Kategóriák
Cikkek

Csíkfaló és barátai

Van a szeparációs szorongásnak természetesen rendes, hivatalos pszichológiai magyarázata is, ugyanakkor anyai tapasztalatom azt mondatja velem, hogy amikor a gyerek többet fog fel a világból, mint amennyit megért és amennyire számára is elfogadható magyarázata van, és még ebből többet is vállal magára, mint amennyit kellene, akkor szorong. Már apró pici babának, majd kisebb-nagyobb gyereknek, ifjúnak és sajnos felnőttnek is.

Négy gyerekemből kettőre jellemző ez leginkább. És a kutyánkra, Megire. Egy bordercollie. Embernek hiszi magát, de tényleg. Úgy sétál, jár-kel (ha hagynám még intézkedne is), mint egy ember. Amikor pedig hirtelen rádöbben, hogy sokkal több dolgot tapasztal maga körül, mint amit ismerettel is tud párosítani, akkor még egy krumplis zsáktól is összerittyenti magát.

Persze olyan nincs, hogy valaki semmitől sem szorong. Lehet ezt kondícionálni, gyakorolni és kellő tudatossággal kezelni, de mindenkinek van legalább egy mumus az életében, amitől gombóc kerül a torkába, vagy összeszorul a gyomra. Hogy kire mennyire hat és kinek milyen megküzdési stratégiája van, az személyiségfüggő egyrészt. De nagyon sok múlik azon is, hogy milyen példa van a gyerek előtt, hogy kommunikáljuk le ezeket a helyzeteket és mit adunk neki, amivel ezt ő kezelni tudja. Fontos, hogy tudjunk beszélni az érzelmekről, megkapja a gyerek azt a mennyiségű és minőségű figyelmet, amire neki szüksége van és hogy mi úgy reagáljuk le a szorongás által kiváltott viselkedési reakcióit, hogy azzal ne tetőzzük tovább a bajt.

A nagyfiam, amikor 9 éves volt naphosszat tudta ecsetelni, hogy hogyan lehetne felszámolni a szegénységet és a társadalmi egyenlőtlenségeket a Földön. Egy világ súlyát cipelte a vállán. Pedig soha senki nem kérte rá. Biztosan látja ezt ma is, de tudja, hogy nincs arra kapacitása, hogy megoldja, így most a másik végleten él. A teljes nyitottságból a totális elzárkózásba menekült. Ez is egy megoldás. Ideig óráig működni is fog nála. Amikor pedig már ez sem használ, majd keres(ünk) egy másikat.

A legkisebb lányom ugyan még csak 5 éves, de szintén nagyon magas érzelmi intelligenciával jött közénk, szociálisan érzékeny, tele van kíváncsisággal és nincs olyan, amit ne venne maga körül észre. Ráadásul szerintem ő már eleve szeparációs szorongással született. A szobaküszöböt sem léphettem át nélküle. Gyakorlatilag mióta megszületett, olyan, mint egy kis matrica. Rám tapadt és ha le akarnám szedni, megsérülne. Úgyhogy matricástul élem az életem.

Minden változás aktív katasztrófa élmény számára. Amíg első szülöttemnél az előre felkészítés az esetek 85 százalékában jól működött, addig a legkisebbnél még ez is csak a szorongást fokozta benne, és addig stresszelt, amíg el nem jött a pillanat. Úgyhogy erről gyorsan elszoktam és a kész tény mellett maradt nála a hit, a szeretet, a szerepjáték, a töménytelen mennyiségű mese és egy aranymondás: “ne félj, amíg engem látsz!” – ha pedig engem éppen nem látsz, akkor ott van Öcsi (aki amúgy a bátyja) és a többi tesó.

Nagyon szeretünk könyvesboltba járni. Nálunk ez egy külön program. Felülünk a vonatra, be a Nyugatiba és ott vár ránk három emeletnyi csoda. A nagyokat szabadon engedem, a kicsivel pedig elböngészek a gyerekirodalom birodalmában. Egy ilyen alkalommal akadt a kezembe Deligáda Éva és Lovász Hajnalka Mit kezdjünk a szorongással című könyve Várkonyi Éva rajzaival. A könyv már megjelenésében is olyan, hogy szívesen veszi kezébe anya és gyerek is. A rajzos mesefigurák (figurancsok) kedvesek, szép, esztétikus és vidám megjelenést kaptak kedves, vidám a gyerekek számára is értelmezhető, ismert és valós térben, valamint időben elhelyezett történetekkel.

A könyv első fejezetei pszichológiai útmutatók. Egyszerűen, érthetően, életcentrikusan, gyakorlati példákkal. nem kell visszalapozni, kétszer elolvasni vagy felütni a latin szótárt, hogy megértsük a leírtakat. Semmi fölösleges sallang, csak a mögöttes lényeg, egy használható útmutató gyermekünk és saját gyermeki lényünk megértéséhez, a szorongások oldásához és a mesék alkalmazásához.

Pár szóban a mesékről: fantasztikusak! Hat újra és újra elolvasható történet olyan félelmekről, amelyekkel jó eséllyel a gyerkeink is szembe találják magukat és olyan megoldásokkal, amit gyerekeink alkalmazni is tudnak. Az én kicsi lánykám imádja a történeteket. A kedvenc könyve. Sokszor ő kéri, hogy olvassak belőle. Amikor olvasunk, bekapcsolódik a történetbe. “Beszól” a mesébe, beszélget a szereplőkkel, tippeket ad nekik, vagy épp elmeséli a saját élményét.

Nemrég költöztünk egyet, és amikor kipakoltuk a dobozokat, sajnálattal vettük tudomásul, hogy Csíkfaló és barátai könyvestül eltüntek. Persze ez a könyv szerencsére még pótolható, lehet venni másikat, ugyanakkor a dobozolás, az új rendre átállás, a hétköznapok forgataga elterelte a figyelmünket és ez elmaradt. Ma átmentünk meglátogatni a dédink. A szobája olyan, mint egy kisebb könyvtár. Több száz könyv ABC sorrendben és témákra bontva a polcokon. Dédi épp tavaszi nagytakarításra adta a fejét, 85 évesen jó kihívásnak találta egyesével lepakolni és leporolni az összes könyvet. Ha már ott jártunk, segítettünk neki és mi akadt a kezünbe? A barátainkat rejtő könyv! Volt ám örömujjongás! Este pedig már ebből olvastunk.

Szóval ha valaki épp egy szuper kis könyvet keresne a témában (szorongás), ami nem csak elméleti, hanem gyakorlati segítséget is tud neki nyújtani, akkor én azt mondom, hogy ne keressen tovább! Szerintem megtalálta. Nekünk bevált és jó szívvel ajánlom nem csak szorogó gyerekek szüleinek. Úgy gondolom, hogy ez az a könyv, ami egy anyuka, vagy nagymama (apuka, nagypapa) polcáról sem hiányozhat. De senki ne higgyen nekem, inkább olvassa el és próbálja ki. Megéri!

Kategóriák
Találós kérdések

Évszakok

Négy ága van egy fának: az egyik kizöldül, a másik gyümölcsöt terem, a harmadik hervadozik, a negyedik szárazon áll. (évszakok)

Egy öregapónak tucatnyi a fia: háromnak ruhája tarka, háromnak az inge zöld, három sárga köntöst visel, három fehér subált ölt. (évszakok)

Van egy fa, annak van négy ága, minden ágán három fióka. Mi az? (az esztendő, az évszakok, minden évszakban három hónap)

Négy testvér egymást kergeti, de egymást soha el nem érheti. (évszakok)

Ki lehet az, ki lehet az, ki a jeget összetörte, s hegytetőkről le a völgybe a havat mind lesöpörte? Telet űző, fűnövesztő, haranghangú, csengettyűző, a természetet felébresztő kikelet. Vajon ki lehet? (tavasz)

Vigyázz rá, mert nagyon ravasz, s hamar becsap, ő a… (tavasz)

Nincsen foga, nincsen szája, de a havat felzabálj. Mi az? (tavasz)

Havat olvaszt, vizet ont, fényt áraszt, lombot bont. (tavasz)

Trikóban és sortban jár, s folyton strandol, ő a… (nyár)

Kurjant, rikkant kakas, jérce, zöld az erdő hegyek bérce, ágon alma, bokron málna, Palkó csak a tóra járna, hogyha zuhog, aláállna. Minden ember mindig várja – néz az égre februárban: mikor jön hát, mikor végre, amit mindig újra vár. (nyár)

Két gazdasszony asztalt terít, de csak évente egyszer, az kedves, zöld abroszával, ez meg tiszta fehérrel. (nyár és tél)

Sárgák, barnák és pirsak mind a levelek, beborítják az utakat s a játszótereket. Édesedő szőlőt őriz, pipázik a csősz, rakoncátlan szelek hátán megjött már az… (ősz)

Vörös sárga, bronz és barna, színesedik a paletta. Mire lehull minden ágról, álmodhatunk csak a nyárról. A sok falevél útra kel, jelzi, hogy ő megérkezett. (ősz)

Hűvös arany szél lobog leülnek a vándorok. Kamra mélyén egér rág, aranylik fenn a faág. Minden aranysárga itt, csapzott sárga zászlait eldobni még nem meri, hát lengeti a tengeri. melyik évszak érkezik? (ősz)

Hűvös van már, bogárkák fáznak, ezentúl benn a földben tanyáznak. Hej, nagy baj ez a kis fecskének, nem lesz mitől élni szegénykének. Mennie kell a szegény madárnak, odamegy, hol meleg napok járnak, a melegben bogárkák repkednek, a kis fecskék délre törekednek. Vajon melyik évszak érkezett? (ősz)

Bármilyen éber is a csősz, mindent elhord, ő az… (ősz)

Se ecsetje, se festéke, aranyszínt ken a levélre. Mi az? (ősz)

Fogy már a hosszú délután, sárguló alma ül a fán. Borzongó lombok remegnek, útra készülnek a falevelek. Hóharmat színű kikerics, hűvösödnek a vizek is. Ezüst szakállú holdvilág, szigorodnak az éjszakák. Melyik évszak jött, tudod már? (ősz)

Vékaeső, köböl sár… Aranyeső hulldogál. Mi az? (ősz, falevelek)

Kergetem a falevelet, hátamon hordom a telet. (ősz)

Fagytól jégtől sose fél, s szánon halad, ő a… (tél)

A nappalodat megrövidíti, az éjszakádat meghosszabbítja. Mi az? (tél)

Betemetett a nagy hó erdőt, mezőt, rétet, minden mint a nagyanyó haja – hófehér lett. Csak a feketerigó maradt feketének, amióta ő hozzánk megérkezett. (tél)

Jégvirág az ablakon, álomszép ezüst-vadon. Sűrű törzse ág, levél – ki rajzolta rá? (a tél)

Betakarom a földeket hófehér dunnámmal, befagyasztom a tavakat rideg jégpáncélommal. (tél)

Ajtót, ablakot becsukok, a kéménytől füstöt lopok. A gyerekek engem várnak, a felnőttek nem kívánnak. (tél)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

Kategóriák
mesemondó kvíz

Többsincs királyfi – mesemondó kvíz

  1. Hogyan hívták az öreg királyt?
  2. Miért lett a királyfi neve Többsincs?
  3. Kivel és mivel indult útnak Többsincs királyfi?
  4. Milyen állat jött feléjük égtelen ugatással?
  5. Hány feje volt az első és hány feje volt a második sárkánykutyának?
  6. Milyen állat mutatta meg az utat Absolon király udvarába Többsincs királyfinak?
  7. Milyen állat képében jutott be Többsincs királyfi Absolon király udvarába?
  8. Milyen varázsereje volt a tollnak, amit a sánta sastól kapott Többsincs királyfi?
  9. Hány hétig szólt a muzsika a lakodalomban?

Megoldások:

  1. Salamon.
  2. Mert olyan nevet akart neki adni a király, amilyen több nincs a világon.
  3. Hűséges szolgájával Habakukkal, a vén fakót, egy rozsdás kardot és 100 tallért.
  4. Sárkánykutya.
  5. Az elsőnek 9, a másodiknak 12.
  6. Sánta sas.
  7. Fehér galamb.
  8. Ott lesznek, ahol akarnak.
  9. Hét hétig.
Kategóriák
Cikkek

Higgy újra a varázslatban!

Illusztráció: pixabay.com

“Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, hogy semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy minden varázslat.” (Einstein)

Einstein annak ellenére, hogy tudós volt – még pedig a realitások világának kutatója és megismertetője – mégis azt hirdette, hogy a képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. Ma már egyre többen vallják – és tudják -, hogy megvalósítani csak azt tudjuk, amit el is tudunk képzelni. Szkenneléses agyvizsgálatok pedig már bizonyították is, hogy az agynak ugyan az a része aktivizálódik, amikor végrehajtunk egy eseménysort, mint amikor csak elképzeljük annak végrehajtását! (Dr. Caroline Leaf) A képzelet ereje és értéke felbecsülhetetlen! Rohanó világunkban elfelejtettünk álmodni, elfelejtettük megélni a csodákat és hinni a meséket.

Ha valaki a terveiről mesélt nekünk, akkor azt sokszor a realitástól elrugaszkodottnak éreztük, gyerekesnek tituláltuk és felhoztunk egyből legalább 10 érvet neki arra, hogy miért ne. Földhöz ragasztottuk önmagunkat és a környezetünket is. Álljunk meg és nézzünk körül, hogy mindez hová vezetett.

Tegyük fel magunknak a kérdést: tényleg így szeretnénk élni? Tényleg egy ilyen világot akarunk megmutatni és átadni a gyerekünknek? Valóban egy álmok nélküli nemzedéket akarunk kinevelni?

Ugye nem?

Ez az időszak teret enged a változásnak. Eddig csak arról beszéltünk, hogy mi hogyan fejlesszük a gyerekeket. Mit tehetünk mi azért, hogy ők okosabbak, ügyesebbek legyenek. Álljunk meg egy kicsit és guggoljunk le hozzájuk, nézzünk körül az ő kis világukban, a mesék világában, amiben ők olyan bátran élnek és feltétel nélkül hisznek. Játsszunk velük, legyünk részesei képzeletük szüleményeinek és tanuljunk meg tőlük újra álmodni, egy elképzelt jelenben élni, ahol a csodák a hétköznapok részei. Tanuljunk meg tőlük újra hinni a varázslatban!

Kategóriák
Találós kérdések

Háziállatok – kutya, macska, egér

A bajusza égnek áll, a borbélyhoz mégse jár. A konyhában üldögéél, egeret fog, azzal él. Mi az? (macska)

Bajusza van – nincs szakálla, bundája van – tű nem járta. Tűzhely mellett heverészik, sose gondol vándorlása. Mi az? (macska)

Négy bunkósboton jár, csupa bájjal van tele. Mikor az eb rámordul, púpos lesz, mint a teve. Mi az? (macska)

Elöl olyan, mint egy alma, hátul olyan, mint a nyárs, négy kis bunkósboton jár. Mi az? (macska)

Kifele megy, befele áll, befele jön, kifele áll, lefele jön, felfele áll, felfele megy, lefele áll. Mi az? (a macska farka)

Négy kis tipi-talpa, két kis hegyes gomja, hosszú mesterségét mindig igazgatja. Mi az? (macska)

Elöl olyan, mint egy alma, deréktájon hurokforma, hátul kolbászformát lenget, cincogók felé tekinget. Mi az? (macska)

Tejtől fénylik a bajusza, egeret fog, ez a… (macska)

Fényes szőrű, hosszú farkú. Ne húzd meg, mert hegyes karmú! Mi az? (macska)

Mindig mosdik, sosem törülközik. Mi az? (macska)

Mindig mosdik, mégis kormos. Mi az? (fekete macska)

Házőrzés a mestersége, rámordul az idegenre. Háza népét kedveli, farkcsóválva köszönti. Mi az? (kutya)

Csontrágástól éles foga, házat őriz, ez a… (kutya)

Forog-morog, füstölög, lábad elé sündörög: ha igazán szereted, ne adj neki kenyeret, csak jó nagy csontot, s nem lesz rá gondod. (kutya)

Icipici futkrozó, kárt okozó pincelakó. Mi az? (egér)

Szeme is van, füle is van, amerr jár, kárt csinál. Mi az? (egér)

Hogy hívják a kicsi kutya apját? (nagy kutya)

Hogy hívják a macskát magyarul? (cicc, cicc)

Miért haragszik a kutya a macskára? (Mert a kutyát ritkán eresztik be a szobába.)

Ha egy szobában van négy macska, minden sarokban egy macska, akkor hány macska néz egymásnak szembe? (Kettő, mert a másik kettő másfelé néz.)

Melyik kutyának a legkisebb a füle? (A legkisebb kutyának.)

Miért viszi a kutya a szájában a prédáját? (Mert nincs tarisznyája.)

Miért néz hátra a kutya, amikor kergetik? (Mert hátul nincs szeme.)

Miért bátor a kutya? (Mert nincs tarisznyája, mégis neki mer vágni a nagyvilágnak.)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

Kategóriák
mesemondó kvíz

Varázstárgyak – mesemondó kvíz

A mesék hősei sohasem tudnának megfelelni a próbáknak varázseszközök nélkül: nem találná ki a találós kérdéseket, nem értené az állatok nyelvét, nem tudna álmot fejteni, nem lelné meg az elbújt királykisasszonyt, és nem tudná kiállni az erő, ügyesség és bátorság, valamint a szerzési, készítési feladatok próbáit sem: nem tudna egyetlen éjszaka alatt palotát építeni, és nem tudná megszerezni az élet vizét sem. A mai kvízbe ilyen varázstárgyakat hoztam nektek. Meg tudjátok mondani, melyik mesében vannak az alábbi varázstárgyak és hogy mi a mese címe?

  1. Fésű, öv, alma, tükör
  2. Láthatatlanná tevő köpönyeg
  3. Hétmérföldes csizma
  4. Aranyfésű, furulya, rokka
  5. Varázsbab
  6. Csodalámpa, repülő szőnyeg
  7. Terülj terülj asztalkám, aranyat tüsszentő szamár, furkósbot

Megoldások:

  1. Hófehérke és a hét törpe
  2. Széttáncolt cipellők
  3. Hétmérföldes csizma
  4. Tavitündér
  5. Égigérő paszuly
  6. Aladdin
  7. Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj
Kategóriák
Cikkek

Miért épp mondj egy mesét?

Vekerdy Tamás pszichológus, író. Az anyák nagy támogatója és a gyermekek lelkét kiszipolyozó iskolarendszer nyílt kritikusa. Számomra az egyik leghitelesebb szakember a témában. A földi létet 84 évesen hagyta itt, nem nyomtalanul. Munkássága, gondolatai élő hagyatékok, melyeket számtalan könyvben és interjúban olvashatunk, ha kell újra és újra.

Ma a mesélésre számtalan eszköz áll rendelkezésünkre. Ott vannak a könyvek, ott van a telefon, laptop, a TV és ott van a mi képzeletünk. Szívesen halad az emberiség a technikával. Kényelmesebb a gyereket beültetni a trubadúr láda elé, de nem jobb. A mai napig emlékszem nagymamám meséire a macitestvérekről (mely rólam és a húgomról szólt). Nemrég a költözésnél kezembe akadt egy régi naplóm, melyben a legnagyobb fiamnak írt mesék vannak, a legkisebb lányommal pedig Lencsi-meséket írunk. Imádja. Épp tegnap este mondta Dougnak, az óriás plüss medvéjének, hogy „lájkoljátok anyukám oldalát, mert nagyon szuper meséket ír!”. Létezik ennél nagyobb elismerés és meggyőzőbb visszajelzés? Nem hiszem. Vekerdy Tamás számára a legkedvesebb mese a Hüvelyk Matyi volt. No, nem a klasszikus mese, hanem az édesapja által tovább szőtt történetek. Vekerdy Tamás úgy véli, hogy a gyerekek a “fej” mesét szeretik a legjobban. Azt, amit a szülő maga talál ki.

A mesélésben az a legjobb, hogy olyankor együtt lehetünk. Ha a tv-t vagy az egyéb audiovizuális csatornákat választjuk, a gyerek sokszor marad magára a mesével, már ha ezeket lehet a szó valódi tartalmát tekintve mesének nevezni. Vekerdy Tamás szerint a mese legfontosabb eleme ugyanis a belső kép készítés, ami abban a pillanatban leáll, amikor az élőszót felváltják az audiovizuális csatornák. A gyerek hirtelen túl sok információt kap. A kívülről érkező képek mellett nagyon sok belső feldolgoznivalója is akad, ráadásul egy óvodás korú vagy kisebb gyerek még nem tud különbséget tenni a két kép között. Gondoljuk el, milyen veszélye van ennek a téma megválasztásánál! Egy televízióban látott mese, film, vagy számítógépes játék megélt történésként raktározódik el a kis agyában. Nincs külön tár az agyban a valóságban látott képnek és a televízióban látott képnek. Ugyan oda raktározzuk! A tévé előtt a gyerekben megnő a feszültség is, amit a képernyő elől felállva kényszeresen vezet le ugrálva, hangosan kiabálva, kis rakoncátlan ördögfiókaként őrjöngve.

Vannak persze jó mesék. Főként azok, melyek nem filmszerűek, hanem amelyekben egy mesélő kíséri, narrálja a szépen illusztrált mesét, mint pl. a Magyar Népmesékben. Ugyanakkor nincs az a filmesített verzió, ami felválthatná az élőszóval felolvasott vagy elmondott mesét! Vekerdy Tamás szerint a nem nevelő célzatú (bár hozzá teszem, hogy minden mese tanít, átad valamit és így nevel is), a szabad örömből született – a művészi mesék a jók. A másfél-két-három éves kisgyerekek az olyan meséket szeretik igazán, amik olyan történeteket mesélnek el, amik velük is megtörténnek. A gyerekek – minél kisebbek, annál inkább – imádják, ha a környezetük jelenségei elevenednek meg a mesékben. Például lemegyünk anyával az utcára vásárolni, a bácsik ásnak, nyitva van a telefonkábel fedele, építkeznek, van ott markológép, vásárolunk tejet, kenyeret – és így tovább.

Vekerdy Tamás nem csak hitte, hanem tudta is, hogy a mesék oldják, vigasztalják, megnyugtatják a gyereket: “A belső kép ugyanis feldolgozás, indulatok, vágyak, szorongások, ismeretek feldolgozása, ezért kell mesélni este, vagy ha beteg a gyerek. Ettől lemegy a láza, testileg-lelkileg ellazul, megnyugszik, gyorsabban gyógyul.” – vallotta.

A közös meséléssel töltött idő, a felidézett pillanatok, emlékek mind ajándékok. Testnek és léleknek egyaránt. Kihatnak a gyermekünk önbecsülésére, énképére, problémamegoldó képességére, lelki békéjére, nyugalmára és világról alkotott nézeteire. Fantasztikus erő és lehetőség forrása. Ismerjük fel, használjuk ki és mondjunk egy mesét ma is!

Kategóriák
mesemondó kvíz

Varázsszámok – mesemondó kvíz

  1. Mi a neve annak a virágnak, amelyik olyan, mint egy margaréta, de a szirmainak a színe: sárga, narancssárga, vörös, kék, zöld, ibolyaszín, égszínkék?
  2. Hány tündért hívtak meg Csipkerózsika keresztelőjére?
  3. Egy mesehősnek hány próbát kell általában kiállnia?
  4. Hófehérke hány törpével élt együtt a sűrű erdő közepén?
  5. Hány fia vagy lánya van a királynak a mesékben?
  6. Hány pár cipellőt táncoltak el egy este a Széttáncolt cipellők című mesében a királylányok?
  7. Mit figyeltél meg? Milyen varázsszámok szerepelnek a mesékben? Sorold fel!

Megoldások:

  1. Hétszínvirág
  2. Tizenkettőt
  3. Hármat
  4. Héttel
  5. Három
  6. Tizenkettő
  7. Három, hét, tizenkettő
Kategóriák
Találós kérdések

Nap, hold és a csillagok

A világgal egyidős, mégsincs esztendős. (napsugár)

Út-fut, minden házba befut. (napfény)

Balta nélkül, csákány nélkül jeget tör. Mi az? (napsugár)

Legnagyobb a világon, s a legkisebb lyukon is befér. Mi az? (naspugár)

Eső veri, nem ázik, ha fagy éri, nem fázik. Mi az? (napsugár)

Magasabb a toronynál, vékonyabb a nádszálnál. Mi az? (napsugár)

Koszorús lány kútba néz. Mi az? (Nap)

Bejárta a nagyvilágot, mégse fárad el. (Nap)

Úton megyen nem poroz, vízen megyen nem csobog, nádon megyen nem suhog, sáson megyen, nem susog, eső éri, nem ázik, ha fagy éri, nem fázik. Mi az? (napsugár)

Tőle bizony fut a tél, hát még a hó, jaj de fél! Előcsalja a rügyet, kinn a mezőn a füvet. Hajnalban jön, este megy, arcodat pirítja meg, ablakokat nyitogat, mi a neve, mondd ki! (nap)

Aranyméz lajtorja égből a földre, felkúszol, lecsúszol kedvedet töltve: arcodat befutja mennyei repkény. Mi az? (napfény)

Mindennap felkel láb nélkül. Mi az? (Nap)

Mindennap süt, mése eszik süteményt. (Nap)

Ismerek két péket, de furcsák, nézzétek! Az egyik nappal süt, a másik éjjel süt, még sincsen kenyerük. (Nap és a Hold)

Szegényt és gazdagot egyformán melegít. Mi az? (Nap)

Mikor felkel, minden éled, életre kel a természet. Mozdul növény, állat, ember, levegő, víz felhő, tenger. Mi az? (Nap)

Mindennap beköszönt hozzánk, sok jót tesz velünk, szeretjük is őt, de szemünkkel mégis elkerüljük. Mi az? (Nap)

Éjjel-nappal nincs nyugalma, két világ a birodalma. Soha-soha el nem fárad, körülötte fényesség árad. A sötétség úgy fél tőle, mindenütt elszalad előle, de nyomban, hogyha távozik, a nappal éjre változik. Mi az? (Nap)

Fenn lakom az égen, melegít a fényem, sugárból van bajszom, este van, ha alszom. Ki vagyok? (A Nap)

Mikor fekszel, ő akkor kél. Egyszer egész, máskor csak fél. Nincsen tüze, mégis lámpás, a vándornak szinte áldás. Mi az? (Hold)

Hol volt, hol nem volt, magasan volt, zsemle volt, sarló lett és kifli lett, ki mondja meg, hogy mi ez? (Hold)

Aranylabda örök lámpás, egyszer kerek, másszor csámpás. Mi az? (Hold)

Nappal nem látok, éjjel világítok. Sötétben ragyogok, körülöttem csillagok. Ki vagyok? (Hold)

Kék mezőben szép ezüstnyáj legelész, közötte egy fényes pásztor heverész. Nappal akármerre nézem, keresem, nem tudok rájuk találni sohasem. Mik ezek? (Hold és a csillagok)

Bársony mezőn gyémántos nyáj legel. A nyájra színarany pásztor ügyel. Gyűl, gyűl a nyáj, míg terül az álom, feljő a nap – sehol se találom. Mi az? (Hold és a csillagok)

Aranydiót gyűjt a hajnal ezüst kosarába, hogy az este felhordja majd sötét padlására. Mik azok? (csillagok)

Sötét bársony széjjelterül, rajta ezer lámpácska ül. Mik azok? (csillagok)

Gyöngyszekér kormos mezőben időtlenül vágtat. Lovat nem látni, csupán a patavert szikrákat. Mi az? (Göncölszekér)

Szekeremnek van kereke négy, de te azzal sehová se mégy. Én se ültem rajta soha még, messze van az ide, mint az ég. Mi az? (Göncölszekér)

Melyik szekérre nem lehet szénát rakni? (Göncölszekérre)

Az én tojásom olyan tyúk: tojást tojni sose tud. Nem kotkodál – torka nincs, nem borzas, mert tolla sincs. Az én tyúkom nem eszik darát, ocsút, tegerit, s ha hiszitek, hogyha nem, nem is iszik sohasem. Mégis megvan régóta, sok millió év óta, de nappal őt nem látni, éjjel szokott sétálni. Az én tyúkom olyan tyúk, ki tudja, hogy milyen tyúk? (Fiastyúk)

Melyik út nem porzik sose? (A tejút)

Fekete kancsóból kiömlött a tej, fényesen folydogál, sosem folyik el. Mi az? (Tejút)

Melyik úton nem járt még soha ember? (Tejúton)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)