Mesemondó blog

Címke: fejlesztés

  • Melyik? (1.)

    Melyik? (1.)

    Melyik árnak van tolla? – A madárnak.

    Melyik a legnagyobb szem a világon? – A tengerszem.

    Melyik szem tud repülni? – Az ökörszem.

    Melyik madár a legjobb ács? – A fakopács.

    Melyik ács üt áccsal? – A kovács a kalapáccsal.

    Melyik ácsnak a legkeményebb a feje? – A kalapácsnak.

    Melyik ácsnak van vasfeje és jó száraz fakeze? – A kalapácsnak.

    Melyi ács süti, majd eszi meg a másik ácsot? – A szakács a kalácsot.

    Melyik ács ehető? – A kalács.

    Melyik ács édes? – A kalács.

    Melyik áccsal érkezik a Mikulás? – A virgáccsal.

    Melyik üveg illik a Mikulás fejére? – A süveg.

    Melyik királynak a legnagyobb a koronája? – Amelyiknek a legnagyobb a feje.

    Melyik étek az, amit nem esznek, hanem elkövetnek? – Vétek.

    Melyik a legdrágább só? – A koporsó.

    Melyik sót veszik legutoljára az emberek? – A koporsót.

    Melyik sóba temetnek? – A koporsóba.

    Melyik sóból főznek főzeléket? – A borsóból.

    Melyik sóban tartunk bort? – A kosóban.

    Melyik bor iszik bort? – Gábor.

    Melyik szeg dülöngél? – A részeg.

    Melyik szeg tud úszni? – A keszeg.

    Melyik bottal lehet halat fogni? – A horgászbottal.

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Hagyatékaink

    Hagyatékaink

    Mesélésen, a meséinken keresztül a napi események, történések feldolgozhatóvá és könnyen megérthetővé válnak a gyerekeink számára. Az általunk megalkotott karakter, mesebéli lény, figura személyre szabható, kedvessé tehető, aki szintén jár óvodába, akinek kistestvére születik, eltörik a kedvenc játéka, csúnyán beszél a nagymamájával, nem szereti a spenótot vagy épp teljesen más akar lenni, mint ami, aki valójában. Meséinkkel a hétköznapokon túl segíthetünk feldolgozni a családban bekövetkező tragikus eseményt, haláleset vagy a szülők válását.

    Saját meséink nagy előnye, hogy nincs kőbe vésve a keret. Vannak szereplőink, helyszíneink, történéseink, megoldásaink, melyek még menet közben is rugalmasan alakíthatóak, formálhatóak a gyerek pillanatnyi érzelmi állapota, befogadóképessége, visszajelzése és igénye szerint.

    Saját meséink kincsek. Lelki táplálékok, melyek alapjai a szülő-gyermek kapcsolatnak, a megfelelő kötődés kialakulásának, a gyermek érzelmi biztonságának, a későbbi, kamaszkori esti beszélgetéseknek és a felnőttkori látogatásoknak, telefonhívásoknak. Saját meséinkben nem az írói véna és bravúr a lényeg, hanem a rítus, az a misztérium, az a varázslatos hangulat és titkos belső világ, melyet közösen építünk és alkotunk meg gyermekünkkel: szeretettel, törődéssel, összebújva.

    A közös esti mesélések, a magunk által összerakott kis történetekből bátorságot adnak gyermekünknek arra, hogy szívvel, lélekkel, gondolatokkal, szavakkal belelépjen egy másik világba, kipróbáljon egy másik nézőpontot, új megoldásokat és lehetőségeket keresve. Mindeközben fejlődik érzelmi intelligenciája, szociális kompetenciája, problémamegoldó képessége, figyelme, felidéző képessége, nyelvi kompetenciája, bővül szókincse. Megtanul megérteni, különbséget tenni jó és rossz között, értéket képez, állást foglal, véleményt alkot.

    A mesék fejlesztő hatása kiapadhatatlan forrás. A közös esti mesélés értéke felbecsülhetetlen. Mindez saját élményekkel és mesékkel gazdagítva hagyatékokká, nemzedékeket segítő utitársá válnak.

  • Mit kezdjünk a szorongással?

    Mit kezdjünk a szorongással?

    “Aki törekszik arra, hogy “elég jó szülő” legyen, és érzékenyen reagál gyermeke szükségleteire és igényeire, az biztos lehet benne, hogy nem rontotta el nagyon. A gyermeki szorongás egy része evolúciósan kódolt, élekori sajátosság, egy másik része öröklött, és csak egy része az, amibe a szülőknek beleszólása van.” (Deligáda Éva)

    8+1 módszer a szorongás enyhítésére

    1. Empatikus, megnyugtató jelenlét
    2. Példamutatás
    3. Fokozatos terhelés
    4. Belső erő mobilizálása
    5. A helyzet strukturálása
    6. Helyzetbe hozás
    7. Pozitív megerősítés
    8. Relaxáció

    + 1 Változtasson a környezeten

    4+1 lépés a megelőzésre

    1. A gyermek életkorának megfelelő elvárások
    2. Biztonságot nyújtó érzelmi kapcsolat
    3. Biztonságot sugárzó világnézet
    4. Önbizalom-építés

    + 1 A gyermek negatív érzelmeinek tartalmazása, elbírása

    Amit ne tegyen a szülő

    Az “övön aluli” módszerek:

    • Meg nem értés
    • Elkerülés
    • Kioktatás
    • “Bezzegezés”
    • Kigúnyolás
    • Érzelmi zsarolás
    • Elbagatelizálás
    • Faggatózás
    • Kényszerítés
    • Ingerelárasztás
    • Megszégyenítés
    • Megalázás
    • Elhanyagolás (meddig hagyjuk benne)
    • Siettetés
    • Félelemkeltés
    • Magára hagyás
    • Elutasítás, lepattintás.

    Forrás: Deligáda Éva – Lovász Hajnalka: Mit kezdjünk a szorongással? – Pszichológiai útmutató + félelemoldó mesék.

  • Az első közös futás

    Az első közös futás

    Júlia 3 éves volt, amikor először eljött velem futni. Úgy tolta le a 3.5 km-t, hogy végig csacsogta és a sarkokon bevárt. 7 évesen 45 perc alatt futott le 10 km-t, egy évvel később 2’45” alatt futott 1 km-t! Azóta a futást (részben) abbahagyta, kézilabdázik.

    Ma Éva a bringa helyett úgy döntött, hogy “be van rozsdásodva egy kicsit, ráférne egy kis futás”, úgyhogy magunkhoz vettük a kutyát, az erdő felé vettük az irányt és tettünk egy próbát. Háromszor beiktattunk egy kis sétát, az utolsó km-en fogtam a kezét, de megcsináltuk, megcsinálta!

    A helyes önértékelés, a döntés képessége a próbálkozás mentén alakul ki. Adjunk teret annak, hogy kipróbálja mit is tud, hol vannak a határai. Hagyjuk tapasztalni! Ha elkezdte, támogassuk abban, hogy véghez is vigye. Beszéljük meg az élményeit, a tapasztalatait. Segítsük levonni a következtetéseket, de soha ne ítéljük meg termete és kora alapján, ne döntsünk nélküle, helyette és ne mondjuk meg, mire képes!

    Rejtett kincsekkel, meglepetésekkel és csodákkal teli egy gyermek képességvilága, és a mi dolgunk az, hogy ezt szerető odafigyeléssel feltárjuk, felfedezzük, majd neki, és általa a világnak adjuk egy sokkal szebb és békésebb jövő reményében!

  • Kádár Annamária: Mesepszichológia – idézetek (7.)

    Kádár Annamária: Mesepszichológia – idézetek (7.)

    A mai idézetcsokor üzenetét kifejezetten fontosnak tartom, mivel sok anya (apa) azért érzi magát beszorítva egy családba, főként egy vagy több gyerekkel – a szó pozitív értelmében – megáldott családban, kapcsolatban, mert gátolva érzi önmaga kiteljesedését. Mindezt úgy, hogy ha megkérdeznénk, hogy mit is jelent az önmegvalósítás, akkor lehet hogy igazán nem is tudna rá válaszolni, vagy felszínes célok jelennének meg a gondolataiban. Mindezért sok esetben még szeretteiket, gyermekeiket, kapcsolataikat vagy önmagunkat is be is áldozzák másoktól követelve az elfogadást, a megértést és a változást.

    Az önmegvalósítás ennél sokkal több! Az önmegvalósítás valójában a másokért, szeretetből, de igazán szívből történő önfeláldozás. És itt nem a mártírságra gondolok! Hanem arra, amikor a másik szükségleteit felismerve meglátom abban a saját lehetőségeimet, fejlődésemet és utamat.

    “Önmagunk elfogadás, szeretet és tisztelete az alapja annak, hogy másokat is szeretni tudjunk.”

    “Az asszertív személyek nem félénkek, képesek kinyilvánítani érzelmeiket anélkül, hogy agresszívek vagy sértőek lennének. Akkor is hangot adnak véleményüknek, egyet nem értésüknek, ha ez érzelmileg nehéz helyzetet és veszteséget eredményezhet. Nem engedik meg másoknak, hogy zavarják vagy kihasználják őket.”

    “Az önmegvalósítás arra a kérdésre ad választ, hogy képesek vagyunk-e megvalósítani a saját lehetőségeinket, és érdekeltek vagyunk-e egy jelentésbeli, gazadag és teljes élet keresésében, abban, hogy a legjobbat hozzuk ki önmagunkból.”

    “…ami az önmegvalósításukhoz szükséges: hogy merjenek álmodni, és valósítsák meg vágyaikat.”

    “A függetlenség arra a személyre jellemző, aki tekintetbe veszi mások tanácsaid, de ha fontos döntést kell hoznia vagy cselekednie kell, elsősorban önmagára támaszkodik, autonóm. A független személy ritkán kapaszkodik másokba, hogy kielégítse érzelmi szükségleteit.”

    “Empatikusnak lenni azt jelenti, hogy “érzelmileg olvassuk” a másik embert. Az ilyen személy nyugodt és kényelmes kapcsolatokban él, pozitív elvárásokat fogalmaz meg a társas érintkezéssel kapcsolatosan, és érzékeny mások irányában.”

    “Az alkalmazkodás faktora a problémamegoldásunkat, a rugalmasságunkat és a valóság pontos észlelését foglalja magába. A problémamegoldás a tudatossággal, fegyelmezettséggel, módszerességgel, kitartással és rendszerességgel van kapcsolatban a nehézségekhez való viszonyulásban. A valóságérzékelés esetében a hangsúly a megfelelő észlelésen, valamint az érzelmek, gondolatok és ötletek hitelességén van. Ez azt jelenti, hogy úgy tapasztaljuk meg a dolgokat, amilyenek azok valójában, anélkül, hogy túlzottan fantáziálnánk vagy álmodoznánk róluk.”

    “Aki nem csak magára figyel, hanem társaira is, annak a személyisége valóban mágnesként működik, mellyel észrevétlenül bevonzza a “jó” dolgokat, a “jó” személyeket az életébe. Ha minél több gyümölcsöző érzelmi kapcsolatot szeretnénk az életünkben, elsősorban nekünk kell többé válnunk!”

  • Kádár Annamária: Mesepszichológia – idézetek (6.)

    Kádár Annamária: Mesepszichológia – idézetek (6.)

    “A könyvekben önmagunkról olvasunk, hiszen saját emlékeink, tapasztalatink mentén értelmezzük a szöveget. Éppen ezért ugyanannak a szövegnek annyi olvasata, változata, belső filmje van, ahány olvasója.”

    “Ha a gyermeket a televízió elé ültetjük, egyrészt megfosztjuk attól a lehetőségtől, hogy a mozgás segítségével dolgozza fel élményeit, másrészt a külső képek azonnal leállítják a belső képkészítés, képáramlás folyamatát, amit a gyermek mesehallgatás közben él át. Ilyenkor a fantázia nem működik, és a gyermek kreativitása sem fejlődik. (Külső képet jelent a leporellóval, bábbal illusztrált mese, valamint a rajzfilmes adaptáció is.) A tévénézés legfőbb veszélye, hogy a gyermek nem tud különbséget tenni a külső és a belső kép között, nem tudja függetleníteni magát attól, amit látott.”

    “A tévé képernyőjén felfoghatatlanul gyors tempóban pergő képekkel szembesül a gyermek, ami nagyon megterhelő az idegrendszer számára. Ezeket a vibráló külső képeket jó esetben az álmai során dolgozhatja fel – amennyiben nem sikerül, megjelenik a szorongás.”

    “A tévé nézés másik problémája, hogy az a meghitt intim kapcsolat is hiányzik belőle, ami a gyermek és a mesélő között létrejön. Éppen ezért jó, ha közösen ülünk a képernyő elé, hogy meglegyen a lehetőség a látottak megbeszélésére, feldolgozására.”

    “Bár a diafilm is külső kép, és emiatt vannak, akik ellenzik, a televíziós mozgóképpel szemben lehetőséget ad a feldolgozásra, a kérdezésre. Mivel állóképekről van szó, hosszabban el lehet időzni a részleteknél, és bármennyit lehet beszélni róla a gyermek igényeinek megfelelően. A diafilmet szülő és gyermek együtt nézi, így a gyermek nem marad egyedül az élménnyel, a meghitt légkör pedig közelebb visz egymáshoz.”

    “A felnőtt szerepe meghatározni, hogy a gyermek életkori sajátosságainak megfelelően mire használhatja a televíziót és az internetet, de az első néhány évben mindenképpen érdemes korlátozni az ezekhez való hozzáférést, mivel lényegesen fontosabb, hogy a kisgyermek a szabad levegőn minél többet mozogjon, mesét hallgasson és szabadon játsszon.”

    “Iskoláskor előtt semmiképpen sem szabadna a napi maximum fél órát átlépni, mivel a gyermek megrekedhet az infantilis befogadási szinten, és megszokja, hogy feldolgozás nélkül habzsolja a sok külső képet. Amennyiben az érzelmileg érintett, de testileg passzív gyermek nem tudja levezetni a felfokozott izgalmi állapotot, akkor ennek súlyos következményei lehetnek a személyiségfejlődése szempontjából.”

    “A probléma ott kezdődik, amikor a tévénézéssel a meséket szeretnénk helyettesíteni – hiszen a mesében a történet a gyermek elméjében kel életre, megmozgatva a fantáziáját, félelmeit, vágyait. A mesehallgatás olyan belső igény és tevékenység, ami semmivel sem helyettesíthető!”

    “Az élettervünket nem ésszel, hanem a képzeletünkkel teremtjük meg, azokkal a képekkel, amelyeket magunkba fogadtunk, és amelyeket meg szeretnénk valósítani.”

    “A belső képeinket senki sem veheti el tőlünk, az életképzeletünk bármilyen válsághelyzetben mentőcsónakként működik.”

    „Aki nem tud belső képeket alkotni, fizikailag és lelkileg is összeomlik a krízishelyzetben.”

    „…mindannyiunk életében vannak olyan helyzetek, amikor mégis igent kell mondanunk az életre. Ilyenkor nagyon sok múlik azon, hogy gyermekkorunktól kezdve milyen belső képeket dédelgettünk a szívünk mélyén.”

    „Szülőként, pedagógusként meg kell adnunk a gyermeknek a lehetőséget arra, hogy belső képei segítségével saját világa varázslójává váljon. Így sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy felnőttkorában bátran, hittel fog küzdeni saját életében és környezetében kívánatos változtatásokért. Ő lesz majd az a változás, amit látni szeretne a világban.”

  • Kádár Annamária: Mesepszichológia – idézetek (5.)

    Kádár Annamária: Mesepszichológia – idézetek (5.)

    „A gyerekkornak két tündérvilága van: cselekvés síkján a játék és szellemi síkon a mese. A mesehallgatás, álmodozás magasabb szintű fantáziaműködést jelent, mint a játékszerekhez kapcsolódó képzeletbeli tevékenység. A képzeletet a gondolatokkal való játékként is értelmezhetjük.”

    „Amikor a gyermek képessé válik a belső képek alkotására, ezeket felhasználhatja játéka során is. Térben és időben végtelenek a lehetőségek, minden bármikor újrakezdhető, és bármilyen élmény a játék kiindulópontjává válhat. Játék közben a gyermek önmagával lép teremtő kapcsolatba: újraalkotja önmagát.”

    „A gyermek játékában kettős tudattal van jelen: az „olyan, mintha” élmény segítségével megkettőzi a világot. Ilyenkor fölötte áll életkorának, mintha egy fejjel magasabb lenne saját magánál. Ez azonban csakis akkor lehetséges, ha ezt a világot nem romboljuk le olyan kijelentésekkel, hogy az a pálca nem is helikopter, miért nem „rendes” helikoptereddel játszol?”

    „A mesét hallgató viselkedésmód négy-öt éves korban alakul ki, amikor a gyermek szimultán, kettős tudattal fogadja be a mesét. Bár nem téveszti össze önmagát a mesehőssel, és tudja, hogy ő nem fog varázsszóra tündérré változni, mégis mélyen átéli a történéseket.”

    „Az illúzió feszültsége miatt a gyermek egyszerre részvevője és hallgatója a mesének. A mesei kettős tudat utazás a valóság és az illúzió között, ami a „szájjal mondott” mesék esetében jelenik meg, amikor a gyermeknek lehetősége van a belső képek létrehozásában.”

    „A mesélést – ugyanúgy, mint a zenei nevelést – Kodály véleménye szerint már a születés előtt kilenc hónappal kellene elkezdeni.”

    „Pszichológiai kísérletek bizonyítják, hogy a magzat már a méhen belüli időszakban is tanul, és érzékeny a külvilág jelzéseire.”

    „Az anyaméhben megszokott hangokat, dallamokat a csecsemő születése után is felismeri.”

    „A méhen belüli környezet kétharmad, a gének pedig egyharmad arányban tehetők felelőssé az intelligenciát alkotó képességek fejlettségéért. A méhen belüli környezeten nemcsak az anya hormonháztartását értjük, hanem személyközi kapcsolatait és a csecsemővel való kapcsolatát is.”

    „A magzattal való kommunikációban a legfontosabb az érzelmi kapcsolat kialakítása, a szeretet kifejezés és a csecsemő identitásának, jelenlétének elismerése már ebben a korai időszakban.”

    „Mivel a magzat az anyaméhben is hall, már nagyon korán el lehet kezdeni az éneklést és a mesélést.”

    „Nagyon fontos kezdetektől fogva a szülői minta. Ha azt látja a gyermek, hogy szülei egy-egy csendes órában kézbe vesznek egy könyvet, akkor maga is utánozni fogja ezt a viselkedést.”

  • Hétszínvirág – mesemondó kvíz

    Hétszínvirág – mesemondó kvíz

    1. Milyen pereceket vett Annuska?
    2. Mi történt Annuskával, ahogy a kutyát kergette?
    3. Mit kapott az anyókától?
    4. Milyen színű szirmok voltak a virágon?
    5. Milyen verset kellett elmondani a varázslathoz?
    6. Mit kívánt az első hat szirommal?
    7. Mi volt az utolsó kívánsága?

    Megoldások:

    1. Két köménymagosat apának, két mákosat anyának, két cukrosat saját magának, egy kis rózsaszínűt Öcsinek.
    2. Eltévedt.
    3. Egy hétszínvirágot.
    4. Sárga, vörös, kék, zöld, narancssárga, ibolyaszín, égszínkék.
    5. Szívem szirma szeretlek, szállj nyugatról keletnek, északról meg délfele, szállj el, szállj el százfele! Földet, ha érsz kis szirom, legyen úgy, mint akarom, tedd meg nekem szépen kérlek…
    6. Legyen otthon, anyu legkedvesebb vázája legyen ép, legyen az Északi-sarkon, legyen újra az udvarukon, a világ minden játéka az övé legyen, kerüljenek vissza a játékok a boltba.
    7. Vitya lába meggyógyuljon.
  • Vadon élő állatok

    Vadon élő állatok

    Barlang mélye az én hazám, itt élem világom, télen alszom, nyáron meg a kerek erdőt járom. Azt se bánnám, ha az erdő csupa mézzé válna, bár nem tudom, hogy akkor majd hol terem a málna. (medve)

    Hegyoldalban dirmeg-dörmög, a mancsán hosszú körmök, szereti a málnát, szedret, örvend, hogyha sokat szedhet. (medve)

    Barlang mélyén alszom télen, nyáron szedren, málnán élek. (medve)

    Vadon a hazája, van meleg bundája, lomhán jár és forog, rossz kedvében gyakran morog. (medve)

    Elöl megyen médula, keze, lába korcsolya, szőr maga, szőr nadrágja, szilágyi bársony szakálla. (medve)

    Tenyeres-talpas hatalmas, barna bundás óriás, meglesi a méheket, s mézet rabol, ha lehet. Szamócát is szedeget, átalussza a telet. (medve)

    Egy ember az erdőt járja, sötétbarna a bundája. Mi az? (medve)

    Erdőn oson, völgybe vág, füle szőrös, foga bárd. Áldozata számos, erdei mészáros. (farkas)

    Hegyen megyen völgybe vág, kanál füle, bornadrág, maga a mészáros. (farkas)

    Erdő mező a hazája, hol életét feltalálja, de ha éhség sanyargatja, a falut is felkutatja. Belopódzik az udvarba, libát, tyúkot fogdos sorba, szereti a sajtot, mézet, s rákot fog, ha hozzáférhet. Lompos, hosszú farka vagyon, ravasz állat, ravasz nagyon. (róka)

    Szép bundája, lompos farka, vigyázva jár, ravasz fajta. (róka)

    Négy lába van, lombos farka, te is tudod, ravasz fajta. (róka)

    Erdőn bólyász csontvillával, szénát nem takar vele. Mi az? (szarvas)

    Ágazik, bogazik, mégsem levelezik. Mi az? (az őz szarva)

    Fürge állat, hogy is hívják? Ugrál ágról ágra, mogyorót gyűjt nagy serényen a fa odújában. (mókus)

    Ágról ágra, fákról fákra, fürgén, vígan szökkenek, ám legvígabb akkor vagyok, hogyha diót törhetek. Szeretem a mogyorót is, a rügyet is megeszem! Találjátok ki gyerekek, hogy mi lehet a nevem? (mókus)

    Mindig ugrál ágról-ágra, ő az erdők légtornásza, mire aztán elfáradna, nyugovóra tér az odújába. (mókus)

    Erdőben él, fáról-fára jár, szinte repül, mint a madár, pedig nincsen szárnya, se csőre, olyan félénk, mint az őzike. (mókus)

    Kúszik-mászik fel a fára, mégsem pottyan le soha. Mi az? (mókus)

    Tapsifüles ez a koma, gyors, mint a nyíl, nem is csoda. Megijed az árnyéktól, fél minden kis és nagy állattól. Farka kurta, így a jó, őhozzá csak ez való! (nyúl)

    Ezt fejtse meg, aki tudja: télen fehér, nyáron barna, füle nagy, de farka kurta. Mi az? (nyúl)

    Erdőn lakom, házban élek, még az árnyéktól is félek. Ellenségem a vadász, szemem piros faparázs. Kedvenc étkem torzsa, répa, fekvőhelyem puha széna. Húsvét táján tojásba csücsülhetek bezárva. Bundám van és hosszú bajszom, szimatolok, ritkán alszom. Ha hegyezem fülemet, anyámtól jön üzenet: azt üzeni, hogy lapuljak, zörgő avar alá bújjak. Fussak, fussak, fussak el, míg az erdő el nem nyel. (nyúl)

    Van nekem egy kis házam, annak van egy kis ablaka, előtte van egy kis jászol, abban lakik szürke-bürke, van neki, van négy papucsa. Mi az? (nyúl)

    Aki okos, kitalálja: olyan, mint egy nagy tűpárna, görögdinnye, tövises, gondolkozz csak, ne siess! Jól felelj a kérdésre: kinek sok a tüskéje? Vajon kinek, nosza mondjad! Persze, hogy a… (sündisznónak)

    Tűtől van a ruhája, ha megbántod, behúzódik alája. Mi az? (sün)

    Hátán ezer dárda, ki hozzányúl megjárja. (sün)

    Megy a katona a várba, csupa nyílvessző a háta. Mi az? (sün)

    Négy lába van, mérgelődik, állva is leér a földig, szuszog, morog, veszekszik, ugyan kire haragszik? (sün)

    Bősz pasa jön: tisztulj, járda! Áll a hátán háromezer dárda. (sün)

    Varrni még senki se látta, mégis csupa tű a háta. (sün)

    Éppen olyan, mint egy kefe, mégsem fésülködhetsz vele. Mi az? (sün)

    Földet túrok, szántogatok, mint a kovács, kormos vagyok, de nem vagyok szántóvető, nem cseng előttem az üllő. (vakond)

    Zöld mezőben fekete üstöket borogatnak. Mi az? (vakondtúrások)

    Éjjel-nappal földet túr. (vakond)

    Kicsi bár, de nagyon fürge, lenn a lyukban él az… (ürge)

    Büdös, nagyon fekete, senki nem fér meg vele. (görény)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)