Fagy kinn, fagy, hó van nagy, most ideje, most fagyjon, akár bele szakadjon, csak a kályha mormoljon, vén cirmos doromboljon: elnyugszunk esténként édesanyánk meséjén.
(Csanádi Imre)
(Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi Szöveggyűjtemény, Tankönyvkiadó Budapest, 1989)
Süt a mama, süt. Süt a mama, süt. Sárikának, Marikának süt a mama, süt. Süt a mama, süt. Süt a mama, süt. Túrós rétest, mákos rétest süt a mama süt. Rétest ettem, kettőt. Te is ettél, kettőt. Kis Kelemen s Zakariás evett tizenkettőt.
(Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár, Gedeon, Móra Ferenc Könyvkiadó)
Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kiskakasa. Csak ott keresgél, csak ott kapirgál a kiskakas a szeméten, egyszerre talál egy gyémánt félkrajcárt. Arra megy a török császár. Meglátja a kiskakasnál a gyémánt félkrajcárt, azt mondja neki:
A török császár csakhogy ne hallja, bement a házba, de akkor meg a kakas az ablakába repült. Onnan kiabálta:
Megharagudott erre a török császár.
A szolgáló megfogta, kútba vetette. De a kiskakas csak elkezdi a kútban:
A kiskakas megint felszállott a török császár ablakába:
Megint azt mondja erre a török császár a szolgálónak:
A szolgáló megint megfogta a kiskakast, s az égő kemencébe vetette. De a kiskakas megint csak elkezdi:
Még nagyobb méregbe jött erre a török császár.
A szolgáló belevetette a kiskakast a méhek közé. Ott megint elkezdi a kiskakas:
Arra a begye mind felszítta a darázst. Akkor megint felszállott a császár ablakába:
Már a török császár nem tudta, mit csináljon vele.
Megfogja a szolgáló a kiskakast, a török császár beteszi a bő bugyogója fenekébe. Akkor a kiskakas megint csak elkezdi:
A begye mind kieresztette a darázst, azok jól megcsipkedték a török császár fenekét. Felugrik a török császár:
Bevitték a kiskakast a kincses kamrába, ott megint elkezdi a maga nótáját:
Erre a begye mind felszítta a török császár három kád pénzét. A kiskakas hazavitte, odaadta a gazdasszonyának, gazdag asszony lett belőle, még máig is él, ha meg nem halt.
(Arany László)
(Forrás: Bauer Gabriella: Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény, Tankönyvkiadó, Budapest, 1989)
Mi az, ami nélkül senki sem tud élni? (levegő)
Mi van az üres kancsóban? (levegő)
Mi állítja a világot a feje tetejére? (délibáb)
Mi nem lesz vizesebb, ha a vízbe esik? (az eső)
Mi az abszolút lehetetlen? (kerek szobának a sarkába állni)
Mi megy a feje tetején? (a patkószeg)
Mi hiányzik egy jól elkészített csizmához? (a párja)
Mi egyidős az apjával? (a ládafia)
Mi van a Föld és az ég között? (az és)
Mi eszi meg a vasat? (a rozsda)
Mi után érik a barack? (virágzás után)
Mi erősebb egy elefántnál? (két elefánt)
Mi megy át úgy az üvegen, hogy nem töri el? (a napsugár)
Mi kel a száraz fából? (a tészta)
Mi megy át száraz lábbal a vízen? (az árnyék)
Mi az, amit csak becsukott szemmel látunk? (az álom)
Mi nélkül nem lehet ebédelni? (száj nélkül)
Mi az, ami ágyában soha meg nem nyugszik? (folyó)
Mi hibája van egy új csizmának? (ha nincs meg a párja)
Mi a leggyorsabb a világon? (a gondolat)
Mi a legjobb a sütőkemencében? (az, hogy nem eszi meg amit süt)
Mi a legnagyobb a házban? (a világosság)
Mi az: soknál is több? (rengeteg)
Mi az a valami a házon, amit nem csinálnak meg? (a repedés)
Mi erősebb a vasnál? (a rozsda)
Mi hordja a hátán a fülét? (a fedő)
Mi jár anélkül, hogy a helyétől kimozdulna? (a malom)
Mi jár lábak nélkül? (az óra)
Mi megy át a vízen árnyék nélkül? (a harangszó)
Mi megy át a szalmán úgy, hogy nem csorogtat? (a füst)
Mi száll fel minden reggel szárnya nélkül? (a nap)
Mi van leghamarabb záporeső után? (sár)
(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés, Társ kiadó)
Ez itt a kék kannám. Ez a violám. Vízzel töltöm kannámat. Öntözöm violámat. Ez itt a kék tálam. Ez a kakasom. Vízzel töltöm tálamat. Itatom kakasomat.
(Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár Gedeon, Móra Ferenc Könyvkiadó)
Víz, víz, víz! Ott a víz! Zizzen a sás, tóvíz villan, víz alatt a süllő surran; néz rám tíz. Tűz, tűz, tűz! Ott a tűz a tó mellett! Innen látom. Mellett ül Túzó Áron. Tűz, tűz, tűz! Méz, méz, méz! Ízes méz! Üres a tál, teletöltöm, illatozó mézzel töltöm: ez a méz!
(Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár Gedeon, Móra Ferenc Könyvkiadó)
Új hold, hold király, felhők fodrán sétikál, billeg-ballag, nagyokat hallgat, jegenye csúcsán rápipál.
(Csanádi Imre)
(Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989)
Milyen madár van a legtöbb a világon? (kétlábú)
Milyen kő van a legtöbb a folyóban? (vizes)
Milyen fa van a legtöbb a piacon? (kofa)
Milyen sárban jár sok ember? (a vásárban)
Milyen vetéshez nem kell mag? (a nevetéshez)
Milyen kádban nem lehet fürdeni? (a tokádban)
Milyen vég van a falu szélén? (faluvég)
Milyen királyok születtek, s nem haltak meg? (akik még élnek)
Milyen hálóval fogják ki az első halat? (vizes hálóval)
Milyen lesz a néger, ha a Vörös-tengerbe ugrik? (vizes)
Milyen messze van a Föld az égtől? (mint az ég a Födltől)
Milyen kölni a legjobb? (örökölni)
Milyen tyúkot ölnek meg a lakodalomban? (élőt)
Milyen rossz van minden háznál? (abrosz)
(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)
