Ess, ess, eső, szomjas a mező! Zab szaporodjon, búza bokrosodjon, fű zöldüljön, kasza alá dűljön.
(Csanádi Imre)
(Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi Szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest, 1989)
Szerző: Jarabin Kinga
-
Eső-biztató
-
Hogyan?
Hogyan esik a hó? (fehéren)
Hogyan esik az eső? (vizesen)
Hogyan hívják Adonyban, Bukarestben, Gyarakon, Makón, Somlyón, Szalacson a talicskát? (nem hívják, hanem tolják)
Hogyan hívják az öreg Zebedeus két fiának apját? (Zebedeus)
Hogyan lehet a kotlót úgy megültetni, hogy a tojásból vagy mind kakas, vagy mind jérce keljen? (a kotlót egyetlen tojásra ültetik)
Hogyan tudnál a Berettyón száraz lábbal átkelni? (ha befagy a vize)
Hogyan áll meg a szitában a víz? (ha megfagy)
Hogyan lehet a rostában vizet vinni? (ha megfagy)
Hogyan nem lehet átlépni egy szalmaszálat? (ha a fal mellé tesszük)
Hogyan repül fel a tarka tyúk a fára? (tarkán)
Hogyan lehet egy fél óra alatt húsz pár cipőt csinálni? (húsz pár csizmának levágjuk a szárát)
Hogyan ül a madár a dróton? (keresztbe)
Hogyan tudnál egy óra alatt Pestről Debrecenbe menni? (ha a fejedre egy órát tennél)
Hogyan hal meg a kovács? (elpatkol)
Hogy hajtanál egy ludat száz felé? (egy ludat hajtanék száz lúd felé)
Hogyan nem lehet átlépni egy gyufaszálat? (ha a fal mellé teszik)
Hogyan kaszálják a szénát? (sehogy, mert a füvet kaszálják)
Hogy megy ki a ló az istállóból? (négy lábon)
Hogyan hívják azt az embert, aki a fán van? (gyere le)
(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés, Társ kiadó)
-
Fűszer- és gyógynövények a kertben
Fűszernövények
A kereskedelemben kapható szárított fűszerek praktikusak ugyan, de illatuk és ízük nem hasonlítható a frissen szedett fűszernövények aromájához. Éppen ezért a konyhakert egy részét érdemes fenntartani e különleges növényeknek. A fűszernövényeket cserépben és virágföldben is tarthatjuk.
Tudtad, hogy ha illatos fürdőt akarsz venni, nem szükséges habfürdőt vásárolnod? Elegendő, ha kis vászonzacskóba egy maréknyi rozmaringot teszel, és ezt helyezed a fürdőkádba. Máris kész az illatos, élénkítő hatású fürdő.
Melyiket mire használhatjuk?
Tárkony – Szibériai eredetű három-négy éves cserje. Hazánkban is termesztik. A kellemes illatú tárkony levele gazdag A- és C-vitaminban, teája étvágyjavító és emésztést serkentő hatású. Ételízesítőként savanyúságokhoz, mártásokhoz adják. A tárkony meleg fekvésű, kissé nyirkos, középkötött talajt igényel.
Torma – Termesztése kissé emlékeztet a burgonyáéra, de a gyökereket késő ősszel, télen szedik ki a földből. Legjobban homok-talajon nevelhető. Hagyományos elkészítési módja az ecetes reszelt torma, de gyakran keverik mustárhoz is. Gyógyhatása is van.
Bazsalikom – palántáját májusban kell kiültetni, majd augusztusban válik érett növénnyé. Mind frissen, mind szárítva felhasználható mártások, levesek és saláták ízesítésére.
Kakukkfű és rozmaring – Mindkét növény melegkedvelő. Palántáról nevelhetők, amelyet májusban kell kiültetni. A levelüket sült húsok ízesítésére használják. A kakukkfű teája enyhíti a köhögést, míg a rozmaring főzete bevált háziszer gyomorrontás ellen. A rozmaringot számos hatóanyagának (B-vitamin, kámfor, aszkorbinsav, béta-karotin) köszönhetően remek fejfájás csillapítóként tartják számon. Serkenti az agy vérkeringését, így fokozza az agy vérellátását, csökkenti a stresszt és az ebből adódó izomgörcsöket. Teakánt akár napi három csészével is fogyaszthatjuk, illóolajként masszázskrémhez is hozzáadhatjuk egy kis levendulával együtt, mivel fokozzák egymás hatását. (Alkalmazása várandósság, magas vérnyomás és epilepszia esetén nem ajánlott!)
Metélőhagyma vagy snidling – A palántákat április elején kell kiültetni, egy kötegbe öt palánta kerüljön, a kötegek távolsága 10 cm legyen. Az érett snidling májustól októberig gyűjthető. Edényben is nevelhető. A szendvicsek, saláták és a rántotta kiváló ízesítője.
Petrezselyem – A márciusi magvetésből májusra kifejlett növényeket kapunk. A sorok távolsága 30 cm legyen. A petrezselyem zöldje elsősorban levesek és burgonya ízesítésére szolgál, de gyakran adják salátákhoz is.
Tudtad?
A jó konyha elengedhetetlen kelléke a snidlinggel összekötött kakukkfű-babérlevél-petrezselyem csokor, amelyet különféle levesek és húsételek ízesítéséhez használnak.
A tárkonyt esztragonnak is nevezik. A francia eredetű kifejezés a sárkány szó torzításából ered (szó szerint jó sárkány), mivel valaha a tárkony főzete volt az egyetlen orvosság a májbántalmak ellen.
Tárkonyos csirke receptje
Hozzávalók 4 személy részére:
- egy szép háztáji csirke,
- egy marék apróra vágott tárkony,
- 10 dkg vaj,
- só és bors,
- 2,5 dl tejszín,
- 2 db egész tojás.
Elkészítés:
- A sütőt 190 fokra állítjuk.
- A vajat megsózzuk, megborsozzuk, hozzá adjuk a fél adag tárkonyt, és jól összekeverjük.
- A vajkeverék felét a csirkébe töltjük, a másik részét pedig kívülről egyenletesen rákenjük úgy, hogy teljesen bevonja a csirke bőrét.
- A csirkét a meleg sütőbe helyezzük. A kisebb súlyú csirkére (60 dekás) 20 percet, a nagyobbra (1 kilós) 60 percet számolunk.
- Fél óra múlva a sütőt 180 fokra állítjuk.
- Közben a tejszínt lábasba öntjük, hozzáadjuk a maradék tárkonyt és az előzetesen villával alaposan felvert tojásokat (a sárga és a fehérje teljesen keveredjen össze). Megsózzuk, megborsozzuk, és az egészet összekeverjük.
- A lábast kis lángra tesszük, és fakanállal folytonos keverés mellett 5 percig főzzük.
Figyelem! A keveréknek nem szabad forrnia, és a keverést közben nem szabad abbahagyni!
- A lábas alatt elzárjuk a tűzhelyt.
- A tejszínmártást megkóstoljuk, és ízlés szerint újra sózzuk, borsozzuk.
- A csirkét kivesszük a sütőből, tálra tesszük és leöntjük a mártással.
- Főtt tésztával tálaljuk.
Jó étvágyat!
Gyógynövények
A gyógyszerek szerepét a 19. századig a gyógyfüvek játszották. Ma újra felfedezik és sűrűn használják a mellékhatások nélkül alkalmazható gyógynövényeket, amelyek nemegyszer hatékonyabbak a tablettáknál is. A gyógynövényeket leginkább főzet (gyógytea) formájában fogyasztják. A gyógyteák egészségjavító hatásukon túlmenően sokszor igen kellemes illatúak és ízűek.
Háromlevelű citromcserje – Kis cserje, levelei erősen citromillatúak. Márciusban kell kiültetni a palántát, télen a fagy miatt le kell takarni. Friss levele mentával keverve igen jó illatú teát ad. Már egyetlen levél is kellemes citromízt kölcsönöz a teának. Szintén citromillatú cserje a nálunk főként a temetőkben ültetett istenfa. A citromcserje közeli rokona a vasfű, mely már az ókorban is híres volt a neki tulajdonított gyógyító hatásáról. A vasból készült fegyverek ejtette sebek elleni legjobb szernek tartották. Innen ered a neve is. Hazánkban melegebb fekvésű helyek gyakori gyomnövénye.
Hárs – A kellemes ízű és illatú gyógytea a hársfa virágából készül. Nyugtató hatású, ha lefekvés előtt fogyasztják, helyettesíti az altató hatását. A városi parkokban vagy fasorokban álló fákról azonban nem érdemes virágot gyűjteni, mert erősen szennyezettek lehetnek!
Kamilla vagy orvosi székfű – Az egyik legismertebb gyógynövényünk, mely nagyobb tömegben csak az Alföld szikes területein nő. A kamillavirágot a virágzás időszakának közepén kell gyűjteni. Kissé kesernyés főzetét külsőleg a szem borogatására, belsőleg gyomor- és bélbántalmak ellenszereként használják.
Menta – Erőteljes, 80 cm magasra is megnövő, dúsan ágas növény, levelei illóolaj tartalmúak, jellegzetes illatúak. Nedves helyre kell ültetni, szárazság idején bőséges öntözést igényel. A mentából nemcsak nagyszerű tea készíthető, hanem sütemények és mártások készítéséhez is felhasználható.
Borsmenta – Minden formájában görcsoldó, idegnyugtató, izomlazító, fájdalomcsillapító hatással bír. Jól kombinálható citromfűvel, ami fokozza nyugtató hatását. Enyhébb tenziós fejfájás ellen remek megoldás lehet. Hűsít és felpezsdíti a vérkeringést.
Fontos! 1 éves korig TILOS mentoltartalmú készítményeket (pl. menta, borsmenta) készítményeket alkalmazni, mert szív- és légzésbénulást okozhat! Illóolajnak használva 5 év alatti kisgyermekeknél sem ajánlott! Arra érzékeny egyéneknél gyomornyálkahártya-gyulladást vagy csalánkiütést okozhat!
Tudtad?
A hosszú gyaloglástól elfáradt lábad felfrissül, ha levendula főzetébe áztatod. A levendula enyhíti az izomhúzódás fájdalmait is.
Az egyiptomi piramis belsejében kutatók olyan papiruszt találtak, amelyen számos gyógytea receptje szerepelt. Az ókori tudósok az elkészítés mellett a tea gyógyhatásait is feltüntették.
Ha pattanásos vagy, mosd le magad minden nap mentatea főzettel. Bőröd ettől friss lesz és illatos.
Ha fáj a torkod, öblögesd mézzel édesített kamillateával.
Levendula
A Földközi-tenger mellékéről származik, nálunk is nagyban termesztik. A palántákat tavasszal kell kiültetni, majd a 15 cm-es növényeket visszavágni, hogy jobban bokrosodjanak. Szárított virágcsokrát molyűzőnek, a virágból nyert illóolaját főként illatszerek készítésére használják.
A levendula gyógyhatását a népi és a tudományos gyógyászat is elismeri. Pompás színét és ízét még ételekben is felhasználhatjuk. Nézzük meg, hogyan!
A levendula antibakteriális, görcsoldó, gyulladáscsökkentő, nyugtató, keringésjavító, immunrendszer erősítő, fájdalomcsillapító és gombaölő hatású. Epeműködést fokozó hatása miatt a levendula puffadás és emésztési zavarok ellen is hatékony gyógyteaként elkészítve, illetve szárított levendulával megszórt görög (natúr) joghurtot is bátran fogyaszthatunk, mivel jótékonyan hat a belekre.
Stressz és alvászavarok esetén is érdemes a levendulához fordulnunk. Illóolajként párologtathatjuk, vagy csepegtethetjük fürdővízbe is.
Fontos! A levendula illóolaj kis mennyisében nyugtató hatású, túladagolva azonban felpörget!
Nyugodt alváshoz levendulával töltött párnát is választhatunk. Csökkenti a pulzusszámot, a vérnyomást, javítja az agy vérellátását, így hamarabb tudunk ellazult állapotba kerülni egy fárasztó nap után és még a fejfájásunkat is enyhítheti.
Levendulás borogatást használhatunk izomfájdalmak enyhítésére. Melegítsünk fel fél liter vizet egy edényben, majd adjunk hozzá 2-2 csepp levendula és borsmenta olajat. Ameddig a víz felmelegszik, masszírozzuk át talpunkat finoman, már ezzel is javítva a vérkeringést. Ha összekevertük az illóolajokat a vízzel, helyezzünk bele egy vagy két rongyot. Hagyjuk a főzetben 5-10 percig, ezután alaposan csavarjuk ki, majd tekerjük be vele a fáradt vagy fájó testrészt. A borogatást addig cserélgethetjük, ameddig jól esik. Garantáltan sokat javít a vérkeringésünkön.
Gyógynövények gyűjtése, szárítása, elhelyezése
A gyógynövényeket reggel, a harmat felszáradása után kell gyűjteni. Tűző napon vagy közvetlenül eső után soha ne gyűjtsünk!
A csokrot fejjel lefelé akasszuk fel egy száraz, szellős helységben. A száradás rendszerint 15 napot vesz igénybe. Amikor a növények már törnek, de még nem hullanak porrá, akkor kell dobozokba tenni őket.
A szárított és feldarabolt növényi részeket a leghelyesebb széles szájú és jól záródó üvegekbe tenni. Az esetleges nedvesség megkötésére az üvegek aljára célszerű itatóspapírt helyezni. Az egyforma méretű és felcímkézett üvegedények a konyhában igen mutatósak. Az aromás illatú növények, mint a kakukkfű, rozmaring, menta csak 8-9 hónapig tárolhatók károsodás nélkül.
Olvassatok mesét!
Este a levendulás párnán összebújva elalvás előtt jó hatással van lelkünkre, mentális egészségünkre, a kötődő nevelés elengedhetetlen szertartása a meseolvasás. Sarkadi Ágnes Kapircs és gyom című kedves kis története segít megértetni a gyerekekkel, miért is fontos és hasznos a fáradtságos kerti munka, hogyan lesz egy kis kertészből igazi hős!
(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage kiadó, egeszsegkalauz.hu)
-
Kapircs és gyom
Míg a gyerekek gyakorlati vizsgát tettek gyógynövénytanból, Milda a hintaszékben ült és a felhőkre mosolygott.
Fruzsi méltatlankodva motyogott.
- Gyomlálás! Még a nagymama se tudott rávenni, hogy összesározzam magam a kertben, most meg…
- Most meg? – kérdezte Milda.
- Most meg játék helyett gazokat cibálok ki a földből…
- Fruzsi, ez nem szép tőled! Figyelj!
Milda fürge szökkenéssel mellette termett. Kezében kapircsot tartott.
- Nézzétek! Látjátok az árnikát? Észrevettétek, hogy sárga virágait hogy borítja árnyékba az átoktüske? A gyógynövénytől két centire vert gyökeret, szinte fojtogatja! Szegénykém, egyedül küzd a gyom ellen! Horgas tüskék és erős gyökerek szorongatják. Az ellenfél igencsak kegyetlen! Nem érdemli meg, hogy segítsünk rajta? Az árnika kivonatából készült krémek számtalanszor segítettek már az embereknek. Ez a kenőcs meggyógyítja a ficamot! Rajta, vegyétek fel a kesztyűt, és húzzátok ki gyökerestül a gyomokat! Higgyétek el, a gyógynövények ezerszeresen meghálálják!
A gyerekek óvatosan körbesimogatták a növény szárát, leveleit, és közben kézzel és kapirccsal kiszabadították a gyomok ostromgyűrűjéből.
Dóri kihúzta magát. A sok hajlongás után jól esett neki az egyenes tartás.
- Igazi hősnek érzem magam! – kiáltotta.
Milda elégedetten biccentett.
- Gyönyörűen haladtok! Aki átmegy a vizsgán, azonnal megkapja a csokoládéadagját!
A gyerekek lelkesen aprították az ellenséget.
- Hurrá! Mi vagyunk a felszabadító hadsereg! -rikkantotta Lilla. – Háború!
Konrád, aki éppen egy tarackot próbált kicibálni a földből, szigorúan nézett Lillára.
- Te teljesen begőzöltél?! Én életeket mentek! Milda?
Milda éppen a bögréket törölgette fényesre. Szórakozottan válaszolt.
- Igen, Konrád?
- Te érezted már igazi hősnek magad?
Milda bólogatott.
- Igen, azt hiszem…
- Kérlek, meséld el!
- Rendben! De csak akkor, ha megígéred, hogy nemcsak félig húzod ki a tarackot az illatos macskamenta mellől. Ha beleszakad a gyökér, semmit nem ér az egész! A tarack szívós gyom!
Több mint egy óráig dolgoztak még, míg végül leroskadtak a kerti asztal mellé. Éhesebbek voltak, mint eddig bármikor. Körmük alól a víz és a szappan se tüntette el a fekete csíkot, a nehéz munka bélyegét. Fáradtan, szótlanul kortyolgatták a csokoládét.
- Rendben, most elmesélem nektek az én hősies kalandomat!- szólalt meg Milda. – Régen történt, amikor még a nagymami azt sem engedte meg, hogy egyedül repüljek a seprűvel.
- Hány éve? – kérdezte Konrád.
Milda felcsattant.
- Konrád, igazán tudhatnád, hogy egy hölgynek nem illik az életkorát firtatni! Annyit elmondhatok, hogy nem tíz-húsz, sőt, nem is ötven éve. Szívesen elmesélem, ha hagynál végre szóhoz jutni!
Konrád fülig vörösödött, pedig a Milda szeme sarkában megbúvó, huncut mosoly cáfolhatatlanul bizonyította, hogy haragról szó sincs.
(Sarkadi Ágnes)
Forrás: mesemalom.hu
-
Mese (r-R)
Mi állt a tó mellett? Vári Róza sátra. Mi áll ott, amott túl? Simi-sumi verme. Mi volt Simi-sumi? Lusta, vörös állat. Ismerte őt Róza? Ma este ráismert. Termelt almát Vári Róza. Mást is termelt. Mit? Mit termelt a Simi-sumi? Ő semmit. Lerázta az almát, az illatos almát. Vitte s elvermelte. Látom, mást is. Mit? Tele lett a verme. Mivel lett tele? S mit tett Vári Róza? Elzavarta Simi-sumit, s a vermet lezárta. Ez már valami! Ez az.
(Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár Gedeon, Móra Ferenc Könyvkiadó)
-
Miért haragszik a disznó a kutyára, a kutya a macskára, a macska az egérre?
A disznó egyszer kapott valami kutyabőrös írást, szabadságlevelet. Őrizte, mint a szeme fényét, éjjel-nappal magával hordta; egyszer azonban el kellett neki mennie messze útra, nem vihette el a szabadságlevelet. Gondolkozott rajta, mit csináljon vele, utoljára is azt határozta, hogy odaadja legjobb komájának, a kutyának, majd megőrzi az, míg ő odajár. Őrizte is a kutya hűségesen jó ideig, de egyszer neki is dolga akadt, neki is el kellett menni. Az írással mit volt mit tenni? Nem volt más ismerőse a macskánál, annak adta oda őrizni. Egy ideig őrizte is a macska, de biz ő hamar megunta, szeretett volna egy kicsit átmenni beszélgetni a szomszédba.
Gondolkozott rajta, hova tegye az írást? Már nem volt senki, akire bízhatta volna, kapta magát, felvitet a padlásra, eldugta a gerinc-gerenda mellé; azzal, mint akinek rendben van a szénája, átment a szomszédba.
Estefelé hazament, kereste az írást, de biz’ azt egészen összerágták az egerek. Mikor a kutya hazament, nem tudott vele beszámolni, se azután a kutya a disznónak.
Ettől az időtől sohase tudott a disznó jó szemmel nézni a kutyára, se a kutya a macskára, se a macska az egérre.
(Arany János)
(Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi Szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest, 1989)
-
Hol?
Hol kél a nap? (mindenkinek ott kél, ahol lakik)
Hol van a világ közepe? (az l betűnél)
Hol kaszálják a szénát? (sehol, mert nem a szénát, hanem a füvet kaszálják)
Hol bőgött akkorát a szamár, hogy minden élő meghallotta? (Noé bárkájában)
Hol ordította el magát a szamár először? (Noé bárkájában)
Hol törték meg az első kenyeret? (ott, ahol volt)
Hol van az óceán közepe? (az e betűnél)
Hol van az ökörnek a legtöbb húsa? (a füle mögött)
Hol nem lophat a tolvaj semmit? (ahol semmi sincs)
Hol terem a legjobb bor? (sehol, mert a szőlő terem)
Hol nem törik el a szekérkerék alatt a tojás? (a szoba sarkában)
Hol tartja a kocsis az ostorát? (a nyelén)
(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés, Társ kiadó)
-
Konyhakerti növények
A konyhakerti növények felhasználása igen sokoldalú. A paradicsomot, a fejes salátát többnyire nyers állapotban, salátaként tálalják. A földiepret magában eszik, de különféle édességekhez (pudingokhoz, süteményekhez) is gyakran adják ízesítőként. Van, amit pedig levesben, vagy főzeléknek fogyasztják, mint a babot vagy a borsót. Ami zöld, és sok esetben már csak ez a tény is elég a gyerekeknek ahhoz, hogy ne szeressék. Ha nálatok is ez a helyzet, olvassátok el Tasnádi Emese Zöldség című meséjét, és ismerkedjetek meg ifjabb Borsó Béla és Bella történetével. A mese után pedig jöhet a közös kertészkedés.
Hogyan fogjunk hozzá?
Fokhagyma – A fokhagyma esetében a sarjhagymákat kell elültetni. A fokhagyma bármilyen talajba ültethető. A februári ültetés eredményeként júniusra érik be a „termés”.
Fejes saláta – A legtöbb talajban jól fejlődik, de gyakran kell öntözni. A salátamag márciustól május végéig vethető (esetleg júniusban, ha nincs nagy szárazság). Két hónappal később válik szedhetővé.
Cékla – A kissé homokos talajt kedveli, ahol mélyre eresztheti gyökerét. A vetést júniusban kell végezni, és akkor a cékla szeptemberre megérik.
Cukkini – Májusban kell palántázni, a palántánkat egymástól egy méter távolságban kell elhelyezni. Célszerű a földre szalmát szórni, hogy az érő termések tiszták maradjanak. A fényes, zöld színű termést júliustól októberig lehet szüretelni.
Cikória – Három változatát termesztik salátaként (salátakatáng vagy endívia, fodroslevelű és széleslevelű cikórisaláta). A magvetést júniusban – júliusban kell végezni, a növény akkor szeptember – októberre érik meg.
Földieper – Bár gyümölcsként fogyasztjuk, konyhakerti növény. A palántákat áprilistól októberi ültessük ki. Termést csak a következő évben hoz, de az ültetvény öt évig is megmarad, és termést érlel. Fontos, hogy az epret évente két alkalommal is meg kell trágyázni.
Káposzta – A három káposztaféle (fejes káposzta, kelkáposzta és karfiol) közül egyik sem válogatós talajban.
Veteményborsó – A borsó a mérsékelt öv viszonylag hűvös vidékein fejlődik jól. Márciustól júniusig lehet magot vetni, a termést pedig 2-3 hónappal utána betakarítani. A csírázás után a palánták környékét meg kell kapálni.
Veteménybab – Legkorábban májustól szabad vetni, mert a hidegre igen érzékeny. Termését a magvetés után két hónap múlva érleli. Előnyösebb az alacsony növésű fajtákat (bokorbab) termeszteni, mert a csavarodó szárú (karóbab) változatok gyorsan elboríthatják a kertet.
Póréhagyma – A franciák kedvenc eledele, nálunk is termesztik. A legtöbb talajban jól fejlődik. A Földközi-tenger keleti partvidékéről származik.
Paradicsom – Kedveli a meleg klímát, de a mérsékelt éghajlaton is könnyűszerrel tenyészthető. A lazább homok- és a középkötött vályogtalajokban érzi legjobban magát. Májusban kell palántázni és a palántákat karózni (a karó hossza 1,5 m). A levelek alól kinövő hónaljhajtásokat és a virágzáskor magasra szökő csúcshajtásokat le kell vágni. Számos változatát termesztik.
Karórépa – A laza szerkezetű, tápanyagban gazdag talajokat kedveli. A májusi magvetésből júliusban kifejlett növényeket kapunk.
Padlizsán – Az afrikai eredetű növény csak a meleg éghajlatú vidékeken fejlődik jól. A paradicsommal egyező módon kell művelni: májusban palántázás, szeptemberben szüret. Gyümölcsét sokféle módon elkészítve fogyasztják.
Sárgadinnye – Ízletes és édes gyümölcs, csak a meleg vidékeken érzi jól magát. A palántákat május – júniusban kell kiültetni. Amint a növények valamennyire megerősödtek, a legfelső hajtásokat le kell vágni.
Vöröshagyma – A magot márciusban vetjük, azután bőségesen megöntözzük a vetést. A ritkítás után 20 tőnél ne legyen több méterenként. Gyakran öntözzük, de alkalmanként csak kevés vízzel. Júliusra kifejlődnek a hagymák.
Burgonya – A gumókat május elején 20 cm mély lyukakba ültetjük, egymástól 50 cm távolságra. Amikor a növény a 30 cm-es magasságot meghaladja, földet halmozunk a tövek köré az alsó levelek szintjéig.
Sárgarépa – Magja igen apró, 1000 db tesz ki egyetlen grammot. A laza, homokos, tápanyagdús talajt kedveli. Áprilistól júliusig vethető, a répatestek július és október között válnak éretté.
Kerti retek – Március és szeptember között legalább ötször szüretelhető, ugyanis egy hónap elegendő az éréséhez. Minőségi retket azonban csak akkor nyerhetünk, ha az elvetett magok fölé 2 cm vastag réteben homokot szórunk, és minden nap öntözzük, amikor nincs eső.
Paprika – Csak meleg éghajlati viszonyok között fejlődik jól. Számos változata két alapvető csoportba osztható: az erős, illetve az édes paprikára. A paprikapalánta kiültetésének időpontja a március.
Articsóka – A bogáncsra emlékeztető növény hatalmas, bíborszínű fészkei jó méhlegelők. Húsos fészekpikkelyeit és kocsányát párolva fogyasztják. Termesztéskor a növény tövénél kinövő sarjhajtásokat ültetik el.
Honnan származnak a kultúrnövényeink?
Viszonylag kevés európai eredetű zöldségfélénk van. Ilyenek a sárgarépa, a cékla, a retek és a saláta. A baba, a paradicsom, a paprika, a burgonya és a kukorica Amerikából származik, míg a padlizsán, a hagyma és az uborka ázsiai növény.
Tudtad?
Hogy optimális éghajlati körülmények és talajviszonyok között fejlődve a zöldségek olykor elképesztő nagyságot érnek el. Izraelben egy alkalommal 15 kg-os burgonyát találtak. A homokvidéken termett óriásgumó elegendőnek bizonyult a tiszteletére rendezett ünnepség 70 résztvevőjének megvendégeléshez.
Együnk sok paradicsomot!
Hogy miért? Nem csak azért, mert édes, lédús és finom, hanem azért, mert nagyon egészséges is!
A paradicsom a burgonyafélék családjába tartozó növény, mely Közép- és Dél-Amerikában őshonos. A 16. században került Európába, ahol sokáig mérgezőnek tartották, így dísznövényként tartották. Közeli rokonához, a burgonyához hasonlóan valóban megtalálható benne a mérgező szolanin, de elhanyagolhatóan kis mennyiségben. Ezzel ellentétben magas a C-vitamin tartalma. 10 dkg paradicsom a napi C-vitamin szükséglet 17%-át fedezi. Tartamaz még A- és K-vitamint, valamint kiváló folsav és kálium forrás. Természetes módon alacsony a só, a telített zsírsav, a koleszterin és a kalóriatartalma.
Jelentős az élelmi rost tartalma és relatív magas a folyadéktartalma is. A nagy mennyiségben fogyasztott paradicsom védelmet nyújthat a magas vérnyomás, a magas koleszterin, a stroke, és a szívbetegségek ellen is. Természetes módon harcol a rákos sejtek kialakulása ellen antioxidáns tartalmával, bétakarotint is tartalmaz, mely megvédi a bőrt a napsugárzás okozta sérülésektől, K-vitamin, kalcium és likopin tartalmával hozzájárul a csontozat megerősítéséhez is. Gazdag krómban is, mely a vércukorszint szabályozásában segít. A-vitamin tartalmának köszönhetően javítja látásunkat és segít megelőzni a farkasvakságot.
Tanulmányok kimutatták, hogy rendszeres paradicsomfogyasztó emberek körében ritkábban alakul ki epe- és vesekő.
Segít a túlsúly csökkentésében, csökkenti a krónikus fájdalmat, de még a haj állapotát is javítja a paradicsom fogyasztása.
Paradicsom termesztéséhez még nagy kertre sincs szükségünk. Vígan nevelhetjük palántáinkat a konyha ablakban, és nagyon jól fogja magát érezni a paradicsombokrunk a balkonra kihelyezett virágcserépben is. A gyerekek jártukban-keltükben szüretelhetik a friss, érett, piros terméseket alapjaiban elsajátítva az egészséges táplálkozás alapjait.
(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage kiadó, webbeteg.hu, cirio1856.hu)
