Cica-mica, cirmos cica! Merre ment el Cirok Vica? Vácra ment, Tácra ment, cimbalmozni ment.
(Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár Gedeon, Móra Ferenc könyvkiadó)
Szerző: Jarabin Kinga
-
Cica-mica… (c-C)
-
Miért?
Miért nem esik az eső két nap egymás után? (mert mindig egy éjjel esik közbe)
Miért hagyja el a madár a fészkét? (mert a fészek nem mehet vele)
Miért néz hátra a kutya, amikor kergetik? (mert hátul nincs szeme)
Miért kacag a patak? (mert csiklandozzák a halak)
Miért folyik a patak előre és nem vissza? (mert nem tud megfordulni)
Miért bőg a tehén? (mert mások híznak a tején)
Miért varrják föl a gombot a kabátra? (hogy le ne essen)
Miért vesz az ember új kalapot? (hogy le ne essen)
Miért viselnek a molnárok szürke kalapot? (hogy ne legyen lisztes a hajuk)
Miért fél a disznó? (mert megették a felét)
Miért mer megállni a gyalogos a járda szélén? (mert nem fél, hogy a járda felbillen)
Miért keresi az ember, amit elvesztett? (mert nem tudja, hol van)
Miért lógatja a kutya a farkát? (mert nem lógathatja a farka a kutyát)
Miért hunyja be a szemét a kakas, amikor kukorékol? (mert már kívülről tudja a dallamot)
Miért nem küldenek az űrbe macskát? (mert felnyalja a Tejutat)
Miért nem visznek a világűrbe rókát? (mert felfalja a Fiastyúkot)
Miért énekel a madár a kalitkában? (mert nem tud kijönni belőle)
Miért építik a templomot a dombra? (pénzért)
Miért esik az eső? (mert másképpen nem tud lejönni a földre)
Miért bújik ki a csirke a tojásból? (mert fél, hogy nehogy megfőzzék)
Miért fut fel a nyúl a hegyre? (mert alája nem futhat)
Miért jár a nyúl mezítláb? (mert nincs cipője)
Miért nyúl a legtöbbet a nyúl? (a káposztáért)
Miért nem tud a tyúk olvasni? (mert oldalt van a szeme)
Miért tartják a kutyát? (a szájáért)
Miért ugatnak a kutyák? (mert nem tudnak beszélni)
Miért van az elefántnak piros szeme? (ha felmászik a cseresznyefára, ne vegyék észre)
Miért viszi a kutya a prédáját a szájában? (mert nincs tarisznyája)
Miért a házban rakják fel a kemencét? (mert a házat nem építhetik a kemencébe)
Miért szűrik meg a tejet? (mert nem lehet megmosni)
(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés, Társ kiadó)
-
Doromboló
Fagy kinn, fagy, hó van nagy, most ideje, most fagyjon, akár bele szakadjon, csak a kályha mormoljon, vén cirmos doromboljon: elnyugszunk esténként édesanyánk meséjén.
(Csanádi Imre)
(Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi Szöveggyűjtemény, Tankönyvkiadó Budapest, 1989)
-
Süt a mama…
Süt a mama, süt. Süt a mama, süt. Sárikának, Marikának süt a mama, süt. Süt a mama, süt. Süt a mama, süt. Túrós rétest, mákos rétest süt a mama süt. Rétest ettem, kettőt. Te is ettél, kettőt. Kis Kelemen s Zakariás evett tizenkettőt.
(Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár, Gedeon, Móra Ferenc Könyvkiadó)
-
A kis kakas gyémánt félkrajcárja
Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kiskakasa. Csak ott keresgél, csak ott kapirgál a kiskakas a szeméten, egyszerre talál egy gyémánt félkrajcárt. Arra megy a török császár. Meglátja a kiskakasnál a gyémánt félkrajcárt, azt mondja neki:
- Kiskakas, add nekem a gyémánt félkrajcárodat!
- Nem adom biz’ én, kell a gazdasszonyomnak. – De a török császár erővel is elvette tőle, hazavitte, betette a kincses kamrájába. A kiskakas megharagudott, felszállott a kerítés tetejére, elkezdett kiabálni:
- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!
A török császár csakhogy ne hallja, bement a házba, de akkor meg a kakas az ablakába repült. Onnan kiabálta:
- Kukuriku, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!
Megharagudott erre a török császár.
- Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kiskakast, hogy ne kiabáljon, vesd bele a kútba!
A szolgáló megfogta, kútba vetette. De a kiskakas csak elkezdi a kútban:
- Szídd fel begyem a sok vizet, szídd fel begyem a sok vizet! – Arra a begye mind felszítta a sok vizet a kútból.
A kiskakas megint felszállott a török császár ablakába:
- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!
Megint azt mondja erre a török császár a szolgálónak:
- Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kiskakast, vesd bele az égő kemencébe!
A szolgáló megint megfogta a kiskakast, s az égő kemencébe vetette. De a kiskakas megint csak elkezdi:
- Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet! Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet! – Erre a begye mind kieresztette a vizet, eloltotta a tüzet. Akkor megint csak felszállott az ablakra:
- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!
Még nagyobb méregbe jött erre a török császár.
- Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kiskakast, vesd bele a méhek közé, hadd csipjék agyon a darazsak!
A szolgáló belevetette a kiskakast a méhek közé. Ott megint elkezdi a kiskakas:
- Szídd fel begyem a darázst, szídd fel begyem a darázst!
Arra a begye mind felszítta a darázst. Akkor megint felszállott a császár ablakába:
- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!
Már a török császár nem tudta, mit csináljon vele.
- Eredj, te szolgál, hozd ide azt a kiskakast, hadd tegyem ide a bő bugyogóm fenekébe!
Megfogja a szolgáló a kiskakast, a török császár beteszi a bő bugyogója fenekébe. Akkor a kiskakas megint csak elkezdi:
- Ereszd ki begyem a drázst, hadd csípje meg a farát, ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a farát!
A begye mind kieresztette a darázst, azok jól megcsipkedték a török császár fenekét. Felugrik a török császár:
- Jaj, jaj, a fránya egye meg ezt a kiskakast, vigyétek már a kincses kamrába, hadd keresse meg a maga gyémánt félkrajcárját!
Bevitték a kiskakast a kincses kamrába, ott megint elkezdi a maga nótáját:
- Szídd fel begyem a sok pénzt, szídd fel begyem a sok pénzt!
Erre a begye mind felszítta a török császár három kád pénzét. A kiskakas hazavitte, odaadta a gazdasszonyának, gazdag asszony lett belőle, még máig is él, ha meg nem halt.
(Arany László)
(Forrás: Bauer Gabriella: Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény, Tankönyvkiadó, Budapest, 1989)
-
Mi?
Mi az, ami nélkül senki sem tud élni? (levegő)
Mi van az üres kancsóban? (levegő)
Mi állítja a világot a feje tetejére? (délibáb)
Mi nem lesz vizesebb, ha a vízbe esik? (az eső)
Mi az abszolút lehetetlen? (kerek szobának a sarkába állni)
Mi megy a feje tetején? (a patkószeg)
Mi hiányzik egy jól elkészített csizmához? (a párja)
Mi egyidős az apjával? (a ládafia)
Mi van a Föld és az ég között? (az és)
Mi eszi meg a vasat? (a rozsda)
Mi után érik a barack? (virágzás után)
Mi erősebb egy elefántnál? (két elefánt)
Mi megy át úgy az üvegen, hogy nem töri el? (a napsugár)
Mi kel a száraz fából? (a tészta)
Mi megy át száraz lábbal a vízen? (az árnyék)
Mi az, amit csak becsukott szemmel látunk? (az álom)
Mi nélkül nem lehet ebédelni? (száj nélkül)
Mi az, ami ágyában soha meg nem nyugszik? (folyó)
Mi hibája van egy új csizmának? (ha nincs meg a párja)
Mi a leggyorsabb a világon? (a gondolat)
Mi a legjobb a sütőkemencében? (az, hogy nem eszi meg amit süt)
Mi a legnagyobb a házban? (a világosság)
Mi az: soknál is több? (rengeteg)
Mi az a valami a házon, amit nem csinálnak meg? (a repedés)
Mi erősebb a vasnál? (a rozsda)
Mi hordja a hátán a fülét? (a fedő)
Mi jár anélkül, hogy a helyétől kimozdulna? (a malom)
Mi jár lábak nélkül? (az óra)
Mi megy át a vízen árnyék nélkül? (a harangszó)
Mi megy át a szalmán úgy, hogy nem csorogtat? (a füst)
Mi száll fel minden reggel szárnya nélkül? (a nap)
Mi van leghamarabb záporeső után? (sár)
(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés, Társ kiadó)
-
Ez itt…
Ez itt a kék kannám. Ez a violám. Vízzel töltöm kannámat. Öntözöm violámat. Ez itt a kék tálam. Ez a kakasom. Vízzel töltöm tálamat. Itatom kakasomat.
(Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár Gedeon, Móra Ferenc Könyvkiadó)
-
Víz, víz, víz…
Víz, víz, víz! Ott a víz! Zizzen a sás, tóvíz villan, víz alatt a süllő surran; néz rám tíz. Tűz, tűz, tűz! Ott a tűz a tó mellett! Innen látom. Mellett ül Túzó Áron. Tűz, tűz, tűz! Méz, méz, méz! Ízes méz! Üres a tál, teletöltöm, illatozó mézzel töltöm: ez a méz!
(Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár Gedeon, Móra Ferenc Könyvkiadó)
Mesemondó blog 