A konyhakerti növények felhasználása igen sokoldalú. A paradicsomot, a fejes salátát többnyire nyers állapotban, salátaként tálalják. A földiepret magában eszik, de különféle édességekhez (pudingokhoz, süteményekhez) is gyakran adják ízesítőként. Van, amit pedig levesben, vagy főzeléknek fogyasztják, mint a babot vagy a borsót. Ami zöld, és sok esetben már csak ez a tény is elég a gyerekeknek ahhoz, hogy ne szeressék. Ha nálatok is ez a helyzet, olvassátok el Tasnádi Emese Zöldség című meséjét, és ismerkedjetek meg ifjabb Borsó Béla és Bella történetével. A mese után pedig jöhet a közös kertészkedés.
Hogyan fogjunk hozzá?
Fokhagyma – A fokhagyma esetében a sarjhagymákat kell elültetni. A fokhagyma bármilyen talajba ültethető. A februári ültetés eredményeként júniusra érik be a „termés”.
Fejes saláta – A legtöbb talajban jól fejlődik, de gyakran kell öntözni. A salátamag márciustól május végéig vethető (esetleg júniusban, ha nincs nagy szárazság). Két hónappal később válik szedhetővé.
Cékla – A kissé homokos talajt kedveli, ahol mélyre eresztheti gyökerét. A vetést júniusban kell végezni, és akkor a cékla szeptemberre megérik.
Cukkini – Májusban kell palántázni, a palántánkat egymástól egy méter távolságban kell elhelyezni. Célszerű a földre szalmát szórni, hogy az érő termések tiszták maradjanak. A fényes, zöld színű termést júliustól októberig lehet szüretelni.
Cikória – Három változatát termesztik salátaként (salátakatáng vagy endívia, fodroslevelű és széleslevelű cikórisaláta). A magvetést júniusban – júliusban kell végezni, a növény akkor szeptember – októberre érik meg.
Földieper – Bár gyümölcsként fogyasztjuk, konyhakerti növény. A palántákat áprilistól októberi ültessük ki. Termést csak a következő évben hoz, de az ültetvény öt évig is megmarad, és termést érlel. Fontos, hogy az epret évente két alkalommal is meg kell trágyázni.
Káposzta – A három káposztaféle (fejes káposzta, kelkáposzta és karfiol) közül egyik sem válogatós talajban.
Veteményborsó – A borsó a mérsékelt öv viszonylag hűvös vidékein fejlődik jól. Márciustól júniusig lehet magot vetni, a termést pedig 2-3 hónappal utána betakarítani. A csírázás után a palánták környékét meg kell kapálni.
Veteménybab – Legkorábban májustól szabad vetni, mert a hidegre igen érzékeny. Termését a magvetés után két hónap múlva érleli. Előnyösebb az alacsony növésű fajtákat (bokorbab) termeszteni, mert a csavarodó szárú (karóbab) változatok gyorsan elboríthatják a kertet.
Póréhagyma – A franciák kedvenc eledele, nálunk is termesztik. A legtöbb talajban jól fejlődik. A Földközi-tenger keleti partvidékéről származik.
Paradicsom – Kedveli a meleg klímát, de a mérsékelt éghajlaton is könnyűszerrel tenyészthető. A lazább homok- és a középkötött vályogtalajokban érzi legjobban magát. Májusban kell palántázni és a palántákat karózni (a karó hossza 1,5 m). A levelek alól kinövő hónaljhajtásokat és a virágzáskor magasra szökő csúcshajtásokat le kell vágni. Számos változatát termesztik.
Karórépa – A laza szerkezetű, tápanyagban gazdag talajokat kedveli. A májusi magvetésből júliusban kifejlett növényeket kapunk.
Padlizsán – Az afrikai eredetű növény csak a meleg éghajlatú vidékeken fejlődik jól. A paradicsommal egyező módon kell művelni: májusban palántázás, szeptemberben szüret. Gyümölcsét sokféle módon elkészítve fogyasztják.
Sárgadinnye – Ízletes és édes gyümölcs, csak a meleg vidékeken érzi jól magát. A palántákat május – júniusban kell kiültetni. Amint a növények valamennyire megerősödtek, a legfelső hajtásokat le kell vágni.
Vöröshagyma – A magot márciusban vetjük, azután bőségesen megöntözzük a vetést. A ritkítás után 20 tőnél ne legyen több méterenként. Gyakran öntözzük, de alkalmanként csak kevés vízzel. Júliusra kifejlődnek a hagymák.
Burgonya – A gumókat május elején 20 cm mély lyukakba ültetjük, egymástól 50 cm távolságra. Amikor a növény a 30 cm-es magasságot meghaladja, földet halmozunk a tövek köré az alsó levelek szintjéig.
Sárgarépa – Magja igen apró, 1000 db tesz ki egyetlen grammot. A laza, homokos, tápanyagdús talajt kedveli. Áprilistól júliusig vethető, a répatestek július és október között válnak éretté.
Kerti retek – Március és szeptember között legalább ötször szüretelhető, ugyanis egy hónap elegendő az éréséhez. Minőségi retket azonban csak akkor nyerhetünk, ha az elvetett magok fölé 2 cm vastag réteben homokot szórunk, és minden nap öntözzük, amikor nincs eső.
Paprika – Csak meleg éghajlati viszonyok között fejlődik jól. Számos változata két alapvető csoportba osztható: az erős, illetve az édes paprikára. A paprikapalánta kiültetésének időpontja a március.
Articsóka – A bogáncsra emlékeztető növény hatalmas, bíborszínű fészkei jó méhlegelők. Húsos fészekpikkelyeit és kocsányát párolva fogyasztják. Termesztéskor a növény tövénél kinövő sarjhajtásokat ültetik el.
Honnan származnak a kultúrnövényeink?
Viszonylag kevés európai eredetű zöldségfélénk van. Ilyenek a sárgarépa, a cékla, a retek és a saláta. A baba, a paradicsom, a paprika, a burgonya és a kukorica Amerikából származik, míg a padlizsán, a hagyma és az uborka ázsiai növény.
Tudtad?
Hogy optimális éghajlati körülmények és talajviszonyok között fejlődve a zöldségek olykor elképesztő nagyságot érnek el. Izraelben egy alkalommal 15 kg-os burgonyát találtak. A homokvidéken termett óriásgumó elegendőnek bizonyult a tiszteletére rendezett ünnepség 70 résztvevőjének megvendégeléshez.
Együnk sok paradicsomot!
Hogy miért? Nem csak azért, mert édes, lédús és finom, hanem azért, mert nagyon egészséges is!
A paradicsom a burgonyafélék családjába tartozó növény, mely Közép- és Dél-Amerikában őshonos. A 16. században került Európába, ahol sokáig mérgezőnek tartották, így dísznövényként tartották. Közeli rokonához, a burgonyához hasonlóan valóban megtalálható benne a mérgező szolanin, de elhanyagolhatóan kis mennyiségben. Ezzel ellentétben magas a C-vitamin tartalma. 10 dkg paradicsom a napi C-vitamin szükséglet 17%-át fedezi. Tartamaz még A- és K-vitamint, valamint kiváló folsav és kálium forrás. Természetes módon alacsony a só, a telített zsírsav, a koleszterin és a kalóriatartalma.
Jelentős az élelmi rost tartalma és relatív magas a folyadéktartalma is. A nagy mennyiségben fogyasztott paradicsom védelmet nyújthat a magas vérnyomás, a magas koleszterin, a stroke, és a szívbetegségek ellen is. Természetes módon harcol a rákos sejtek kialakulása ellen antioxidáns tartalmával, bétakarotint is tartalmaz, mely megvédi a bőrt a napsugárzás okozta sérülésektől, K-vitamin, kalcium és likopin tartalmával hozzájárul a csontozat megerősítéséhez is. Gazdag krómban is, mely a vércukorszint szabályozásában segít. A-vitamin tartalmának köszönhetően javítja látásunkat és segít megelőzni a farkasvakságot.
Tanulmányok kimutatták, hogy rendszeres paradicsomfogyasztó emberek körében ritkábban alakul ki epe- és vesekő.
Segít a túlsúly csökkentésében, csökkenti a krónikus fájdalmat, de még a haj állapotát is javítja a paradicsom fogyasztása.
Paradicsom termesztéséhez még nagy kertre sincs szükségünk. Vígan nevelhetjük palántáinkat a konyha ablakban, és nagyon jól fogja magát érezni a paradicsombokrunk a balkonra kihelyezett virágcserépben is. A gyerekek jártukban-keltükben szüretelhetik a friss, érett, piros terméseket alapjaiban elsajátítva az egészséges táplálkozás alapjait.
(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage kiadó, webbeteg.hu, cirio1856.hu)
Mesemondó blog 