A tó szélén sűrű sás. Lenge szellő lengeti. Szitakötő arra száll; azt a sásost szereti. Lent a sűrűben tarka réce látszik. Színes tollain sugárözön játszik.
(Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár Gedeon, Móra Ferenc Könyvkiadó)
Szerző: Jarabin Kinga
-
A tó szélén… (sz-Sz)
-
Hetek, hónapok, órák
Van egy fa, a fának ötvenkét ága, ötvenkét ágán ötvenkét virága. (az esztendő, a hetek, és a vasárnapok)
Egy apának van hat leánya, a hat leánynak van egy fiútestvére. (a hét napjai)
Vannak hétnevű testvérek, naponként egymás után halnak meg, és egymás után feltámadnak. (a hét napjai)
Heten vannak, mind testvérek, nevüket is jól ismered, de nem szereted mind őket, csak azt, amelyikkel jót pihenhetsz. (a hét napjai)
Tegnap volt, holnap lesz, Mi az? (ma)
Nyolc betűből állok, de tagom csak három, pihen akkor minden ember, télen úgy, mint nyáron. Első tagom hasznos ásvány, ebből készül zár és csákány. Második tagom, ha veszed, varga kis szerszámát leled. Harmadik tagom ragyogó égitest, míg el nem tűnik, a földön nincsen est. (vasárnap) Halott minden háznál, de nem harangoznak. A halottas háznál nem is siránkoznak. Amely napon meghalt, el is temettetett, s másnap a meghaltnak gyermeke született. Mi az? (az év utolsó napja)
Két testvér egymással kergetőzik, de egymást soha el nem érik. (nappal, éjszaka)
Ikertestvérek kergetik egymást, az egyik szőke, a másik barna. Mi az? (nappal, éjszaka)
Kergeti egymást két testvér, az egyik haja fekete, a másik haja fehér. (nappal, éjszaka)
Kerek egy ég alatt Istenkének fája, egyik ágán nő fekete levél, másik ágán nő fehér levél. (éjszaka, nappal)
Elgurul az aranyorsó, megkerül az ezüstorsó. Elgurul az ezüstorsó, megkerül az aranyorsó. Mi az? (nappal, éjszaka)
Helye lehet az asztalon, zsebedben s akár a falon. Időt jelez lapjaival: évvel, hónappal és nappal. Beleírhatsz s lejegyezhetsz névnapokat, ünnepeket. (naptár)
Hatvan gyermeke van, minden gyermekétől hatvan unokája. Mi az? (óra, percek, másodpercek)
Amennyit elveszel tőle, annyival több lesz belőle, minél gyorsabban pereg, annyival vagy öregebb. Mi az? (idő)
Ezt töltheted bátran, nem kell hozzá tölcsér, halálod napjáig nagyon sokat töltsél! (idő)
(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés, Társ kiadó)
-
Gangos gunaram… (g-G)
Gangos gunaram, gi-gá-gá, gágogva ment világgá. Görög Gábor megleste, rabketrecbe betette. Ó, te Gábor, Görög Gábor! Kiváltom őt bármi áron. Van két garasom, guruló, váltságáért az való.
(Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár Gedeon, Móra Ferenc könyvkiadó)
-
Cica-mica… (c-C)
Cica-mica, cirmos cica! Merre ment el Cirok Vica? Vácra ment, Tácra ment, cimbalmozni ment.
(Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár Gedeon, Móra Ferenc könyvkiadó)
-
Miért?
Miért nem esik az eső két nap egymás után? (mert mindig egy éjjel esik közbe)
Miért hagyja el a madár a fészkét? (mert a fészek nem mehet vele)
Miért néz hátra a kutya, amikor kergetik? (mert hátul nincs szeme)
Miért kacag a patak? (mert csiklandozzák a halak)
Miért folyik a patak előre és nem vissza? (mert nem tud megfordulni)
Miért bőg a tehén? (mert mások híznak a tején)
Miért varrják föl a gombot a kabátra? (hogy le ne essen)
Miért vesz az ember új kalapot? (hogy le ne essen)
Miért viselnek a molnárok szürke kalapot? (hogy ne legyen lisztes a hajuk)
Miért fél a disznó? (mert megették a felét)
Miért mer megállni a gyalogos a járda szélén? (mert nem fél, hogy a járda felbillen)
Miért keresi az ember, amit elvesztett? (mert nem tudja, hol van)
Miért lógatja a kutya a farkát? (mert nem lógathatja a farka a kutyát)
Miért hunyja be a szemét a kakas, amikor kukorékol? (mert már kívülről tudja a dallamot)
Miért nem küldenek az űrbe macskát? (mert felnyalja a Tejutat)
Miért nem visznek a világűrbe rókát? (mert felfalja a Fiastyúkot)
Miért énekel a madár a kalitkában? (mert nem tud kijönni belőle)
Miért építik a templomot a dombra? (pénzért)
Miért esik az eső? (mert másképpen nem tud lejönni a földre)
Miért bújik ki a csirke a tojásból? (mert fél, hogy nehogy megfőzzék)
Miért fut fel a nyúl a hegyre? (mert alája nem futhat)
Miért jár a nyúl mezítláb? (mert nincs cipője)
Miért nyúl a legtöbbet a nyúl? (a káposztáért)
Miért nem tud a tyúk olvasni? (mert oldalt van a szeme)
Miért tartják a kutyát? (a szájáért)
Miért ugatnak a kutyák? (mert nem tudnak beszélni)
Miért van az elefántnak piros szeme? (ha felmászik a cseresznyefára, ne vegyék észre)
Miért viszi a kutya a prédáját a szájában? (mert nincs tarisznyája)
Miért a házban rakják fel a kemencét? (mert a házat nem építhetik a kemencébe)
Miért szűrik meg a tejet? (mert nem lehet megmosni)
(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés, Társ kiadó)
-
Doromboló
Fagy kinn, fagy, hó van nagy, most ideje, most fagyjon, akár bele szakadjon, csak a kályha mormoljon, vén cirmos doromboljon: elnyugszunk esténként édesanyánk meséjén.
(Csanádi Imre)
(Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi Szöveggyűjtemény, Tankönyvkiadó Budapest, 1989)
-
Süt a mama…
Süt a mama, süt. Süt a mama, süt. Sárikának, Marikának süt a mama, süt. Süt a mama, süt. Süt a mama, süt. Túrós rétest, mákos rétest süt a mama süt. Rétest ettem, kettőt. Te is ettél, kettőt. Kis Kelemen s Zakariás evett tizenkettőt.
(Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár, Gedeon, Móra Ferenc Könyvkiadó)
-
A kis kakas gyémánt félkrajcárja
Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kiskakasa. Csak ott keresgél, csak ott kapirgál a kiskakas a szeméten, egyszerre talál egy gyémánt félkrajcárt. Arra megy a török császár. Meglátja a kiskakasnál a gyémánt félkrajcárt, azt mondja neki:
- Kiskakas, add nekem a gyémánt félkrajcárodat!
- Nem adom biz’ én, kell a gazdasszonyomnak. – De a török császár erővel is elvette tőle, hazavitte, betette a kincses kamrájába. A kiskakas megharagudott, felszállott a kerítés tetejére, elkezdett kiabálni:
- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!
A török császár csakhogy ne hallja, bement a házba, de akkor meg a kakas az ablakába repült. Onnan kiabálta:
- Kukuriku, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!
Megharagudott erre a török császár.
- Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kiskakast, hogy ne kiabáljon, vesd bele a kútba!
A szolgáló megfogta, kútba vetette. De a kiskakas csak elkezdi a kútban:
- Szídd fel begyem a sok vizet, szídd fel begyem a sok vizet! – Arra a begye mind felszítta a sok vizet a kútból.
A kiskakas megint felszállott a török császár ablakába:
- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!
Megint azt mondja erre a török császár a szolgálónak:
- Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kiskakast, vesd bele az égő kemencébe!
A szolgáló megint megfogta a kiskakast, s az égő kemencébe vetette. De a kiskakas megint csak elkezdi:
- Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet! Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet! – Erre a begye mind kieresztette a vizet, eloltotta a tüzet. Akkor megint csak felszállott az ablakra:
- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!
Még nagyobb méregbe jött erre a török császár.
- Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kiskakast, vesd bele a méhek közé, hadd csipjék agyon a darazsak!
A szolgáló belevetette a kiskakast a méhek közé. Ott megint elkezdi a kiskakas:
- Szídd fel begyem a darázst, szídd fel begyem a darázst!
Arra a begye mind felszítta a darázst. Akkor megint felszállott a császár ablakába:
- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!
Már a török császár nem tudta, mit csináljon vele.
- Eredj, te szolgál, hozd ide azt a kiskakast, hadd tegyem ide a bő bugyogóm fenekébe!
Megfogja a szolgáló a kiskakast, a török császár beteszi a bő bugyogója fenekébe. Akkor a kiskakas megint csak elkezdi:
- Ereszd ki begyem a drázst, hadd csípje meg a farát, ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a farát!
A begye mind kieresztette a darázst, azok jól megcsipkedték a török császár fenekét. Felugrik a török császár:
- Jaj, jaj, a fránya egye meg ezt a kiskakast, vigyétek már a kincses kamrába, hadd keresse meg a maga gyémánt félkrajcárját!
Bevitték a kiskakast a kincses kamrába, ott megint elkezdi a maga nótáját:
- Szídd fel begyem a sok pénzt, szídd fel begyem a sok pénzt!
Erre a begye mind felszítta a török császár három kád pénzét. A kiskakas hazavitte, odaadta a gazdasszonyának, gazdag asszony lett belőle, még máig is él, ha meg nem halt.
(Arany László)
(Forrás: Bauer Gabriella: Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény, Tankönyvkiadó, Budapest, 1989)
Mesemondó blog 