Barlang mélye az én hazám, itt élem világom, télen alszom, nyáron meg a kerek erdőt járom. Azt se bánnám, ha az erdő csupa mézzé válna, bár nem tudom, hogy akkor majd hol terem a málna. (medve)
Hegyoldalban dirmeg-dörmög, a mancsán hosszú körmök, szereti a málnát, szedret, örvend, hogyha sokat szedhet. (medve)
Barlang mélyén alszom télen, nyáron szedren, málnán élek. (medve)
Vadon a hazája, van meleg bundája, lomhán jár és forog, rossz kedvében gyakran morog. (medve)
Elöl megyen médula, keze, lába korcsolya, szőr maga, szőr nadrágja, szilágyi bársony szakálla. (medve)
Tenyeres-talpas hatalmas, barna bundás óriás, meglesi a méheket, s mézet rabol, ha lehet. Szamócát is szedeget, átalussza a telet. (medve)
Egy ember az erdőt járja, sötétbarna a bundája. Mi az? (medve)
Erdőn oson, völgybe vág, füle szőrös, foga bárd. Áldozata számos, erdei mészáros. (farkas)
Hegyen megyen völgybe vág, kanál füle, bornadrág, maga a mészáros. (farkas)
Erdő mező a hazája, hol életét feltalálja, de ha éhség sanyargatja, a falut is felkutatja. Belopódzik az udvarba, libát, tyúkot fogdos sorba, szereti a sajtot, mézet, s rákot fog, ha hozzáférhet. Lompos, hosszú farka vagyon, ravasz állat, ravasz nagyon. (róka)
Szép bundája, lompos farka, vigyázva jár, ravasz fajta. (róka)
Négy lába van, lombos farka, te is tudod, ravasz fajta. (róka)
Erdőn bólyász csontvillával, szénát nem takar vele. Mi az? (szarvas)
Ágazik, bogazik, mégsem levelezik. Mi az? (az őz szarva)
Fürge állat, hogy is hívják? Ugrál ágról ágra, mogyorót gyűjt nagy serényen a fa odújában. (mókus)
Ágról ágra, fákról fákra, fürgén, vígan szökkenek, ám legvígabb akkor vagyok, hogyha diót törhetek. Szeretem a mogyorót is, a rügyet is megeszem! Találjátok ki gyerekek, hogy mi lehet a nevem? (mókus)
Mindig ugrál ágról-ágra, ő az erdők légtornásza, mire aztán elfáradna, nyugovóra tér az odújába. (mókus)
Erdőben él, fáról-fára jár, szinte repül, mint a madár, pedig nincsen szárnya, se csőre, olyan félénk, mint az őzike. (mókus)
Kúszik-mászik fel a fára, mégsem pottyan le soha. Mi az? (mókus)
Tapsifüles ez a koma, gyors, mint a nyíl, nem is csoda. Megijed az árnyéktól, fél minden kis és nagy állattól. Farka kurta, így a jó, őhozzá csak ez való! (nyúl)
Ezt fejtse meg, aki tudja: télen fehér, nyáron barna, füle nagy, de farka kurta. Mi az? (nyúl)
Erdőn lakom, házban élek, még az árnyéktól is félek. Ellenségem a vadász, szemem piros faparázs. Kedvenc étkem torzsa, répa, fekvőhelyem puha széna. Húsvét táján tojásba csücsülhetek bezárva. Bundám van és hosszú bajszom, szimatolok, ritkán alszom. Ha hegyezem fülemet, anyámtól jön üzenet: azt üzeni, hogy lapuljak, zörgő avar alá bújjak. Fussak, fussak, fussak el, míg az erdő el nem nyel. (nyúl)
Van nekem egy kis házam, annak van egy kis ablaka, előtte van egy kis jászol, abban lakik szürke-bürke, van neki, van négy papucsa. Mi az? (nyúl)
Aki okos, kitalálja: olyan, mint egy nagy tűpárna, görögdinnye, tövises, gondolkozz csak, ne siess! Jól felelj a kérdésre: kinek sok a tüskéje? Vajon kinek, nosza mondjad! Persze, hogy a… (sündisznónak)
Tűtől van a ruhája, ha megbántod, behúzódik alája. Mi az? (sün)
Hátán ezer dárda, ki hozzányúl megjárja. (sün)
Megy a katona a várba, csupa nyílvessző a háta. Mi az? (sün)
Négy lába van, mérgelődik, állva is leér a földig, szuszog, morog, veszekszik, ugyan kire haragszik? (sün)
Bősz pasa jön: tisztulj, járda! Áll a hátán háromezer dárda. (sün)
Varrni még senki se látta, mégis csupa tű a háta. (sün)
Éppen olyan, mint egy kefe, mégsem fésülködhetsz vele. Mi az? (sün)
Földet túrok, szántogatok, mint a kovács, kormos vagyok, de nem vagyok szántóvető, nem cseng előttem az üllő. (vakond)
Zöld mezőben fekete üstöket borogatnak. Mi az? (vakondtúrások)
Éjjel-nappal földet túr. (vakond)
Kicsi bár, de nagyon fürge, lenn a lyukban él az… (ürge)
Büdös, nagyon fekete, senki nem fér meg vele. (görény)
(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)