Mesemondó blog

Címke: mese

  • Az oroszlán és az egér

    Aludt az oroszlán. Egy egér végigszaladt a testén. Az oroszlán felserkent és megragadta az egeret. Az egér kérlelni kezdte, hogy engedje el. Így könyörgött neki:

    • Ha te eleresztesz, jót cselekszem veled.

    Nagyot nevetett az oroszlán ezen az ígéreten. Hogyan is cselekedhetne vele jót egy egér – s elengedte.

    Nemsoká vadászok fogták el az oroszlánt, és fához kötözték. Az egér meghallotta az oroszlán ordítását, odafutott, elrágta a kötelet, és így szólt:

    • Emlékszel? Kinevettél, nem hitted, hogy jót is tudok cselekedni veled. De most már láthatod, tehet jót egy kisegér is.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Mit csinált az oroszlán?
    2. Hol szaladt végig a kisegér?
    3. Miért volt mérges az oroszlán?
    4. Miért könyörgött neki a kisegér?
    5. Mit ígért az oroszlánnak a kisegér?
    6. Min nevetett az oroszlán?
    7. Kik fogták el az oroszlánt?
    8. Hová kötözték?
    9. Mit csinált a kisegér, amikor meghallotta az oroszlán ordítását?
    10. Miért szabadult ki az oroszlán?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor szabadulhat ki az oroszlán, ha valaki elrágja a kötelet? (És még mi módon?)
    2. El tud rágni egy kisegér egy ilyen erős kötelet?
    3. Biztosan ki tud szabadulni az oroszlán, ha az egérke elrágja a kötelet?
    4. Más is ki tud szabadulni, ha az egér elrágja a kötelet?
    5. Létezik olyan eset, hogy egy kisegér tudjon segíteni egy hatalmas oroszlánnak?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • miért tudott kiszabadulni az oroszlán?
    • mi történik, ha a kisegér elrágja a kötelet?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha ki akarunk szabadítani valakit, aki kötéllel meg van kötözve?
    • ha azt akarjuk, hogy a kötelet ne lehessen kioldani?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha az egér elrágja a kötelet, akkor az oroszlán kiszabadul. Az egér elrágta a kötelet, tehát… (az oroszlán kiszabadult).
    2. Ha az egér nem rágja el a kötelet, akkor az oroszlán nem szabadul ki. Az oroszlán kiszabadult, tehát… (az egér elrágta a kötelet).
    3. Vagy nem rágja el az egér a kötelet, vagy kiszabadul az oroszlán. Az oroszlán még nem szabadult ki, tehát… (az egér még nem rágta el a kötelet).
    4. Ha a vadászok elfogják az oroszlánt, akkor a fához kötözik, és ha a fához kötözik, akkor csak segítséggel tud kiszabadulni. Tehát, ha a vadászok elfogják az oroszlánt, akkor… (csak segítséggel tud kiszabadulni).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Az okos leány

    Egyszer volt, hol nem volt, volt a molnárnak egy takaros, okos lánya, aki olyan okos volt, hogy hetedhét országra elment a híre. Meghallotta ezt a király. Odaüzent, hogy van neki a padlásán százesztendős kendere, fonja meg azt aranycérnának.

    A leány erre visszaüzent, hogy van nekik egy százesztendős sövénykerítésük, csináltasson a király abból aranyorsót, akkor szívesen megfonja az aranyfonalat, mert azt csak nem kívánhatja a király, hogy a drága aranyfonalat haszontalan faorsón fonja meg.

    Tetszett a királynak a felelet. Megint üzent a leánynak, hogy van neki a padláson egy lyukas korsója, foldozza meg, ha tudja.

    Megint visszaüzent a leány, hogy fordíttassa ki a király a korsót, mert az öregapja se hallott olyat, hogy a színéről foldoztak volna meg valamit. Ez a felelt még jobban tetszett a királynak. Most meg már azt üzente, hogy menjen el a leány őhozzá, de menjen is meg ne is; köszönjön is meg ne is, vigyen is ajándékot, meg ne is.

    Erre a leány elkérte az apjától a szamarát, felült a hátára, s úgy ment a király elébe. Otthon egy galambot megfogott, két szita közé tette, és elvitte magával.

    Mikor aztán a király elébe ért, egy szót sem szólt, hanem meghajtogatta magát, aztán a galambot a szita közül elrepítette. Így aztán ment is, meg nem is; vitt is ajándékot, meg nem is. A király úgy megszerette az okos leányt, hogy mindjárt elvette feleségül.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Milyen volt a molnár lánya?
    2. Mit üzent neki a király először?
    3. Mit válaszolt a lány?
    4. Mit üzent a király másodszorra?
    5. Mit válaszolt erre a lány?
    6. Mit kért a király harmadszorra?
    7. Hogyan oldotta meg a lány a feladatot?
    8. Mit szólt a király?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak sövényből készült aranyorsón lehet kenderből aranyfonalat fonni?
    2. A sövényből készült aranyorsón bármilyen fonalat lehet fonni?
    3. Az aranycérnát bármilyen orsón meg lehet fonni?
    4. Létezik sövényből készült aranyorsó?
    5. És kenderből készült aranyfona?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • miért kért a király kenderből készült aranyfonalat?
    • miért kért a lány a királytól sövényből készített aranyorsót?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy megfelelő eszközeink legyenek egy-egy feladathoz?
    • ha úgy érezzük, hogy nincs megfelelő eszközünk egy-egy feladathoz?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a lány nem kap sövényből készült aranyorsót, akkor nem tud kenderből aranyfonalat fonni. A lány nem kapott sövényből készült aranyorsót, tehát… (nem tudott kenderből aranyfonalat fonni).
    2. Ha a lánynak sikerül sövényből készült aranyorsót kapnia, akkor tud kenderből aranyfonalat fonni. A lány nem kapott sövényből készült aranyorsót, tehát… (nem tudott kenderből aranyfonalat fonni).
    3. Vagy használ valaki sövényből készült aranyorsót, vagy nem tud kenderből aranyfonalat fonni. A lány nem tudott aranyfonalat fonni, tehát… (nem használt sövényből készült aranyorsót).
    4. Ha a lány teljesíteni akarja a király kívánságát, akkor kenderből aranyfonalat kell fonnia, és ha kenderből aranyfonalat kell fonnia, akkor sövényből készült aranyorsóra van szüksége. Tehát, ha a lány teljesíteni akarja a király kívánságát, akkor… (sövényből készült aranyorsóra van szüksége).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A hét napjainak meséje

    Diafilm megnyitása

  • Két kiskecske

    Két kiskecske szembetalálkozott a patak keskeny hídján. Olyan keskeny volt a híd, hogy nem fértek el egymás mellett.

    • Vissza, vissza! – szólt az egyik.
    • Hát még mit nem? Öregebb vagyok, mint te. Úgy illik, hogy te fordulj vissza.
    • Igen ám, de én léptem előbb a hídra.

    Visszafordulni egyik sem akart. Vadul nekimentek egymásnak, és verekedni kezdtek. Csúszós volt a híd, és mindketten belepottyantak a vízbe.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hol találkozott össze a két kiskecske?
    2. Milyen volt a híd?
    3. Mit mondott az egyik kiskecske?
    4. Mit válaszolt a másik kiskecske?
    5. Mit nem akart egyik kiskecske sem?
    6. Mi történt ezután?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor pottyannak bele a vízbe a kiskecskék, ha összeverekednek a csúszós hídon? (Mi miatt lehet még vízbe pottyanni?)
    2. Mindig belepottyannak a kiskecskék a vízbe, ha összeverekednek a csúszós hídon?
    3. Azért pottyantak bele a kiskecskék a vízbe, mert összeverekedtek a csúszós hídon?
    4. Mit gondoltok, más is belepottyanhat a csúszós hídról a vízbe?
    5. A valóságban létezik olyan, hogy két kiskecske összeverekszik egy csúszós hídon, és belepottyannak a vízbe?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi lehetett az oka annak, hogy a kiskecskék belepottyantak a vízbe?
    • mi történt a verekedő kiskecskékkel?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne csússzunk meg a csúszós hídon?
    • ha megcsúszunk a csúszós hídon?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a kiskecskék megcsúsznak a hídon verekedés közben, akkor belepottyannak a vízbe. A kiskecskék megcsúsztak a hídon verekedés közben, tehát… (belepottyantak a vízbe).
    2. Vagy megcsúsznak a kiskecskék verekedés közben a hídon, vagy nem pottyannak bele a vízbe. A kiskecskék még nem pottyantak belel a vízbe, tehát… (még nem csúsztak meg a hídon).
    3. Ha a kiskecskék nem csúsznak meg verekedés közben a hídon, akkor nem pottyannak bele a vízbe. A kiskecskék belepottyantak a vízbe, tehát… (megcsúsztak a hídon).
    4. Ha a kiskecskék összeverekednek a csúszós hídon, akkor megcsúsznak, és ha megcsúsznak, akkor belepottyannak a vízbe. Tehát ha a kiskecskék összeverekednek a csúszós hídon, akkor… (belepottyannak a vízbe).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A szappanbuborék

    A király súlyos betegségen esett át, és azóta teljesen megváltozott. Semmi sem vidította fel, minden untatta, ásítása átragadt az egész udvarra. Valamire vágyott, de maga sem tudta, mire. És hát hogyan is lehetne egy királynak valamit adni, ha senki sem tudja, hogy mi legyen az. A miniszterei a világ minden tájáról orvosokat, tudósokat hoztak, akik újabb és újabb időtöltést, szórakozást, játékot eszeltek ki a számára, de mindhiába. Egyszer egy öregasszony érkezett a királyi palotába.

    • Én odaadom, amire a király vágyik – mondta. – Cserébe annyi aranyat kérek, amennyit én magam nyomok.

    Megegyeztek, de bármennyi aranyat is raktak a mérlegre, nem egyenlítette ki az asszony súlyát. A miniszterek kétségbe estek, de az öregasszony nagy hahotában tört ki, és azt mondta:

    • A király szappanbuborékot akar.

    Azzal elkezdett fújni egy szalmaszálat, amelyet előtte szappanvizes csuporba mártogatott. A királynak ez nagyon tetszett és újra boldognak érezte magát. Ha a király boldog, vele örül az egész udvar, meg az egész királyság.

    Beszélgetés

    Felidéző beszégletés. Emlékeztek még?

    1. Mitől változott meg a király?
    2. Milyen volt a hangulata?
    3. Mit tettek az emberek, hogy segítsenek neki?
    4. Ki érkezett a palotába?
    5. Mit ígért az öregasszony?
    6. Mit kért érte cserébe?
    7. Mit csinált az öregasszony?
    8. Mit szólt a király?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor lesz jókedvű a király, ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj?
    2. Mindig jókedve lesz a királynak, ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj?
    3. A szappanbuborék az oka a király jókedvének? (Miért?)
    4. Más is boldognak érzi magát a szappanbuborékoktól?
    5. Nektek is tetszik a szappanbuborék?
    6. A valóságban is örömet okozhat a szappanbuborék látványa?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mitől lett jókedve a királynak?
    • mit szólt a király, amikor az öregasszony szappanbuborékot kezdett fújni?

    Alkalmazó beszégletés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne legyen rossz kedvünk?
    • ha valakinek körülöttünk rossz kedve van?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha az öregasszony nem fúj szappanbuborékokat, akkor a király nem jókedvű. A király jókedvű, tehát… (az öregasszony szappanbuborékokat fúj).
    2. Vagy szappanbuborékokat fúj az öregasszony, vagy nem jókedvű a király. A király még nem jókedvű, tehát… (az öregasszony még nem fúj szappanbuborékokat).
    3. Ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj, akkor a király jókedvű. Az öregasszony szappanbuborékokat fúj, tehát… (a király jókedvű).
    4. Ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj, akkor az tetszik a királynak, és ha tetszik neki, akkor a király jókedvű lesz tőle. Tehát, ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj, akkor… (a király jókedvű lesz tőle).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A róka és a kácsák

    Egyszer a róka séta közben a tópartra ért. A tóban kácsák úszkáltak. Amint meglátta a rók a kácsákat, mindjárt kacsapecsenyére fájt a foga. Gondolkozott, hogyan foghatna meg csak egyet is. Tudta, hogy a kácsák nagyon kíváncsiak, bekiáltott nekik.

    • Gyertek csak közelebb, majd szép mesét mondok!
    • Halljuk mi innen is – felelték a kácsák -, csak mondjad!
    • De messze vagytok ám, nem tudok akkorát kiáltani. Jöjjön ki közületek egy, annak majd a fülébe súgom, ő azután elmondja a többieknek. De okos jöjjön ám ki, mert a buta elfelejti!

    A kácsák mind kijöttek a partra, mert mind okosnak tartotta magát. A róka azután amelyik legközelebb volt hozzá, megfogta, a többi pedig szétrebbent.

    Beszélgetés:

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová ért a róka séta közben?
    2. Hol úszkáltak a kacsák?
    3. Mit szeretett volna a róka?
    4. Mit kiabált be a kacsáknak?
    5. Hogyan tudta rászedni a róka a kacsákat?
    6. Hány kacsát tudott elkapni a róka?
    7. Mit csinált a többi kacsa?

    Véleménykérő beszégletés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor tudja elkapni a róka a kacsát, ha a kacsa kijön a vízből? (Miért?)
    2. Mindig el tudja kapni a róka a kacsát a szárazföldön?
    3. Tud úszni a róka?
    4. Előfordul, hogy a kacsa elmenekül a róka elől?
    5. Azért tudta elkapni a róka a kacsát, mert kijött a vízből?
    6. Mit szeret enni a róka?
    7. A valóságban is el tudja kapni a róka a vízből kijövő kacsát?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit szokott tenni egy róka, ha kacsát lát?
    • mit szokott tenni egy kacsa, ha meglát egy rókát?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha a kacsák el akarnak menekülni a róka elől?
    • ha a rókát távol akarjuk tartani a kacsáktól?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Vagy kijönnek a kacsák a partra, vagy nem tudja elkapni őket a róka. A róka még nem tudta elkapni a kacsákat, tehát… (a kacsák még nem jöttek ki a partra).
    2. Ha a kacsák kijönnek a partra, akkor a róka el tudja kapni őket. A kacsák kijöttek a partra, tehát… (a róka el tudta kapni őket).
    3. Ha a kacsák nem jönnek ki a partra, akkor a róka nem tudja elkapni őket. A róka el tudta kapni őket, tehát… (a kacsák kijöttek a partra).
    4. Ha a rókához közel kerül egy kacsa, akkor el tudja kapni a kacsát, és ha el tudja kapni a kacsát, akkor a róka megeszi. Tehát, ha a rókához közel kerül egy kacsa, akkor… (a róka megeszi).

  • Holle anyó

    Diafilm megnyitása

  • A róka és a holló

    A róka meglátta a hollót, amint csőrében egy jókora darab sajttal egy fára telepedett, és rögtön azon gondolkozott, hogyan szerezhetné meg a pompás falatot.

    • Erős vagy, szép és ravasz – kezdte agyba-főbe dicsérni a madarat. – Ha még szép hangod is lenne, te lehetnél a király!

    A holló énekelni kezdett, hogy megmutassa, ő még ebben is kiváló, ezzel azonban kiejtette a sajtot a csőréből. A róka rögtön felkapta, és azt mondta:

    • Csak az a baj, hogy nincs elég eszed!

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hol látta meg a róka a hollót?
    2. Mi volt a holló csőrében?
    3. Mit szeretett volna a róka?
    4. Mit mondott a hollónak?
    5. Mit csinált a holló?
    6. Mi történt a sajttal?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor esik ki a sajt a holló csőréből, ha a holló énekelni kezd? (Még mikor?)
    2. Mindig kiesik a sajt a holló csőréből, ha a holló énekelni kezd?
    3. Az énekelés az oka annak, hgoy a holló csőréből kiesett a sajt?
    4. Tud énekelni a holló?
    5. Szereti a holló a sajtot?
    6. Biztos, hogy kiesik a sajt a holló csőréből, ha a holló énekelni kezd?
    7. A valóságban lehetséges, hogy a holló a csőrében lévő sajtot kiejtheti?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történne, ha a holló nem hallgatna a rókára?
    • mi lehtett az oka annak, hogy a holló csőréből kiesett a sajt?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy ne essen ki a szánkból, ami benne van?
    • ha van a szánkban valami, és énekelni akarunk?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek e, amit abbahagyok!

    1. Ha a holló énekelni kezd, akkor a sajt kiesik a csőréből. A holló énekelni kezdett, tehát… (a sajt kiesett a csőréből).
    2. Ha a holló nem kezd énekelni, akkor a sajt nem esik ki a csőréből. A sajt kiesett a holló csőréből, tehát… (a holló énekelni kezdett).
    3. Vagy énekelni kezd a holló, vagy nem esik ki a sajt a csőréből. A sajt még nem esett ki a holló csőréből, tehát… (a holló még nem kezdett énekelni).
    4. Ha a holló énekelni kezd, akkor kitátja a csőrét, és ha kitátja a csőrét, akkor a sajt kiesik a csőréből. Tehát, ha a holló énekelni kezd, akkor… (a sajt kiesik a csőréből).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Iciri-piciri

    Diafilm megnyitása