Címke: tanulságos mese
-
A róka és a holló
A róka meglátta a hollót, amint csőrében egy jókora darab sajttal egy fára telepedett, és rögtön azon gondolkozott, hogyan szerezhetné meg a pompás falatot.
- Erős vagy, szép és ravasz – kezdte agyba-főbe dicsérni a madarat. – Ha még szép hangod is lenne, te lehetnél a király!
A holló énekelni kezdett, hogy megmutassa, ő még ebben is kiváló, ezzel azonban kiejtette a sajtot a csőréből. A róka rögtön felkapta, és azt mondta:
- Csak az a baj, hogy nincs elég eszed!
Beszélgetés
Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?
- Hol látta meg a róka a hollót?
- Mi volt a holló csőrében?
- Mit szeretett volna a róka?
- Mit mondott a hollónak?
- Mit csinált a holló?
- Mi történt a sajttal?
Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?
- Csak akkor esik ki a sajt a holló csőréből, ha a holló énekelni kezd? (Még mikor?)
- Mindig kiesik a sajt a holló csőréből, ha a holló énekelni kezd?
- Az énekelés az oka annak, hgoy a holló csőréből kiesett a sajt?
- Tud énekelni a holló?
- Szereti a holló a sajtot?
- Biztos, hogy kiesik a sajt a holló csőréből, ha a holló énekelni kezd?
- A valóságban lehetséges, hogy a holló a csőrében lévő sajtot kiejtheti?
Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…
- mi történne, ha a holló nem hallgatna a rókára?
- mi lehtett az oka annak, hogy a holló csőréből kiesett a sajt?
Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …
- ha azt akarjuk, hogy ne essen ki a szánkból, ami benne van?
- ha van a szánkban valami, és énekelni akarunk?
Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek e, amit abbahagyok!
- Ha a holló énekelni kezd, akkor a sajt kiesik a csőréből. A holló énekelni kezdett, tehát… (a sajt kiesett a csőréből).
- Ha a holló nem kezd énekelni, akkor a sajt nem esik ki a csőréből. A sajt kiesett a holló csőréből, tehát… (a holló énekelni kezdett).
- Vagy énekelni kezd a holló, vagy nem esik ki a sajt a csőréből. A sajt még nem esett ki a holló csőréből, tehát… (a holló még nem kezdett énekelni).
- Ha a holló énekelni kezd, akkor kitátja a csőrét, és ha kitátja a csőrét, akkor a sajt kiesik a csőréből. Tehát, ha a holló énekelni kezd, akkor… (a sajt kiesik a csőréből).
(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)
-
A róka és a bakkecske
A róka szomjasan bolyongott a mezőn, vizet keresett. Végre talált egy kutat, de csak az alján volt víz. A róka megnézte, milyen a kút. Két vödörrel működött, ha a vízzel teli vödröt felhúzták, a másik leereszkedett, ha a másikat húzták fel, az első ereszkedett le, és így tovább. A róka beszállt az egyik vödörbe, ami a súlyától gyorsan süllyedt. Egy pillanat alatt lent volt vele, és jól teleitta magát. De hogyan másszon vissza? Arra számított, hog ymajd csak jön valaki, akit rászedhet. Úgy is lett. Egy bakkecske jött oda, ő is vizet keresett. A róka elmagyarázta, hogyan működik a kút, és végül azt mondta:
- Szállj be a vödörbe! Te lejössz, én felmegyek.
- Igen, és azután? – kérdezte a másik.
- Az még egyszerűbb: te jössz, föl én meg lemegyek.
A bakkecske bemászott a vödörbe, és egy pillanat alatt leért, a róka meg felemelkedett. Amint felért, köszönt, és már indult is.
- Várj! – kiáltotta a bakkecske. – Azt ígérted, hogy segítesz visszamenni!
- Dehogy ígértem! – válaszolta a róka. – Csak éppen beszélgettünk róla.
Beszélgetés
Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?
- Hol bolyongott a róka?
- Mit keresett?
- Hogyan működött a kút?
- Mit magyarázott a róka a bakkecskének?
- Hogyan tudott kijutni a róka a kútból?
- Mi történt a bakkecskével?
Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?
- Csak az egyik vödör lehet fent?
- Ha az egyik vödör fent van, akkor a másik biztos, hogy lent van?
- Lehet két vödör is fent egyszerre?
- Miért ment le a fenti vödör?
- Létezhet ilyen kétvödrös kút?
Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…
- mi történt az egyik vödörrel, amikor a másik lement a kútba?
- mi történt a másik vödörrel, mikor az egyik feljött a kútból?
Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …
- ha le akarjuk engedni a fenti vödröt?
- ha a lenti vödörből inni akarunk?
Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!
- Ha a fent vödör lemegy, akkor a lenti vödör feljön. Lemegy a fenti vödör, tehát… (feljön a lenti vödör).
- Vagy lemegy a fenti vödör, vagy nem jön föl a lenti vödör. Még nem jött föl a lenti vödör, tehát… (még nem ment le a fenti vödör).
- Ha nem megy le a fenti vödör, akkor nem jön föl a lenti vödör. Feljött a lenti vödör, tehát… (lement a fenti vödör).
- Ha a fenti vödörbe beleül a róka, akkor a fenti vödör nehezebb, és ha a fenti vödör nehezebb, akkor az megy le, a másik pedig feljön. Tehát, ha a fenti vödörbe beleül a róka, akkor… (a fenti vödör lemegy, a lenti pedig feljön).
(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)
-
A rászedett kövér ember
Egyszer egy kövér ember elindult vendégségbe valamely rokonához. Vitt a fején egy kondér kölest ajándék gyanánt a házigazdának. A mulatság meg a lakoma reményében igen magas volt a kedve, s tréfáival lépten-nyomon belekötött a járókelőkbe. Váratalnul szembe jött vele szürke lován Aldar-Kösze ostorát pattogtatva, szemlátomást siet valahová.
- Hé, Aldar-Kösze! – kurjant rá a kövér. – Hová iparkodsz? Ugyan várj már egy cseppet! Azt beszélik, veled még az is megesett, hog yrászedted magát az ödögöt. Engem viszont, barátocskám, semmiképp be nem csaphatsz!
Aldar-Kösze a lovát nógatva izgatottan válaszolja:
- Alkalmatlan időt szemléltél ki tréfálkozásra, jó ember. Közeleg a világ vége. Nézz csak föl: merő egy láng az egész mennybolt, arra is számíthatsz, hogy rögvest leszakad!
Rémülten pillantott a kövér az égre, mire a kondér ledőlt a fejéről, a köles szanaszét szóródott az úton.
- Jaj nekem, mit csináltam! – üvöltött fel a kövér.
Aldar-Kösze pedig a lovát visszatartva nevetett:
- Nehéz becsapni az okost, ám a bolond önmagát csapja be.
Beszélgetés
Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?
- Hová indult a kövér ember?
- Mit vitt a kondérban ajándékba?
- Hogyan viselkedett az úton a többi emberrel?
- Kivel találkozott út közben?
- Mit mondott neki Aldar-Kösze?
- Hová nézett a kövér ember?
- Mi történt a fején lévő kondérral?
Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?
- Csak akkor esik le a kondér az ember fejéről, ha az ember felfelé néz?
- Máskor is leeshet a kondér az ember fejéről? (Mikor még?)
- Más dolog is lecsúszhat az ember fejéről, ha felfelé néz?
- Biztos, hogy leesik a kondér a fejünkről, ha felfelé nézünk?
- A felfelé nézés az oka a kondér lecsúszásának?
- Előfordulhat ilyesmi mással is? Például velem is?
- Létezhet-e, hogy az ember fejéről leesik a kondér?
Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…
- mi történik a fejünkön lévő dologgal, ha felfelé nézünk?
- mi lehetett az oka annak, hogy lecsúszott a kondér?
Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …
- hogy ne csússzon le a fejünkről, amit rajta viszünk, ha felfelé nézünk?
- ha azt akarjuk, hogy lecsússzon a fejünkről, amit rajta viszünk?
Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!
- Vagy felfelé fordítja a kövér ember a fejét, vagy rajta marad a kondér. A kondér még a kövér ember fején maradt, tehát… (még nem forította felfelé a fejét).
- Ha a kövér ember felfelé fordítja a fejét, akkor a fején lévő kondér leesik. A kövér ember felfelé fordította a fejét, tehát… (a fején lévő kondér leesett).
- Ha nem fordítja felfelé a fejét a kövér ember, akkor nem esik le a fején lévő kondér. Leesett a kövér ember fején lévő kondér, tehát… (felfelé fordította a fejét).
- Ha a kövér ember felnéz az égre, akkor felfelé fordítja a fejét, és ha felfelé fordítja a fejét, akkor leesik róla a kondér. Tehát, ha a kövér ember felnéz az égre, akkor… (leesik róla a kondér).
(Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)
-
A nagyravágyó béka
Egy kövér ökör legelt a szép zöld pázsiton. Látta ezt a béka. Magában mondani kezdte:
Bizony szép és nagy állat ez. Ha visszatartom a lélegzetem és felfújom magam, én is lehetek ekkora.
Szét is terpesztette a lábát, és elkezdte felfújni magát. Kérdezte a fiaitól:
- Na, hogy tetszik, fiaim? Vagyok-e már akkora, mint az ökör?
Feleltek a fiai:
- Közel sem.
Ismét nagyobbra kezdte fújni magát.
- Na, hogy tetszik, fiaim? Vagyok- már akkora, mint az ökör?
Feletek azok:
- Még soka híja!
Erre minden erejét összeszedte a béka. De amikor igen nagyon igyekezet felfújni magát, bőre repedezni kezdett, és szétpukkadt.
Beszélgetés
Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?
- Hol találkozott a béka az ökörrel?
- Miért akart olyan lenni, mint az ökör?
- Mit csinált, hogy olyan nagy legyen, mint az ökör?
- Mit kérdezett a fiaitól?
- Mit mondtak neki a fiai?
- Mi történt a békával?
Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?
- Csak akkor pukkad szét a béka, ha olyan sok levegőt szív magába, hogy már megreped a bőre?
- Bármennyi levegőt be tud szívni egy béka?
- Más állat is szétpukkadhat azért, mert túl sok levegőt szívott magába?
- Mindi szétpukkad a béka, ha túl sok levegőt szív magába?
- Mi lehetett az oka annak, hogy szétpukkadt a béka?
- A valóságban tényleg szétpukkadnak a békák, ha felfújják magukat?
Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…
- mit szoktunk érezni, ha nagyon sok levegőt szívunk magunkba?
- mikor szoktuk úgy érezni, hogy mindjárt szétpukkadunk?
- mi pukkadhat szét azért, mert túl sok levegő van benne?
Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …
- ha úgy érezzük, hogy mindjárt szétpukkadunk?
- hogy ne pukkadjon szét a lufi?
Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!
- Ha egy béka túl sok levegőt szív magába, akkor szétpukkad. A béka túl sok levegőt szívott magába, tehát… (szétpukkadt).
- Ha egy béka nem szív magába túl sok levegőt, akkor nem pukkad szét. A béka szétpukkadt, tehát… (túl sok levegőt szívott magába).
- Vagy túl sok levegőt szív magába egy béka, vagy nem pukkad szét. A béka még nem pukkadt szét, tehát… (még nem szívott túl sok levegőt magába).
- Ha valami nagyobbnak akar látszani, mint amekkora, akkor túl sok levegőt szív magába, és ha túl sok levegőt szív magába, akkor szétpukkad. Tehát, ha valaki nagyobbnak akar látszani, mint amekkora, akkor… (szétpukkadhat).
-
A nád és a tölgy
A büszke tölgy így szánakozott a nádon:
- Milyen szomorú a te sorsod! Elég egy szélfuvallat, hogy lehajtsd a fejed, én aonban ellenállok minden szélviharnak.
- Igaz, hogy a szél meghajlít – vetette ellen a nád -, kiszakítani azonban nem tud.
Abban a pillanatban vihar támadt, s mintha csak a nád szavait bizonyítaná, elülte után a tölgy a földön feküdt kidőlve, a nád azonban lassan felegyenesedett, és ugyanúgy lengedezett a szélben, mint annak előtte.
Beszélgetés
Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?
- Miért sajnálta a tölgy a nádat?
- Milyen a nád?
- Milyennek tartotta magát a tölgy?
- Mit válaszolt a nád a tölgynek?
- Mi történt hirtelen?
- Mit csinált a szél a tölggyel?
- Hogyan vészelte át a nád a vihart?
Véleménykérő beszélgetés. Mit gondotok?
- Tényleg nagyon erős egy tölgyfa?
- Könnyen ki tud egy vihar dönteni egy tölgyfát?
- Minden viharban kidől a tölgyfa?
- Csak a vihartól dőlhet ki a tölgy?
- Még mitől dőlhet ki a tölgy?
- Bármilyen tölgy ki tud dőlni a viharban?
- Bármilyen viharaban kidől a tölgy?
- Más fa is kidől a viharban?
Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…
- mi történhet egy fával, ha vihar van?
- minket is fel tud dönteni a szél?
Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …
- ha nagy szél van?
- hogy megvédjük a fákat a viharban?
Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!
- Ha nincs vihar, akkor a tölgy nem dől ki. A tölgy kidőlt, tehát… (vihar volt).
- Ha vihar van, akkor a tölgy kidől. Vihar van, tehát… (a tölgy kidől).
- Vagy nincs vihar, vagy kidől a tölgy. A tölgy még nem dőlt ki, tehát… (még nem volt vihar).
- Ha nagy vihar van, akkor nagyon erős szél fúj, és ha nagyon erős szél fúj, akkor a fák is kidőlhetnek. Tehát, ha nagy vihar van, akkor… (a fák is kidőlhetnek).
-
A megvendégelt kaftán
Törökországban történt, hogy egy tanítónak nem volt pénze szép ruhákra.
Egyszerű öltözetben ment el a lakodalmas házba. A gazda és a vendégek nagyon megharagudtak, hogy ilyen szegényes öltözékű ember merészkedik a díszes társaságba, és kitessékelték a tanítót. Ez element egy derék barátjához, akinek volt sok szép ruhája, kölcsönkért tőle egy díszes kaftánt, meg egy finom turbánt, és egyéb díszes ruhadarabokat. Visszament a lakodalomba, ahol most már nagy tisztelettel fogadták, jó ételeket raktak elébe. De ő nem nyúlt semmihez, hanem amikor a házigazda nagyon unszolta, hogy lásson már hozzá, levetette a díszes kaftánt meg a turbánt, rádobta a finom tálakra és így szólt:
- Nesze, díszes kaftán, nesze szép turbán, egyetek, mert mikor nélkületek jöttem, kidobtak, most pedig minden jóval ellátnak. Nem nekem szól a szíves fogadtatás, hanem tinektek!
Beszélgetés
Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?
- Hová ment a tanító?
- Milyen ruha volt rajta?
- Hogyan fogadták először a lakodalomban?
- Milyen ruhába öltözött másodszorra?
- Honnan szerezte a szép ruhát?
- Hogyan fogadták, amikor szép ruha volt rajta?
Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?
- Csak akkor fogadják szívesen az embert, ha szépen van felöltözve?
- Biztos, hogy szívesen látott vendég az, aki szépen fel van öltözve?
- Tényleg ilyen sok múlik a szép ruhán?
- Létezik olyan társaság, ahol szívesebben látják azt, aki szépen fel van öltözve, mint azt, aki nem szép ruhában van?
- Szerintetek számít az, hogy ki milyen ruhában van?
- Jobb ember az, aki szép ruhában van?
Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…
- hogyan fogadnak minket, ha szép ruha van rajtunk?
- mikor szoktunk szép ruhába felöltözni?
Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …
- ha azt akarjuk, hogy szívesen fogadjanak bennünket?
- ha valakin enm szép ruha van?
Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit most abbahagyok!
- Ha valaki szép ruhában van, akkor szívesen látott vendég. A tanító szép ruhában volt, tehát… (szívesen látott vendég volt).
- Ha nem öltözik fel valaki szépen egy ünnepre, akkor nem látják szívesen. A tanítót szívesen látták, tehát… (szépen felöltözött).
- Vagy szépen felöltözik valaki egy ünnepre, vagy nem látják szívesen. A tanítót először nem látták szívesen, tehát… (először nem öltözött fel szépen).
- Ha valaki szépen fel van öltözve, akkor szívesen látott vendég, és ha szíesen látott vendég, akkor megvendégelik. Tehát, ha valaki szépen fel van öltözve, akkor… (megvendégelik).
(Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)
-
A kék meg a sárga
Egyszer egy kék meg egy sárga festékpötty egymás mellé csöppent.
- Nem menne egy kicsit távolabb? – mondta a Kék.
- Menjen maga – válaszolta a Sárga. – Különben is, talán köszönne?
- Még hogy én köszönjek? Egy Sárgának! Kacagnom kell! Legyen szíves, ne könyököljön az oldalamba! – kiáltott a Kék. – Tudja meg, hogy én színezem az eget, a vízeket meg a tengert is.
- Az igaz. De ön egyhangú és unalmas. Látott már maga napraforgót? Vagy őszi erdőt? – mondta a Sárga.
De nem fejezhette be. Összefolyt a két festékpötty. Nem volt már se kék, se sárga. Zöld lett belőlük.
Beszélgetés
Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?
- Hová csöppent a kék és a sárga festékpötty?
- Mit akart a kék?
- Min vitatkoztaka festékpöttyök?
- Mi történt velük?
Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?
- Mindig zöld színű festéket kapunk, ha a sárga és a kék festék összekeveredik?
- Csak akkor kapunk zöld színű festéket, ha a kék és a sárga festék összekeveredik?
- Csak zöld színű festéket kaphatunk a kék meg a sárga festék összekeverésekor?
- Az összefolyás az oka annak, hogy a kék és a sárga festékből zöld lett?
- Létezik a kék és a sárga festék összekeveredése?
Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…
- mi szokott történni, ha a kék és a sárga festék összefolyik?
- mi lehet az oka annak, ha a kék és a sárga festékpöttyből zöld festékpötty lesz?
Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …
- ha zöld színnel akarunk festeni, de csak kék és sárga festékünk van?
- ha azt akarjuk, hogy a kék és a sárga festék ne folyjon össze?
Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!
- Ha a kék festék összefolyik a sárgával, akkor zöld festék lesz belőlük. A kék festék összefolyt a sárgával, tehát… (zöld festék lett belőlük).
- Ha a kék és a sárga festék nem folyik össze, akkor nem lesz zöld festékpötty a papíron. Zöld festékpötty lett a papíron, tehát… (a kék és a sárga festék összefolyt).
- Vagy összefolyik a kék és a sárga festék, vagy nem keletkezik zöld festékpötty. Még nem keletkezett zöld festékpötty, tehát… (a kék és a sárga festk még nem folyt össze).
- Ha a kék és a sárga festék túl közel kerül egymáshoz, akkor összefolynak, és ha összefolynak, akkor zöld festék lesz belőlük. Tehát, ha a kék és a sárga festék túl közel kerül egymáshoz, akkor… (zöld festék lesz belőlük).
(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)
-
A róka meg a rák
Azt mondta a róka a ráknak:
- Hallod-e, fussunk versenyt!
- Jól van, róka, én nem bánom!
Eliramodott a róka, a rák meg utána: az ollójával belecsimpaszkodott a farkába.
Célba ért a róka, visszafordult, hátranézett, megcsóválta a farkát.
A rák akkora már eleresztette, talpra állt, és így szólt:
- Már régóta várlak. Ugyan hol maradtál?
Beszélgetés
Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?
- Mit javasolt a róka a ráknak?
- Mit válaszolt a rák?
- Mit csinált a rák?
- Mi történt, amikor a róka célba ért?
- Mit mondott neki a rák?
Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?
- Csak akkor ér a rák a rókával egyszerre célba, ha a farkába csimpaszkodik?
- Miért ért oda a rák a rókával egyszerre?
- Más miatt is odaérhetett volna a rókával egyidőben?
- A róka farkába csimpaszkodás az oka, hogy a rókával egyszerre ért a célba a rák?
- Más állat is belecsimpaszkodhatna a róka farkába?
- Létezik olyan eset, hogy a rák a róka farkába csimpaszkodik?
Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…
- mi lehetett az oka, hogy a rák a rókával egyszerre ért célba?
- mi történik, ha a rák a futó róka farkába csimpaszkodik?
Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet/nem lehete tenni,…
- ha nem akarunk egy futóversenyben lemaradni?
- ha le akarunk hagyni valakit a futóversenyben?
Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!
- Vagy belecsimpaszkodik a rák a róka farkába, vagy nem ér a rókával egyszerre célba. A rák a rókával egyszerre ért célba, tehát… (belecsimpaszkodott a róka farkába).
- Ha a rák belecsimpaszkodik a róka farkába, akkor a rókával egyszerre ér célba. A rák belecsimpaszkodott a róka farkába, tehát… (a rókával egyszerre ért célba).
- Ha a rák nem csimpaszkodik bele a róka farkába, akkor nem ér a rókával egyszerre a célba. A rák a rókáavl egyszerre ért célba, tehát… (belecsimpaszkodott a róka farkába).
- Ha a rák belecsimpaszkodik a róka farkába, akkor a rókán utazik, és ha a rókán utazik, akkor a rókával egyszerre ér célba. Tehát ha a rák belecsimpaszkodik a róka farkába, akkor… (a rókával egyszerre ér célba).
(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)
Mesemondó blog 