkor az egerek hallják, hogy közeledik, és ha hallják, hogy közeledik, akkor az egerek el tudnak menekülni előle. Tehát, ha a macska nyakában csengő van, akkor… (az egerek el tudnak menekülni előle).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A varjúfélék

    A varjúfélék

    “Kár, kár, hogy elmúlt a nyár.” – kántálják az első szavak és mondók közt már a legkisebbek is. De a nagyobbak vajon tudják, hogy a varjúfélék valójában az énekesmadár alakúak családjába tartoznak, rendkívül játékosak és tanulékonyak?

    Megfigyeltétek már hogy nyáron kevesebb a varjú, mint télen? Mit gondoltok mi lehet ennek az oka? Ha az jutott eszedbe, hogy a varjú is költöző madár, akkor igen, jól gondolod! Első sorban Ukrajnából, Szlovákiából, Lengyelországból érkeznek hozzánk.

    (Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage Kiadó)