Címke: fejlesztés

  • Kádár Annamária: Mesepszichológia – idézetek (3.)

    Kádár Annamária: Mesepszichológia – idézetek (3.)

    1998-ban, az Írásbeliség Világnapja alkalmából a Magyar Olvasástársaság ünnepségén hangoztak el a következő gondolatok:

    „Ha ma kihagyod az esti mesét, holnap már lehet, hogy nem is kéri a lányod vagy fiad. Ha ma nem ülsz oda vele a társasjáték mellé, előfordulhat, hogy a jövő héten már késő lesz. Ők ma gyerekek, s nem pótolhatod be az önfeledt legózást, babázást úgy öt év múlva, amikor már kevésbé szorítanak a megélhetési gondok, amikor már nem kell új szőnyeg vagy függöny az ablakra. Ha most kihagyod az együttlét meghitt perceit, évek múltán már a meghitt beszélgetéseket sem igénylik. Ha most nem sétálsz velük kézen fogva, akkor pár év múlva végleg elengedik a kezed, és kapaszkodó nélkül elsodródhatnak. Visszahozhatatlanok és megismételhetetlenek a gyermekkor napjai, hetei, hónapjai. Téglák ezek, amelyekből és amelyekre a felnőtt élet felépül. Ha sok tégla hiányzik, labilis lesz az építmény.”

    Mindenki másképp éli meg az anyaságot (apaságot). Van bennünk egy vágy, amit talán át sem gondolunk, csak akarjuk, akarjuk aztán amikor megkapjuk, rájövünk hogy mégsem egészen ilyenre, erre gondoltunk vagy így képzeltük el, és már nincs visszaút.

    Gyerekvállalás tekintetében már a társadalmi nyomás és elvárás is egyre kisebb. Elfogadják a szingli létet, az együttélést házasság, vagy akár gyerek nélkül is. Lehet választani hivatást, építeni karriert. Csak tudjunk dönteni és választani! Fogadjuk el önmagunkat így és azt, hogy egyedül, vagy ha együtt, akkor határozott kompromisszumokkal, nekünk! Vállaljuk fel, ha másra van szükségünk, hogy igen, nekünk a munka fontosabb! Minket ez tesz boldoggá! Mert nincsen ezzel semmi gond! Amennyiben viszont gyereket vállaltunk, akkor vállaljuk a vele járó felelősséget, változást és időszakos lemondást is. Legfőképp pedig ne hibáztassuk azért, mert nem tudunk szabadon sportolni, dolgozni, szórakozni. Ne büntessük azzal, hogy a munkánk, a karrierünk fontosabb, mint ő, mint a család, mint az együtt, mint a szeretet! Legyen ez egy tudatos döntés és vállalás, és akkor az, amit az anyaság (apaság), valamint a gyermekeinkkel való törődés által (vissza)kapunk fantasztikusabb élmény, és nagyobb ajándék lesz, mint amit valaha is el tudunk képzelni! Mert mi is a szeretet? Valójában az, amit adunk!

    “Szeretni valakit az sokkal több, mint egy erős érzés: döntés, ítélet és ígéret egyben.”

    „Ha a mesében a sárkányt kell legyőznie a hősnek, akkor a valóságban az egyik legfélelmetesebb ellenség, amivel nap mint nap meg kell küzdenünk, a figyelmetlenség és a sietség szörnye.”

    „Az egyik legfájdalmasabb érzés, amit egy gyermek megélhet, hogy nincs idő rá, hogy lerázzák, hogy csak kötelességből figyelnek rá. Semmi értelme mesét olvasni, ha ez is csupán egy a sok kipipálandó feladat közül.”

    A mesélés legyen élmény! „Nagyszerű, ha magunk találjuk ki a mesét, vagy a gyermekünkkel egymásra hangolódva alkotjuk meg közösen a történetet, mert ez lesz az egyik legszemélyesebb élménye.”

    „A mese csak akkor éri el jótékony hatását, ha a gyermekhez csonkítatlan változatban út el. Minden elemének fontos szerepe van, és a megváltoztatással, rövidítéssel épp a lényegi mondanivaló sikkad el.”

    „A mesemondó szülő (…) lelassítja, lecsendesíti a külső világot, és egy olyan teret alkot, amelyben a mesélő és mesehallgató a közösen átélt élmény során eggyé válik. Ez a szülő-gyermek kapcsolat egyik fontos pillére, az erre fordított idő a későbbiekben sokszorosan megtérül!”

    „…a felnőtt és a gyermek közötti kommunikáció egyik leghatékonyabb módja a mesélés.”

    „A mesemondás megköveteli a mesélőtől a gyermekvilág ismeretét és tiszteletét, ahogy a gyermekkel szembeni felelősségérzetet is. Aki mesél, annak tudnia kell, hogy gyermeki lélek legmélyebb rétegeibe hatol.”

    „A gyermek életében az idő nem az órához kötött, hanem a megszokásokhoz, a rítusokhoz, a szertartásokhoz. Ha a dolgok mindennap ugyanúgy történnek, az biztonságot ad a számára, ezért fontos a mesemondás rituáléjának kialakítása is. Az este a gyermek számára akkor jön el, amikor véget ér a vacsora, kezdődik a fürdetés és a mese. Jó, ha a mesemondás, mesehallgatás mindennapos tevékenység életünkben, és a nap lezárásának rítusává válik.”

  • Nagyhatalmú Sündisznócska – mesemondó kvíz

    Nagyhatalmú Sündisznócska – mesemondó kvíz

    1. Mit kérdezett Mackó Úr Harkálytól?
    2. Mit válaszolt a Harkály?
    3. Miért lett mérges Harkály válaszára Mackó úr?
    4. Mivel kínálta meg Medve urat Sündisznócska?
    5. Miért volt sértő Medve úrnak, hogy bajuszpödrővel kínálta meg Sündisznócska?
    6. Miért szaladtak el az állatok, amikor Sündisznócska azt kiáltotta, hogy “Fusson, akinek az élete kedves!”?
    7. Miért szaladt el a mese végén Medve úr?

    Megoldások:

    1. Ki az úr az erődben?
    2. Nagyhatalmú Sündisznócska.
    3. Mert a Harkály nem azt mondta, hogy a medve az úr az erődben, hanem azt, hogy Sündisznócska.
    4. Bajuszpedrővel.
    5. Medve világ életében azt szégyellte a legjobban, hogy még vénségére sem nőtt ki a bajusza.
    6. Mert a medve ott állt Sündisznócska mögött és mindenki megijedt Medve úrtól.
    7. Rászedte Medve urat Sündisznócska és megijedt tőle, hiszen mindenki elszaladt előle.
  • Csúszómászók

    Csúszómászók

    Zöld szíjacska, fürge, elfutott a fűbe. (gyík)

    Föld alatt a háza, se szemes, se szája. Mi az? (giliszta)

    Rózsaszínű pálcika, lábak nélkül mozdul, füvek alatt, föld alatt alagutakat fur. Mi az? (giliszta)

    Hegyet völgyet bejárja, pedig nincsen neki lába. (kígyó)

    Nincs ruhája, mégis minden évben levetkőzik. Mi az? (kígyó)

    Bár sose húzott inget, minden évben levet egyebt. Mi az? (kígyó)

    Fűben csúszik, fűben mászik, vízben siklik, el nem ázik. Mi az? (kígyó)

    Ismerek egy tarka házat, lakik benne szarvas állat. Szegény igen fél ám tőled, szarvát behúzza előtted. Bármerre jár, völgyön, hegyen, házikója vele megyen… Tarka házban szarvas állat, ügyes vagy, ha kitaláltd. (csiga)

    Bármerre jár, völgyön, hegyen, házikója vele megyen. (csiga)

    A szabad mezőre gyakran kisétálok, pedig kis házamtól soha meg nem válok. (csiga)

    Van egy kis ház, nincs ablaka, kikukucskál a lakója, lassan jár, hogy tovább érjen, a házból ki nem lépjen. (csiga)

    Szarvat visel, nem ökör, nyerge van, de nem szamár, lába nélkül fára jár. (csiga)

    Csúszik, mászik, csillámlik, út széléről vacsorázik. (csiga)

    Ha a gazda útnak indul, a háza is vele mozdul. Mi az? (csiga)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

    Gyerekkorunkban a nagyobbik húgommal létrehoztuk a Csigavédő Ligát. Nagyon komolyan vettük a játékot. Készítettünk a tagoknak igazolványt (azaz neki és nekem), és minden belépőnek (azaz neki és nekem) esküt kellett tennie, hogy csigát soha nem eszik, és ha lát egy csigát az úton keresztbe haladni, akkor segíti a csiga a biztonságos tovább haladását abba az irányba, amerre a csiga éppen tartott.


    Ez a játék (ami már igazán nem is játék, hanem tudatos mentőakció) nálam a mai napig tart és tovább adtam a gyerekeimnek is. Eső után összeszedegetjük az úton bóklászó csigákat, megmentve őket az autók, kerékpárok kerekétől, vagy épp az eltaposástól.


    Tudtátok? Hazánkban 12 féle védett csigafaj él. Köztük van az éti csiga is. Tudom, hogy a kertben nem szeretik, mert megrágja a leveleket, de hasznos! Korhadék evő és esetenként dögöt is fogyaszt. Vigyázzunk rá együtt!

  • Mátyás király meg az igazmondó juhász – mesemondó kvíz

    Mátyás király meg az igazmondó juhász – mesemondó kvíz

    1. Milyen szőrű báránya volt Mátyás királynak?
    2. Miről volt híres a juhász, aki az aranyszőrű bárányra vigyázott?
    3. Mit ígért Mátyás király a burkus királynak, ha elveszíti a fogadást és a burkus király hazugságra bírja az igazmondó juhászt?
    4. Hogyan próbálta megcsalni a juhászt a burkus király?
    5. Ki csalta el végül a bárányt a juhásztól?
    6. Mivel csalta el az aranyszőrű bárányt a juhásztól a burkus király lánya?
    7. Ki volt a fekete bárány, akire elcserélte a juhász az aranyszőrű bárányt?

    Megoldások:

    1. Aranyszőrű.
    2. Az igazmondásról.
    3. A fele országát.
    4. Felöltözött paraszt ruhába, sok pénzt és hat lovat kínált a bárányért.
    5. A burkus király lánya.
    6. Szerelemmel, megígérte neki a burkus király lánya, hogy a felesége lesz.
    7. A burkus király lánya.
  • 6 év

    6 év

    Amikor gyermeket vállalunk, megszokott életünk megváltozik. Egyes szerepek háttérbe szorulnak, mások előtérbe kerülnek. Bizonyos tevékenységeink elmaradtak és újak jönnek helyettük. Egy időre. Mindez nem végleges, átmeneti. Az alap szocializáció az első 5-6 évben lezajlik. Kb. ez az az idő, ami valóban a miénk. Ebben az életkorban van szüksége teljes valónkban ránk, és csak ránk. Utána jönnek a társak, a bandák, a szerelmek. Persze utána is ott lesz, még egy darabig: ruházhatjuk, elé kell rakni az ételt, de már azt sem sokáig. Ha jól csináltuk az első 6 évet, akkor tudni fogjuk, hogy hol van, mit érez, felhív és hozzánk fordul, ha bánat éri.

    6 év. Amikor kezd lötyögni az első fog, már tudhatod, hogy egy korszak lezárul. Új időszak következik. Visszatérhetnek a régi, szeretett szerepek, szokások és kapcsolatok. Több idő jut a társra, a család többi tagjára, barátokra, hivatásra, önmagunkra.

    6 év belátható, kezelhető, tervezhető és szeretettel, törődéssel feledhetetlenné tehető!

    Megtanultunk kétkerekűzni és az első fog már ki is potyogott. Nagy lány lett. Mindenkinek előre köszön, azóta nem szégyenlős, bátran kommunikál, csacsog és egyedül is elbringázik a park másik végére, ahol már nem hallja a hangom és látni is csak alig lát. Kihúzza magát, büszkén, peckesen jár. A bringa mellé elővettük az évek óta porosodó futócipőm, a megkopott ruhákat, a régi életem és énem egy darabját. Lassan, de biztosan, általa gyarapodva és megújulva lassan visszatérek. Hálás vagyok, hogy engem választott anyukájának, hogy ezt a 6 évet nekem adta, és hogy részese lehettem a csodájának. Még kicsit fogom. Ölelem, puszilgatom amíg lehet. Együtt játszunk, mesélünk, mert 1 év és már magának olvas. 1 év és már a tanító néni szava lesz a szent, 1 év és már mással játszik, 1 év és futni is egyedül mehetek. Valami véget ér és megint egy teljesen új korszak veszi kezdetét.

  • A három bolond lány – mesemondó kvíz

    A három bolond lány – mesemondó kvíz

    1. Hová ment a nagylány?
    2. Miért fogta meg a lány a borjút?
    3. Miért ment el a legény világot látni?
    4. Miért bántotta az öregasszony a kotlóst?
    5. Miért nem tudták befejezni az emberek a házat?
    6. Hogyan akarták az emberek a padláson tartani a legyeket?
    7. Miért nem mentek soha férjhez a lányok?

    Megoldások:

    1. A szomszédba.
    2. El ne mondja a faluban, hogy odakozmált a bableves.
    3. Talál-e még három bolond embert, mit a testvérei.
    4. Mert nem szoptatta a csirkéket.
    5. Mert hiába húzták a gerendát, nem nyúlt meg.
    6. Elveszik a létrát.
    7. Mert eljárt a hírük, hogy milyen bolondok.
  • Kádár Annamária: Mesepszichológia – idézetek (2.)

    Kádár Annamária: Mesepszichológia – idézetek (2.)

    “A gyermeki hit alapja, hogy a világban rend van, és ha az egyensúly meg is bomlik, a harmónia helyreáll.”

    “A mesei világban minden rendben van, és a gyermek ugyanerre vágyik a saját életében is: egyértelmű és kiszámítható dolgokra.”

    “A szeretet tárgyak és személyek védelmet nyújtanak, így a gyermek személyiségfejlődése szempontjából nagyon fontos az állandó személyek jelenléte és a tárgyi környezet állandósága is.”

    “A játék és a mese segítségével a gyerek átalakíthatja a valóságot, és annyit épít be a világból a saját személyiségébe, amennyire pillanatnyilag szüksége van.”

    “A belső képekkel való munka növeli az önbizalmunkat, énazonosság-érzésünket, és feszültségcsökkentő hatással bír – gyermekként és később is hatalmas erőforrást jelent az életünkben.”

    “A gyermek a mesehallgatás során nemcsak a mesélő szülőre, hanem befelé is figyel, lelki szemei előtt megelevenedik a történet, és a saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot. Ilyenkor nagyon intenzív belső munkát végez: elképzeli, amit hall, és egy belső illusztrációban megrajzolja saját történetét. Ez segíti őt a nap folyamán felgyűlt feszültségei, negatív érzései feldolgozásában, és azoknak a félelmeinek a megszelídítésében, amelyeket nem tudott vagy még nem mert megfogalmazni. A mesélővel való személyes kapcsolata teszi lehetővé azt, hogy érzelmi biztonságban érezze magát, ellazuljon, átadja magát annak a lebegő tudatállapotnak, amelyben a belső képvilágát megelevenítheti, és létrehozhatja a belső mozit.”

    “A belső képek erős érzelmi töltettel rendelkeznek, összekötik a gondolatokat az érzelemmel. A tárgyállandóság kialakulása után jelennek meg, amikor a gyermek már megérti, hogy a tárgyak akkor is léteznek, amikor nem észleli őket. Ekkor a külső képet belsőleg is meg tudja alkotni – ez ad lehetőséget az érzelmi leválásra, mivel az anya belső képe is képes a stabil érzelmi biztonságot megteremteni.”

    “A mese képekre és szimbólumokra fordítja le a világ jelenségeit, ezáltal lehetővé teszi a tudattalan feszültségek levezetését. A gyermek a belső képek teremtése által lehetőséget kap a mese cselekményén keresztül a szorongások feldolgozására is. Ez a képessége felnőttként is segíteni fogja a problémák feloldásában.”

    “Minél ráérősebben, megváltoztatott tonalitással, dallamosabban mesél a szülő – úgy, hogy maga is egy belső képet készít a meséhez -, annál kidolgozottabb lesz a gyermek belső képe is.”

    “A képzeleti működés a mesében és rajzban nyilvánul meg legintenzívebben. Ekkor jelenik meg a gyermekekre jellemző fantáziahazugság is, ami négyéves korban tetőződik. Ilyenkor a gyermekben összemosódnak a valóság és a fantázia elemei, emiatt nem célszerű hazugságnak nevezni a gyermek “füllentéseit”. (…) Ha a gyermek későbbi életkorban is szereti kiszínezni, “feltuningolni” a történeteket, akkor valójában a rejtett vágya az, hogy értékeljék, ismerjék el, irigyeljék őt.”

    “A gyermekre a mágikus gondolkodásmód jellemző, emiatt még nem tudja a valóságot és a fantáziát biztonsággal elkülöníteni. Amikor a gyermek valami rosszat tesz, és azt mondja, hogy nem ő volt, akkor valójában szeretné meg nem történté tenni a dolgot. (…) Emiatt soha nem szabad egy gyermeket leszidni, megbüntetni, esetleg olyan általános következtetéseket levonni, hogy így nem lesz belőled semmi, vagy aki hazudik, az lop is.”

    “A gyermek nem csak velünk szeretné elhitetni az általa kitalált történeteket, hanem ő maga is hisz bennük. Ha odafigyelünk, ezekből a fantáziahazugságokból nagyon sok mindent megtudhatunk az őt foglalkoztató problémákról. A gyermek ugyanis nem arról ad számot ilyenkor, hogy mi volt, hanem arról, hogy mi lehetne, vagy hogyan szeretné, hogy a dolgok alakuljanak. Ha egy ilyen helyzetben megszégyenítjük, nem csak a fantáziáját bénítjuk le, hanem érzelmi fejlődésében is akadályozzuk, megtörjük önbecsülését, mert úgy érzi, hogy érzései, vágyai nem elfogadhatóak.”

    “A reproduktív, alkotó képzelet hat-hét éves kor után jellemző, amikor a gyermek már képes a valóságos tapasztalatokhoz alkalmazkodni. Ekkor már meg tudja különböztetni a valóságot a képzelettől, elkülönül a mesetudat és a valóságtudat.”

    “Ha a gyereknek megfelelő gyakorlata van a belső kép készítésben, akkor válhat jó olvasóvá, mivel belső képek nélkül az olvasás végtelenül unalmas.”

  • Háziállatok – ló, kecske, bárány, tehén, malac

    Háziállatok – ló, kecske, bárány, tehén, malac

    Istálló a lakása, asztala jászol. A sörényét meg-megrázza, rányerít a friss szénára. (ló)

    Négy lába van, mint a széknek, rá is ülnek a legények, néha még a lányok is, de nem ül rá a kocsis. (ló)

    Úton megyen kipe-kopa, hátán ül a ginye-gonya. Füle négy, szeme négy, körme pedig huszonnégy. (ló és lovas)

    Hangja erős, füle nagy. Ha nem tudod, ki? Ilyen vagy! (szamár)

    Szürke, de nem farkas, nagy fülű, de nem nyúl, patája van, de nem ló. Mi az? (szamár)

    Szép fehér vitézek, csontvillás, szakállas, mekegő vitézek, füvet legelésznek. Kutyaugatásra szétfutnak szegények. (kecske)

    Van egy hasznos öregem, szakállánál vezetem. (kecske)

    Erdőbe, mezőbe, vasvillás legények cirkálnak. Mi az? (kecskék)

    Szőr maga, szőr nadrágja, reszket elöl a szakálla. (kecske)

    Ugra-bugra, mekegjünk! A fűben leheveredjünk! Bárányfelhő fölöttünk, jó dolgunk van most nekünk. Bégetni is szeretünk, ha az anyánk nincs velünk… Örüljetek hát velünk! Ugra-bugra, megnövünk! (kecskegidák és báránykák)

    Alig van már február, s ő tavaszról kiabál. Mi az? (bárány)

    Csengő cseng a nyakában, kint legel a határban. Türelme nagy, orra pisze, puha gyapjú göndör szőre. Mi az? (bárány)

    A kis bárány édesanyja, tejet ad és sok a gyapja. Mi az? (juh)

    Hasznos háziállat vagyok, a gazdámnak hasznot hajtok. Adok tejet, vajat, sajtot, bőröm, gyapjam őt fedezi, hideg télben melengeti. Csontom, porcom mind oly hasznos, felhasználja az asztalos. Húsom szüret alkalmával ízes étek a kásával. Ha meggyújtod testem zsírját, fénnyel elárasztom szobád. Sodord össze belemet, megnövelem kedvedet. Ennyi jóért megérdemlem, hogy kitaláld a nevem. (juh)

    Hegyen megyen henderi, hátán viszi kenderit. Ha nem szánnám henderit, meggyújtanám kenderit. (juh)

    Kukoricán is megél, az ólban egész nap csak helynél. Mi az? (disznó)

    Utoléred, hogyha szaladsz, farka kurta, ez a… (malac)

    Családonként több is van, sokat röfög az ólban. Mi az? (malac)

    A ruhája csupa folt, benne tű még sose volt. Mi az? (tehén)

    Elöl a villája, hátul a seprűje, közbül a szénatartója. Négyen megy, négyen áll, négytől pedig vámot át. (tehén)

    Kettővel az eget nézi, kettővel az utat méri, négyben a reggelit viszi, néggyel az utat döngöli, eggyel a legyet kergeti. (tehén)

    Kettővel az eget nézi, kettővel a földet nézi, négybe a vacsorát viszi, néggyel a harmatot veri. (tehén)

    Van, neki dibben-dobban, van neki liccsen-loccsan, elöl villa, hátul seprű. (tehén)

    Elöl van a bólogató, középen a szénatartó, hátul meg a hajtogató. (tehén)

    Elöl villa, hátul seprű, középen a szénatartó. (ökör)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Macskacicó – mesemondó kvíz

    Macskacicó – mesemondó kvíz

    1. Mifelé esett a legkisebb királyfi pálcája?
    2. Kivel találkozott a legkisebb királyfi az erdőben?
    3. Mit kért a király legelőször a fiaitól, mit hozzanak a menyasszonyuktól?
    4. Mik jöttek elő a nagy odvas fából, amikor macskacicó megkapargatta?
    5. Milyen szálból szőtték a kis cicók a kendőt?
    6. Hol aludt el és hol ébredt a legkisebb királyfi amikor haza akarta vinni a menyasszonyát?
    7. Mettől meddig tartott az esküvő?

    Megoldások:

    1. Egy nagy sűrű erdő felé.
    2. Macskacicóval.
    3. Virágcsokrot.
    4. Kis cicók.
    5. Ezüst-, arany-, és gyémántszálból.
    6. Az erdőben aludt el és egy gyönyörű szép palotában ébredt
    7. Incidától Boncidáig.