Mesemondó blog

Címke: gondolkodás fejlesztése

  • Boribon és a 7 lufi – mesemondó kvíz

    Boribon és a 7 lufi – mesemondó kvíz

    1. Miért volt bánatos Boribon?
    2. Mit kapott Boribon Annipannitól?
    3. Milyen színű lufikat kapott Boribon?
    4. Mi történt a lufikkal?
    5. Kinek adta az utolsó lufit Boribon?
    6. Miért adta oda nyuszinak az utolsó lufit Boribon?
    7. Mitől lett végül jó a kedve Boribonnak?

    Megoldások:

    1. Mert esőre állt az idő.
    2. 7 lufit.
    3. Zöld, sárga, piros, narancssárga, világoskék, sötétkék és lila.
    4. Kipukkadtak.
    5. Nyuszinak.
    6. Mert megsajnálta.
    7. A szivárvány látványa felvidította.
  • Ételek, italok

    Ételek, italok

    Három traktor földet szántott, a vetőgép búzát vetett, felhő hullatta az esőt, nap hullatta a meleget, szökkent a szár szép magasra, jött egy kombájn learatta, learatta, kicsépelte, a gőzmalom megőrölte, teherkocsi hazahozta, anya pedig megsütötte, ebédnél az asztalra tette. (kenyér)

    Ha éhes vagyok, éles késsel megyek neki. Mi az? (kenyér)

    Mezőről a csűrbe viszik, a csűrben meg kicsépelik, két kő között megforgatják, vízzel, sóval megdagasztják, még a tűznek is kiteszik, jó annak, ki megéhezik. (kenyér)

    Bemegy bőrtelen, kijön bőrösen. (kenyér)

    Mikor jó a száraz kalács? (ha nincs friss)

    Betesznek egy pólyába, főznek egy nagy fazékba, tejfel van a nyakamba. (töltöttkáposzta)

    Hús és rizs az ő bele, kívül van egy levele. (töltöttkáposzta)

    Ha feldobom, fehér, ha leesik sárga. Mi az? (tojás)

    Egy kis hordóm van: ha eltörik, nincs az a kádár, aki összerakja. (tojás)

    Se abroncsa, se dongája, mégis mintha hordó volna. Kívül fehér, könnyen törik. Ha a világrahozója néhány hétig melengeti, élet támad benne, s a hordó megnyílik. (tojás)

    Van egy templom torony nélkül, világosít ablak nélkül, lakik benne hús és vér, az embernek hasznot ígér. (tojás)

    Teli éléskamra, se ajtója, se ablaka. (tojás)

    Zöldtől fehér lesz, nem ringatják, úgyis elaluszik. (a tej)

    Nem mosdik, mégis fehér, nem álmos, mégis alszik. (aludttej)

    Alszik, de nem szuszog, felkölteni nem tudod. (aludttej)

    Réten hízott, tejjel tartott. Mi az? (túró)

    Üveg alatt piros színű vár, alig várom bevehessem már. (levár)

    Minden várban lőnek, csak ebben a várban nem. (lekvár)

    Ki iszik először a kávéból? (a cukor)

    Olyan édes, mint a méz, olyan fehér, mint a mész. Sarka is van, éppen nyolc, ágya doboz, háza polc. (kockacukor)

    Hússal tömték, nem éhes, ha elvágják, nem véres. Nem köhög, ha füstben hál, nem fárad, ha sokat áll. (kolbász)

    Dagasztanak, pofozgatnak, szép kerekre kiszaggatnak, kendő alatt elaltatnak, jó melegen tartogatnak. Meg is növök egykettőre, beugrom a serpenyőbe, irul-pirul két orcám, hófehér szalagocskám. (fánk)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • A nagyravágyó béka

    A nagyravágyó béka

    Egy kövér ökör legelt a szép zöld pázsiton. Látta ezt a béka. Magában mondani kezdte:

    Bizony szép és nagy állat ez. Ha visszatartom a lélegzetem és felfújom magam, én is lehetek ekkora.

    Szét is terpesztette a lábát, és elkezdte felfújni magát. Kérdezte a fiaitól:

    • Na, hogy tetszik, fiaim? Vagyok-e már akkora, mint az ökör?

    Feleltek a fiai:

    • Közel sem.

    Ismét nagyobbra kezdte fújni magát.

    • Na, hogy tetszik, fiaim? Vagyok- már akkora, mint az ökör?

    Feletek azok:

    • Még soka híja!

    Erre minden erejét összeszedte a béka. De amikor igen nagyon igyekezet felfújni magát, bőre repedezni kezdett, és szétpukkadt.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hol találkozott a béka az ökörrel?
    2. Miért akart olyan lenni, mint az ökör?
    3. Mit csinált, hogy olyan nagy legyen, mint az ökör?
    4. Mit kérdezett a fiaitól?
    5. Mit mondtak neki a fiai?
    6. Mi történt a békával?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor pukkad szét a béka, ha olyan sok levegőt szív magába, hogy már megreped a bőre?
    2. Bármennyi levegőt be tud szívni egy béka?
    3. Más állat is szétpukkadhat azért, mert túl sok levegőt szívott magába?
    4. Mindi szétpukkad a béka, ha túl sok levegőt szív magába?
    5. Mi lehetett az oka annak, hogy szétpukkadt a béka?
    6. A valóságban tényleg szétpukkadnak a békák, ha felfújják magukat?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit szoktunk érezni, ha nagyon sok levegőt szívunk magunkba?
    • mikor szoktuk úgy érezni, hogy mindjárt szétpukkadunk?
    • mi pukkadhat szét azért, mert túl sok levegő van benne?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha úgy érezzük, hogy mindjárt szétpukkadunk?
    • hogy ne pukkadjon szét a lufi?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha egy béka túl sok levegőt szív magába, akkor szétpukkad. A béka túl sok levegőt szívott magába, tehát… (szétpukkadt).
    2. Ha egy béka nem szív magába túl sok levegőt, akkor nem pukkad szét. A béka szétpukkadt, tehát… (túl sok levegőt szívott magába).
    3. Vagy túl sok levegőt szív magába egy béka, vagy nem pukkad szét. A béka még nem pukkadt szét, tehát… (még nem szívott túl sok levegőt magába).
    4. Ha valami nagyobbnak akar látszani, mint amekkora, akkor túl sok levegőt szív magába, és ha túl sok levegőt szív magába, akkor szétpukkad. Tehát, ha valaki nagyobbnak akar látszani, mint amekkora, akkor… (szétpukkadhat).
  • A nád és a tölgy

    A nád és a tölgy

    A büszke tölgy így szánakozott a nádon:

    • Milyen szomorú a te sorsod! Elég egy szélfuvallat, hogy lehajtsd a fejed, én aonban ellenállok minden szélviharnak.
    • Igaz, hogy a szél meghajlít – vetette ellen a nád -, kiszakítani azonban nem tud.

    Abban a pillanatban vihar támadt, s mintha csak a nád szavait bizonyítaná, elülte után a tölgy a földön feküdt kidőlve, a nád azonban lassan felegyenesedett, és ugyanúgy lengedezett a szélben, mint annak előtte.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Miért sajnálta a tölgy a nádat?
    2. Milyen a nád?
    3. Milyennek tartotta magát a tölgy?
    4. Mit válaszolt a nád a tölgynek?
    5. Mi történt hirtelen?
    6. Mit csinált a szél a tölggyel?
    7. Hogyan vészelte át a nád a vihart?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondotok?

    1. Tényleg nagyon erős egy tölgyfa?
    2. Könnyen ki tud egy vihar dönteni egy tölgyfát?
    3. Minden viharban kidől a tölgyfa?
    4. Csak a vihartól dőlhet ki a tölgy?
    5. Még mitől dőlhet ki a tölgy?
    6. Bármilyen tölgy ki tud dőlni a viharban?
    7. Bármilyen viharaban kidől a tölgy?
    8. Más fa is kidől a viharban?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történhet egy fával, ha vihar van?
    • minket is fel tud dönteni a szél?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha nagy szél van?
    • hogy megvédjük a fákat a viharban?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha nincs vihar, akkor a tölgy nem dől ki. A tölgy kidőlt, tehát… (vihar volt).
    2. Ha vihar van, akkor a tölgy kidől. Vihar van, tehát… (a tölgy kidől).
    3. Vagy nincs vihar, vagy kidől a tölgy. A tölgy még nem dőlt ki, tehát… (még nem volt vihar).
    4. Ha nagy vihar van, akkor nagyon erős szél fúj, és ha nagyon erős szél fúj, akkor a fák is kidőlhetnek. Tehát, ha nagy vihar van, akkor… (a fák is kidőlhetnek).
  • A megvendégelt kaftán

    A megvendégelt kaftán

    Törökországban történt, hogy egy tanítónak nem volt pénze szép ruhákra.

    Egyszerű öltözetben ment el a lakodalmas házba. A gazda és a vendégek nagyon megharagudtak, hogy ilyen szegényes öltözékű ember merészkedik a díszes társaságba, és kitessékelték a tanítót. Ez element egy derék barátjához, akinek volt sok szép ruhája, kölcsönkért tőle egy díszes kaftánt, meg egy finom turbánt, és egyéb díszes ruhadarabokat. Visszament a lakodalomba, ahol most már nagy tisztelettel fogadták, jó ételeket raktak elébe. De ő nem nyúlt semmihez, hanem amikor a házigazda nagyon unszolta, hogy lásson már hozzá, levetette a díszes kaftánt meg a turbánt, rádobta a finom tálakra és így szólt:

    • Nesze, díszes kaftán, nesze szép turbán, egyetek, mert mikor nélkületek jöttem, kidobtak, most pedig minden jóval ellátnak. Nem nekem szól a szíves fogadtatás, hanem tinektek!

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová ment a tanító?
    2. Milyen ruha volt rajta?
    3. Hogyan fogadták először a lakodalomban?
    4. Milyen ruhába öltözött másodszorra?
    5. Honnan szerezte a szép ruhát?
    6. Hogyan fogadták, amikor szép ruha volt rajta?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor fogadják szívesen az embert, ha szépen van felöltözve?
    2. Biztos, hogy szívesen látott vendég az, aki szépen fel van öltözve?
    3. Tényleg ilyen sok múlik a szép ruhán?
    4. Létezik olyan társaság, ahol szívesebben látják azt, aki szépen fel van öltözve, mint azt, aki nem szép ruhában van?
    5. Szerintetek számít az, hogy ki milyen ruhában van?
    6. Jobb ember az, aki szép ruhában van?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • hogyan fogadnak minket, ha szép ruha van rajtunk?
    • mikor szoktunk szép ruhába felöltözni?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy szívesen fogadjanak bennünket?
    • ha valakin enm szép ruha van?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit most abbahagyok!

    1. Ha valaki szép ruhában van, akkor szívesen látott vendég. A tanító szép ruhában volt, tehát… (szívesen látott vendég volt).
    2. Ha nem öltözik fel valaki szépen egy ünnepre, akkor nem látják szívesen. A tanítót szívesen látták, tehát… (szépen felöltözött).
    3. Vagy szépen felöltözik valaki egy ünnepre, vagy nem látják szívesen. A tanítót először nem látták szívesen, tehát… (először nem öltözött fel szépen).
    4. Ha valaki szépen fel van öltözve, akkor szívesen látott vendég, és ha szíesen látott vendég, akkor megvendégelik. Tehát, ha valaki szépen fel van öltözve, akkor… (megvendégelik).

    (Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A kutya, a macska meg az egér

    A kutya, a macska meg az egér

    Valamikor régen volt a kutyának egy könyve. Félt szegény, hogy elveszíti, ezért elment minden állathoz, hogy őrizzék meg neki, de biz azok nem vállalták. Utoljára, mit tehetett egyebet, mit nem, elment a macskához. Még akkoriban ők jó barátságban voltak egymással, és a macska sok kérésre elvállalta a könyv őrzését.

    A macska sok ideig őrizte a könyvet, de utoljára csak megunta. Gondolta magában, hgoy felteszi a gerendára. Ott nem lesz semmi baja. S csakugyan fel is tette.

    Az egér, amint meglátta a könyvet, odament és szétrágta.

    Nem sok idő múlva kéri a kutya a könyvet. A macska felmegy a gerendára, és lehozza. A kutya bontogatja, lapozgatja, hát látja, hogy csupa rongy. Kérdi a macskát, hogy mit csinált vele. Az elmondja az egész históriát, és a kárért az egeret okolja. De a kutya sem hagyta annyiban a dolgot: megfogadta, hogy ahol egy macskát lát, nem kíméli. Ám a macska is megharagudott az egérre, s azóta üldözi a kutya a macskát, a macska pedig az egeret.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Mije volt a kutyának?
    2. Mitől félt a kutya?
    3. Kit kért meg, hogy vigyázzon a könyvére?
    4. Ki vállalta el végül, hogy megőrzi a könyvet?
    5. Hová tette a könyvet egy idő után a macska?
    6. Mi történt a könyvvel?
    7. Kit hibáztatott a macska azért, mert tönkrement a kutya könyve?
    8. Mit szólt ehhez a kutya?
    9. Miért haragudott meg a macska az egérre?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor mehet tönkre egy könyv, ha az egér szétrágja? (Még mikor?)
    2. Mindig tönkremegy egy könyv, ha az egér szétrágja?
    3. Az egérrágás az oka a köny tönkre menetelének?
    4. Más dolog is tönkremegy, ha szétrágja az egér?
    5. Létezik olyan eset a valóságban, hogy az egér megrág egy könyvet?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit lehetett az oka annak, hogy a könyv tönkrement?
    • mi történt a könyvvel, amit szétrágott az egér?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy az egér ne tudjon valamit szétrágni?
    • ha valamit szétrágott az egér?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha az egér szétrágja a könyvet, akkor a könyv tönkremegy. Az egér szétrágta a könyvet, tehát… (a könyv tönkrement).
    2. Ha az egér nem rágja szét a könyvet, akkor a könyv nem megy tönkre. A köny tönkremet, tehát… (az egér szétrágta).
    3. Vagy nem rágja szét az egér a könyvet, vagy a könyv tönkremegy. A könyv még nem ment tönkre, tehát… (az egér még nem rágta szét).
    4. Ha az egér szétrágja a könyvet, akkor a könyv tönkremegy, és ha a könyv tönkremegy, akkor a könyv gazdája mérges lesz. Tehát, ha az egér szétrágja a könyvet, akkor… (a könyv gazdája mérges lesz).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A róka és a farkas csikót vesz

    A róka és a farkas csikót vesz

    Elindult a róka csikót venni a farkas komájával. Látják, hogy ott legel a ló a csikójával a réten. Kérdi a róka a kancalótól:

    • Eladó ez a csikó?

    Azt mondja a ló:

    • Eladó, hanem a hátulsó jobb lábam patkójára van az ára írva.

    Azt mondja a róka:

    • Én nem tudok olvasni, de farkas komám tud, az majd elolvassa, hogy mi az ára.

    A ló felemelte a hátsó lábát, odament a farkas, el akarta olvasni, de a kancaló jól orron rúgta, hogy gombolyagba tekerődött. A róka meg elszaladt, csak messziről nevetett. Mikor a farkas feljózanodott, odament a rókához. Kérdi tőle a róka:

    • No, komám, ízlett-e a csikóhús?

    A farkas nem tudott semmit se szólni erre, csak elólálkodott.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová indult a róka és a farkas?
    2. Mit láttak a réten?
    3. Mit kérdezett a róka a lótól?
    4. Mit válaszolt a ló?
    5. Kit küldött a lóhoz közel a róka?
    6. Mi történt?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok…?

    1. Csak akkor rúgja orrba a ló a farkast, ha a farkas közel megy hozzá?
    2. Azért rúgta orrba a ló a farkast, mert a farkas közel ment hozzá?
    3. Máskor is orrba rúghatja a ló a farkast?
    4. Biztos, hogy orrba rúga a ló a farkast, ha a farkas közel megy hozzá?
    5. Más állatot is orrba rúg a ló?
    6. Tényleg orrba tud rúgni egy ló egy farkast?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit tett a ló, amikor a farkas közel ment hozzá?
    • mikor tudta orrba rúgni a ló a farkast?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne rúgjon meg valakit a ló?
    • hogy ne menjen nagyon közel valaki a lóhoz?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Vagy közel megy a farkas a lóhoz, vagy a ló nem tudja orrba rúgni. A ló még nem tudta orrba rúgni a farkast, tehát… (a farkas még nem ment közel a lóhoz).
    2. Ha a farkas közel megy a lóhoz, akkor a ló orrba tudja rúgni. A farkas közel ment a lóhoz, tehát… (a ló orrba tudta rúgni).
    3. Ha nem megy közel a farkas a lóhoz, akkor a ló nem tudja orrba rúgni. A ló orrba tudta rúgni, tehát… (a farkas közel ment a lóhoz).
    4. Ha a farkas közel megy a lóhoz, akkor a lovat zavarja, és ha a lovat zavarja, akkor a ló orrba rúgja a farkast. Tehát, ha a farkas közel megy a tóhoz, akkor… (a ló orrba rúgja a farkast).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Öreg néne őzikéje – mesemondó kvíz

    Öreg néne őzikéje – mesemondó kvíz

    1. Hol lakott az öreg néne?
    2. Mibe botlott meg az őzgida?
    3. Mivel etette öreg néne az őzgidát?
    4. Mivel itatta öreg néne az őzgidát?
    5. Kik bújtak az őzgida mellé?
    6. Miért volt szomorú az őzgida?
    7. Meddig kísérte öreg néne az őzgidát?
    8. Ki zörgetett a kerítésen?
    9. Miért hozta el öreg nénéhez a fiát az anyukává lett őzgida?
    10. Kik jönnek el meglátogatni öreg nénét?
    11. Hogy nevezte el a falu népe öreg nénét?

    Megoldások:

    1. Mátra alján, falu szélén.
    2. Egy kidőlt fába.
    3. Friss szénával.
    4. Forrásvízzel.
    5. Cili cica, Bodri kutya.
    6. Visszavágyott az erdőbe.
    7. Kapuig.
    8. Kis gidácska, meg az anyja.
    9. Mert eltörött a lába.
    10. Gidák, őzek.
    11. Őz-anyókának.

  • Mesterségek

    Mesterségek

    Mindig készen áll arra, hogy gyorsan elolthassa, ha valahol tűz van. Amint a riasztó megszólal, ő az autóhoz rohan, úgy száguld a tűzhöz, hogy eloltsa. Vajon ki ő? (tűzoltó)

    Az vagyok, ami vagyok, de mégsem vagyok, ami vagyok. Mert ha az volnék, ami vagyok, nem lennék az, ami vagyok. (színész)

    Kétlábú tanít sok kicsi embert. (tanító)

    Nadrágban áll, a fejeden motoszkál, f-fel kezdődik, sz-szel végződik. (fodrász)

    Fél kézzel a mozdonyt megállítja. Ki van iliyen jó erőben? (mozdonyvezető)

    Mikor mozdonyt vezetek, gáz puffog, gőz bodra száll, fut a vonat a síneken, hegyen-völgyön meg sem áll. Ki vagyok, kitaláltad már? (mozdonyvezető)

    Ha elejét olvasod, mesterség. Ha hátulját olvasod, falra kerül. Ki ő? (a pék)

    Ott is vakar, hol nem viszket. (kéményseprő)

    Jaj de csúnya fekete, seprű van a kezébe, kotorja is vakarja is, hogyha neki nem viszket is. (kéményseprő)

    Mindig mérek, tervezek, házat, hidat emelek. Épül alap, emelet. Tudod már, ki lehetek? (mérnök)

    Delfinek közt, kék habon simán siklik hajóm. Kezemben a kormánykerék, nem is kell más csak a térkép, tudom, hol van észak, dél, hisz én vagyok a… (tengerész)

    Ha gép mellett lehetek, villany zümmög, zúg a gyár, s mindez csak egy gombnyomás. Mesterségem tudod már? (gépész)

    Felhők fölé emelkedek, nagy-nagy repülőt vezetek. Utasaim, az emberek, tudják, bárhová elvihetem. Hegyek, völgyek, tengerek felett mint a madár repülhetek. Tudjátok, hogy mi a nevem? (pilóta)

    Lencsék, görebek, górcsövek, mindig köztük görnyedek. Mikroszkóppal, nagyítóval vizsgálom a sejteket. Nem is lehet panaszom, hiszen nekem ez a dolgom: mindenfélét felfedezek, ezért… az én nevem. (tudós)

    Ha van vizem, bort iszom, ha nincs vizem, vizet iszom. (molnár)

    A királynak is hátat fordít, a sapkáját sem veszi le. (kocsis)

    Erdőn-mezőn vígan jár, billeg-ballag, meg-megáll, sétál, pipál, furulyál, míg a nyájra vigyáz. (juhász)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)