Mesemondó blog

Címke: gondolkodás fejlesztése

  • Csengőt a macskára

    Csengőt a macskára

    Az egerek gyűlést rendeztek, hogy megtanácskozzák a szomorú helyzetüket. Egyetértettek abban, hogy a siralmas állapot a macskák bűne. Megvitatták, milyen módszerrel tarthatnák távol a ragadozókat.

    Egyöntetűen azt a megoldást fogadták el, hogy minden macskára kis csengettyűt kell akasztani, hogy hallani lehessen, amikor közeledik. Ez a törvény változatlanul életben van, csak épp nem akadt még kisegér, aki elég bátornak érezné magát ahhoz, hogy csengőt akasszon a macska nyakába.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Miért rendeztek gyűlést az egerek?
    2. Miért érezték nehéznek a helyzetüket?
    3. Mit találtak ki a macskák távol tartására?
    4. Volt olyan bátor egér, aki fel merte kötni a csengőt a macska nyakába?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor hallják az egerek a macska közeledését, ha a macska nyakában csengő van? (Mitől lehet még megtudni a macska közeledését?)
    2. Biztos, hogy hallják az egerek a macska közeledését, ha a macska nyakában csengő van?
    3. Mindig hallják az egerek a macska közeledését, ha a macska nyakában csengő van?
    4. A csengőszó az oka annak, hogy az egerek hallják a macska közeledését?
    5. Ha hallják az egerek a macska közeledését, akkor biztos, hogy el tudnak menekülni előle?
    6. A valóságban is fél az egér a macskától?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • miért jó, ha hallják az egerek a macska közeledését?
    • miért tudtak elszaladni az egerek?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy halljuk valaminek a közeledését?
    • ha nem akarjuk, hogy hallják a közeledésünket?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Vagy nincs csengő a macska nyakában, vagy az egerek hallják, ha közeledik. Az egerek még nem hallják, ha a macska közeledik, tehát… (a macska nyakában még nincs csengő).
    2. Ha a macska nyakában csengő van, akkor az egerek hallják, amikor közeledik. A macska nyakában csengő van, tehát… (az egerek hallják, amikor közeledik).
    3. Ha a macska nyakában nincs csengő, akkor az egerek nem hallják, amikor közeledik. Az egerek hallják, amikor a macska közeledik, tehát… (a macska nyakában csengő van).
    4. Ha a macska nyakában csengő van, akkor az egerek hallják, hogy közeledik, és ha hallják, hogy közeledik, akkor az egerek el tudnak menekülni előle. Tehát, ha a macska nyakában csengő van, akkor… (az egerek el tudnak menekülni előle).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Borsószem királykisasszony

    Borsószem királykisasszony

    A királyi palotában megjelent egy ismeretlen fiatal lány és azt állította magáról, hogy ő királykisasszony. A királyné szobát készíttetett számára éjszakára.

    Próbára akarta tenni, ezért a húsz derékalj és rengeteg pehelypaplan alá egy borsószemet csempészett. Reggelre a lánynak mindene fájt és kék-zöld foltok lettek rajta, úgy megnyomta finom és érzékeny bőrét a borsószem.

    Most már elhitték neki, hogy vérbeli királykisasszony, és feleségül mehetett a trónörökös fiához.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Ki jelent meg a palotában?
    2. Mit állított magáról a lány?
    3. Hogyan akarta próbára tenni a királyné?
    4. Hogyan aludt a lány?
    5. Mi történt reggel?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Ha a borszószem megnyomja az érzékeny bőrű lánynak a bőrét, az biztos, hogy kék-zöld lesz?
    2. Azért lett kék-zöld a lány bőre, mert megnyomta a borsószem?
    3. Bárkinek kék-zöld lesz a bőre attól, hogy megnyomja egy borsószem?
    4. Mástól is kék-zöld lehet a lány bőre? (Például még mitől?)
    5. Mindig kék-zöld lesz a lánynak a bőre, ha megnyomja a borsószem?
    6. Csak akkor lesz kék-zöld a lány bőre, ha megnyomja egy borsószem?
    7. Előfordulhat, hogy valakinek kék-zöld lesz a bőre, mert megnyomja a borsószem?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történik akkor velünk, ha valami nyom bennünket?
    • mi lehet az oka annak, ha kék-zöld lesz a bőrünk?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha valamire ráfekszünk, és nyom bennünket?
    • ha kék-zöld a bőrünk?
    • hogy ne legyen kék-zöld a bőrünk?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a lány nem fekszik borsószemre, akkor a bőre nem lesz kék-zöld. A lány bőre kék-zöld lett, tehát… (borsószemre feküdt).
    2. Vagy nem fekszik borsószemre a lány, vagy kék-zöld lesz a bőre. Máskor a lány bőre nem lett kék-zöld, tehát… (nem feküdt borsószemre).
    3. Ha a lány borsószemre fekszik, akkor az érzékeny bőre kék-zöld lesz. A lány borsószemre feküdt, tehát… (az érzékeny bőre kék-zöld lett).
    4. Ha a lány borsószemre fekszik, akkor a borsószem nyomja, és ha a borsószem nyomja, akkor megkékülhet a bőre. Tehát, ha a lány borsószemre fekszik, akkor… (megkékülhet a bőre).

    (Forrás: Nagy József: Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Erdő, mező növényei

    Erdő, mező növényei

    Tavasszal kap levelet, s ősszel küld csak választ, de nem egyet, nem is kettőt, hanem sok-sok százat. (fa)

    Lombot hajtok, árnyat adok, köszöntöm a fényes napot. Ágaim közt fészket rejtek, kisfiókák benne kelnek. (fa)

    Egy lábam van, állok rajta egyedül, száz karómmal nem fogózom, nem félek én senkitől. (fa)

    Télen ad jó meleget, ősszel táplál tégedet, nyáron árnyékot terít, tavasszal meg felderít. Mi az? (fa)

    Tavasszal gyönyört lelsz bennem, nyáron hűsítelek, ősszel rólam táplálkozol, télen melegítelek. (fa)

    Jóllakatlak, míg élek, ha meghalok, melegítelek. (fa)

    Felfelé is százágú, lefelé is százágú, de középen egyágú. Mi az? (fa)

    Levelet hoz, de nem postás, ásója nincs, és mégis ás. Lába lent a földbe túr, koronája van – nagy úr. Karjaival integet, mondd meg gyorsan, mi lehet! (lombhullató fa)

    Télen fázik, mégis levetkőzik, nyáron melege van, mégis felöltözik. Mi az? (lombhullató fa)

    Csákót csinált mindegyik fiának, nem csinált magának. (tölgyfa)

    Akit meg nem ijesztettek, mégis szüntelenül reszket. (nyárfa)

    Hegyvidéken születtem, fagyos szél sem bír velem, leveleim hegyesek, szúrnak, mint a kis szegek. (fenyőfa)

    Állandóan szép vagyok, de büszke biz nem vagyok. Karácsonykor ragyogok, rám Jézuska mosolyog. (fenyőfa)

    Ha tél, ha nyár, mindig egy ingben jár. Mi az? (fenyőfa)

    Fán nő, pikkelye van, de nem hal. Mi az? (fenyőtoboz)

    Engem, téged levágának, engem reád akasztának, én is élek, te is élsz, könnyen magadénak tész. (faág és oltóvessző)

    Ősz a küldője, szélpostás a hozója. Mi az? (falevél)

    Amíg él, mindig száll, holta után szaladgál. Mi az? (falevél)

    Véka eső, köböl sár, aranyeső hulldogál. Mi az? (falevél)

    Ide hajlunk, oda hajlunk, mindenkitől elbúcsúzunk, ha maradunk is, meghalunk, leesünk és elpusztulunk – mondogatjuk könnyben ázva. (falevelek ősszel)

    Lába földbe, ága égbe, nyulacska a közepébe. (bokor)

    Erdőben születtem, erdőben nevelkedtem, amikor a városba mentem, bírónak kineveztek menten. (vessző)

    Ici-pici piroska, fejében egy kis sapka, hátuljában kis csutka. Mi az? (csipkebogyó)

    Kívül piros, belül sárga, olyan, mint a pap sipkája. Mi az? (csipkebogyó)

    Kívül piros, belül szőrös, korona a fejébe, pálca a végibe. Mi az? (csipkebogyó)

    Kívül vörös, belül szőrös, fejébe párta, hátuljába pálca. Mi az? (csipkebogyó)

    Erdőbe, mezőbe vörös húst árulnak. Mi az? (csipkebogyó)

    Szőrmebunda – zöld selyem, kint terem a réteken. Prémjét szellő fésülgeti, ráhever aki teheti. Földanyánkat öltözteti, tehén, kecske lelegeli. (fa)

    Míg él, mindig áll, holta után szaladgál. Mi az? (kóró)

    Lyuk, lyuk, véges-végig lyuk, csomó, csomó, véges-végig csomó. Mi az? (nádszál)

    Nem vetik, nem kapálják, mégis mindig terem. Mi az? (gyom)

    El sem vetik, meg sem kapálják, mégis annyi terem, hogy le sem bírják szedni. Mi az? (gyom)

    Hogyha egyszer hozzáérsz, reád jön a viszketés. Hiába is vakarod, nem múlik el a bajod. (csalán)

    Lángja nincs, mégis éget. Mi az? (csalán)

    Árokparton bokrosodom, s mint a mérges, rossz gyerek, csípős vagyok és goromba, engem senki nem szeret. (csalán)

    Zöld burokban születtem, mikor aztán nagy lettem, a zöld burok kifejlett és az úrfi kiesett. (gesztenye)

    Belül szőrös, kívül fényes, a közepe, jaj, de édes. Mi az? (gesztenye)

    Erdőn terem s kalapos. Mi az? (makk)

    Teste van meg sapkája, de se keze, se lába. Mi az? (makk, gomba)

    Ha az avar mocorog, tudhatod, hogy én vagyok. Eső után kibújok, hosszú nyakamon nagy-nagy kalapot hordok. Tudod már, hogy mi vagyok? (gomba)

    Kicsi fején nagy kalap, kuporog a fa alatt. Mi az? (gomba)

    Aprócska kis legényke, óriási kucsmát tett a fejére. Mi az? (gomba)

    Kis ember áll az erdőben, nagy kalap van a fejében. Ha kalapját megetted, őt magát is megetted. Mi az? (gomba)

    Harmatos erdő közepén, piros sapkás kis legény. Mi az? (gomba)

    Az erdőben emberke, vállán van az esernyője. (gomba)

    Kicsike tatár pogácsát kínál. Mi az? (gomba)

    Levele nincs, virágja sincs, sok fajtája mégis nagy kincs. Feje felett nagy ernyője, hogy a napfény meg ne süsse. Találd ki, hogy mi a neve! (gomba)

    Fehér ház, fél lábon áll. Mi az? (gomba)

    Nem virágzik, mégis terem. Mi az? (gomba)

    Piros kalapján fehér pettyek, néha-néha így énekelget: Itt az erdőben élek én, hosszú fűszálak rejtekén. Nézem a napos ágakat, és ha valaki rám akadt, meghajtom magam frissen, szépen: “Ne bántsd a kalapom, kérve kérlek!” Mert kalapom csak nekem jó, nem játék, s nem ennivaló. Azért van csak, hogy szép legyek, a díszítsek erdőt, réteket. Mondd meg, vajon mi lehetek? (légyölő galóca)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Az orsóba rejtett kulcs

    Az orsóba rejtett kulcs

    Egy dúsgazdag ifjú feleséget keresett magának, olyat, aki nemcsak szép és jó, hanem a házimunkához is ért. Elment az ismerőseihez is, ahol eladósorban lévő lány volt. Észrevétlenül mindent jól megfigyelt, és meglátott egy rokkát, amelynek az orsójára rengeteg lenszálat tekertek fel. Elcsodálkozott.

    • A ti lányotok fogja mindezt megfonni? Biztosan több, mint egy hónapig kell ezzel dolgoznia!
    • Ó, nem, sokkal hamarabb is végez vele – mondta a lány anyja tettetett könnyedséggel, mert kitalálta az ifjú látogatásának célját, és nem akarta elszalasztani a jó partit.

    Az ifjú nem szólt semmit, de amikor senki sem látta, fogta a kamrakulcsot, és az orsóba rejtette úgy, hogy a len jól eltakarja, azzal elment. Néhány hónap múlva visszatért, és a házigazdák azt a különös esetet mesélték el neki, hogy néhány hónapja elveszett a kamra kulcsa, s azóta sem került elő. Az ifjú odalépett az orsóhoz, és elővette a kulcsot.

    • Hát az lehet, hogy amikor a lányotok nekilát, akkor gyorsan tud fonni, de az biztos, hogy csak ritkán fűlik a foga a munkához!

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Milyen feleséget keresett magának az ifjú?
    2. Hová ment el látogatóba?
    3. Mennyi lenszál volt a rokkára tekerve?
    4. Mikor ment vissza?
    5. Miről meséltek neki a házigazdák?
    6. Honnan vette elő az ifjú a kulcsot?
    7. Mit gondolt a lányról?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor tud gyorsan fonni a lány, ha van hozzá kedve?
    2. Mindig gyorsan tud fonni a lány, ha kedve van hozzá?
    3. Más is gyorsan dolgozik, ha kedve van a munkához?
    4. Tényleg gyorsan tud fonni a lány, ha kedve van a munkához?
    5. A valóságban is létezik orsó?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mikor tudott gyorsan fonni a lány?
    • mi történik, ha a lánynak van kedve a munkához?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy kedvet csináljunk valamihez?
    • hogy elvegyük valakinek a kedvét valamitől?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha egy lánynak van kedve a munkához, akkor gyorsan tud fonni. A mesebeli lány nem tudott gyorsan fonni, tehát… (nem volt kedve a munkához).
    2. Ha egy lánynak nincs kedve a munkához, akkor nem tud gyorsan fonni. A mesebeli lánynak nem volt kedve a munkához, tehát… (nem tudott gyorsan fonni).
    3. Vagy van kedve egy lánynak a munkához, vagy nem tud gyorsan fonni. Az ifjú olyan lányt keresett, aki gyorsan tud fonni, tehát… (van kedve a munkához).
    4. Ha egy lánynak van kedve a fonáshoz, akkor nagyon gyorsan fon, és ha nagyon gyorsan fon, akkor nagyon sokat tud fonni. Tehát, ha egy lánynak van kedve a fonáshoz, akkor… (nagyon sokat tud fonni).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Melyik? (5.)

    Melyik? (5.)

    Melyik fa kiabál fűt-fát a másik fára? – A kofa.

    Melyik vaj a legutálatosabb? – A tolvaj.

    Melyik télen vezetik a legtöbb tehenet? – A kötélen.

    Melyik tél a leghosszabb? – A kötél.

    Melyik hordó tud biciklizni? – A levélhordó.

    Melyik hordóra nem vernek csapot? – A levélhordóra.

    Melyik ér gördül négy keréken? – A szekér.

    Melyik kakas nem kukorékol? – A szélkakas.

    Melyik üveget nem lehet eltörölni? – A süveget.

    Melyik hóban olvad el a vas? – A kohóban.

    Melyik szalonnában van vas? – Az avas szalonnában.

    Melyik háztető van vasból? – A havas házető.

    Melyik kas a legveszedelmesebb? – A méhkas.

    Melyik kas kukorékol? – A kakas.

    Melyik a leghangosabb rang? – A harang.

    Melyik zsák szent? – Izsák.

    Melyik a legszebb lom? – A tempolom.

    Melyik alma zizeg? – A szalma.

    Melyik ár tud bőgni? – A szamár.

    Hány ár van egy évben? – Január, február, március.

    Melyik ágyat nem lehet megvetni? – A melegágyat.

    Melyik hordóba nem lehet bort tölteni? – A tele hordóba.

    Meliyk fa kiabál hang nélkül? – A lármafa. (Régen, ha közeledett az ellenség, a legmagasabb domb vagy hegy tetejéről úgy adtak jelt a környék lakóinak a veszedelemről, hogy meggyújtottak egy-egy nagy tüzet vagy fát. Ez volt a lármafa.)

    Melyik üvegbe lehet a tejet a legkönnyebben beletölteni? – Az üres üvegbe.

    Melyik kérdés az, amire ha igennel válaszolunk, nem mondunk igazat? – Alszol?

    Melyik betű nem állhat soha hátul? – A kezdőbetű.

    Melyik ollót nem kell soha megélezni? – A rák ollóját.

    Melyik a legerősebb állat a világon? – A csiga, mert a hátán hordja a házát.

    Melyik a király az erdő fái között? – Amelyik alatt az emberek kénytelenek meghajolni, tehát a legkisebb.

    Melyik növénynek van koronája? – A fának.

    Melyik a legokosabb állat? – A kakukk, mert be tud mutatkozni.

    Melyik a legudvariasabb állat? – A harkály, mert mindenhova bekopog.

    Melyik szükségesebb: a nap vagy a hold? – A hold, mert nappal úgyis világos van.

    Melyik víz a legnagyobb a világon? – A harmat: hegyet-völgyet betakar.

    Melyik a legöregebb évszak? – Az ősz.

    Melyik az embernek a legjobb négylábú barátja? – Az ágy.

    Melyik állat a legmelegebb vérű? – A bolha, hiszen télen is ingben, gatyában jár.

    Melyik állatnak van négy lába, mégis kettőn jár? – A kegnurunak.

    Melyik állatnak van kívül a csontja? – A ráknak.

    Melyik állat tűnik el legelőbb a ködben? – A szürke szamár.

    Melyik gyermek születik pelenkában? – A kukorica.

    Melyik hónapban botlik a legkevesebbet a ló? – Februárban.

    Melyik lányka áll Jóska és Tibi között? – Kati.

    Melyik madár repül és nem tojik? – A repülőgép.

    Melyik madár szoptatja a fiókáját? – A denevér.

    Melyik ajtón nincs kilincs? – A szakajtón.

    (Forrás: Miért kacag a pata? – 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Az oroszlán és az egér

    Az oroszlán és az egér

    Aludt az oroszlán. Egy egér végigszaladt a testén. Az oroszlán felserkent és megragadta az egeret. Az egér kérlelni kezdte, hogy engedje el. Így könyörgött neki:

    • Ha te eleresztesz, jót cselekszem veled.

    Nagyot nevetett az oroszlán ezen az ígéreten. Hogyan is cselekedhetne vele jót egy egér – s elengedte.

    Nemsoká vadászok fogták el az oroszlánt, és fához kötözték. Az egér meghallotta az oroszlán ordítását, odafutott, elrágta a kötelet, és így szólt:

    • Emlékszel? Kinevettél, nem hitted, hogy jót is tudok cselekedni veled. De most már láthatod, tehet jót egy kisegér is.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Mit csinált az oroszlán?
    2. Hol szaladt végig a kisegér?
    3. Miért volt mérges az oroszlán?
    4. Miért könyörgött neki a kisegér?
    5. Mit ígért az oroszlánnak a kisegér?
    6. Min nevetett az oroszlán?
    7. Kik fogták el az oroszlánt?
    8. Hová kötözték?
    9. Mit csinált a kisegér, amikor meghallotta az oroszlán ordítását?
    10. Miért szabadult ki az oroszlán?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor szabadulhat ki az oroszlán, ha valaki elrágja a kötelet? (És még mi módon?)
    2. El tud rágni egy kisegér egy ilyen erős kötelet?
    3. Biztosan ki tud szabadulni az oroszlán, ha az egérke elrágja a kötelet?
    4. Más is ki tud szabadulni, ha az egér elrágja a kötelet?
    5. Létezik olyan eset, hogy egy kisegér tudjon segíteni egy hatalmas oroszlánnak?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • miért tudott kiszabadulni az oroszlán?
    • mi történik, ha a kisegér elrágja a kötelet?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha ki akarunk szabadítani valakit, aki kötéllel meg van kötözve?
    • ha azt akarjuk, hogy a kötelet ne lehessen kioldani?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha az egér elrágja a kötelet, akkor az oroszlán kiszabadul. Az egér elrágta a kötelet, tehát… (az oroszlán kiszabadult).
    2. Ha az egér nem rágja el a kötelet, akkor az oroszlán nem szabadul ki. Az oroszlán kiszabadult, tehát… (az egér elrágta a kötelet).
    3. Vagy nem rágja el az egér a kötelet, vagy kiszabadul az oroszlán. Az oroszlán még nem szabadult ki, tehát… (az egér még nem rágta el a kötelet).
    4. Ha a vadászok elfogják az oroszlánt, akkor a fához kötözik, és ha a fához kötözik, akkor csak segítséggel tud kiszabadulni. Tehát, ha a vadászok elfogják az oroszlánt, akkor… (csak segítséggel tud kiszabadulni).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Melyik? (4.)

    Melyik? (4.)

    Melyik úr nyávog? – A kandúr.

    Melyik ér tud cincogni? – Az egér.

    Melyik hal a legkisebb? – Amelyiknek a feje közelebb van a farkához.

    Melyik a legokosabb tó? – A tanító.

    Melyik tó tud énekelni? – A tanító.

    Melyik tóban nem lehet csónakázni? – A tolltartóban.

    Melyik tó szalad? – A hintó.

    Melyik tóban nincs víz? – A hintóban.

    Melyik tóból lehet száraz lábbal kilépni? – Az ajtóból.

    Melyik az a tó, amelyikben víz helyett benzin van? – Autó.

    Melyik tó tud énekelni? – Kató.

    Melyik tó nyílik és csukódik? – Az ajtó.

    Melyik jármű lő? – A repülő.

    Melyik ágyba nem kell párna? – A virágágyba.

    Melyik ék mulattatja a gyermekeket? – A játék.

    Melyik töknek nincs indája? – A csütörtöknek.

    Melyik tököt nem lehet megsütni? – A csütörtököt.

    Melyik rés fájdalmas? – A verés.

    Melyik résbe nem ajánlatos belenyúlni? – A présbe.

    Melyik út nem porzik sose? – A Tejút.

    Melyik úton nem járt még ember? – A Tejúton.

    Melyik út végtelen hosszú? – A Tejút.

    Melyik szekérre nem lehet szénát rakni? – A Göncölszekérre.

    Melyik szekér nem zörög? – A Göncölszekér.

    Melyik szekér jár az égen? – A Göncölszekér.

    Melyik hajó jár a levegőben? – Az űrhajó.

    Melyik évben nincsenek hónapok? – A fényévben.

    Melyik tyúk nem tojik soha? – A Fiastyúk.

    Melyik tyúk nem kotkodácsol soha? – A Fiastyúk.

    Melyik virág virít fagyban? – A jégvirág.

    Melyik télen lehet bogot kötni? – A kötélen.

    Melyik tetőre tesznek ennivalót? – Az etetőre.

    Melyik kutya csúszik a jégen? – A fakutya.

    Melyik kutya nem ugat? – A fakutya.

    Melyik ebet etetik csak télen? – A verebet.

    Melyik ember tűnik el a melegben? – A hóember.

    Melyik a három legöregebb ember? – Szeptember, november, december.

    Melyik az az öt hónap, melynek neve egyformán végződik? – Március, május, június, július, augusztus.

    Melyik hónapban van 28 nap? – Mindegyikben.

    Melyik hónapban esznek a legkevesebbet az emberek? – Februárban.

    Melyik a hét legrövidebb napja. – A kedd, mert csak három hangból és négy betűből áll.

    Melyik a hét leghosszabb napja? – A csütörtök, mert nyolc hangból és kilenc betűből áll.

    Melyik kör négylábú? – Az ökör.

    Melyik kos tud könnyen tanulni? – Az okos.

    Melyik irka béget? – A birka.

    Melyik a legolcsóbb mérték? – A szemmérték.

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Az okos leány

    Az okos leány

    Egyszer volt, hol nem volt, volt a molnárnak egy takaros, okos lánya, aki olyan okos volt, hogy hetedhét országra elment a híre. Meghallotta ezt a király. Odaüzent, hogy van neki a padlásán százesztendős kendere, fonja meg azt aranycérnának.

    A leány erre visszaüzent, hogy van nekik egy százesztendős sövénykerítésük, csináltasson a király abból aranyorsót, akkor szívesen megfonja az aranyfonalat, mert azt csak nem kívánhatja a király, hogy a drága aranyfonalat haszontalan faorsón fonja meg.

    Tetszett a királynak a felelet. Megint üzent a leánynak, hogy van neki a padláson egy lyukas korsója, foldozza meg, ha tudja.

    Megint visszaüzent a leány, hogy fordíttassa ki a király a korsót, mert az öregapja se hallott olyat, hogy a színéről foldoztak volna meg valamit. Ez a felelt még jobban tetszett a királynak. Most meg már azt üzente, hogy menjen el a leány őhozzá, de menjen is meg ne is; köszönjön is meg ne is, vigyen is ajándékot, meg ne is.

    Erre a leány elkérte az apjától a szamarát, felült a hátára, s úgy ment a király elébe. Otthon egy galambot megfogott, két szita közé tette, és elvitte magával.

    Mikor aztán a király elébe ért, egy szót sem szólt, hanem meghajtogatta magát, aztán a galambot a szita közül elrepítette. Így aztán ment is, meg nem is; vitt is ajándékot, meg nem is. A király úgy megszerette az okos leányt, hogy mindjárt elvette feleségül.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Milyen volt a molnár lánya?
    2. Mit üzent neki a király először?
    3. Mit válaszolt a lány?
    4. Mit üzent a király másodszorra?
    5. Mit válaszolt erre a lány?
    6. Mit kért a király harmadszorra?
    7. Hogyan oldotta meg a lány a feladatot?
    8. Mit szólt a király?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak sövényből készült aranyorsón lehet kenderből aranyfonalat fonni?
    2. A sövényből készült aranyorsón bármilyen fonalat lehet fonni?
    3. Az aranycérnát bármilyen orsón meg lehet fonni?
    4. Létezik sövényből készült aranyorsó?
    5. És kenderből készült aranyfona?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • miért kért a király kenderből készült aranyfonalat?
    • miért kért a lány a királytól sövényből készített aranyorsót?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy megfelelő eszközeink legyenek egy-egy feladathoz?
    • ha úgy érezzük, hogy nincs megfelelő eszközünk egy-egy feladathoz?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a lány nem kap sövényből készült aranyorsót, akkor nem tud kenderből aranyfonalat fonni. A lány nem kapott sövényből készült aranyorsót, tehát… (nem tudott kenderből aranyfonalat fonni).
    2. Ha a lánynak sikerül sövényből készült aranyorsót kapnia, akkor tud kenderből aranyfonalat fonni. A lány nem kapott sövényből készült aranyorsót, tehát… (nem tudott kenderből aranyfonalat fonni).
    3. Vagy használ valaki sövényből készült aranyorsót, vagy nem tud kenderből aranyfonalat fonni. A lány nem tudott aranyfonalat fonni, tehát… (nem használt sövényből készült aranyorsót).
    4. Ha a lány teljesíteni akarja a király kívánságát, akkor kenderből aranyfonalat kell fonnia, és ha kenderből aranyfonalat kell fonnia, akkor sövényből készült aranyorsóra van szüksége. Tehát, ha a lány teljesíteni akarja a király kívánságát, akkor… (sövényből készült aranyorsóra van szüksége).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Két kiskecske

    Két kiskecske

    Két kiskecske szembetalálkozott a patak keskeny hídján. Olyan keskeny volt a híd, hogy nem fértek el egymás mellett.

    • Vissza, vissza! – szólt az egyik.
    • Hát még mit nem? Öregebb vagyok, mint te. Úgy illik, hogy te fordulj vissza.
    • Igen ám, de én léptem előbb a hídra.

    Visszafordulni egyik sem akart. Vadul nekimentek egymásnak, és verekedni kezdtek. Csúszós volt a híd, és mindketten belepottyantak a vízbe.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hol találkozott össze a két kiskecske?
    2. Milyen volt a híd?
    3. Mit mondott az egyik kiskecske?
    4. Mit válaszolt a másik kiskecske?
    5. Mit nem akart egyik kiskecske sem?
    6. Mi történt ezután?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor pottyannak bele a vízbe a kiskecskék, ha összeverekednek a csúszós hídon? (Mi miatt lehet még vízbe pottyanni?)
    2. Mindig belepottyannak a kiskecskék a vízbe, ha összeverekednek a csúszós hídon?
    3. Azért pottyantak bele a kiskecskék a vízbe, mert összeverekedtek a csúszós hídon?
    4. Mit gondoltok, más is belepottyanhat a csúszós hídról a vízbe?
    5. A valóságban létezik olyan, hogy két kiskecske összeverekszik egy csúszós hídon, és belepottyannak a vízbe?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi lehetett az oka annak, hogy a kiskecskék belepottyantak a vízbe?
    • mi történt a verekedő kiskecskékkel?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne csússzunk meg a csúszós hídon?
    • ha megcsúszunk a csúszós hídon?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a kiskecskék megcsúsznak a hídon verekedés közben, akkor belepottyannak a vízbe. A kiskecskék megcsúsztak a hídon verekedés közben, tehát… (belepottyantak a vízbe).
    2. Vagy megcsúsznak a kiskecskék verekedés közben a hídon, vagy nem pottyannak bele a vízbe. A kiskecskék még nem pottyantak belel a vízbe, tehát… (még nem csúsztak meg a hídon).
    3. Ha a kiskecskék nem csúsznak meg verekedés közben a hídon, akkor nem pottyannak bele a vízbe. A kiskecskék belepottyantak a vízbe, tehát… (megcsúsztak a hídon).
    4. Ha a kiskecskék összeverekednek a csúszós hídon, akkor megcsúsznak, és ha megcsúsznak, akkor belepottyannak a vízbe. Tehát ha a kiskecskék összeverekednek a csúszós hídon, akkor… (belepottyannak a vízbe).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)