A kávé kétségkívül az emberiség egyik legkellemesebb vívmánya, ami Etiópiához kötődik. Állítólag egy kecskepásztor vette észre, hogy miután kecskéi lelegelték a kávébogyókat, sokkal élénkebbek lettek, majd később a helyi szerzetesek készítettek italt a bogyókból, hogy ébren tudjanak maradni imáik közben.
Nem gondolt az ébren maradáson kívül másra a világ teremtése közben Atosz sem, amikor főzött magának egy egész bögrényi igen finom kávét, mivel hat napi megfeszített munka után már nagyon elfáradt.
A tervezőasztalánál ült és kortyolgatta a forró kávét, miközben teremtett világában gyönyörködött. Épp felállni készült, hogy megpihenjen, amikor macskája, Khronosz, aki maga volt az idő, felugrott a tervezőasztalra és felborította Atosz kávésbögréjét. Nem elég, hogy a kávé megállíthatatlanul folyt Atosz teremtett világára, az a szemtelen macska még a bögre alján lévő zaccot is a kávéfolyam után kaparta.
Atosz rettentően mérges volt macskájára, mivel, ami egyszer a tervezőasztalára került, az ott is maradt. Atosz világa eddig időtlen volt, világos, tiszta, átlátható és egyértelmű. Most, a kávé homályt borított teremtményei tudatára, a zacc pedig mérföldkőként gördült be az idő fogságába esett életük útjára.
Mesemondó blog 
Hozzászólás