Mesemondó blog

Címke: mese

  • A rászedett kövér ember

    A rászedett kövér ember

    Egyszer egy kövér ember elindult vendégségbe valamely rokonához. Vitt a fején egy kondér kölest ajándék gyanánt a házigazdának. A mulatság meg a lakoma reményében igen magas volt a kedve, s tréfáival lépten-nyomon belekötött a járókelőkbe. Váratalnul szembe jött vele szürke lován Aldar-Kösze ostorát pattogtatva, szemlátomást siet valahová.

    • Hé, Aldar-Kösze! – kurjant rá a kövér. – Hová iparkodsz? Ugyan várj már egy cseppet! Azt beszélik, veled még az is megesett, hog yrászedted magát az ödögöt. Engem viszont, barátocskám, semmiképp be nem csaphatsz!

    Aldar-Kösze a lovát nógatva izgatottan válaszolja:

    • Alkalmatlan időt szemléltél ki tréfálkozásra, jó ember. Közeleg a világ vége. Nézz csak föl: merő egy láng az egész mennybolt, arra is számíthatsz, hogy rögvest leszakad!

    Rémülten pillantott a kövér az égre, mire a kondér ledőlt a fejéről, a köles szanaszét szóródott az úton.

    • Jaj nekem, mit csináltam! – üvöltött fel a kövér.

    Aldar-Kösze pedig a lovát visszatartva nevetett:

    • Nehéz becsapni az okost, ám a bolond önmagát csapja be.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová indult a kövér ember?
    2. Mit vitt a kondérban ajándékba?
    3. Hogyan viselkedett az úton a többi emberrel?
    4. Kivel találkozott út közben?
    5. Mit mondott neki Aldar-Kösze?
    6. Hová nézett a kövér ember?
    7. Mi történt a fején lévő kondérral?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor esik le a kondér az ember fejéről, ha az ember felfelé néz?
    2. Máskor is leeshet a kondér az ember fejéről? (Mikor még?)
    3. Más dolog is lecsúszhat az ember fejéről, ha felfelé néz?
    4. Biztos, hogy leesik a kondér a fejünkről, ha felfelé nézünk?
    5. A felfelé nézés az oka a kondér lecsúszásának?
    6. Előfordulhat ilyesmi mással is? Például velem is?
    7. Létezhet-e, hogy az ember fejéről leesik a kondér?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történik a fejünkön lévő dologgal, ha felfelé nézünk?
    • mi lehetett az oka annak, hogy lecsúszott a kondér?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne csússzon le a fejünkről, amit rajta viszünk, ha felfelé nézünk?
    • ha azt akarjuk, hogy lecsússzon a fejünkről, amit rajta viszünk?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Vagy felfelé fordítja a kövér ember a fejét, vagy rajta marad a kondér. A kondér még a kövér ember fején maradt, tehát… (még nem forította felfelé a fejét).
    2. Ha a kövér ember felfelé fordítja a fejét, akkor a fején lévő kondér leesik. A kövér ember felfelé fordította a fejét, tehát… (a fején lévő kondér leesett).
    3. Ha nem fordítja felfelé a fejét a kövér ember, akkor nem esik le a fején lévő kondér. Leesett a kövér ember fején lévő kondér, tehát… (felfelé fordította a fejét).
    4. Ha a kövér ember felnéz az égre, akkor felfelé fordítja a fejét, és ha felfelé fordítja a fejét, akkor leesik róla a kondér. Tehát, ha a kövér ember felnéz az égre, akkor… (leesik róla a kondér).

    (Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A nyúl és a békák

    A nyúl és a békák

    A nyúl azon kesergett, hogy milyen javíthatatlanul gyáva, és minden elől elfut. Megfogadta, hogy ezentúl bátrabban fog viselkedni. Ám akkor zajt hallott, s hanyatt-homlok elszaladt. Egy tó partjához érkezett, s a békák, amint meghallották, hogy valaki közeleg beugrottak a vízbe, és elrejtőztek az iszapban.

    • Még szerencse – vigasztalta magát a nyúl -, hogy lehetek akármilyen gyáva, mindig lesz olyan, aki még nálam is jobban fél.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Min kesergett a nyúl?
    2. Mit határozott el?
    3. Miért menekült el?
    4. Kik voltak ott?
    5. Miért ugrottak be a békák a vízbe?
    6. Mit szólt ehhez a nyúl?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Megijednek a békák a nyúltól?
    2. Bátor állat a béka?
    3. És a nyúl?
    4. Vannak bátrabb állatok?
    5. Az ijedség az oka annak, hogy a békák beugráltak a vízbe?
    6. Csak akkor ugrálnak be a békák a vízbe, ha megijednek?
    7. Mindig beugrálnak a vízbe a békák, ha megijednek valamitől?
    8. A valóságban vannak vízbe ugráló békák?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi lehetett az oka annak, hogy a békák beugráltak a vízbe?
    • mitől ijedhet meg a nyúl?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha megijedünk valamitől?
    • hogy ne ijedjünk meg valamitől?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a békák megijednek valamitől, akkor beugrálnak a vízbe. A békák megijedtek a nyúltól, tehát… (beugráltak a vízbe).
    2. Vagy nem ijednek meg a békák, vagy beugrálnak a vízbe. A békák még nem ugráltak be a vízbe, tehát… (még nem ijedtek meg).
    3. Ha a békák nem ijednek meg valamitől, akkor nem ugrálnak be a vízbe. A békák beugráltaka a vízbe, tehát… (megijedtek valamitől).
    4. Ha a békák maguknál nagyobb állatot látnak, akkor megijednek, és ha megijednek, akkor beugrálnak a vízbe. Tehát, ha a békák maguknál nagyobb állatot látnak, akkor… (beugrálnak a vízbe).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A nyuszi, az őzike meg a répa

    A nyuszi, az őzike meg a répa

    A nyuszinak elfogyott az ennivalója, útnak indult hát, hogy szerezzen valamit. Egyszer csak boldogan kiáltott fel:

    • Hohó! Két répát találtam!

    Csak az egyik répát ette meg. A másik megmaradt. Azt gondolta a nyuszi: “Az őzikének bizonyára nincs mit ennie. Elviszem neki ezt a répát, hadd lakjék jól!”

    Szaladt a nyuszi az őzike házához, de az őzike nem volt otthon. Otthagyta hát a nyuszi a répát. Az őzike azért nem volt otthon, mert ő is éppen eleség után járt. Talált is ennivalót, örömmel vitte haza.

    Amikor visszaért a házába, meglátta a répát, és nagyon elcsodálkozott:

    • Hát ez meg hogy került ide?

    Az jutott eszébe:

    • A nyuszinak bizonyára nincs mit ennie. Elviszem neki ezt a répát, hadd lakjék jól!

    Szaladt az őzike a nyuszi házához. A nyuszi azonban már jóllakott, és aludt édesen. Az őzike nem akarta felkelteni a nyuszit, letette hát a répát, és elment. Fölébredt a nyuszi, s nagyra nyitotta a szemét a csodálkozástól:

    • Ejnye, visszakerült a répa! Nohát! – gondolkodott egy keveset, aztán elmosolyodott – Milyen jó az én barátom!

    Beszélgetés

    Felidéző beszégletés. Emlékeztek még?

    1. Hová indult a nyuszi?
    2. Hány répát talált?
    3. Hány répát evett meg?
    4. Kinek akarta adni a másik répát?
    5. Hol járt az őzike?
    6. Hol hagyta a nyuszi a répát?
    7. Talált-e ennivalót az őzike?
    8. Mit csinált, miután hazaért?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor megy el az őzike otthonról, ha eleséget keres? (Még mikor?)
    2. Mindig elmegy az őzike otthonról, ha ennivalót keres?
    3. Az ennivaló keresés az oka annak, hogy elment az őzike otthonról?
    4. Szereti a nyuszi a répát?
    5. És az őzike?
    6. Más állat is elmegy otthonról, ha eleséget keres?
    7. A valóságban létezik élelmet kereső őzike?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit szoktak csinálni az állatok, ha ennivalóhoz szeretnének jutni?
    • mi lehetett az oka annak, hogy az őzike elment otthonról? (Még mi?)

    Alkalmazó beszélgetés. Mit tehetnek/lehet tenni, …

    • ha megéheznek az állatok?
    • hogy ne éhezzenek az állatok?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha az őzike eleséget keres, akkor nincs otthon. Az őzike eleséget keres, tehát… (nincs otthon).
    2. Ha az őzike nem keres eleséget, akkor otthon van. Az őzike nincs otthon, tehát… (eleséget keres).
    3. Vagy eleséget keres az őzike, vagy otthon van. Az őzike még otthon van, tehát… (még nem keres eleséget).
    4. Ha az őzike éhes, akkor elmegy eleséget keresni, és ha elmegy eleséget keresni, akkor nincs otthon. Tehát, ha az őzike éhes, akkor… (nincs otthon).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Boribon és a 7 lufi

    Boribon és a 7 lufi

    Diafilm megnyitása
  • Boribon és a 7 lufi – mesemondó kvíz

    Boribon és a 7 lufi – mesemondó kvíz

    1. Miért volt bánatos Boribon?
    2. Mit kapott Boribon Annipannitól?
    3. Milyen színű lufikat kapott Boribon?
    4. Mi történt a lufikkal?
    5. Kinek adta az utolsó lufit Boribon?
    6. Miért adta oda nyuszinak az utolsó lufit Boribon?
    7. Mitől lett végül jó a kedve Boribonnak?

    Megoldások:

    1. Mert esőre állt az idő.
    2. 7 lufit.
    3. Zöld, sárga, piros, narancssárga, világoskék, sötétkék és lila.
    4. Kipukkadtak.
    5. Nyuszinak.
    6. Mert megsajnálta.
    7. A szivárvány látványa felvidította.
  • A nagyravágyó béka

    A nagyravágyó béka

    Egy kövér ökör legelt a szép zöld pázsiton. Látta ezt a béka. Magában mondani kezdte:

    Bizony szép és nagy állat ez. Ha visszatartom a lélegzetem és felfújom magam, én is lehetek ekkora.

    Szét is terpesztette a lábát, és elkezdte felfújni magát. Kérdezte a fiaitól:

    • Na, hogy tetszik, fiaim? Vagyok-e már akkora, mint az ökör?

    Feleltek a fiai:

    • Közel sem.

    Ismét nagyobbra kezdte fújni magát.

    • Na, hogy tetszik, fiaim? Vagyok- már akkora, mint az ökör?

    Feletek azok:

    • Még soka híja!

    Erre minden erejét összeszedte a béka. De amikor igen nagyon igyekezet felfújni magát, bőre repedezni kezdett, és szétpukkadt.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hol találkozott a béka az ökörrel?
    2. Miért akart olyan lenni, mint az ökör?
    3. Mit csinált, hogy olyan nagy legyen, mint az ökör?
    4. Mit kérdezett a fiaitól?
    5. Mit mondtak neki a fiai?
    6. Mi történt a békával?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor pukkad szét a béka, ha olyan sok levegőt szív magába, hogy már megreped a bőre?
    2. Bármennyi levegőt be tud szívni egy béka?
    3. Más állat is szétpukkadhat azért, mert túl sok levegőt szívott magába?
    4. Mindi szétpukkad a béka, ha túl sok levegőt szív magába?
    5. Mi lehetett az oka annak, hogy szétpukkadt a béka?
    6. A valóságban tényleg szétpukkadnak a békák, ha felfújják magukat?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit szoktunk érezni, ha nagyon sok levegőt szívunk magunkba?
    • mikor szoktuk úgy érezni, hogy mindjárt szétpukkadunk?
    • mi pukkadhat szét azért, mert túl sok levegő van benne?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha úgy érezzük, hogy mindjárt szétpukkadunk?
    • hogy ne pukkadjon szét a lufi?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha egy béka túl sok levegőt szív magába, akkor szétpukkad. A béka túl sok levegőt szívott magába, tehát… (szétpukkadt).
    2. Ha egy béka nem szív magába túl sok levegőt, akkor nem pukkad szét. A béka szétpukkadt, tehát… (túl sok levegőt szívott magába).
    3. Vagy túl sok levegőt szív magába egy béka, vagy nem pukkad szét. A béka még nem pukkadt szét, tehát… (még nem szívott túl sok levegőt magába).
    4. Ha valami nagyobbnak akar látszani, mint amekkora, akkor túl sok levegőt szív magába, és ha túl sok levegőt szív magába, akkor szétpukkad. Tehát, ha valaki nagyobbnak akar látszani, mint amekkora, akkor… (szétpukkadhat).
  • A nád és a tölgy

    A nád és a tölgy

    A büszke tölgy így szánakozott a nádon:

    • Milyen szomorú a te sorsod! Elég egy szélfuvallat, hogy lehajtsd a fejed, én aonban ellenállok minden szélviharnak.
    • Igaz, hogy a szél meghajlít – vetette ellen a nád -, kiszakítani azonban nem tud.

    Abban a pillanatban vihar támadt, s mintha csak a nád szavait bizonyítaná, elülte után a tölgy a földön feküdt kidőlve, a nád azonban lassan felegyenesedett, és ugyanúgy lengedezett a szélben, mint annak előtte.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Miért sajnálta a tölgy a nádat?
    2. Milyen a nád?
    3. Milyennek tartotta magát a tölgy?
    4. Mit válaszolt a nád a tölgynek?
    5. Mi történt hirtelen?
    6. Mit csinált a szél a tölggyel?
    7. Hogyan vészelte át a nád a vihart?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondotok?

    1. Tényleg nagyon erős egy tölgyfa?
    2. Könnyen ki tud egy vihar dönteni egy tölgyfát?
    3. Minden viharban kidől a tölgyfa?
    4. Csak a vihartól dőlhet ki a tölgy?
    5. Még mitől dőlhet ki a tölgy?
    6. Bármilyen tölgy ki tud dőlni a viharban?
    7. Bármilyen viharaban kidől a tölgy?
    8. Más fa is kidől a viharban?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történhet egy fával, ha vihar van?
    • minket is fel tud dönteni a szél?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha nagy szél van?
    • hogy megvédjük a fákat a viharban?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha nincs vihar, akkor a tölgy nem dől ki. A tölgy kidőlt, tehát… (vihar volt).
    2. Ha vihar van, akkor a tölgy kidől. Vihar van, tehát… (a tölgy kidől).
    3. Vagy nincs vihar, vagy kidől a tölgy. A tölgy még nem dőlt ki, tehát… (még nem volt vihar).
    4. Ha nagy vihar van, akkor nagyon erős szél fúj, és ha nagyon erős szél fúj, akkor a fák is kidőlhetnek. Tehát, ha nagy vihar van, akkor… (a fák is kidőlhetnek).
  • A megvendégelt kaftán

    A megvendégelt kaftán

    Törökországban történt, hogy egy tanítónak nem volt pénze szép ruhákra.

    Egyszerű öltözetben ment el a lakodalmas házba. A gazda és a vendégek nagyon megharagudtak, hogy ilyen szegényes öltözékű ember merészkedik a díszes társaságba, és kitessékelték a tanítót. Ez element egy derék barátjához, akinek volt sok szép ruhája, kölcsönkért tőle egy díszes kaftánt, meg egy finom turbánt, és egyéb díszes ruhadarabokat. Visszament a lakodalomba, ahol most már nagy tisztelettel fogadták, jó ételeket raktak elébe. De ő nem nyúlt semmihez, hanem amikor a házigazda nagyon unszolta, hogy lásson már hozzá, levetette a díszes kaftánt meg a turbánt, rádobta a finom tálakra és így szólt:

    • Nesze, díszes kaftán, nesze szép turbán, egyetek, mert mikor nélkületek jöttem, kidobtak, most pedig minden jóval ellátnak. Nem nekem szól a szíves fogadtatás, hanem tinektek!

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová ment a tanító?
    2. Milyen ruha volt rajta?
    3. Hogyan fogadták először a lakodalomban?
    4. Milyen ruhába öltözött másodszorra?
    5. Honnan szerezte a szép ruhát?
    6. Hogyan fogadták, amikor szép ruha volt rajta?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor fogadják szívesen az embert, ha szépen van felöltözve?
    2. Biztos, hogy szívesen látott vendég az, aki szépen fel van öltözve?
    3. Tényleg ilyen sok múlik a szép ruhán?
    4. Létezik olyan társaság, ahol szívesebben látják azt, aki szépen fel van öltözve, mint azt, aki nem szép ruhában van?
    5. Szerintetek számít az, hogy ki milyen ruhában van?
    6. Jobb ember az, aki szép ruhában van?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • hogyan fogadnak minket, ha szép ruha van rajtunk?
    • mikor szoktunk szép ruhába felöltözni?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy szívesen fogadjanak bennünket?
    • ha valakin enm szép ruha van?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit most abbahagyok!

    1. Ha valaki szép ruhában van, akkor szívesen látott vendég. A tanító szép ruhában volt, tehát… (szívesen látott vendég volt).
    2. Ha nem öltözik fel valaki szépen egy ünnepre, akkor nem látják szívesen. A tanítót szívesen látták, tehát… (szépen felöltözött).
    3. Vagy szépen felöltözik valaki egy ünnepre, vagy nem látják szívesen. A tanítót először nem látták szívesen, tehát… (először nem öltözött fel szépen).
    4. Ha valaki szépen fel van öltözve, akkor szívesen látott vendég, és ha szíesen látott vendég, akkor megvendégelik. Tehát, ha valaki szépen fel van öltözve, akkor… (megvendégelik).

    (Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A kutya, a macska meg az egér

    A kutya, a macska meg az egér

    Valamikor régen volt a kutyának egy könyve. Félt szegény, hogy elveszíti, ezért elment minden állathoz, hogy őrizzék meg neki, de biz azok nem vállalták. Utoljára, mit tehetett egyebet, mit nem, elment a macskához. Még akkoriban ők jó barátságban voltak egymással, és a macska sok kérésre elvállalta a könyv őrzését.

    A macska sok ideig őrizte a könyvet, de utoljára csak megunta. Gondolta magában, hgoy felteszi a gerendára. Ott nem lesz semmi baja. S csakugyan fel is tette.

    Az egér, amint meglátta a könyvet, odament és szétrágta.

    Nem sok idő múlva kéri a kutya a könyvet. A macska felmegy a gerendára, és lehozza. A kutya bontogatja, lapozgatja, hát látja, hogy csupa rongy. Kérdi a macskát, hogy mit csinált vele. Az elmondja az egész históriát, és a kárért az egeret okolja. De a kutya sem hagyta annyiban a dolgot: megfogadta, hogy ahol egy macskát lát, nem kíméli. Ám a macska is megharagudott az egérre, s azóta üldözi a kutya a macskát, a macska pedig az egeret.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Mije volt a kutyának?
    2. Mitől félt a kutya?
    3. Kit kért meg, hogy vigyázzon a könyvére?
    4. Ki vállalta el végül, hogy megőrzi a könyvet?
    5. Hová tette a könyvet egy idő után a macska?
    6. Mi történt a könyvvel?
    7. Kit hibáztatott a macska azért, mert tönkrement a kutya könyve?
    8. Mit szólt ehhez a kutya?
    9. Miért haragudott meg a macska az egérre?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor mehet tönkre egy könyv, ha az egér szétrágja? (Még mikor?)
    2. Mindig tönkremegy egy könyv, ha az egér szétrágja?
    3. Az egérrágás az oka a köny tönkre menetelének?
    4. Más dolog is tönkremegy, ha szétrágja az egér?
    5. Létezik olyan eset a valóságban, hogy az egér megrág egy könyvet?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit lehetett az oka annak, hogy a könyv tönkrement?
    • mi történt a könyvvel, amit szétrágott az egér?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy az egér ne tudjon valamit szétrágni?
    • ha valamit szétrágott az egér?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha az egér szétrágja a könyvet, akkor a könyv tönkremegy. Az egér szétrágta a könyvet, tehát… (a könyv tönkrement).
    2. Ha az egér nem rágja szét a könyvet, akkor a könyv nem megy tönkre. A köny tönkremet, tehát… (az egér szétrágta).
    3. Vagy nem rágja szét az egér a könyvet, vagy a könyv tönkremegy. A könyv még nem ment tönkre, tehát… (az egér még nem rágta szét).
    4. Ha az egér szétrágja a könyvet, akkor a könyv tönkremegy, és ha a könyv tönkremegy, akkor a könyv gazdája mérges lesz. Tehát, ha az egér szétrágja a könyvet, akkor… (a könyv gazdája mérges lesz).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)