Címke: gondolkodás fejlesztése

  • A kék meg a sárga

    A kék meg a sárga

    Egyszer egy kék meg egy sárga festékpötty egymás mellé csöppent.

    • Nem menne egy kicsit távolabb? – mondta a Kék.
    • Menjen maga – válaszolta a Sárga. – Különben is, talán köszönne?
    • Még hogy én köszönjek? Egy Sárgának! Kacagnom kell! Legyen szíves, ne könyököljön az oldalamba! – kiáltott a Kék. – Tudja meg, hogy én színezem az eget, a vízeket meg a tengert is.
    • Az igaz. De ön egyhangú és unalmas. Látott már maga napraforgót? Vagy őszi erdőt? – mondta a Sárga.

    De nem fejezhette be. Összefolyt a két festékpötty. Nem volt már se kék, se sárga. Zöld lett belőlük.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová csöppent a kék és a sárga festékpötty?
    2. Mit akart a kék?
    3. Min vitatkoztaka festékpöttyök?
    4. Mi történt velük?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Mindig zöld színű festéket kapunk, ha a sárga és a kék festék összekeveredik?
    2. Csak akkor kapunk zöld színű festéket, ha a kék és a sárga festék összekeveredik?
    3. Csak zöld színű festéket kaphatunk a kék meg a sárga festék összekeverésekor?
    4. Az összefolyás az oka annak, hogy a kék és a sárga festékből zöld lett?
    5. Létezik a kék és a sárga festék összekeveredése?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi szokott történni, ha a kék és a sárga festék összefolyik?
    • mi lehet az oka annak, ha a kék és a sárga festékpöttyből zöld festékpötty lesz?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha zöld színnel akarunk festeni, de csak kék és sárga festékünk van?
    • ha azt akarjuk, hogy a kék és a sárga festék ne folyjon össze?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a kék festék összefolyik a sárgával, akkor zöld festék lesz belőlük. A kék festék összefolyt a sárgával, tehát… (zöld festék lett belőlük).
    2. Ha a kék és a sárga festék nem folyik össze, akkor nem lesz zöld festékpötty a papíron. Zöld festékpötty lett a papíron, tehát… (a kék és a sárga festék összefolyt).
    3. Vagy összefolyik a kék és a sárga festék, vagy nem keletkezik zöld festékpötty. Még nem keletkezett zöld festékpötty, tehát… (a kék és a sárga festk még nem folyt össze).
    4. Ha a kék és a sárga festék túl közel kerül egymáshoz, akkor összefolynak, és ha összefolynak, akkor zöld festék lesz belőlük. Tehát, ha a kék és a sárga festék túl közel kerül egymáshoz, akkor… (zöld festék lesz belőlük).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A róka meg a rák

    A róka meg a rák

    Azt mondta a róka a ráknak:

    • Hallod-e, fussunk versenyt!
    • Jól van, róka, én nem bánom!

    Eliramodott a róka, a rák meg utána: az ollójával belecsimpaszkodott a farkába.

    Célba ért a róka, visszafordult, hátranézett, megcsóválta a farkát.

    A rák akkora már eleresztette, talpra állt, és így szólt:

    • Már régóta várlak. Ugyan hol maradtál?

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Mit javasolt a róka a ráknak?
    2. Mit válaszolt a rák?
    3. Mit csinált a rák?
    4. Mi történt, amikor a róka célba ért?
    5. Mit mondott neki a rák?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor ér a rák a rókával egyszerre célba, ha a farkába csimpaszkodik?
    2. Miért ért oda a rák a rókával egyszerre?
    3. Más miatt is odaérhetett volna a rókával egyidőben?
    4. A róka farkába csimpaszkodás az oka, hogy a rókával egyszerre ért a célba a rák?
    5. Más állat is belecsimpaszkodhatna a róka farkába?
    6. Létezik olyan eset, hogy a rák a róka farkába csimpaszkodik?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi lehetett az oka, hogy a rák a rókával egyszerre ért célba?
    • mi történik, ha a rák a futó róka farkába csimpaszkodik?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet/nem lehete tenni,…

    • ha nem akarunk egy futóversenyben lemaradni?
    • ha le akarunk hagyni valakit a futóversenyben?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Vagy belecsimpaszkodik a rák a róka farkába, vagy nem ér a rókával egyszerre célba. A rák a rókával egyszerre ért célba, tehát… (belecsimpaszkodott a róka farkába).
    2. Ha a rák belecsimpaszkodik a róka farkába, akkor a rókával egyszerre ér célba. A rák belecsimpaszkodott a róka farkába, tehát… (a rókával egyszerre ért célba).
    3. Ha a rák nem csimpaszkodik bele a róka farkába, akkor nem ér a rókával egyszerre a célba. A rák a rókáavl egyszerre ért célba, tehát… (belecsimpaszkodott a róka farkába).
    4. Ha a rák belecsimpaszkodik a róka farkába, akkor a rókán utazik, és ha a rókán utazik, akkor a rókával egyszerre ér célba. Tehát ha a rák belecsimpaszkodik a róka farkába, akkor… (a rókával egyszerre ér célba).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A hollók versengése

    A hollók versengése

    Két holló azon versengett, melyikük tud magasabbra repülni egy bizonyos nagyságú csomaggal. Az egyik vattát tett a zsákjába, és kigúnyolta a másikat azért, mert az súlyos sót cipelt.

    Ekkor azonban elkezdett zuhogni az eső. A második holló persze ezt előre látta. A só felolvadt az esőben és kicsöpögött a zsákból. Az első holló vattája viszont úgy megszívta magát hirtelen vízzel, hogy a meggondolatlan madár mozdítani sem bírta a szárnyát és feladta a versenyt.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Miben versenyzett egymással a két holló?
    2. Mit tett a zsákjába az egyik?
    3. És a másik?
    4. Mi történt az időjárással?
    5. Mi történt a vattával az esőben?
    6. És a sóval?
    7. Melyik holló nyerte a versenyt?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor oldódik fel a só, ha víz csöpög rá?
    2. Mindig feloldódik a só, ha víz csöpög rá?
    3. A víz az oka a só feloldódásának?
    4. Mástól is feloldódhat a só?
    5. Más is feloldódik a vízben?
    6. FEloldódik a só, ha vizet öntünk rá?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi szokott történni a sóval, ha víz foly rá?
    • mi lehetett az oka annak, hogy felldódott a só?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy a só feloldódjon?
    • ha azt akarjuk, hogy a só ne oldódjon fel?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a sóra víz folyik, akkor a só feloldódik. A sóra víz folyt, tehát… (a só feloldódott).
    2. Ha a sóra nem folyik víz, akkor a só nem oldódik fel. A só feloldódott, tehát… (a sóra víz folyt).
    3. Vagy víz folyik a sóra, vagy nem oldódik fel. A só még nem oldódott fel, tehát… (még nem folyt rá víz).
    4. Ha a sóra víz folyik, akkor a só elázik, és ha a só elázik, akkor feloldódik. Tehát, ha a sóra víz folyik, akkor… (feloldódik).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Melyik? (3.)

    Melyik? (3.)

    Melyik ló lobog a szélben? – A zászló.

    Melyik ló lát hátrafelé éppúgy, mint előre? – A vak ló.

    Melyik lóba lehet írni? – A naplóba.

    Melyik az a ló, amelyen a túzok lépeget? – Tarló.

    Melyik lóval aratták régen a búzát? – Sarlóval.

    Melyik ló a széncsinálás helye? – Kaszáló.

    Melyik ló ül a kosárban? – A kotló.

    Melyik körte nem ehető? – A villanykörte.

    Melyik dió tud beszélni? – A rádió.

    Melyik ékre lehet ülni? – A székre.

    Melyik háló fog legyet? – A hókháló.

    Melyik karó véd a hideg ellen? – A takaró.

    Melyik csőben alszik a baba? – A bölcsőben.

    Melyik disznó a legszúrósabb? – A sündisznó.

    Melyik a legszúrósabb párna? – A tűpárna.

    Melyik a legkisebb hegy? – A tűhegy.

    Melyik tű nem szúr? – A betű.

    Melyik ágnak van két szára? – A nadrágnak.

    Melyik ágon nincsen levél? – A nadrágon.

    Melyik kör lehet szögletes? – A tükör.

    Melyik fa nem ég a tűzön? – A tréfa.

    Melyik fán nincs levél? – A tréfán.

    Melyik fának nincs árnyéka? – A tréfának.

    Melyik fából nem lehet széket csinálni? – A tréfából.

    Melyik fá nélkül nincsen erdő? – Szélső fa nélkül.

    Melyik nő nem megy soha férjhez? – Benő.

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Az állatok vitája

    Az állatok vitája

    Egy udvarban együtt lakott a macska, a kakas, a kutya, meg a kecske. Esténként összeültek, hogy meghányják-vessék a dolgaikat. Csak egy kérdésben nem tudtak megegyezni: kinek-kinek mi ízlik a legjobban.

    – Nincs jobb a tejecskénél! – mondja a macska – Egeret fogni sem rossz, csak fáradságos.

    – Ugyan, a tej! A kukorica vagy az árpa sokkal jobb! – szólt a kakas.

    – Igazán finom csak a csont. Mennyi csontot megettem már életemben! – állította a kutya.

    – Friss szénát ropogtatni, főleg, ha illatos, nagyon jó ám! – mondta a kecske.

    Vitatkoztak, vitatkoztak, de nem tudták eldönteni, hogy mi a legfinomabb.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Kik éltek együtt az udvarban?
    2. Min vitatkoztak az állatok?
    3. Mit mondott a macska?
    4. Milyen kedvenc ételét említette a kakas?
    5. Mi a kedvenc étele a kutyának?
    6. Mit szeret enni a kecske legjobban?
    7. Miben maradtak végül az állatok?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Biztos, hogy szereti a szénát a kecske?
    2. Még mit szeret enni a kecske?
    3. Minden kecske szereti a szénát?
    4. Más állat is szereti a szénát?
    5. Létezik olyan kecske, amelyik meg tudja mondani, hogy mit szeret?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • honnan lehet tudni, hogy milyen ételt szeret egy kecske?
    • milyen állat szereti a friss, illatos szénát?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit nem lehet/lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy jól lakjon a kecske?
    • ha azt akarjuk, hogy ne egyen meg valamit a kecske?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha egy állat kecske, akkor szereti a friss, ropogós szénát. Az egyik állat kecske, tehát… (szereti a friss, ropogós szénát).
    2. Ha egy állat nem kecske, akkor nem szereti a friss, ropogós szénát. Az egyik állat szereti a friss ropogós szénát, tehát… (ez az állat kecske).
    3. Vagy kecske egy állat, vagy nem szereti a friss, ropogós szénát. A macska nem szereti a friss, ropogós szénát, tehát… (a macska nem kecske).
    4. Ha egy állat kecske, akkor szeret növényeket enni, és ha szeret növényeket enni, akkor szereti a friss, ropogós szénát. Tehát, ha egy állat kecske, akkor… (szereti a friss, ropogós szénát).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A hóember

    A hóember

    Nagy hó volt, a gyerekek nagy hóembert csináltak. Ócska kalapot nyomtak a fejébe. Vörös orrot is kapott – sárgarépából. Két fekete szemet – szép fekete szénből. Benézeget azzal a fekete szemével az ablakon át a szobába, és így szólongatja Fülest:

    – Fülesmackó! Olyan gyönyörű idő van ma! Gyere ki sétálni!

    Fülesmackó nagyon megbarátkozott a hóemberrel. Mindennap meglátogatta, és mindenféle ajándékot hozott neki. Egyszer színes papírból gombokat ragasztott fehér kabátjára. Máskor meg tollat tűzött a kalapja mellé.

    Egy délelőtt a szokottnál erősebben tűzött a nap. A hó olvadni kezdett. Csepp, csepp… a jégcsapokról folydogálni kezdett a víz, a hóember fekete szeméből pedig szürke könnyek gördültek alá.

    – Ments meg Füles! – könyörgött barátjának. – A nap tócsát csinál majd belőlem.

    Fülesmackó törte, törte a fejét, végül is ezt sütötte ki: “El kell takarni a hóembert a napfény elől. Erre a célra pedig legalkalmasabb egy esernyő.” Néhány pillanat múlva a hóember árnyékban hűsölt a piros ernyő alatt. Még sokáig így fog állni. Talán egész tavaszig.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Milyen idő volt?
    2. Mit csináltak a gyerekek?
    3. Milyen volt a hóember?
    4. Milyen viszonyban volt Fülesmackó a hóemberrel?
    5. Milyen ajándékokat vitt neki?
    6. Milyen idő volt egyik délelőtt?
    7. Mi történt a hóemberrel?
    8. Miért könyörgött Fülesmackónak a hóember?
    9. Mit talált ki Fülesmackó, hogy megmentse a barátját?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor olvad el a hóember, ha erősen tűz a nap?
    2. Biztos, hogy elolvad a hóember, ha erősen tűz a nap?
    3. Minden hóember elolvad, ha erősen tűz a nap?
    4. Az erős napsütés lehet az oka, hogy elolvad a hóember?
    5. Még mikor olvadhat el a hóember?
    6. Ha van esernyője a hóembernek, akkor az megvédi az olvadástól?
    7. Fülesmackó létezik a valóságban?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi lehetett az oka annak, hogy olvadni kezdett a hóember?
    • mi történik a hóemberrel, ha erősen süt a nap?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy ne olvadjon el a hóember?
    • ha azt akarjuk, hogy elolvadjon a hó?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit aggahagytok!

    1. Ha Fülesmackó nem ad esernyőt a hóembernek, akkor a hóember elolvad. A hóember nem olvad el, tehát… (Fülesmackó esernyőt adott neki).
    2. Ha Fülesmackó esernyőt ad a hóembernek, akkor a hóember nem olvad el. Fülesmackó esernyőt adott a hóembernek, tehát… (a hóember nem olvadt el).
    3. Vagy nem ad Fülesmackó esernyőt a hóembernek, vagy a hóember nem kezd olvadni. A hóember már olvadni kezdett, tehát… (Fülesmackó még nem adott neki esernyőt).
    4. Ha a hóembernek van esernyője, akkor nem süt rá a nap, és ha nem süt rá a nap, akkor nem olvad el. Tehát, ha a hóembernek van esernyője, akkor… (nem olvad el).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Melyik? (2.)

    Melyik? (2.)

    Melyik várban nincs katona? – A lekvában.

    Melyik várban nem folyt soha harc? – A lekvárban.

    Melyik vár tud úszni? – A búvár.

    Melyik sárba raknak az emberek kenyeret? – A kosárba.

    Melyik rom savanyú? – A citrom.

    Melyik nőre nem lehet szoknyát adni? – A teknőre.

    Melyik a legédesebb kor? – A cukor.

    Melyik korban fészkelnek a madarak? – A bokorban.

    Melyik ág illatozik a legjobban? – A virág.

    Melyik róka szúr? – A boróka.

    Melyik ló tud a hátán akár száz lovat is megtartani? – A padló.

    Melyik ló fog halat? – A háló.

    Melyik ló él a tengerben? – A kagyló.

    Melyik ló puhatestű állat? – A kagyló.

    Melyik ló repül? – A holló.

    Melyik ló tud károgni? – A holló.

    Melyik ló eszik papírt? – Az olló.

    Melyik lónak nem kell széna? – Az ollónak.

    Melyik lóval nem lehet szántani? – Az ollóval.

    Melyik ló rág, de nem eszik? – A daráló.

    Melyik a legtüzesebb olló? – A vasaló.

    Melyik ló tudja lenyelni a parazsat? – A vasaló.

    Melyik ló nem húz szekeret? – A vasaló.

    Melyik ló tud írni, olvasni? – A tanuló.

    Melyik ló jár iskolába? – A tanuló.

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • A három kismalac és a gonosz farkas

    A három kismalac és a gonosz farkas

    Volt egyszer három kismalac. Elhatározták, hogy külön-külön szerencsét próbálnak, és először is házat építenek maguknak.

    Az első, aki mindig is lusta volt, csak egy szalmakunyhót tákolt össze, de arra járt a gonosz farkas és egy fúvással a levegőbe repítette a tákolmányt. A kismalac a farkas elől a második malac házába szaladt. Az már kicsit megfontoltabb volt, és fából meg gallyakból építette fel a házát. De megjött a farkas, fújt egyet-kettőt, és ez a ház is a levegőbe repült. Most már ketten szaladtak a bátyjukhoz menedékért. A harmadik szorgalmas és óvatos kismalac volt, a házát téglákból építette fel. Ide is utánuk jött a farkas a tetőre, hogy majd a kéményen keresztül másik be a házba.

    A kismalacok azonban cselt eszeltek ki. Vizet forraltak, és a farkas a kéményből leereszkedve éppen a forró vizes üstbe pottyant. Úgy leforrázta magát, hogy azon nyomban felugrott, s a fájdalomtól eszét vesztve elfutott, hogy a lába sem érte a földet.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Miből építette a házát az első kismalac?
    2. Miből építette a házát a második kismalac?
    3. Miből építette a házát a harmadik kismalac?
    4. Hová szaladt az első kismalac, amikor a farkas tönkretette a házát?
    5. Hová szaladt a második kismalac, amikor a farkas tönkretette a házát?
    6. Honnan akart bejutni a farkas a harmadik kismalac házába?
    7. Hová pottyant?
    8. Miért menekült el ordítva?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor érezhet nagy fájdalmat a farkas, ha forró vizes üstbe pottyan?
    2. Mindig nagy fájdalmat érez a farkas, ha forró vizes üstbe pottyan?
    3. A forró víz az oka a fájdalomnak? (Miért?)
    4. Másnak is fáj, ha forró vízbe pottyan?
    5. A farkas a valóságban is forró vízbe eshet?

    Kitaláló beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha valaki forró vízbe pottyan?
    • hogy ne forrázzuk le magunkat?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezéztek be, amit abbahagyok!

    1. Vagy forró vizes üstbe pottyan a farkas, vagy nem érez nagy fájdalmat. A farkas még nem érez nagy fájdalmat, tehát… (még nem pottyant forró vizes üstbe).
    2. Ha a farkas forró vizes üstbe pottyan, akkor nagy fájdalmat érez. A farkas forró vizes üstbe pottyant, tehát… (nagy fájdalmat érez).
    3. Ha nem pottyan a farkas forró vizes üstbe, akkor nem érez nagy fájdalmat. A farkas nagy fájdalmat érez… (forró vizes üstbe pottyant).
    4. Ha a farkas leereszkedik a kéményen, akkor a forró vizes üstbe esik, és ha a forró vizes üstbe esik, akkor megégeti magát. Tehát, ha a farkas leereszkedik a kéményen, akkor… (megégeti magát).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Melyik? (1.)

    Melyik? (1.)

    Melyik árnak van tolla? – A madárnak.

    Melyik a legnagyobb szem a világon? – A tengerszem.

    Melyik szem tud repülni? – Az ökörszem.

    Melyik madár a legjobb ács? – A fakopács.

    Melyik ács üt áccsal? – A kovács a kalapáccsal.

    Melyik ácsnak a legkeményebb a feje? – A kalapácsnak.

    Melyik ácsnak van vasfeje és jó száraz fakeze? – A kalapácsnak.

    Melyi ács süti, majd eszi meg a másik ácsot? – A szakács a kalácsot.

    Melyik ács ehető? – A kalács.

    Melyik ács édes? – A kalács.

    Melyik áccsal érkezik a Mikulás? – A virgáccsal.

    Melyik üveg illik a Mikulás fejére? – A süveg.

    Melyik királynak a legnagyobb a koronája? – Amelyiknek a legnagyobb a feje.

    Melyik étek az, amit nem esznek, hanem elkövetnek? – Vétek.

    Melyik a legdrágább só? – A koporsó.

    Melyik sót veszik legutoljára az emberek? – A koporsót.

    Melyik sóba temetnek? – A koporsóba.

    Melyik sóból főznek főzeléket? – A borsóból.

    Melyik sóban tartunk bort? – A kosóban.

    Melyik bor iszik bort? – Gábor.

    Melyik szeg dülöngél? – A részeg.

    Melyik szeg tud úszni? – A keszeg.

    Melyik bottal lehet halat fogni? – A horgászbottal.

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)