Mesemondó blog

Címke: mese

  • Kispipi és Kisréce

    Kispipi és Kisréce

    Kikelt a tojásból Kisréce.

    • Megszülettem! – kiáltotta vidáman.
    • Én is! – csipogta rá Kispipi.
    • Sétálni megyek – mondta Kisréce.
    • Én is! – vágta rá Kispipi.
    • Kapirgálok egy kicsit! – szólt Kisréce.
    • Én is! – közölte Kispipi.
    • Gilisztát találtam! – ujjongott Kisréce.
    • Én is! – pityegte Kispipi.
    • Fogtam egy lepkét! – Büszkélkedett Kisréce.
    • Én is! – vágta rá Kispipi.
    • Fürödni fogok! – mondta Kisréce.
    • Én is! – lelkendezett Kispipi.
    • Már úszom is! – kiáltotta Kisréce.
    • Én is! – kiáltotta Kispipi. – Segítség!

    Kisréce kihúzta Kispipit a vízből.

    • Megint fürödni megyek egy kicsit – mondta Kisréce.
    • De én nem! – sóhajtotta Kispipi.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Honnan kelt ki Kisréce?
    2. Hogyan született Kispipi?
    3. Hová indult Kisréce?
    4. Mit csináltak?
    5. Mit kapirgáltak ki a földből?
    6. Mit fogtak?
    7. Mit akart csinálni Kisréce?
    8. Mi történt Kispipivel?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor merül el valaki a vízben, ha nem tud úszni?
    2. Mindig elmerül az, aki nem tud úszni?
    3. Az úszni nem tudás oka lehet annak, hogy valaki elmerül a vízben?
    4. Tényleg tud úszni egy kiskacsa?
    5. És egy kispipi?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit szokott tenni az, aki nem tud úszni?
    • mi lehet az oka annak, ha valaki elmerül a vízben?
    • még milyen állat tud úszni?
    • milyen állat nem tud úszni?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy megtanuljunk úszni?
    • hogy fennmaradjunk a vízen, ha nem tudunk úszni?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha valaki nem tud úszni, akkor elmerül a vízben. Kispipi nem tud úszni, tehát… (elmerül a vízben).
    2. Vagy nem tud valaki úszni, vagy nem merül el a vízben. Kisérce nem merül el a vízben, tehát… (tud úszni).
    3. Ha valaki tud úszni, akkor nem merül el a vízben. Kispipi elmerül a vízben, tehát… (nem tud úszni).
    4. Ha valaki nem tud úszni, akkor nem tud fennmaradni a vízen, és ha nem tud fennmaradni a vízen, akkor elmerül. Tehát, ha valaki nem tud úszni, akkor… (elmerül).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Icinke-Picinke

    Icinke-Picinke

    Volt a világon egy icinke-picinke kis asszony, annak az icinke-picinke kis asszonynak volt egy icinke-picinke tehene; azt az icinke-picinke kis tehenet megfejte egy icinke-picinke kis sajtárba; abból az icinke-picinke kis sajtárból azt az icinke-picinke kis tejet beleszűrte egy icinke-picinke kis szűrőn egy icinke-picinke kis fazékba; azt az icinke-picinke kis fazekat rátette egy icinke-picinke kis padra; befedte egy icinke-picinke kis fedővel.

    Volt annak az icinke-picinke kis asszonynak egy icinke-picinke kis macskája; az az icinke-picinke kis macska odament az icinke-picinke kis fazékhoz, felborította az icinke-picinke kis tejet; ezért nagyon megharagudott az icinke-picinke kis asszony, felkapott egy icinke-picinke kis nyújtófát, úgy megütötte vele azt az icinke-picinke kis macskát, hogy mindjárt felbukfencezett.

    Ha az icinke-picinke kis macska fel nem bukfencezett volna, talán az én icinke-picinke kis mesém is tovább tartott volna.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Mije volt az icinke-picinke kis asszonynak?
    2. Hová tette az icinke-picinke kis tejes fazekat?
    3. Mit csinált az icinke-picinke kis macska?
    4. Mit szólt ehhez az icinke-picinke kis asszony?
    5. Mi történt az icinke-picinke kis macskával?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor haragszik meg az asszony a kismacskára, ha a macska kiborítja a tejet? (Mi más miatt haragudhat meg még az asszony a macskára?)
    2. Mindig megharagszik az asszony, ha a macska kiborítja a tejet?
    3. A tej kiborítása az oka annak, hogy haragszik az asszony?
    4. Előfordulhat a valóságban is olyan eset, hogy a macska kiborítja tejet?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi lehetett az oka annak, hogy az asszony mérges lett a kismacskára?
    • Mi történt, amikor a macska kiborította a tejet?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy a macska ne férjen hozzá ahhoz, amit védeni akarunk tőle?
    • ha a macska hozzáfér a tejhez és kiborítja?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a macska kiborítja a tejet, akkor a gazdaasszony mérges lesz rá. A macska kiborította a tejet, tehát… (a gazdaasszony mérges lett rá).
    2. Ha a macska nem borítja ki a tejet, akkor a gazdaasszony nem lesz rá mérges. A gazdaasszony mérges lett a macskára, tehát… (a macska kiborította a tejet).
    3. Vagy nem borítja ki a macska a tejet, vagy mérges lesz rá a gazdaasszony. A gazdaasszony még nem lett mérges a macskára, tehát… (a macska még nem borította ki a tejet).
    4. Ha a macska felborítja a fazekat, akkor kiborul a tej, és ha kiborul a tej, akkor a gazdaasszony mérges lesz a macskára. Tehát, ha a macska felborítja a fazekat, akkor… (a gazdaasszony mérges lesz a macskára).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Hímzett meggyek

    Hímzett meggyek

    Zoska meglátta Fülesmacit az esőben.

    • Rémesen megáztál, szegény Füleském! – sajnálkozott Zoska. – Hát kellett neked kinn állni az esőben?

    Zoska jól ledörzsölte Fülesmacit egy törülközővel, majd tiszta fehér ruhácskába öltöztette. A ruhácska tele volt hímzett meggyekkel. Fülesmackó a tükörbe nézett. “Milyen csinos vagyok így! – gondolta. – Meg kell mutatnom magam Nyuszogónak.” Nyuszogó éppen salátáért ment. A kert mögötti ösvényen találkoztak össze. Nyuszogó Fülesre pillantott, és elismerően bólogatott.

    • Nagyon szép kis ruha – mondta. Ezek a hímzett meggyek akár az igaziak!

    Füles büszkén lépkedett Nyuszogó mellett, és arra gondolt: “Mindenki utánam fog fordulni.” Az ösvényen egyszer csak egy nagy tócsát vettek észre. Hopp! Nyuszogó egyből átugrotta.

    • Én még jobban át tudom ugrani! – kiabálta Fülesmackó.

    Nekilendült, de jaj… egy nagy loccsanás! Füles épp a pocsolya kellős közepébe ugrott. Szegényt a piszkos, sáros víz tetőtől talpig telefröcskölte! Szomorúan baktatott haza. Mikor Zoska meglátta, még haragudni sem bírt rá – olyan siralmas állapotban volt a kis bocs. A fehér ruhácska hímzett meggyek helyett csúf sárpöttyökkel volt tele. Fülesmackó szemében pedig öröm és büszkeség helyett két kövér könnycsepp csillogott.

    • Hej, Füles, Füles! – sóhajtotta a kislány.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Milyen ruhába öltöztette Zoska Fülesmackót?
    2. Hogy tetszett Fülesmackónak az új ruha?
    3. Hová indult?
    4. Kinek akarta megmutatni?
    5. Merre járt Nyuszogó?
    6. Hol találkoztak össze?
    7. Mit szólt Nyuszogó Füles új ruhájához?
    8. Mit tett Nyuszogó, amikor meglátta a tócsát?
    9. És Füles?
    10. Miért lett piszkos Fülesmackó ruhája?
    11. Miért sírt Fülesmackó?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor lesz sáros Fülesmackó ruhája, ha beleesik a pocsolyába? (Még mikor?)
    2. Mindig sáros lesz Fülesmackó ruhája, ha beleesik a pocsolyába?
    3. A pocsolyába esés az oka annak, hogy sáros lett Füles ruhája?
    4. Más is sáros lesz, ha beleesik a pocsolyába?
    5. Még mitől lehet sáros valaki?
    6. Létezik-e a valóságban Fülesmackó?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történik, ha valaki beleesik a pocsolyába?
    • mi lehet az oka annak, ha sáros lesz a ruhánk?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha sáros lesz a ruhánk?
    • ha azt akarjuk, hogy ne legyen sáros a ruhánk?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha valaki beleesik a pocsolyába, akkor sáros lesz a ruhája. Fülesmackó beleesett a pocsolyába, tehát… (sáros lett a ruhája).
    2. Ha valaki nem esik bele a pocsolyába, akkor nem lesz sáros a ruhája. Fülesmackó ruhája sáros lett, tehát… (beleesett a pocsolyába).
    3. Vagy nem esik bele valaki a pocsolyába, vagy sáros lesz a ruhája. Nyuszogó ruhája nem lett sáros, tehát… (nem esett bele a pocsolyába).
    4. Ha valaki ügyetlenül ugorja át a pocsolyát, akkor beleesik, és ha beleesik, akkor sáros lesz a ruhája. Tehát, ha valaki ügyetlenül ugorja át a pocsolyát, akkor… (sáros lesz a ruhája).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Vuk

    Vuk

    Diafilm megnyitása
  • Sün Balázs

    Sün Balázs

    Diafilm megnyitása
  • Fizetés az étel szagáért

    Fizetés az étel szagáért

    Egy szegény ember a vásártéren bandukolt, hátha akad valami munkája. Éhes volt nagyon, és amint elment a pecsenyesütő sátra előtt, meg nem állhatta, hogy oda ne menjen a tűz közelébe, hogy a pecsenyésnek legalább az illatát szívja magába, mert pénze bizony nem volt, hogy egy adagot megvegyen. Száraz kenyerét húzta elő tarisznyájából, és azt rágta a pecsenyeszaghoz.

    Észrevette a szakács, és követelte a pecsenyeillat árát. Csak nem gondolja az ember, hogy ingyen lakhat jól az ő pecsenyéjének gőzével! A szegény ember persze nem tudott fizetni, hát bíró elé mentek. A bíró ezt mondta:

    • Majd én fizetek a szegény ember helyett – ezzel elővette az erszényét, és megcsörgette a pénzdarabokat, amelyek benne volta, és így szólt:
    • Te a hús szagát adtad, most a vendéged a pénz hangjával fizetett. Elmehetsz.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hol bandukolt a szegény ember?
    2. Mit keresett?
    3. Hol állt meg?
    4. Mit evett?
    5. Miért akart fizettetni a szakács a szegény emberrel?
    6. Kihez mentek?
    7. Hogyan döntött a bíró?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor nem kell fizetni, ha csak az étel illatát szívjuk be? Még mikor nem?
    2. Mindig kell fizetnünk azért, amit megeszünk?
    3. Soha nem kell fizetnünk azért, amit nem eszünk meg?
    4. Mindenhol kell fizetnünk azért, amit megeszünk?
    5. A valóságban is létezik az étel illatának beszippantása?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit szoktunk csinálni akkor, ha megebédelünk egy étteremben?
    • kell-e fizetnünk akkor, ha nem eszünk, csak a jó illatokat szippantjuk be?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha éhesek vagyunk és nincs pénzünk?
    • ha az étel illatáért kérnek tőlünk pénzt?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Vagy nem eszünk semmit, vagy fizetnünk kell. A szegény ember nem fizetett, tehát… (nem evett semmit).
    2. Ha valamit megeszünk, akkor fizetnünk kell érte. Megettük az ebédet, tehát… (fizetnünk kell érte).
    3. Ha nem eszünk semmit, akkor nem kell fizetnünk. A múltkor fizetnünk kellett, tehát… (ettünk valamit).
    4. Ha étteremben ebédelünk, akkor fizetni kell az ebédért, és ha fizetni kell az ebédért, akkor fogy a pénzünk. Ha étteremben ebédelünk, akkor… (fogy a pénzünk).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Én is megnövök!

    Én is megnövök!

    Éjjel esett az eső.

    • Nézd, Fülesmackó! – mondta Zoska, mekkorát nőtt minden az esőtől! A retek a kertben, a fű, a gyom…

    Füles szemügyre vette a füvet, csodálkozott, és a fejét csóválta. Aztán bukfencet vetett a friss füvön. Ügyet sem vetett arra, hogy ismét felhő takarja a napot. Csak akkor kapott észbe, mikor már ömlött is a zápor. Talpra ugrott, hogy hazaszaladjon, de aztán megtorpant. “Hohó, esik az eső, minden nőni fog! Legalább majd én is megnövök tőle. Itt maradok kinn az udvaron. Akkora szeretnék lenni, mint az erdei Nagy Medve…”

    • Brekeke, brekeke – hallotta hirtelen maga mellett.
    • Ez a levelibéka – gondolta. – Ő is nőni akar…

    A májusi eső rövid ideig tart. Megint felsütött a nap, csivitelni kezdtek a madarak, felragyogtak a lombokon az ezüstös esőcseppek. Fülesmackó kerek mancsán ágaskodva így kiáltott:

    • Zoska, Zoska, megnőttem!
    • Brekeke, brekeke – nevetett a béka. – Milyen mókás is vagy te, Fülesmackó! Nőni ugyan nem nőttél, hanem ázni aztán bőrig áztál.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Mi történt az éjjel?
    2. Hol volt Fülesmackó, amikor esni kezdett az eső?
    3. Miért maradt kit az esőben?
    4. Mennyi ideig esett?
    5. Milyen idő lett a zápor után?
    6. Mit hitt Fülesmackó?
    7. Mit mondott neki a béka?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor nő egy élőlény, ha víz éri?
    2. Csak akkor nőhet Fülesmackó, ha kiáll az esőre?
    3. Biztos, hogy megnő Fülesmackó, ha kiáll az esőre?
    4. Mástól is megnőhet Fülesmackó?
    5. A valóságban létezik olyan állat, amelyik megnő az esőtől?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történik, ha valaki kint marad az esőben?
    • miért ázott meg Fülesmackó?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne ázzunk meg?
    • ha esni kezd az eső?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha nem esik az eső, akkor Fülesmackó nem ázik meg a kertben. Fülesmackó megázott a kertben, tehát… (esett az eső).
    2. Ha esik az eső, akkor Fülesmackó megázik a kertben. Esik az eső, tehát… (Fülesmackó megázik a kertben).
    3. Vagy nem esik az eső, vagy nem süt a nap. Még süt a nap, tehát… (még nem esik az eső).
    4. Ha nagyon felhős az ég, akkor esni fog az eső, és ha esni fog az eső, akkor Fülesmackó biztosan megázik. Tehát, ha nagyon felhős az ég, akkor… (Fülesmackó biztosan megázik).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A három kiscica

    A három kiscica

    Három kiscica, egy fekete, egy szürke meg egy fehér, meglátott egy egeret, és – uccu neki! – utánafutottak. A kisegér beugrott a lisztesládába. A kiscicák – hopplá! – utána. A kisegér elszaladt. A ládából pedig három fehér cica mászott ki.

    A három fehér kiscica meglátott az udvaron egy békát, és – uccu neki! utánafutottak. A béka beugrott egy ócska kályhacsőbe. A kiscicák – hopplá! – utána. A béka szépen tovaugrándozott, és a kályhacsőből előbukkant három fekete kiscica.

    A három fekete kiscica meglátott a tóban egy halacskát, és – uccu neki! – utánaugrottak. A halacska elhúzott, és a tóból kimászott három csuromvizes kiscica. És a három vizes kiscica elindult hazafelé. Útközben szépen megszáradtak, és olyanok lettek, mint voltak: egy fekete, egy szürke, és egy fehér kiscica.

    (Forrás: Vlagyimir Szutyejev – Vidám mesék – Móra kiadó)

  • Egy szem borsó

    Egy szem borsó

    Egyszer egy székely fiú elindult világgá. Amint megy, mendegél, talál az úton egy borsószemet. No, megörül néki.

    • Milyen szerencsés vagyok – örvendett magában – most már csak nem halok éhen! Elvetem, esztendőre ilyenkor száz szem lesz belőle, két esztendő múlva egy zsákkal, három esztendő múlva ezer zsákkal. Hát még tíz év múlva!

    Azzal egyenesen felment a királyhoz, és megkérte adjon néki ezer zsákot kölcsön.

    • Minek az néked, fiam? – kérdezte a király.
    • A borsótermésnek – felelte a fiú.
    • Nincs itthon ezer zsákom – mondja a király -, de maradj itt holnapig, addigra hazahozatom.

    Volt a királynak egy szép leánya, akinek valami gazdag férjet szeretett volna találni. Ez a fiú éppen jó lenne – gondolta magában -, szörnyen gazdag lehet, ha csak borsója ezer zsák terem. No, majd kipróbálom, miféle. Azzal megparancsolta, hogy egy durva szalmazsákra vessenek ágyat a vendégnek, s figyeljék, nyugtalanul alszik-e rajta. Mert úgy gondolta, hogy gazdag embernek szokatlan ez a kemény fekvőhely, s bizonyosan sokat forgolódik majd.

    Hát, a fiú le is feküdt, s bizony el is aludt volna, de a borsója begurult a szalma közé, azt kereste egész éjjel, s egy zörgött, forgatta a szalmát. Hallják ezt a forgolódást a király cselédei, jelentik uruknak, az meg örvendezett, hogy lám, csakugyan gazdag ember a vendége, s egyszeribe hozzáadta a lányát feleségül.

    Azért, ha borsószemet találtok, el ne dobjátok, hátha szerencsét hoz nektek is!

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová indult a fiú?
    2. Mit talált az úton?
    3. Miért tartotta magát szerencsésnek?
    4. Mire akarta használni a borsószemet?
    5. Kihez ment fel a fiú a borsóval?
    6. Kit szeretett volna találni a lányának a király?
    7. Mit gondolt a király magában?
    8. Mire vetettek ágyat a vendégnek?
    9. Mi történt a borsószemmel?
    10. Miért nem tudott elaludni a fiú?
    11. Mit hallottak a király cselédei?
    12. Miért örvendezett a király, amikor meghallotta, hogy a fiú egész éjjel forgolódott?
    13. Kihez adta feleségül a király a lányát?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor lehet nyugtalan a fiú, ha a szalma között elveszik a borsószem?
    2. Biztos, hogy nyugtalan lesz a fiú, ha a szalma között elveszik a borsószem?
    3. Mi volt az oka a fiú nyugtalanságának?
    4. Más miatt is nyugtalan lehet a fiú?
    5. El tud veszni úgy egy borsószem a szalmában, hogy nem lehet megtalálni?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történt azután, hogy elgurult a borszószem?
    • mi volt az oka a fiú nyugtalanságának?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne vesszen el a féltve őrzött borsószem?
    • ha elvesztünk valamit, ami nagyon fontos nekünk?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha elgurul a borsószem a szalmában, akkor a fiú nem tud hamar elaludni. A borsószem elgurult a szalmában, tehát… (a fiú nem tudott hamar elaludni).
    2. Ha nem gurul el a borsószem, akkor a fiú hamar el tud aludni. A fiú nem tudott hamar elaludni, tehát… (a borsószem elgurult).
    3. Vagy a borsószemet kell keresnie a fiúnak, vagy hamar elalhat. A fiú nem alhat el hamar, tehát… (a borsószemet kell keresnie).
    4. Ha elgurult a borsószem, akkor sokáig kell keresni, és ha sokáig kell keresni, akkor a fiú nem tud hamar lefeküdni aludni. Tehát, ha elgurul a borsószem, akkor… (a fiú nem tud hamar lefeküdni aludni).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)