Kategóriák
Gőgös Gúnár Gedeon Mesegyűjtemény

Úti kaland

Úton ment a piszkafa. Utána a sodrófa. Utána a vaslapát. Utána a nagykabát.

  • Olyan bús az életünk, hogy világ végére megyünk – mondták. – Ott házat rakunk, s abban négyen ellakunk.

Csakhamar egy árokhoz értek. Ott megtorpantak.

  • Ó, de széles szakadék! Olyan nagy, át se lépjük.
  • Ugorjunk! – szólt a lapát.
  • Ugorjunk! – szólt a kabát.
  • Úgy ám! Ugorjuk hát át! – helyeselt a piszkafa, helyeselt a sodrófa.

Ugrottak, és az árokba lepottyantak mind a négyen. Ott sírtak, ott kiáltoztak lenn a mélyben.

Odament a lompos farkas. Odament a morcos medve. Odament az okos róka.

Ó, de segíteni rajtuk nem tudott a lompos farkas. Úgy ám!

Ó, de segíteni rajtuk nem tudott a morcos medve. Úgy ám!

Okos róka segített. Okos róka hosszú farkát lenyújtotta az árokba. Úgy ám!

Csakhamar felmászott rajta mind a négy pórul járt vándor.

Örültek a szerencsének. Úgy ám!

Örömükben még azt is elfelejtették, hogy miért is indultak útnak. Okos róka segítségét megköszönték. Utána hazafutottak.

Úgy szaladt a piszkafa, úgy szaladt a sodrófa, úgy szaladt a vaslapát, úgy szaladt a nagykabát, hogy a lába se érte a földet.

(Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár Gedeon – Móra Ferenc Könyvkiadó)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s