Címke: mese
-
Két kiskecske
Két kiskecske szembetalálkozott a patak keskeny hídján. Olyan keskeny volt a híd, hogy nem fértek el egymás mellett.
- Vissza, vissza! – szólt az egyik.
- Hát még mit nem? Öregebb vagyok, mint te. Úgy illik, hogy te fordulj vissza.
- Igen ám, de én léptem előbb a hídra.
Visszafordulni egyik sem akart. Vadul nekimentek egymásnak, és verekedni kezdtek. Csúszós volt a híd, és mindketten belepottyantak a vízbe.
Beszélgetés
Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?
- Hol találkozott össze a két kiskecske?
- Milyen volt a híd?
- Mit mondott az egyik kiskecske?
- Mit válaszolt a másik kiskecske?
- Mit nem akart egyik kiskecske sem?
- Mi történt ezután?
Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?
- Csak akkor pottyannak bele a vízbe a kiskecskék, ha összeverekednek a csúszós hídon? (Mi miatt lehet még vízbe pottyanni?)
- Mindig belepottyannak a kiskecskék a vízbe, ha összeverekednek a csúszós hídon?
- Azért pottyantak bele a kiskecskék a vízbe, mert összeverekedtek a csúszós hídon?
- Mit gondoltok, más is belepottyanhat a csúszós hídról a vízbe?
- A valóságban létezik olyan, hogy két kiskecske összeverekszik egy csúszós hídon, és belepottyannak a vízbe?
Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…
- mi lehetett az oka annak, hogy a kiskecskék belepottyantak a vízbe?
- mi történt a verekedő kiskecskékkel?
Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …
- hogy ne csússzunk meg a csúszós hídon?
- ha megcsúszunk a csúszós hídon?
Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!
- Ha a kiskecskék megcsúsznak a hídon verekedés közben, akkor belepottyannak a vízbe. A kiskecskék megcsúsztak a hídon verekedés közben, tehát… (belepottyantak a vízbe).
- Vagy megcsúsznak a kiskecskék verekedés közben a hídon, vagy nem pottyannak bele a vízbe. A kiskecskék még nem pottyantak belel a vízbe, tehát… (még nem csúsztak meg a hídon).
- Ha a kiskecskék nem csúsznak meg verekedés közben a hídon, akkor nem pottyannak bele a vízbe. A kiskecskék belepottyantak a vízbe, tehát… (megcsúsztak a hídon).
- Ha a kiskecskék összeverekednek a csúszós hídon, akkor megcsúsznak, és ha megcsúsznak, akkor belepottyannak a vízbe. Tehát ha a kiskecskék összeverekednek a csúszós hídon, akkor… (belepottyannak a vízbe).
(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)
-
A szappanbuborék
A király súlyos betegségen esett át, és azóta teljesen megváltozott. Semmi sem vidította fel, minden untatta, ásítása átragadt az egész udvarra. Valamire vágyott, de maga sem tudta, mire. És hát hogyan is lehetne egy királynak valamit adni, ha senki sem tudja, hogy mi legyen az. A miniszterei a világ minden tájáról orvosokat, tudósokat hoztak, akik újabb és újabb időtöltést, szórakozást, játékot eszeltek ki a számára, de mindhiába. Egyszer egy öregasszony érkezett a királyi palotába.
- Én odaadom, amire a király vágyik – mondta. – Cserébe annyi aranyat kérek, amennyit én magam nyomok.
Megegyeztek, de bármennyi aranyat is raktak a mérlegre, nem egyenlítette ki az asszony súlyát. A miniszterek kétségbe estek, de az öregasszony nagy hahotában tört ki, és azt mondta:
- A király szappanbuborékot akar.
Azzal elkezdett fújni egy szalmaszálat, amelyet előtte szappanvizes csuporba mártogatott. A királynak ez nagyon tetszett és újra boldognak érezte magát. Ha a király boldog, vele örül az egész udvar, meg az egész királyság.
Beszélgetés
Felidéző beszégletés. Emlékeztek még?
- Mitől változott meg a király?
- Milyen volt a hangulata?
- Mit tettek az emberek, hogy segítsenek neki?
- Ki érkezett a palotába?
- Mit ígért az öregasszony?
- Mit kért érte cserébe?
- Mit csinált az öregasszony?
- Mit szólt a király?
Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?
- Csak akkor lesz jókedvű a király, ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj?
- Mindig jókedve lesz a királynak, ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj?
- A szappanbuborék az oka a király jókedvének? (Miért?)
- Más is boldognak érzi magát a szappanbuborékoktól?
- Nektek is tetszik a szappanbuborék?
- A valóságban is örömet okozhat a szappanbuborék látványa?
Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…
- mitől lett jókedve a királynak?
- mit szólt a király, amikor az öregasszony szappanbuborékot kezdett fújni?
Alkalmazó beszégletés. Mit lehet tenni, …
- hogy ne legyen rossz kedvünk?
- ha valakinek körülöttünk rossz kedve van?
Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!
- Ha az öregasszony nem fúj szappanbuborékokat, akkor a király nem jókedvű. A király jókedvű, tehát… (az öregasszony szappanbuborékokat fúj).
- Vagy szappanbuborékokat fúj az öregasszony, vagy nem jókedvű a király. A király még nem jókedvű, tehát… (az öregasszony még nem fúj szappanbuborékokat).
- Ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj, akkor a király jókedvű. Az öregasszony szappanbuborékokat fúj, tehát… (a király jókedvű).
- Ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj, akkor az tetszik a királynak, és ha tetszik neki, akkor a király jókedvű lesz tőle. Tehát, ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj, akkor… (a király jókedvű lesz tőle).
(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)
-
A róka és a kácsák
Egyszer a róka séta közben a tópartra ért. A tóban kácsák úszkáltak. Amint meglátta a rók a kácsákat, mindjárt kacsapecsenyére fájt a foga. Gondolkozott, hogyan foghatna meg csak egyet is. Tudta, hogy a kácsák nagyon kíváncsiak, bekiáltott nekik.
- Gyertek csak közelebb, majd szép mesét mondok!
- Halljuk mi innen is – felelték a kácsák -, csak mondjad!
- De messze vagytok ám, nem tudok akkorát kiáltani. Jöjjön ki közületek egy, annak majd a fülébe súgom, ő azután elmondja a többieknek. De okos jöjjön ám ki, mert a buta elfelejti!
A kácsák mind kijöttek a partra, mert mind okosnak tartotta magát. A róka azután amelyik legközelebb volt hozzá, megfogta, a többi pedig szétrebbent.
Beszélgetés:
Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?
- Hová ért a róka séta közben?
- Hol úszkáltak a kacsák?
- Mit szeretett volna a róka?
- Mit kiabált be a kacsáknak?
- Hogyan tudta rászedni a róka a kacsákat?
- Hány kacsát tudott elkapni a róka?
- Mit csinált a többi kacsa?
Véleménykérő beszégletés. Mit gondoltok?
- Csak akkor tudja elkapni a róka a kacsát, ha a kacsa kijön a vízből? (Miért?)
- Mindig el tudja kapni a róka a kacsát a szárazföldön?
- Tud úszni a róka?
- Előfordul, hogy a kacsa elmenekül a róka elől?
- Azért tudta elkapni a róka a kacsát, mert kijött a vízből?
- Mit szeret enni a róka?
- A valóságban is el tudja kapni a róka a vízből kijövő kacsát?
Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…
- mit szokott tenni egy róka, ha kacsát lát?
- mit szokott tenni egy kacsa, ha meglát egy rókát?
Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …
- ha a kacsák el akarnak menekülni a róka elől?
- ha a rókát távol akarjuk tartani a kacsáktól?
Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!
- Vagy kijönnek a kacsák a partra, vagy nem tudja elkapni őket a róka. A róka még nem tudta elkapni a kacsákat, tehát… (a kacsák még nem jöttek ki a partra).
- Ha a kacsák kijönnek a partra, akkor a róka el tudja kapni őket. A kacsák kijöttek a partra, tehát… (a róka el tudta kapni őket).
- Ha a kacsák nem jönnek ki a partra, akkor a róka nem tudja elkapni őket. A róka el tudta kapni őket, tehát… (a kacsák kijöttek a partra).
- Ha a rókához közel kerül egy kacsa, akkor el tudja kapni a kacsát, és ha el tudja kapni a kacsát, akkor a róka megeszi. Tehát, ha a rókához közel kerül egy kacsa, akkor… (a róka megeszi).
-
A róka és a holló
A róka meglátta a hollót, amint csőrében egy jókora darab sajttal egy fára telepedett, és rögtön azon gondolkozott, hogyan szerezhetné meg a pompás falatot.
- Erős vagy, szép és ravasz – kezdte agyba-főbe dicsérni a madarat. – Ha még szép hangod is lenne, te lehetnél a király!
A holló énekelni kezdett, hogy megmutassa, ő még ebben is kiváló, ezzel azonban kiejtette a sajtot a csőréből. A róka rögtön felkapta, és azt mondta:
- Csak az a baj, hogy nincs elég eszed!
Beszélgetés
Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?
- Hol látta meg a róka a hollót?
- Mi volt a holló csőrében?
- Mit szeretett volna a róka?
- Mit mondott a hollónak?
- Mit csinált a holló?
- Mi történt a sajttal?
Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?
- Csak akkor esik ki a sajt a holló csőréből, ha a holló énekelni kezd? (Még mikor?)
- Mindig kiesik a sajt a holló csőréből, ha a holló énekelni kezd?
- Az énekelés az oka annak, hgoy a holló csőréből kiesett a sajt?
- Tud énekelni a holló?
- Szereti a holló a sajtot?
- Biztos, hogy kiesik a sajt a holló csőréből, ha a holló énekelni kezd?
- A valóságban lehetséges, hogy a holló a csőrében lévő sajtot kiejtheti?
Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…
- mi történne, ha a holló nem hallgatna a rókára?
- mi lehtett az oka annak, hogy a holló csőréből kiesett a sajt?
Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …
- ha azt akarjuk, hogy ne essen ki a szánkból, ami benne van?
- ha van a szánkban valami, és énekelni akarunk?
Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek e, amit abbahagyok!
- Ha a holló énekelni kezd, akkor a sajt kiesik a csőréből. A holló énekelni kezdett, tehát… (a sajt kiesett a csőréből).
- Ha a holló nem kezd énekelni, akkor a sajt nem esik ki a csőréből. A sajt kiesett a holló csőréből, tehát… (a holló énekelni kezdett).
- Vagy énekelni kezd a holló, vagy nem esik ki a sajt a csőréből. A sajt még nem esett ki a holló csőréből, tehát… (a holló még nem kezdett énekelni).
- Ha a holló énekelni kezd, akkor kitátja a csőrét, és ha kitátja a csőrét, akkor a sajt kiesik a csőréből. Tehát, ha a holló énekelni kezd, akkor… (a sajt kiesik a csőréből).
(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)
-
A róka és a bakkecske
A róka szomjasan bolyongott a mezőn, vizet keresett. Végre talált egy kutat, de csak az alján volt víz. A róka megnézte, milyen a kút. Két vödörrel működött, ha a vízzel teli vödröt felhúzták, a másik leereszkedett, ha a másikat húzták fel, az első ereszkedett le, és így tovább. A róka beszállt az egyik vödörbe, ami a súlyától gyorsan süllyedt. Egy pillanat alatt lent volt vele, és jól teleitta magát. De hogyan másszon vissza? Arra számított, hog ymajd csak jön valaki, akit rászedhet. Úgy is lett. Egy bakkecske jött oda, ő is vizet keresett. A róka elmagyarázta, hogyan működik a kút, és végül azt mondta:
- Szállj be a vödörbe! Te lejössz, én felmegyek.
- Igen, és azután? – kérdezte a másik.
- Az még egyszerűbb: te jössz, föl én meg lemegyek.
A bakkecske bemászott a vödörbe, és egy pillanat alatt leért, a róka meg felemelkedett. Amint felért, köszönt, és már indult is.
- Várj! – kiáltotta a bakkecske. – Azt ígérted, hogy segítesz visszamenni!
- Dehogy ígértem! – válaszolta a róka. – Csak éppen beszélgettünk róla.
Beszélgetés
Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?
- Hol bolyongott a róka?
- Mit keresett?
- Hogyan működött a kút?
- Mit magyarázott a róka a bakkecskének?
- Hogyan tudott kijutni a róka a kútból?
- Mi történt a bakkecskével?
Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?
- Csak az egyik vödör lehet fent?
- Ha az egyik vödör fent van, akkor a másik biztos, hogy lent van?
- Lehet két vödör is fent egyszerre?
- Miért ment le a fenti vödör?
- Létezhet ilyen kétvödrös kút?
Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…
- mi történt az egyik vödörrel, amikor a másik lement a kútba?
- mi történt a másik vödörrel, mikor az egyik feljött a kútból?
Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …
- ha le akarjuk engedni a fenti vödröt?
- ha a lenti vödörből inni akarunk?
Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!
- Ha a fent vödör lemegy, akkor a lenti vödör feljön. Lemegy a fenti vödör, tehát… (feljön a lenti vödör).
- Vagy lemegy a fenti vödör, vagy nem jön föl a lenti vödör. Még nem jött föl a lenti vödör, tehát… (még nem ment le a fenti vödör).
- Ha nem megy le a fenti vödör, akkor nem jön föl a lenti vödör. Feljött a lenti vödör, tehát… (lement a fenti vödör).
- Ha a fenti vödörbe beleül a róka, akkor a fenti vödör nehezebb, és ha a fenti vödör nehezebb, akkor az megy le, a másik pedig feljön. Tehát, ha a fenti vödörbe beleül a róka, akkor… (a fenti vödör lemegy, a lenti pedig feljön).
(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)
Mesemondó blog 