Szerző: Jarabin Kinga

  • Űzés (ü-Ü, ű-Ű)

    Űzés (ü-Ü, ű-Ű)

    Sűrű sásban költ a veréb.
    Ötöt költ ki. Ez nem 
    kevés.
    Sebes sasom lesi őket.
    Sebes sasom űzi őket.
    Én ezt tovább nem
    tűröm!
    Űző sasom elűzöm!
    Sss! el innen, békebontó!
    Veréblakot orvul rontó!

    (Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár Gedeon, Móra Ferenc Könyvkiadó)

  • Tavasz-ébresztő

    Tavasz-ébresztő

    Ébredj, 
    új tavasz,
    jégtörő,
    sugaras,
    gallyat gombosító,
    rügyet rojtosító,
    mindenféle madarakat 
    víg versre tanító.

    (Csanádi Imre)

    (Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi Szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989)

  • Mit?

    Mit?

    Mit vesznek a legtöbben a vásárban? (levegőt)

    Mit csinálnak a lekvárosiak, mikor az eső esik? (hagyják esni)

    Mit nem szabad a patikában? (kóstolgatni)

    Mit nem szabad a kovácsműhelyben? (tapogatni, mert forró vasak vannak)

    Mit csinál a varjú, ha betölti a három évet? (belép a negyedikbe)

    Mit csinál az ács, amikor a fát faragja? (forgácsot)

    Mit csinál az ember, ha semmit sem csinál? (öregszik)

    Mit nem lehet az embertől elvenni? (a tudását)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Natália (n-N)

    Natália (n-N)

    E nő Nemes Natália.
    Lova neve Vanília.
    Kék mente van Natálián.
    Ezüstkantár Vanílián.
    Sátorlakók. Este kelnek,
    és zenére menetelnek.
    Miért? - ámul Rozália.
    Elárulom! - kiált Nina.
    Műlovarnő Natália.
    Kezes társa az ő lova.

    (Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár Gedeon, Móra Ferenc Könyvkiadó)

  • Gyümölcsfák

    Gyümölcsfák

    Kerti naplónk záró fejezetében egy kis nosztalgiázásra hívom az Olvasót. Talán még emlékeznek rá, hogy sok lakópark helyén a házak előtt hatalmas gyümölcsösök színezték virágaikkal a tájat, ontották nyaranta a finom érett termések illatát. Édesanyámmal és a húgommal rendszeresen jártuk a „Szedd magad!” kerteket, hogy a leszedett sárgabarackból finom lekvár, a meggyből, az őszibarackból befőtt, az almából pedig sütemény töltelék legyen télire a kamrában. A tavasszal virágzó gyümölcsfák szépségét csak a fáról szüretelő ember öröme és a gyümölcs élvezet múlhatja felül.


    Ültessünk gyümölcsfát a kertünkbe!


    A kajszi-vagy sárgabarack csak meleg vidékeken terem és nem szereti, ha visszavágják.

    A szilvának több változata is ismert. A zöld ringló zöld vagy sárga színű gyümölcse kerek. A debreceni muskotály nagy, kerekded, héja barnáspiros, íze édeskés. Az ageni szilva kicsi, hosszúkás, magas cukortartalma miatt főleg aszalásra való.


    A körtének több, mint száz változata ismert. Most itt nem vesszük sorra mindet, de körte kutatóknak érdekes lehet a téma. A Hardy vajkörte ősszel érik, bronzos-zöldes színű, puha húsú, zamatos. A Conference szintén őszi körte, nyújtott alakú, sárgás színű, bő levű, olvadó. A társulati esperes is őszi körte, gyümölcse nagy, húsa fehér, olvadó, bő levű, rendkívül ízletes. A nemes Krasszán téli körte, nagy vagy közepesen nagy, húsa bő levű, kellemesen savas. A Vilmoskörte nyáron érik, kellemes zamatú, jellegzetes illatú, a legelterjedtebb fajta.

    A diót, ha frissen kívánjuk fogyasztani, akkor már szeptember elején érdemes leverni a fáról, ha viszont télire akarjuk eltenni, akkor csak októberben szüreteljünk.

    A cseresznyének összesen három fő változata ismert: a tömött, ropogós és édes Germersdorfi, valamint a korábban érő puha és kissé savanyú, illetve a puha és édes fajták. Nem tudom, ki hogy van vele, de szerintem a korai, nagy szemű ropogós cseresznye verhetetlen.

    Az almafa csak a mérsékelt öv nedvesebb éghajlatú területein terem. Legfontosabb fajtái: a Kávil, melynek gyümölcse nagy, sárga, zöld vagy piros. A Kanada gyümölcse nagy, héja érdes, húsa leves, kissé savanykás. A Golden gyümölcse éretten aranysárga, húsa leves, roppanó, édes, jól szállítható, sokáig eláll. A Granny-Smith színe zöld alapon fehéren pontozott, íze savanyú. A téli arany pármen héja sárgás, narancsosan csíkozott, lédús, édes-savanyú ízű.

    Tudtad?


    Télen a magára hagyott, vissza nem vágott alma és körtefát úgy tudod megkülönböztetni egymástól, hogy kissé hátrébb mész és jó alaposan megnézed a fa formáját. Az almafa egy almára, a körtefa pedig egy körtére fog hasonlítani. Az almafa zömök és kerek, a körtefa koronája megnyúlt, de a koronája alul szélesebb.
    Az alma a rózsafélék családjába tartozik. Abba a csoportba, ahová a csipkebogyót termő vadrózsát, a szedret és a málnát vagy a galagonyát is sorolják. Az almatermés érdekessége, hogy a vastag hús, melyet fogyasztunk nem a virág termőjéből, hanem a vacokból, a virágzati tengely felső kiszélesedett részéből keletkezik. Az alma húsa valójában az elhúsosodott vacok, éppen ezért az almatermést a botanikusok áltermésnek nevezik.

    Az alma jótékony hatásai

    Az alma jó testnek, a mese a léleknek. Miközben elfogyasztunk egy finom, zamatos almát olvassunk mesét a legkisebbeknek.

    Az almában előforduló antioxidánsok erősítik az immunrendszert, gyulladáscsökkentő és rákmegelőző hatással rendelkeznek. Az almát pedig nem csak azért érdemes a héjával együtt fogyasztani, mert a nagyi szerint erősíti a fogakat, hanem azért is, mert számos hasznos vegyület van benne. Egyes kutatások szerint a várandósság alatt rendszeresen fogyasztott alma csökkenti a gyermekben az asztma kialakulásának kockázatát.


    Egy mási vizsgálat – melyet a Londoni Szív- és Tüdőgyógyász Társaság végzett – arra világított rá, hogy azokban a gyermekekben, akik naponta legalább egyszer ittak száz százalékos almalevet, 47 százalékkal csökkent az asztmás roham előfordulása, szemben azokkal, akik havonta csak egyszer vagy annál is kevesebbszer fogyasztották azt.

    Az alma mindemellett segíti az emésztést rosttartalmának köszönhetően, fontos szerepet vállal a koleszterin elleni harcban és kiváló cukorbetegség esetén is. A légutak tisztításával a gyulladás leküzdésében játszik szerepet. És bár vitaminok tekintetében nem különbözik más gyümölcs vitamintartalmától, ásványi anyagok terén kimagasló mennyiséget mondhat magáénak. A kálium, a kalcium, a cink, a fluor, a jód, a szelén együttesen szükséges az ellenálló immunrendszer kialakulásához, egészségünk megőrzéséhez.


    Számtalan jótékony hatása mellett salátákhoz almaecet formájában természetes zsírégető hatása végett még a nyári alakunk elnyeréséhez is hozzájárulhat.


    (Forrás: Természet Nagy Enciklopédia, Passage Kiadó, webbeteg.hu)

  • Kertek alatt… (k-K)

    Kertek alatt… (k-K)

    Kertek alatt tarka kakukk,
    kettőt kiált: kakukk! kakukk!
    Kis kert, kis kút, kék viola!
    Vízi sível siklok tova.
    Kertek alól az a kakukk
    követi az utam, kakukk!
    Kis kert, kis kút, kék viola
    véli, vele siklok tova.
    Ó, te kakukk, tarka kakukk,
    itt kiáltsál: kakukk! kakukk!
    Itt vár rám ma Kása Kata. 
    Vele siklok a Marosra.

    (Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár Gedeon, Móra Ferenc Könyvkiadó)

  • Hangverseny

    Hangverseny

    Csibe mondja: csip, csip, csip!
    Jön a kánya, nyakon csíp!
    
    Tyúk mondja: kotkodács!
    Ha koplalsz, nincs tojás!
    
    Lúd mondja: gigágá!
    Gyalog megyünk világgá!
    
    Ruca mondja: háp, háp, háp!
    Hová lett a telezsák?
    
    Pulyka mondja: rút, rút, rút!
    Aki kapzsi, mindig rút!
    
    Kecske mondja: mek, mek, mek!
    Jól vigyázz, mert megböklek!
    
    Borjú mondja: mu-u-u!
    Minden sarkon újakpu!
    
    Disznó mondja: röf, röf, röf!
    Hun egy tócsa? hadd fürdök!

    (Csanádi Imre)

    (Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi Szöveggyűjtemény, Tankönyvkiadó, Budapest, 1989)

  • Tavaszi feladatok a kertben

    Tavaszi feladatok a kertben

    Az idő enyhül, a nap is egyre hosszabb ideig van velünk és amikor épp nem takarja felhő, már az erejét is érezni. Ébred a természet és amíg eddig csak beszéltünk a kerti teendőkről, most ideje munkához is látni.

    Nézzük, milyen feladatok várnak ránk a kertben?

    Amint tartósan fagymentes lesz az idő, elkezdhetjük a metszéseket. Vegyük fel a listánkra a dísz- és bogyós cserjék, a sövények és bizonyos gyümölcsfák visszavágását is. Koncentráljunk első körben a száraz, sérült részekre. A megfagyott hajtásokat ne érintsük, mert azzal csak árthatunk. Fontos, hogy nézzünk utána, van-e valamilyen speciális igénye kertünk növényeinek, hiszen akadhatnak kivételek.

    Az almafát, a körtefát, a ribizlit, a bodzát a fagyal- és galagonyasövényeket már február végén gond nélkül visszavághatjuk. A kajszibarack, nektarin, szilva, meggy, málna, egres, mogyoró, a tűztövis és a tuják metszésével viszont jó, ha várunk márciusig.

    Az érzékenyebb zöldségek nem tudnak kora tavasszal önerőből növekedni, mivel nagyon érzékenyek az időjárás változásaira. Ezért érdemes palántanevelésbe kezdeni, hogy mihamarabb szedhessük saját kertünkből a finom, friss zöldségeket. Ehhez elegendő egy napfényes ablak, vagy egy tágasabb veranda. De vannak olyan zöldségek is, amiket közvetlenül a kertünkbe is elvethetünk. Bizonyos fajok kifejezetten jól tűrik a talajmenti fagyokat, csírázásuk nem igényel tartósan magas hőmérsékletet.

    Azt, hogy mikor mit érdemes vetni, egy korábbi cikkben már írtam, itt olvasható:

    Növénytársítás

    A Konyhakert állatvilága című bejegyzésben már volt szó arról, hogyan segíthet a tudatos ültetés a kártevők elleni védelemben. A jól össze és egymás mellé válogatott növények hozzájárulhatnak a talaj minőségének javításához is. Hozzuk ki a kis kertünkből a maximumot!

    A növényeket három csoportba sorolhatjuk talajjal való viszonyuk tekintetében. Vannak a:

    1. Talajzsaroló növények (maximálisan kihasználják a talajban rejlő tápanyagokat ezzel rontva az őket körülvevő föld minőségét).
    2. Talajkímélő növények (vesznek is fel tápanyagot, de juttatnak is vissza a földbe)
    3. Talajjavító növények (inkább adnak, mint elvesznek)
      Egy jól kialakított vetésforgóban a talajzsaroló növények nem követhetik egymást. De oda kell figyelnünk a talajkímélő és talajjavító növények esetében is a helyes sorrendre, mivel minden növény más arányban veszi fel vagy adja vissza a tápanyagokat.

    Nézzünk néhány példát a megfelelő növénytársításra:


    A bab például segít a kukoricának, a spenótnak, a fejessalátának, a borsikafűnek, a kapornak, rozmaringnak, répának, káposztának, reteknek, céklának, uborkának és a földiepernek. Viszont ne ültessünk mellé paradicsomot, paprikát, káposztát vagy hagymát. Jó szomszédja a borsikafű és a padlizsán.

    A fokhagyma segít a barackfának, almafának, salátának, uborkának, rózsának és a zellernek. De ne ültessünk mellé babot, borsót vagy káposztát.

    A cékla segít a hagymának a karalábénak, a salátának és a káposztának, de ne ültessünk mellé tűzbabot. Meghálálja azonban a menta, a gyöngymente és a fokhagyma társaságát.

    Segíts a Földnek!

    A növénytermesztés nem egyszerű tudomány, azonban megéri belevágni. Az egészséges táplálkozáson és a háztartási kiadásaink optimalizálásán túl a helyben termesztett zöldség fogyasztása jelentősen hozzájárul a klímavédelemhez is. Apró, de hathatós segítség.

    A klímaválság minden nap érezteti valamilyen formában a hatását, nap, mint nap szembesülünk az azt kiváltó okokkal. Érdemes megnézni ezt a gondolatébresztő, rövid rajzfilmet a témával kapcsolatban.

    A tudatos odafigyelés és életmódváltás, szokásaink felülírása gyermekeink jövőjének alapja. Tanítsuk meg nekik is, lássunk hozzá együtt!

    Forrás: agrarszektor.hu

  • Eső esett… (é-É)

    Eső esett… (é-É)

    Eső esett, sú-sú-sú,
    Ráró lovam sáros.
    Mór Vali is elesett.
    Ő is sáros már most.
    Ráró lovamat
    tó vizével mostam.
    Síró Valimat este elaltattam.

    (Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár Gedeon, Móra Ferenc Könyvkiadó)