Mesemondó blog

Címke: gondolkodás fejlesztése

  • A szappanbuborék

    A szappanbuborék

    A király súlyos betegségen esett át, és azóta teljesen megváltozott. Semmi sem vidította fel, minden untatta, ásítása átragadt az egész udvarra. Valamire vágyott, de maga sem tudta, mire. És hát hogyan is lehetne egy királynak valamit adni, ha senki sem tudja, hogy mi legyen az. A miniszterei a világ minden tájáról orvosokat, tudósokat hoztak, akik újabb és újabb időtöltést, szórakozást, játékot eszeltek ki a számára, de mindhiába. Egyszer egy öregasszony érkezett a királyi palotába.

    • Én odaadom, amire a király vágyik – mondta. – Cserébe annyi aranyat kérek, amennyit én magam nyomok.

    Megegyeztek, de bármennyi aranyat is raktak a mérlegre, nem egyenlítette ki az asszony súlyát. A miniszterek kétségbe estek, de az öregasszony nagy hahotában tört ki, és azt mondta:

    • A király szappanbuborékot akar.

    Azzal elkezdett fújni egy szalmaszálat, amelyet előtte szappanvizes csuporba mártogatott. A királynak ez nagyon tetszett és újra boldognak érezte magát. Ha a király boldog, vele örül az egész udvar, meg az egész királyság.

    Beszélgetés

    Felidéző beszégletés. Emlékeztek még?

    1. Mitől változott meg a király?
    2. Milyen volt a hangulata?
    3. Mit tettek az emberek, hogy segítsenek neki?
    4. Ki érkezett a palotába?
    5. Mit ígért az öregasszony?
    6. Mit kért érte cserébe?
    7. Mit csinált az öregasszony?
    8. Mit szólt a király?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor lesz jókedvű a király, ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj?
    2. Mindig jókedve lesz a királynak, ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj?
    3. A szappanbuborék az oka a király jókedvének? (Miért?)
    4. Más is boldognak érzi magát a szappanbuborékoktól?
    5. Nektek is tetszik a szappanbuborék?
    6. A valóságban is örömet okozhat a szappanbuborék látványa?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mitől lett jókedve a királynak?
    • mit szólt a király, amikor az öregasszony szappanbuborékot kezdett fújni?

    Alkalmazó beszégletés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne legyen rossz kedvünk?
    • ha valakinek körülöttünk rossz kedve van?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha az öregasszony nem fúj szappanbuborékokat, akkor a király nem jókedvű. A király jókedvű, tehát… (az öregasszony szappanbuborékokat fúj).
    2. Vagy szappanbuborékokat fúj az öregasszony, vagy nem jókedvű a király. A király még nem jókedvű, tehát… (az öregasszony még nem fúj szappanbuborékokat).
    3. Ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj, akkor a király jókedvű. Az öregasszony szappanbuborékokat fúj, tehát… (a király jókedvű).
    4. Ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj, akkor az tetszik a királynak, és ha tetszik neki, akkor a király jókedvű lesz tőle. Tehát, ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj, akkor… (a király jókedvű lesz tőle).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Ruházat

    Ruházat

    Ez a furcsa ikerpár együtt lót-fut, szaladgál. Egymást híven követik, amíg a nap eltelik. Este aztán örülnek, egymás mellett csücsülnek. (cipő)

    Megkötözve mindig szalad, kioldozva helyben marad. (cipő)

    Éjjel üres, nappal tele, akár táncolhatsz is benne. (cipő)

    Nem él, bár élőtől varták, akit cipel, annál inkább. Mi az? (cipő)

    Nappal tele vagyok, éjjel ásítozom. (cipő)

    Éjjel alszik, nappal jár. (cipő)

    Orra van, de nem szagol, nyelve is van, de nem papol. (cipő)

    Nem haragszom rá, mégis az orrába nyomom a lábam. (cipő)

    Nyelve van, de nem beszél, orra van, de nem szagol. (cipő)

    Ki hordaj lábon az orrát? (cipő)

    Kinek a nyelve van a lábamon? (cipőé)

    Kinek kötik le a nyelvét? (cipőnek)

    Minek az orrát nyomják bele a sárba? (cipőnek)

    Kinek a talpa nem fázik a hóban? (cipőnek)

    Orra van, de nem szusszan, nem hall, pedig füle van, sarkantyút hord, s nem huszár, nincsen lába, mégis jár. (cipő)

    Sarkantyút hord, nem huszár, nincsen lába, mégis jár. (csizma)

    A kamrában lóg a szegen, tátva a nagy szája, egész nyáron ásítozik, a hideget várja. Őszi eső beálltával a szegről leakasztják, lábra húzzák, s a cuppogó sarat úgy dagasztják. (csizma)

    Felmentem a polcra, belenéztem a lyukba: Ó drága kis lyuk, régen volt benned friss hús. (csizma)

    Orra is van, csinos, formás, nem kell néki virsli, tormás. Ázott földbe nyomát látni, no kis legény ezt találd ki!

    Füle is van, orra is van, mégsem hall, de nem is szusszan. Sarkantyút hord, s nem huszár, nincs lába, és mégis jár. Mi az? (csizma)

    Két füle van, mégse hall. Húzzák: azt sem mondja, jaj, orra is van, rendes, formás, nem ingerli tormás kolbász, mert szagolni nem tud vele. Ázott földön nyomát látni, tessék ezt most kitalálni! (csizma)

    Ez az amit nő hord, s férfi forog utána, furcs férfi ám a skót, van neki skót… (szoknyája)

    Egy lyukon bebújsz, két lyukon kibújsz, akkor vagy igazán benne, amikor kibújtál belőle. (nadrág)

    Tíz dugja, tíz húzza, míg a partar nem húzza. (nadrág)

    Egy lyukon be, kettőn ki, amikor kiérsz, akkor vagy benn. (nadrág)

    Egy úton indultam, két útra találtam, mindet végigjártam. (nadrág)

    Egy kis szobában öt kis szoba sorakozik szépen, öt kis ember bújik oda melegedni télen. (kesztyű)

    Egy lyukon bebújik, öt lyukon kibújik. (kesztyű)

    Öt kamrában egy ajtó van. (kesztyű)

    Öt kis testvér nagyon fázik, esőben is borig ázik, de felvesznek valamit, ne fázzanak… Ugyan mit? (kesztyűt)

    Voltam húson, vagyok húson, lekerülök hév tavaszon. Kifordítanak, befordítanak, télen, nyáron kanyarítanak. (bunda)

    Ha a hideg a húsodba vág, úgy ölel át, mint a hű barát. De ha a nap felragyog, hű barátod elhagyod. (kabát)

    Amikor üres, felfele fodítjuk, ha tele van lefele fordítjuk. (sapka)

    Rajta is van, rajtad is van, rajta néhány virág is van. Néha pörge, néha lapos, rá ne ülj és rá ne taposs. Ha valaki közeledik, egyszeribe emelkedik. (kalap)

    Négy sarka van, csupa mintás, asszonyokon igen cifrás. (fejkendő)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • A róka és a holló

    A róka és a holló

    A róka meglátta a hollót, amint csőrében egy jókora darab sajttal egy fára telepedett, és rögtön azon gondolkozott, hogyan szerezhetné meg a pompás falatot.

    • Erős vagy, szép és ravasz – kezdte agyba-főbe dicsérni a madarat. – Ha még szép hangod is lenne, te lehetnél a király!

    A holló énekelni kezdett, hogy megmutassa, ő még ebben is kiváló, ezzel azonban kiejtette a sajtot a csőréből. A róka rögtön felkapta, és azt mondta:

    • Csak az a baj, hogy nincs elég eszed!

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hol látta meg a róka a hollót?
    2. Mi volt a holló csőrében?
    3. Mit szeretett volna a róka?
    4. Mit mondott a hollónak?
    5. Mit csinált a holló?
    6. Mi történt a sajttal?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor esik ki a sajt a holló csőréből, ha a holló énekelni kezd? (Még mikor?)
    2. Mindig kiesik a sajt a holló csőréből, ha a holló énekelni kezd?
    3. Az énekelés az oka annak, hgoy a holló csőréből kiesett a sajt?
    4. Tud énekelni a holló?
    5. Szereti a holló a sajtot?
    6. Biztos, hogy kiesik a sajt a holló csőréből, ha a holló énekelni kezd?
    7. A valóságban lehetséges, hogy a holló a csőrében lévő sajtot kiejtheti?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történne, ha a holló nem hallgatna a rókára?
    • mi lehtett az oka annak, hogy a holló csőréből kiesett a sajt?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy ne essen ki a szánkból, ami benne van?
    • ha van a szánkban valami, és énekelni akarunk?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek e, amit abbahagyok!

    1. Ha a holló énekelni kezd, akkor a sajt kiesik a csőréből. A holló énekelni kezdett, tehát… (a sajt kiesett a csőréből).
    2. Ha a holló nem kezd énekelni, akkor a sajt nem esik ki a csőréből. A sajt kiesett a holló csőréből, tehát… (a holló énekelni kezdett).
    3. Vagy énekelni kezd a holló, vagy nem esik ki a sajt a csőréből. A sajt még nem esett ki a holló csőréből, tehát… (a holló még nem kezdett énekelni).
    4. Ha a holló énekelni kezd, akkor kitátja a csőrét, és ha kitátja a csőrét, akkor a sajt kiesik a csőréből. Tehát, ha a holló énekelni kezd, akkor… (a sajt kiesik a csőréből).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Az időjós – mesemondó kvíz

    Az időjós – mesemondó kvíz

    1. Kit kérdezett meg Mátyás király a várható időjárásról?
    2. Mit mondott a csillagász, milyen idő lesz?
    3. Mit csinált a szamár a réten?
    4. Mit hirdetett a szamár?
    5. Mi történt a királlyal?
    6. Mekkorát tüsszentett Mátyás király?
    7. Kitől tudakolta meg eztán a király az időjárást?

    Megoldások:

    1. Az udvari csillagászát.
    2. Szép idő lesz.
    3. Hátracsapta a fülét és harsányan hármat ordított.
    4. Azt, hogy eső lesz.
    5. Elázott.
    6. Akkorát, hogy majd levált az orra.
    7. A szamártól.
  • Hangszerek

    Hangszerek

    Ide húzzák, túl taszítják, jaj de szépen szól. Mi az? (muzsika)

    Se nem eszik, se nem isszák, mégis mindenkinek tetszik. Mi az? (muzsikaszó)

    Ütik, verik, s kiabál, három lábon jól megáll. Mi az? (zongora)

    Egyik fogam hófehér, másik fogam éjfekete. Ha elém ülsz, egykettőre szól a zene. Tudod már, hogy mi a nevem? (zongora)

    Nem fullad meg, pedig gyakran szorítják a nyakát, ilyenkor legjobb a kedve, s énekli dalát. Mi az? (hegedű)

    Erdőn születtem, megölettem, halva éneklővé lettem. (hegedű)

    Senkinek éltemben soha nem szolgáltam, de halálom után én egyaránt voltam: parasztnak, nemesnek azután szolgáltam, mindenek szívét én felbuzdítottam. (hegedű)

    Száraz fán négy kis zsinór és egy szőrös pálca, szépen muzsikál, úgy noszogat táncra. Mi az? (hegedű)

    Ajkamat csókolgatják, a hátamat lapogatják, szellőztetnek sok ablakon, ezt szó nélkül nem hagyhatom. Vagy sírok, vagy nevetek, ugyan bizony ki lehetek? (furulya)

    Hosszúkás a formája, táncolnak a hangjára. (furulya)

    Egyre fújják, bár nem meleg, s hangjáról dobhártyád megremeg. (furulya)

    Ezt szó nélkül nem hagyhatom. Vagy sírok, vagy nevetek, ugyan bizony ki lehetek? (furulya)

    Erdőn vágják, otthon fújják, igen sokat tapogatják. (furulya)

    Erdőn kivágják, falun szól, embert megbolondító. (furulya)

    Ütik, verik, kiabál, pedig neki nem is fáj. (dob)

    Ütnek, vernek, mégse fáj. (dob)

    Akkor víg, ha verik. Mi az? (cimbalom)

    Erdőn lettem, megölettem, halva éneklővé lettem. (citera)

    Hangszer vagyok a javából, készítenek drótból, fából. Zenélek vidámat, búsat, attól függ ki milyet húzat. A kottából nem sokat tudok, reszketnek rajtam a húrok. (citera)

    Nekem olyan kis lovam van, amely minden házhoz benyerít. (harang)

    Vas a nyelve, réz a pendelye, amikor húzzák, kilóg a nyelve. (harang)

    Hét napon át hallgat, a hetedik nap jajgat. (harang)

    Érctől lettem, érctől vagyok, torok nélkül kiabálok. Az élőket összehívom, a holtakat elsiratom. Mi az? (harang)

    Kötéllel húzzák, vas a pendelye. (harang)

    Ha a bika elbődül, az egész falu rácsodül. (harang)

    Az élőket hívogatom, a holtakat elsiratom, a villámot elhárítom. (harang)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • A róka és a bakkecske

    A róka és a bakkecske

    A róka szomjasan bolyongott a mezőn, vizet keresett. Végre talált egy kutat, de csak az alján volt víz. A róka megnézte, milyen a kút. Két vödörrel működött, ha a vízzel teli vödröt felhúzták, a másik leereszkedett, ha a másikat húzták fel, az első ereszkedett le, és így tovább. A róka beszállt az egyik vödörbe, ami a súlyától gyorsan süllyedt. Egy pillanat alatt lent volt vele, és jól teleitta magát. De hogyan másszon vissza? Arra számított, hog ymajd csak jön valaki, akit rászedhet. Úgy is lett. Egy bakkecske jött oda, ő is vizet keresett. A róka elmagyarázta, hogyan működik a kút, és végül azt mondta:

    • Szállj be a vödörbe! Te lejössz, én felmegyek.
    • Igen, és azután? – kérdezte a másik.
    • Az még egyszerűbb: te jössz, föl én meg lemegyek.

    A bakkecske bemászott a vödörbe, és egy pillanat alatt leért, a róka meg felemelkedett. Amint felért, köszönt, és már indult is.

    • Várj! – kiáltotta a bakkecske. – Azt ígérted, hogy segítesz visszamenni!
    • Dehogy ígértem! – válaszolta a róka. – Csak éppen beszélgettünk róla.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hol bolyongott a róka?
    2. Mit keresett?
    3. Hogyan működött a kút?
    4. Mit magyarázott a róka a bakkecskének?
    5. Hogyan tudott kijutni a róka a kútból?
    6. Mi történt a bakkecskével?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak az egyik vödör lehet fent?
    2. Ha az egyik vödör fent van, akkor a másik biztos, hogy lent van?
    3. Lehet két vödör is fent egyszerre?
    4. Miért ment le a fenti vödör?
    5. Létezhet ilyen kétvödrös kút?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történt az egyik vödörrel, amikor a másik lement a kútba?
    • mi történt a másik vödörrel, mikor az egyik feljött a kútból?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha le akarjuk engedni a fenti vödröt?
    • ha a lenti vödörből inni akarunk?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a fent vödör lemegy, akkor a lenti vödör feljön. Lemegy a fenti vödör, tehát… (feljön a lenti vödör).
    2. Vagy lemegy a fenti vödör, vagy nem jön föl a lenti vödör. Még nem jött föl a lenti vödör, tehát… (még nem ment le a fenti vödör).
    3. Ha nem megy le a fenti vödör, akkor nem jön föl a lenti vödör. Feljött a lenti vödör, tehát… (lement a fenti vödör).
    4. Ha a fenti vödörbe beleül a róka, akkor a fenti vödör nehezebb, és ha a fenti vödör nehezebb, akkor az megy le, a másik pedig feljön. Tehát, ha a fenti vödörbe beleül a róka, akkor… (a fenti vödör lemegy, a lenti pedig feljön).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A rászedett kövér ember

    A rászedett kövér ember

    Egyszer egy kövér ember elindult vendégségbe valamely rokonához. Vitt a fején egy kondér kölest ajándék gyanánt a házigazdának. A mulatság meg a lakoma reményében igen magas volt a kedve, s tréfáival lépten-nyomon belekötött a járókelőkbe. Váratalnul szembe jött vele szürke lován Aldar-Kösze ostorát pattogtatva, szemlátomást siet valahová.

    • Hé, Aldar-Kösze! – kurjant rá a kövér. – Hová iparkodsz? Ugyan várj már egy cseppet! Azt beszélik, veled még az is megesett, hog yrászedted magát az ödögöt. Engem viszont, barátocskám, semmiképp be nem csaphatsz!

    Aldar-Kösze a lovát nógatva izgatottan válaszolja:

    • Alkalmatlan időt szemléltél ki tréfálkozásra, jó ember. Közeleg a világ vége. Nézz csak föl: merő egy láng az egész mennybolt, arra is számíthatsz, hogy rögvest leszakad!

    Rémülten pillantott a kövér az égre, mire a kondér ledőlt a fejéről, a köles szanaszét szóródott az úton.

    • Jaj nekem, mit csináltam! – üvöltött fel a kövér.

    Aldar-Kösze pedig a lovát visszatartva nevetett:

    • Nehéz becsapni az okost, ám a bolond önmagát csapja be.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová indult a kövér ember?
    2. Mit vitt a kondérban ajándékba?
    3. Hogyan viselkedett az úton a többi emberrel?
    4. Kivel találkozott út közben?
    5. Mit mondott neki Aldar-Kösze?
    6. Hová nézett a kövér ember?
    7. Mi történt a fején lévő kondérral?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor esik le a kondér az ember fejéről, ha az ember felfelé néz?
    2. Máskor is leeshet a kondér az ember fejéről? (Mikor még?)
    3. Más dolog is lecsúszhat az ember fejéről, ha felfelé néz?
    4. Biztos, hogy leesik a kondér a fejünkről, ha felfelé nézünk?
    5. A felfelé nézés az oka a kondér lecsúszásának?
    6. Előfordulhat ilyesmi mással is? Például velem is?
    7. Létezhet-e, hogy az ember fejéről leesik a kondér?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történik a fejünkön lévő dologgal, ha felfelé nézünk?
    • mi lehetett az oka annak, hogy lecsúszott a kondér?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne csússzon le a fejünkről, amit rajta viszünk, ha felfelé nézünk?
    • ha azt akarjuk, hogy lecsússzon a fejünkről, amit rajta viszünk?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Vagy felfelé fordítja a kövér ember a fejét, vagy rajta marad a kondér. A kondér még a kövér ember fején maradt, tehát… (még nem forította felfelé a fejét).
    2. Ha a kövér ember felfelé fordítja a fejét, akkor a fején lévő kondér leesik. A kövér ember felfelé fordította a fejét, tehát… (a fején lévő kondér leesett).
    3. Ha nem fordítja felfelé a fejét a kövér ember, akkor nem esik le a fején lévő kondér. Leesett a kövér ember fején lévő kondér, tehát… (felfelé fordította a fejét).
    4. Ha a kövér ember felnéz az égre, akkor felfelé fordítja a fejét, és ha felfelé fordítja a fejét, akkor leesik róla a kondér. Tehát, ha a kövér ember felnéz az égre, akkor… (leesik róla a kondér).

    (Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A nyúl és a békák

    A nyúl és a békák

    A nyúl azon kesergett, hogy milyen javíthatatlanul gyáva, és minden elől elfut. Megfogadta, hogy ezentúl bátrabban fog viselkedni. Ám akkor zajt hallott, s hanyatt-homlok elszaladt. Egy tó partjához érkezett, s a békák, amint meghallották, hogy valaki közeleg beugrottak a vízbe, és elrejtőztek az iszapban.

    • Még szerencse – vigasztalta magát a nyúl -, hogy lehetek akármilyen gyáva, mindig lesz olyan, aki még nálam is jobban fél.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Min kesergett a nyúl?
    2. Mit határozott el?
    3. Miért menekült el?
    4. Kik voltak ott?
    5. Miért ugrottak be a békák a vízbe?
    6. Mit szólt ehhez a nyúl?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Megijednek a békák a nyúltól?
    2. Bátor állat a béka?
    3. És a nyúl?
    4. Vannak bátrabb állatok?
    5. Az ijedség az oka annak, hogy a békák beugráltak a vízbe?
    6. Csak akkor ugrálnak be a békák a vízbe, ha megijednek?
    7. Mindig beugrálnak a vízbe a békák, ha megijednek valamitől?
    8. A valóságban vannak vízbe ugráló békák?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi lehetett az oka annak, hogy a békák beugráltak a vízbe?
    • mitől ijedhet meg a nyúl?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha megijedünk valamitől?
    • hogy ne ijedjünk meg valamitől?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a békák megijednek valamitől, akkor beugrálnak a vízbe. A békák megijedtek a nyúltól, tehát… (beugráltak a vízbe).
    2. Vagy nem ijednek meg a békák, vagy beugrálnak a vízbe. A békák még nem ugráltak be a vízbe, tehát… (még nem ijedtek meg).
    3. Ha a békák nem ijednek meg valamitől, akkor nem ugrálnak be a vízbe. A békák beugráltaka a vízbe, tehát… (megijedtek valamitől).
    4. Ha a békák maguknál nagyobb állatot látnak, akkor megijednek, és ha megijednek, akkor beugrálnak a vízbe. Tehát, ha a békák maguknál nagyobb állatot látnak, akkor… (beugrálnak a vízbe).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A nyuszi, az őzike meg a répa

    A nyuszi, az őzike meg a répa

    A nyuszinak elfogyott az ennivalója, útnak indult hát, hogy szerezzen valamit. Egyszer csak boldogan kiáltott fel:

    • Hohó! Két répát találtam!

    Csak az egyik répát ette meg. A másik megmaradt. Azt gondolta a nyuszi: “Az őzikének bizonyára nincs mit ennie. Elviszem neki ezt a répát, hadd lakjék jól!”

    Szaladt a nyuszi az őzike házához, de az őzike nem volt otthon. Otthagyta hát a nyuszi a répát. Az őzike azért nem volt otthon, mert ő is éppen eleség után járt. Talált is ennivalót, örömmel vitte haza.

    Amikor visszaért a házába, meglátta a répát, és nagyon elcsodálkozott:

    • Hát ez meg hogy került ide?

    Az jutott eszébe:

    • A nyuszinak bizonyára nincs mit ennie. Elviszem neki ezt a répát, hadd lakjék jól!

    Szaladt az őzike a nyuszi házához. A nyuszi azonban már jóllakott, és aludt édesen. Az őzike nem akarta felkelteni a nyuszit, letette hát a répát, és elment. Fölébredt a nyuszi, s nagyra nyitotta a szemét a csodálkozástól:

    • Ejnye, visszakerült a répa! Nohát! – gondolkodott egy keveset, aztán elmosolyodott – Milyen jó az én barátom!

    Beszélgetés

    Felidéző beszégletés. Emlékeztek még?

    1. Hová indult a nyuszi?
    2. Hány répát talált?
    3. Hány répát evett meg?
    4. Kinek akarta adni a másik répát?
    5. Hol járt az őzike?
    6. Hol hagyta a nyuszi a répát?
    7. Talált-e ennivalót az őzike?
    8. Mit csinált, miután hazaért?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor megy el az őzike otthonról, ha eleséget keres? (Még mikor?)
    2. Mindig elmegy az őzike otthonról, ha ennivalót keres?
    3. Az ennivaló keresés az oka annak, hogy elment az őzike otthonról?
    4. Szereti a nyuszi a répát?
    5. És az őzike?
    6. Más állat is elmegy otthonról, ha eleséget keres?
    7. A valóságban létezik élelmet kereső őzike?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit szoktak csinálni az állatok, ha ennivalóhoz szeretnének jutni?
    • mi lehetett az oka annak, hogy az őzike elment otthonról? (Még mi?)

    Alkalmazó beszélgetés. Mit tehetnek/lehet tenni, …

    • ha megéheznek az állatok?
    • hogy ne éhezzenek az állatok?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha az őzike eleséget keres, akkor nincs otthon. Az őzike eleséget keres, tehát… (nincs otthon).
    2. Ha az őzike nem keres eleséget, akkor otthon van. Az őzike nincs otthon, tehát… (eleséget keres).
    3. Vagy eleséget keres az őzike, vagy otthon van. Az őzike még otthon van, tehát… (még nem keres eleséget).
    4. Ha az őzike éhes, akkor elmegy eleséget keresni, és ha elmegy eleséget keresni, akkor nincs otthon. Tehát, ha az őzike éhes, akkor… (nincs otthon).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)