Szerző: Jarabin Kinga

  • Vadmalacok

    Öt csíkos hátú vadmalac hancúrozott az erdőben. Ügyesen kergetőztek, bújócskáztak a bokrok között. Csak hát minden jó játéknak vége szakad egyszer. Ők is elunták a szaladgálást, és új játék után néztek.

    • Ugorjunk árkot? Űzzünk lepkét? – tanakodtak.
    • Csináljunk kis kuckót – javasolta az egyik.
    • Úgy van! Úgy van! Csináljunk kis kuckót! – örültek a többiek a nagyszerű ötletnek.

    Csakhamar neki is láttak. Orrukkal jókora mélyedést túrtak az árok oldalába. Oly ügyesen, hogy felülről nem is lehetett látni. Utána telehordták puha mohával, száraz fűvel, falevéllel.

    Úgy két óra múltán készen állt a bélelt, illatos kuckó. Vidám röfögéssel belebújtak, és kis idő múlva már hangjukat sem lehetett hallani.

    Úgy elfáradtak a nagy munkában, hogy elaludtak.

    Csalafinta Csiga Oszkár ott ült az árokparton. Onnan figyelte a vadmalacok jóízű szuszogását.

    Vaddisznó mama elindult megkeresni kisfiait. Csörtetett a bokrokon át, ki a tisztásra. Ó, de a vadmalacok nem voltak ott! Odaért az árokhoz, bele is nézett, de a kis kuckót nem vette észre.

    • Csemetéim, kisfiaim, hova bújtatok? – kiáltozott vaddisznó mama, de a vadmalacok semmit sem feleltek neki. Valamennyien békésen aludtak.

    Csalafinta Csiga Oszkár pedig ült, ült az árok parton, és hallgatott.

    Zorgó, a borz éppen arra járt.

    • Ugyan, kedves szomszédasszony, nem látta véletlenül a kisfiaimat? – kérdezte tőle vaddisznó mama.

    Zorgó sem tudta, hogy a vadmalacok hova tűnhettek.

    • Csak nem az a zsivány farkas csalta el őket? – fontoskodott a szajkó, az erdő minden-lében-kanál madara.
    • Zsivány farkas? – ijedt meg vaddisznó mama. – Csemetéimet elvitte volna?
    • Ugyan már! Csak nem hisz el ilyen ostobaságot szomszédasszony?! Van is erre farkas! – vigasztalta a borz.

    Csalafinta Csiga Oszkár ült, ült az árokparton és hallgatott.

    Csakhamar híre kelt az erdőben a vadmalacok eltűnésének. Zúgtak, zsivajogtak az állatok:

    • Vajon hova lettek a vadmalacok? Vajon merre keressük őket?

    Zörgött a bokor alja, hajlott a fű, koppant a fa a nagy keresésében, de a vadmalacokat nem találták.

    Csalafinta Csiga Oszkár pedig ült, ült az árokparton, és hallgatott.

    Cinke Cili bekukkantott minden odúba. Ott sem voltak a vadmalacok. Cammogi uram, a medve bejárta az összes barlangot. Ő sem találta meg a vadmalacokat. Zirregve indultak a méhek és a darazsak is a vadmalacok után. Ők sem jártak szerencsével.

    • Ó, jaj nekem! – sírt a vaddisznó mama. – Csemetéimet talán már sohasem látom többé.

    Csalafinta Csiga Oszkár végre megunta a hallgatást:

    • Ott alszanak a csemetéid az árokban.

    Volt öröm, volt kacagás, mikor álmosan, morcosan előkerült az öt, elveszettnek hitt kis lurkó.

    • Oszkár, Oszkár! – dohogott a borz. – Csak most jutott eszedbe szólni?
    • Csigavér, Zorgó! – felelte csalafinta csiga. – Várt öröm kétszeres öröm. Úgy ám!

    (Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár Gedeon – Móra Ferenc Könyvkiadó)

  • Hallgatni egymásra

    Volt egyszer egy ember, akinek nem működött jól a házassága. Amikor tanácsot kért, így szólt a mester: – Meg kell tanulnod meghallgatni a feleségedet. – A férfi megfogadta a tanácsot, majd visszajött egy hónap múlva, és arról számolt be, hogy megtanulta meghallani a feleségének minden szavát, amit mond. Ekkor nevetve azt mondta a mester: – Akkor most menj haza, és halld meg minden szavát, amit nem mond ki!

    Visszacsatolás

    • Te mit gondolsz a mester két tanításáról?
    • Hogyan értékeled önmagad a másokra való odafigyelés terén?
    • Te mennyire hallod meg a ki nem mondott dolgokat, illetve mennyire tudsz a sorok között olvasni?
    • Konkrétan mit tanulhatunk ebből a kis történetből?

    Felhasználási javaslat

    Módszertanilag a következőképpen járhatunk el: felolvassuk a történetet a mester első tanácsáig, majd feljegyezzük és megbeszéljük a résztvevőkre tett hatását. Ezután végigolvassuk a történetet, és újfent megvizsgáljuk a hatásokat.

    (Forrás: Detlev Blenk, Történetek trénereknek és coachoknak, tanároknak, tanácsadóknak, vezetőknek – Z-Press kiadó)

  • Ha nagy, ha kicsi

    Ha nagy, ha kicsi,
    zörög a kocsi.
    Ma árkon-bokron át futunk,
    a világ végére visz utunk.
    Ha nagy, ha kicsi - 
    zörög a kocsi.
    
    Tegnap, hogy az erdőt jártam,
    a bokorban nyuszit láttam.
    Láttam: jön-megy, fülel, bujkál,
    körülsetteng, rámkukucskál
    - s közel hajlik, így ni, így -
    súgni akart valamit?

    (Szabó Lőrinc)

    (Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989.)

  • Munkaeszközök a kertben és egyéb munkálatokban

    Fatestemet, ha megfogod,
    vasfejemet nyomd a földbe.
    Forgasd meg jól szaporán,
    s ismételd meg minden év tavaszán.
    (ásó)
    
    Fogd a nyelét, nyomd a hegyét,
    ne irgalmazz neki semmit.
    (ásó)
    
    Ha munkába állok,
    minden gyomot kivágok.
    (kapa)
    
    Vasból van a bika,
    fából van a szarva.
    Mi az?
    (eke)
    
    Ha kifele megy,
    befele áll a szarva,
    ha hazafelé megy,
    kifelé áll a szarva.
    (eke)
    
    Sólyommadár, föld alatt száll.
    (eke)
    
    Nékem olyan kisfiam van,
    aki a föld alá jár fésülködni.
    (eke)
    
    Van egy lányom,
    föld alá jár fésülni.
    (borona)
    
    Amije van, eldobálja,
    no, de azért, meg nem bánja.
    Amit elszór, nem siratja,
    nemsokára visszakapja.
    (vetőgép)
    
    Hegyen-völgyön táncot jár,
    hazaviszik, szegen áll.
    (kasza)
    
    Hegyes orrú, görbe lábú,
    búzát, füvet szereti.
    (kasza)
    
    Füvet eszik, fára száll,
    harkályorrú nem madár.
    (kasza)
    
    Fa a nyele, vas a foga,
    földön csúszkál ide-oda.
    (gereblye)
    
    Húzom magamhoz,
    lököm el magamtól.
    (gereblye)
    
    Erdőn vágják, falun nyerít. Mi az?
    (tiló)
    

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Úti kaland

    Úton ment a piszkafa. Utána a sodrófa. Utána a vaslapát. Utána a nagykabát.

    • Olyan bús az életünk, hogy világ végére megyünk – mondták. – Ott házat rakunk, s abban négyen ellakunk.

    Csakhamar egy árokhoz értek. Ott megtorpantak.

    • Ó, de széles szakadék! Olyan nagy, át se lépjük.
    • Ugorjunk! – szólt a lapát.
    • Ugorjunk! – szólt a kabát.
    • Úgy ám! Ugorjuk hát át! – helyeselt a piszkafa, helyeselt a sodrófa.

    Ugrottak, és az árokba lepottyantak mind a négyen. Ott sírtak, ott kiáltoztak lenn a mélyben.

    Odament a lompos farkas. Odament a morcos medve. Odament az okos róka.

    Ó, de segíteni rajtuk nem tudott a lompos farkas. Úgy ám!

    Ó, de segíteni rajtuk nem tudott a morcos medve. Úgy ám!

    Okos róka segített. Okos róka hosszú farkát lenyújtotta az árokba. Úgy ám!

    Csakhamar felmászott rajta mind a négy pórul járt vándor.

    Örültek a szerencsének. Úgy ám!

    Örömükben még azt is elfelejtették, hogy miért is indultak útnak. Okos róka segítségét megköszönték. Utána hazafutottak.

    Úgy szaladt a piszkafa, úgy szaladt a sodrófa, úgy szaladt a vaslapát, úgy szaladt a nagykabát, hogy a lába se érte a földet.

    (Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár Gedeon – Móra Ferenc Könyvkiadó)

  • Problémamegoldás

    Egyszer egy Indianában lévő birkafarm tulajdonosa nagy gondban volt a szomszédja kutyái miatt. Rendszeresen átjöttek a földjére, és széttépték a legjobb állatait. Az ilyen gondokat általában a bíróság előtt, vagy egy szögesdrót-kerítéssel, vagy fegyverrel oldják meg… Ez az ember azonban másképp cselekedett. Támadt egy jobb ötlete: a szomszédmindegyik gyerekének adott egy vagy két fiatal bárányt, akikkel mint kisállatokkal eljátszhattak. Amikor egy idő után a gyerekeknek saját kis nyájuk volt, a bárányok védelmében elkezdték megkötni a kutyákat. (…) Ez végül megoldotta az egész problémát.

    Visszacsatolás

    • Hogyan foglalnád össze a történet tanulságát?
    • Miért választjuk gyakran a nehezebb megoldást?
    • Hogyan folytatódna a történet, ha egy másik (agresszívabb) típusú megoldáshoz fordult volna a farm tulajdonosa?
    • Te mennyire állsz jelen pillanatban a saját magad útjában?
    • Pontosan mit tanulhatunk ebből a kis történetből a másokkal való viselkedésről?

    Felhasználási javaslat

    Használhatunk műanyag játékkutyákat és báránykákat a vizuális megjelenítés érdekében. Ezenkívül módszertanilag a következőképpen járhatunk el: olvassuk fel a történetet a “Támadt egy jobb ötlete…” részig, és először a résztvevőkkel közösen gyűjtsünk össze megoldási lehetőségeket. Ezt követően végigolvashatjuk a történetet, és megvitathatjuk az ott szereplő megoldást.

    (Forrás: Detlev Blenk, Történetek trénereknek és coachoknak, tanároknak, tanácsadóknak, vezetőknek – Z-Press kiadó)

  • Roller

    Két l-lel, két r-rel
    Robogok a rollerrel.
    
    Nem ír fel a rendőr,
    A kocsim fel nem dől.
    
    Senkit baj ne érjen:
    Mindenki kitérjen!
    
    Futva sántikálok,
    Aztán vígan megállok.
    
    Mint kőszikla állok,
    Ugye imponálok!

    (Szép Ernő)

    (Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989)

  • Munkaeszközök a házban

    Ketten vagyunk, testvérek vagyunk,
    ha nincs mit enni, egymást harapjuk. Mi az?
    (olló)
    
    Ha kinyitod szárát,
    kinyitja a száját.
    Ha becsukod szárát,
    becsukja száját.
    (olló)
    
    Ketten vannak, eggyé lesznek,
    egyet ketten ketté szelnek.
    (olló)
    
    Hátul taszigálják, elől huzigálják. Mi az?
    (tű)
    
    Tompa tolja, kis vas húzza,
    fehér egér fut utána. Mi az?
    (ujj, tű, cérna)
    
    Gombja van, de nem kabát,
    nem is ing és nem nadrág,
    egyáltalán nem ruha,
    kemény, hegyes, nem puha.
    (gombostű)
    
    Pici szálfa,
    villog, serceg,
    nem ég tovább,
    csak egy percet.
    (gyufa)
    
    Kis dobozban száz veszély,
    piros nyelve sokat ér.
    (gyufa)
    
    Pici ember, földig szakáll.
    (sperű)
    
    Fogd a nyelét, nyomd a hegyét,
    ne irgalmazz neki semmiért.
    (seprű)
    
    Fa-mezőn szánkázik
    sárga üstökével,
    hadakozik por, hulladék,
    piszok özönével.
    (seprű)
    
    Nem sündisznó, nem tűpárna. 
    Mégis szúrós kerek háta.
    Nos, pajtásom, felelj, ha tudsz!
    Mi lehet ez?
    (kefe)
    
    Vasparipám parazsat fal,
    keskeny deszka-mezőn nyargal,
    meggyűrt ruhákra rátapos,
    tüzes talpán fordul, futkos,
    s szüntelenül oda-vissza,
    minden ráncunk elsimítja.
    (vasaló)
    
    Nyárfa nyílása,
    bükkfa csattanása,
    ezer madár megindulása,
    egynek nyara száradása,
    a többi mind megáll,
    míg az egyet meggyógyítják. Mi az?
    (szövőszék)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)