Bevonom én a bíbor vitorlám. Kikötök ma a révben. Borbála vár, a révnél ma vár rám; ezt írta nékem levélben. Ó, a bárka! Billen a bárka! Kiborul, kiborul, be a vízbe beborul! Bukk!
(Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár Gedeon, Móra Ferenc Könyvkiadó)
Bevonom én a bíbor vitorlám. Kikötök ma a révben. Borbála vár, a révnél ma vár rám; ezt írta nékem levélben. Ó, a bárka! Billen a bárka! Kiborul, kiborul, be a vízbe beborul! Bukk!
(Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár Gedeon, Móra Ferenc Könyvkiadó)
Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperencián is túl volt, volt egy tojás. Ez a tojás megindult világra. Görgött, görgött, egyszer előtalált egy rucát. Azt kérdi tőle a ruca:
Mennek mendegélnek, előtalálnak egy kakast.
Megint mennek, mendegélnek, előtalálnak egy varrótűt.
Megint mennek, mendegélnek, előtalálnak egy rákot.
Megint mennek, mendegélnek, előtalálnak egy lovat, végre pedig egy ökröt.
Mentek aztán mendegéltek, egyszer rájok esteledett. Ott volt egy kis ház, abba bementek. Ki-ki lefeküdt a maga helyére. A tojás befeküdt a tüzes hamuba. A ruca meg a kakas felültek a kandalló tetejére. A rák bemászott a dézsa vízbe. A tű a törülközőbe szúródott belé. A ló lefeküdt a ház közepére, az ökör meg a pitvarba.
Egyszer jön ám haza a tizenkét farkas, akié a kis ház volt.
A legöregebb még messziről elkezdett kiabálni.
Volt köztük egy hányaveti, az azt mondta, hogy ő bemegy, ha ezer ördög is van odabent, nem fél semmitől. Be is ment. Hogy az övék volt a ház, egészen tudta a dörgést, mi hol áll. Legelőször a kandalló tetején kereste a gyújtófát, hogy majd mécsest gyújt, de a kakas meg a ruca elkezdtek lármázni, akkor belenyúlt a hamuba, hogy majd parazsat keres, de a tojás elpukkadt, szalad a dézsához mosakodni, ott meg a rák csípte meg ollójával, azután szaladt a törülközőhöz, ott meg a tű szúrta meg, nagy ijedten a ház közepére ugrik, ott a ló rúgja oldalba, amint szaladt kifelé, az ökör is nekiesett, felkapta a szarvára, az udvar közepére lökte. Erre elkezdett ordítani, mint a fába esett féreg, szaladt, a többi farkashoz.
Akkor nekiindultak, még most is szaladnak, ha meg nem álltak.
(Arany László)
(Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény, Tankönyvkiadó, Budapest 1989)
Üllő, kalapács, - ki kongatja? két kovács! Cseng, cseng messzire, csillag csapkod ezrivel; ablak alá éj oson, hajnal pirul a vason.
(Csanádi Imre)
(Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi Szöveggyűjtemény – Tankönyviadó, Budapest 1989)
Mikor lehet a vízen száraz lábbal átmenni? (mikor megfagy)
Mikor lehet a vizet szitában vinni? (ha megfagy)
Mikor zenél a ló farka? (mikor hegedülnek)
Mikor megy a hal a hegynek? (amikor a horogra akad)
Mikor hagyja el a kakas a tojást? (mikor kikel a tojásból)
Mikor szeret a fösvény enni? (amikor a vendégek már elmentek)
Mikor volt egy esztendő három hét? (777-ben)
Mikor van az ember fülig adósságban? (ha hitelbe vesz sapkát)
Mikor beszél a juh a lóval? (amikor hegedülnek: a lószőrből készült vonó a juhbél)
Mikor jár a király négykézláb? (gyermekkorában)
Mikor jó a kicsi alma? (mikor nagy nincsen)
Mikor néz a legtöbb lyuk az égre? (aratás után)
Mikor örül a kicsi ember? (mikor magánál kisebbet talál)
Mikor lát a vak ember? (álmában)
Mikor bámulják állandóan a napot? (amikor napfogyatkozás van)
(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)
Sűrű sásban költ a veréb. Ötöt költ ki. Ez nem kevés. Sebes sasom lesi őket. Sebes sasom űzi őket. Én ezt tovább nem tűröm! Űző sasom elűzöm! Sss! el innen, békebontó! Veréblakot orvul rontó!
(Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár Gedeon, Móra Ferenc Könyvkiadó)
Ébredj, új tavasz, jégtörő, sugaras, gallyat gombosító, rügyet rojtosító, mindenféle madarakat víg versre tanító.
(Csanádi Imre)
(Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi Szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989)
Mit vesznek a legtöbben a vásárban? (levegőt)
Mit csinálnak a lekvárosiak, mikor az eső esik? (hagyják esni)
Mit nem szabad a patikában? (kóstolgatni)
Mit nem szabad a kovácsműhelyben? (tapogatni, mert forró vasak vannak)
Mit csinál a varjú, ha betölti a három évet? (belép a negyedikbe)
Mit csinál az ács, amikor a fát faragja? (forgácsot)
Mit csinál az ember, ha semmit sem csinál? (öregszik)
Mit nem lehet az embertől elvenni? (a tudását)
(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)
E nő Nemes Natália. Lova neve Vanília. Kék mente van Natálián. Ezüstkantár Vanílián. Sátorlakók. Este kelnek, és zenére menetelnek. Miért? - ámul Rozália. Elárulom! - kiált Nina. Műlovarnő Natália. Kezes társa az ő lova.
(Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár Gedeon, Móra Ferenc Könyvkiadó)
Kerti naplónk záró fejezetében egy kis nosztalgiázásra hívom az Olvasót. Talán még emlékeznek rá, hogy sok lakópark helyén a házak előtt hatalmas gyümölcsösök színezték virágaikkal a tájat, ontották nyaranta a finom érett termések illatát. Édesanyámmal és a húgommal rendszeresen jártuk a „Szedd magad!” kerteket, hogy a leszedett sárgabarackból finom lekvár, a meggyből, az őszibarackból befőtt, az almából pedig sütemény töltelék legyen télire a kamrában. A tavasszal virágzó gyümölcsfák szépségét csak a fáról szüretelő ember öröme és a gyümölcs élvezet múlhatja felül.
Ültessünk gyümölcsfát a kertünkbe!
A kajszi-vagy sárgabarack csak meleg vidékeken terem és nem szereti, ha visszavágják.
A szilvának több változata is ismert. A zöld ringló zöld vagy sárga színű gyümölcse kerek. A debreceni muskotály nagy, kerekded, héja barnáspiros, íze édeskés. Az ageni szilva kicsi, hosszúkás, magas cukortartalma miatt főleg aszalásra való.
A körtének több, mint száz változata ismert. Most itt nem vesszük sorra mindet, de körte kutatóknak érdekes lehet a téma. A Hardy vajkörte ősszel érik, bronzos-zöldes színű, puha húsú, zamatos. A Conference szintén őszi körte, nyújtott alakú, sárgás színű, bő levű, olvadó. A társulati esperes is őszi körte, gyümölcse nagy, húsa fehér, olvadó, bő levű, rendkívül ízletes. A nemes Krasszán téli körte, nagy vagy közepesen nagy, húsa bő levű, kellemesen savas. A Vilmoskörte nyáron érik, kellemes zamatú, jellegzetes illatú, a legelterjedtebb fajta.
A diót, ha frissen kívánjuk fogyasztani, akkor már szeptember elején érdemes leverni a fáról, ha viszont télire akarjuk eltenni, akkor csak októberben szüreteljünk.
A cseresznyének összesen három fő változata ismert: a tömött, ropogós és édes Germersdorfi, valamint a korábban érő puha és kissé savanyú, illetve a puha és édes fajták. Nem tudom, ki hogy van vele, de szerintem a korai, nagy szemű ropogós cseresznye verhetetlen.
Az almafa csak a mérsékelt öv nedvesebb éghajlatú területein terem. Legfontosabb fajtái: a Kávil, melynek gyümölcse nagy, sárga, zöld vagy piros. A Kanada gyümölcse nagy, héja érdes, húsa leves, kissé savanykás. A Golden gyümölcse éretten aranysárga, húsa leves, roppanó, édes, jól szállítható, sokáig eláll. A Granny-Smith színe zöld alapon fehéren pontozott, íze savanyú. A téli arany pármen héja sárgás, narancsosan csíkozott, lédús, édes-savanyú ízű.
Tudtad?
Télen a magára hagyott, vissza nem vágott alma és körtefát úgy tudod megkülönböztetni egymástól, hogy kissé hátrébb mész és jó alaposan megnézed a fa formáját. Az almafa egy almára, a körtefa pedig egy körtére fog hasonlítani. Az almafa zömök és kerek, a körtefa koronája megnyúlt, de a koronája alul szélesebb.
Az alma a rózsafélék családjába tartozik. Abba a csoportba, ahová a csipkebogyót termő vadrózsát, a szedret és a málnát vagy a galagonyát is sorolják. Az almatermés érdekessége, hogy a vastag hús, melyet fogyasztunk nem a virág termőjéből, hanem a vacokból, a virágzati tengely felső kiszélesedett részéből keletkezik. Az alma húsa valójában az elhúsosodott vacok, éppen ezért az almatermést a botanikusok áltermésnek nevezik.
Az alma jótékony hatásai
Az alma jó testnek, a mese a léleknek. Miközben elfogyasztunk egy finom, zamatos almát olvassunk mesét a legkisebbeknek.
Az almában előforduló antioxidánsok erősítik az immunrendszert, gyulladáscsökkentő és rákmegelőző hatással rendelkeznek. Az almát pedig nem csak azért érdemes a héjával együtt fogyasztani, mert a nagyi szerint erősíti a fogakat, hanem azért is, mert számos hasznos vegyület van benne. Egyes kutatások szerint a várandósság alatt rendszeresen fogyasztott alma csökkenti a gyermekben az asztma kialakulásának kockázatát.
Egy mási vizsgálat – melyet a Londoni Szív- és Tüdőgyógyász Társaság végzett – arra világított rá, hogy azokban a gyermekekben, akik naponta legalább egyszer ittak száz százalékos almalevet, 47 százalékkal csökkent az asztmás roham előfordulása, szemben azokkal, akik havonta csak egyszer vagy annál is kevesebbszer fogyasztották azt.
Az alma mindemellett segíti az emésztést rosttartalmának köszönhetően, fontos szerepet vállal a koleszterin elleni harcban és kiváló cukorbetegség esetén is. A légutak tisztításával a gyulladás leküzdésében játszik szerepet. És bár vitaminok tekintetében nem különbözik más gyümölcs vitamintartalmától, ásványi anyagok terén kimagasló mennyiséget mondhat magáénak. A kálium, a kalcium, a cink, a fluor, a jód, a szelén együttesen szükséges az ellenálló immunrendszer kialakulásához, egészségünk megőrzéséhez.
Számtalan jótékony hatása mellett salátákhoz almaecet formájában természetes zsírégető hatása végett még a nyári alakunk elnyeréséhez is hozzájárulhat.
(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia, Passage Kiadó, webbeteg.hu)