Mesemondó blog

Címke: fejlesztés

  • Öreg néne őzikéje – mesemondó kvíz

    Öreg néne őzikéje – mesemondó kvíz

    1. Hol lakott az öreg néne?
    2. Mibe botlott meg az őzgida?
    3. Mivel etette öreg néne az őzgidát?
    4. Mivel itatta öreg néne az őzgidát?
    5. Kik bújtak az őzgida mellé?
    6. Miért volt szomorú az őzgida?
    7. Meddig kísérte öreg néne az őzgidát?
    8. Ki zörgetett a kerítésen?
    9. Miért hozta el öreg nénéhez a fiát az anyukává lett őzgida?
    10. Kik jönnek el meglátogatni öreg nénét?
    11. Hogy nevezte el a falu népe öreg nénét?

    Megoldások:

    1. Mátra alján, falu szélén.
    2. Egy kidőlt fába.
    3. Friss szénával.
    4. Forrásvízzel.
    5. Cili cica, Bodri kutya.
    6. Visszavágyott az erdőbe.
    7. Kapuig.
    8. Kis gidácska, meg az anyja.
    9. Mert eltörött a lába.
    10. Gidák, őzek.
    11. Őz-anyókának.

  • Mesterségek

    Mesterségek

    Mindig készen áll arra, hogy gyorsan elolthassa, ha valahol tűz van. Amint a riasztó megszólal, ő az autóhoz rohan, úgy száguld a tűzhöz, hogy eloltsa. Vajon ki ő? (tűzoltó)

    Az vagyok, ami vagyok, de mégsem vagyok, ami vagyok. Mert ha az volnék, ami vagyok, nem lennék az, ami vagyok. (színész)

    Kétlábú tanít sok kicsi embert. (tanító)

    Nadrágban áll, a fejeden motoszkál, f-fel kezdődik, sz-szel végződik. (fodrász)

    Fél kézzel a mozdonyt megállítja. Ki van iliyen jó erőben? (mozdonyvezető)

    Mikor mozdonyt vezetek, gáz puffog, gőz bodra száll, fut a vonat a síneken, hegyen-völgyön meg sem áll. Ki vagyok, kitaláltad már? (mozdonyvezető)

    Ha elejét olvasod, mesterség. Ha hátulját olvasod, falra kerül. Ki ő? (a pék)

    Ott is vakar, hol nem viszket. (kéményseprő)

    Jaj de csúnya fekete, seprű van a kezébe, kotorja is vakarja is, hogyha neki nem viszket is. (kéményseprő)

    Mindig mérek, tervezek, házat, hidat emelek. Épül alap, emelet. Tudod már, ki lehetek? (mérnök)

    Delfinek közt, kék habon simán siklik hajóm. Kezemben a kormánykerék, nem is kell más csak a térkép, tudom, hol van észak, dél, hisz én vagyok a… (tengerész)

    Ha gép mellett lehetek, villany zümmög, zúg a gyár, s mindez csak egy gombnyomás. Mesterségem tudod már? (gépész)

    Felhők fölé emelkedek, nagy-nagy repülőt vezetek. Utasaim, az emberek, tudják, bárhová elvihetem. Hegyek, völgyek, tengerek felett mint a madár repülhetek. Tudjátok, hogy mi a nevem? (pilóta)

    Lencsék, görebek, górcsövek, mindig köztük görnyedek. Mikroszkóppal, nagyítóval vizsgálom a sejteket. Nem is lehet panaszom, hiszen nekem ez a dolgom: mindenfélét felfedezek, ezért… az én nevem. (tudós)

    Ha van vizem, bort iszom, ha nincs vizem, vizet iszom. (molnár)

    A királynak is hátat fordít, a sapkáját sem veszi le. (kocsis)

    Erdőn-mezőn vígan jár, billeg-ballag, meg-megáll, sétál, pipál, furulyál, míg a nyájra vigyáz. (juhász)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • A kék meg a sárga

    A kék meg a sárga

    Egyszer egy kék meg egy sárga festékpötty egymás mellé csöppent.

    • Nem menne egy kicsit távolabb? – mondta a Kék.
    • Menjen maga – válaszolta a Sárga. – Különben is, talán köszönne?
    • Még hogy én köszönjek? Egy Sárgának! Kacagnom kell! Legyen szíves, ne könyököljön az oldalamba! – kiáltott a Kék. – Tudja meg, hogy én színezem az eget, a vízeket meg a tengert is.
    • Az igaz. De ön egyhangú és unalmas. Látott már maga napraforgót? Vagy őszi erdőt? – mondta a Sárga.

    De nem fejezhette be. Összefolyt a két festékpötty. Nem volt már se kék, se sárga. Zöld lett belőlük.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová csöppent a kék és a sárga festékpötty?
    2. Mit akart a kék?
    3. Min vitatkoztaka festékpöttyök?
    4. Mi történt velük?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Mindig zöld színű festéket kapunk, ha a sárga és a kék festék összekeveredik?
    2. Csak akkor kapunk zöld színű festéket, ha a kék és a sárga festék összekeveredik?
    3. Csak zöld színű festéket kaphatunk a kék meg a sárga festék összekeverésekor?
    4. Az összefolyás az oka annak, hogy a kék és a sárga festékből zöld lett?
    5. Létezik a kék és a sárga festék összekeveredése?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi szokott történni, ha a kék és a sárga festék összefolyik?
    • mi lehet az oka annak, ha a kék és a sárga festékpöttyből zöld festékpötty lesz?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha zöld színnel akarunk festeni, de csak kék és sárga festékünk van?
    • ha azt akarjuk, hogy a kék és a sárga festék ne folyjon össze?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a kék festék összefolyik a sárgával, akkor zöld festék lesz belőlük. A kék festék összefolyt a sárgával, tehát… (zöld festék lett belőlük).
    2. Ha a kék és a sárga festék nem folyik össze, akkor nem lesz zöld festékpötty a papíron. Zöld festékpötty lett a papíron, tehát… (a kék és a sárga festék összefolyt).
    3. Vagy összefolyik a kék és a sárga festék, vagy nem keletkezik zöld festékpötty. Még nem keletkezett zöld festékpötty, tehát… (a kék és a sárga festk még nem folyt össze).
    4. Ha a kék és a sárga festék túl közel kerül egymáshoz, akkor összefolynak, és ha összefolynak, akkor zöld festék lesz belőlük. Tehát, ha a kék és a sárga festék túl közel kerül egymáshoz, akkor… (zöld festék lesz belőlük).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A róka meg a rák

    A róka meg a rák

    Azt mondta a róka a ráknak:

    • Hallod-e, fussunk versenyt!
    • Jól van, róka, én nem bánom!

    Eliramodott a róka, a rák meg utána: az ollójával belecsimpaszkodott a farkába.

    Célba ért a róka, visszafordult, hátranézett, megcsóválta a farkát.

    A rák akkora már eleresztette, talpra állt, és így szólt:

    • Már régóta várlak. Ugyan hol maradtál?

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Mit javasolt a róka a ráknak?
    2. Mit válaszolt a rák?
    3. Mit csinált a rák?
    4. Mi történt, amikor a róka célba ért?
    5. Mit mondott neki a rák?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor ér a rák a rókával egyszerre célba, ha a farkába csimpaszkodik?
    2. Miért ért oda a rák a rókával egyszerre?
    3. Más miatt is odaérhetett volna a rókával egyidőben?
    4. A róka farkába csimpaszkodás az oka, hogy a rókával egyszerre ért a célba a rák?
    5. Más állat is belecsimpaszkodhatna a róka farkába?
    6. Létezik olyan eset, hogy a rák a róka farkába csimpaszkodik?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi lehetett az oka, hogy a rák a rókával egyszerre ért célba?
    • mi történik, ha a rák a futó róka farkába csimpaszkodik?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet/nem lehete tenni,…

    • ha nem akarunk egy futóversenyben lemaradni?
    • ha le akarunk hagyni valakit a futóversenyben?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Vagy belecsimpaszkodik a rák a róka farkába, vagy nem ér a rókával egyszerre célba. A rák a rókával egyszerre ért célba, tehát… (belecsimpaszkodott a róka farkába).
    2. Ha a rák belecsimpaszkodik a róka farkába, akkor a rókával egyszerre ér célba. A rák belecsimpaszkodott a róka farkába, tehát… (a rókával egyszerre ért célba).
    3. Ha a rák nem csimpaszkodik bele a róka farkába, akkor nem ér a rókával egyszerre a célba. A rák a rókáavl egyszerre ért célba, tehát… (belecsimpaszkodott a róka farkába).
    4. Ha a rák belecsimpaszkodik a róka farkába, akkor a rókán utazik, és ha a rókán utazik, akkor a rókával egyszerre ér célba. Tehát ha a rák belecsimpaszkodik a róka farkába, akkor… (a rókával egyszerre ér célba).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A hollók versengése

    A hollók versengése

    Két holló azon versengett, melyikük tud magasabbra repülni egy bizonyos nagyságú csomaggal. Az egyik vattát tett a zsákjába, és kigúnyolta a másikat azért, mert az súlyos sót cipelt.

    Ekkor azonban elkezdett zuhogni az eső. A második holló persze ezt előre látta. A só felolvadt az esőben és kicsöpögött a zsákból. Az első holló vattája viszont úgy megszívta magát hirtelen vízzel, hogy a meggondolatlan madár mozdítani sem bírta a szárnyát és feladta a versenyt.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Miben versenyzett egymással a két holló?
    2. Mit tett a zsákjába az egyik?
    3. És a másik?
    4. Mi történt az időjárással?
    5. Mi történt a vattával az esőben?
    6. És a sóval?
    7. Melyik holló nyerte a versenyt?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor oldódik fel a só, ha víz csöpög rá?
    2. Mindig feloldódik a só, ha víz csöpög rá?
    3. A víz az oka a só feloldódásának?
    4. Mástól is feloldódhat a só?
    5. Más is feloldódik a vízben?
    6. FEloldódik a só, ha vizet öntünk rá?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi szokott történni a sóval, ha víz foly rá?
    • mi lehetett az oka annak, hogy felldódott a só?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy a só feloldódjon?
    • ha azt akarjuk, hogy a só ne oldódjon fel?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a sóra víz folyik, akkor a só feloldódik. A sóra víz folyt, tehát… (a só feloldódott).
    2. Ha a sóra nem folyik víz, akkor a só nem oldódik fel. A só feloldódott, tehát… (a sóra víz folyt).
    3. Vagy víz folyik a sóra, vagy nem oldódik fel. A só még nem oldódott fel, tehát… (még nem folyt rá víz).
    4. Ha a sóra víz folyik, akkor a só elázik, és ha a só elázik, akkor feloldódik. Tehát, ha a sóra víz folyik, akkor… (feloldódik).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Melyik? (3.)

    Melyik? (3.)

    Melyik ló lobog a szélben? – A zászló.

    Melyik ló lát hátrafelé éppúgy, mint előre? – A vak ló.

    Melyik lóba lehet írni? – A naplóba.

    Melyik az a ló, amelyen a túzok lépeget? – Tarló.

    Melyik lóval aratták régen a búzát? – Sarlóval.

    Melyik ló a széncsinálás helye? – Kaszáló.

    Melyik ló ül a kosárban? – A kotló.

    Melyik körte nem ehető? – A villanykörte.

    Melyik dió tud beszélni? – A rádió.

    Melyik ékre lehet ülni? – A székre.

    Melyik háló fog legyet? – A hókháló.

    Melyik karó véd a hideg ellen? – A takaró.

    Melyik csőben alszik a baba? – A bölcsőben.

    Melyik disznó a legszúrósabb? – A sündisznó.

    Melyik a legszúrósabb párna? – A tűpárna.

    Melyik a legkisebb hegy? – A tűhegy.

    Melyik tű nem szúr? – A betű.

    Melyik ágnak van két szára? – A nadrágnak.

    Melyik ágon nincsen levél? – A nadrágon.

    Melyik kör lehet szögletes? – A tükör.

    Melyik fa nem ég a tűzön? – A tréfa.

    Melyik fán nincs levél? – A tréfán.

    Melyik fának nincs árnyéka? – A tréfának.

    Melyik fából nem lehet széket csinálni? – A tréfából.

    Melyik fá nélkül nincsen erdő? – Szélső fa nélkül.

    Melyik nő nem megy soha férjhez? – Benő.

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Az állatok vitája

    Az állatok vitája

    Egy udvarban együtt lakott a macska, a kakas, a kutya, meg a kecske. Esténként összeültek, hogy meghányják-vessék a dolgaikat. Csak egy kérdésben nem tudtak megegyezni: kinek-kinek mi ízlik a legjobban.

    – Nincs jobb a tejecskénél! – mondja a macska – Egeret fogni sem rossz, csak fáradságos.

    – Ugyan, a tej! A kukorica vagy az árpa sokkal jobb! – szólt a kakas.

    – Igazán finom csak a csont. Mennyi csontot megettem már életemben! – állította a kutya.

    – Friss szénát ropogtatni, főleg, ha illatos, nagyon jó ám! – mondta a kecske.

    Vitatkoztak, vitatkoztak, de nem tudták eldönteni, hogy mi a legfinomabb.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Kik éltek együtt az udvarban?
    2. Min vitatkoztak az állatok?
    3. Mit mondott a macska?
    4. Milyen kedvenc ételét említette a kakas?
    5. Mi a kedvenc étele a kutyának?
    6. Mit szeret enni a kecske legjobban?
    7. Miben maradtak végül az állatok?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Biztos, hogy szereti a szénát a kecske?
    2. Még mit szeret enni a kecske?
    3. Minden kecske szereti a szénát?
    4. Más állat is szereti a szénát?
    5. Létezik olyan kecske, amelyik meg tudja mondani, hogy mit szeret?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • honnan lehet tudni, hogy milyen ételt szeret egy kecske?
    • milyen állat szereti a friss, illatos szénát?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit nem lehet/lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy jól lakjon a kecske?
    • ha azt akarjuk, hogy ne egyen meg valamit a kecske?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha egy állat kecske, akkor szereti a friss, ropogós szénát. Az egyik állat kecske, tehát… (szereti a friss, ropogós szénát).
    2. Ha egy állat nem kecske, akkor nem szereti a friss, ropogós szénát. Az egyik állat szereti a friss ropogós szénát, tehát… (ez az állat kecske).
    3. Vagy kecske egy állat, vagy nem szereti a friss, ropogós szénát. A macska nem szereti a friss, ropogós szénát, tehát… (a macska nem kecske).
    4. Ha egy állat kecske, akkor szeret növényeket enni, és ha szeret növényeket enni, akkor szereti a friss, ropogós szénát. Tehát, ha egy állat kecske, akkor… (szereti a friss, ropogós szénát).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A hóember

    A hóember

    Nagy hó volt, a gyerekek nagy hóembert csináltak. Ócska kalapot nyomtak a fejébe. Vörös orrot is kapott – sárgarépából. Két fekete szemet – szép fekete szénből. Benézeget azzal a fekete szemével az ablakon át a szobába, és így szólongatja Fülest:

    – Fülesmackó! Olyan gyönyörű idő van ma! Gyere ki sétálni!

    Fülesmackó nagyon megbarátkozott a hóemberrel. Mindennap meglátogatta, és mindenféle ajándékot hozott neki. Egyszer színes papírból gombokat ragasztott fehér kabátjára. Máskor meg tollat tűzött a kalapja mellé.

    Egy délelőtt a szokottnál erősebben tűzött a nap. A hó olvadni kezdett. Csepp, csepp… a jégcsapokról folydogálni kezdett a víz, a hóember fekete szeméből pedig szürke könnyek gördültek alá.

    – Ments meg Füles! – könyörgött barátjának. – A nap tócsát csinál majd belőlem.

    Fülesmackó törte, törte a fejét, végül is ezt sütötte ki: “El kell takarni a hóembert a napfény elől. Erre a célra pedig legalkalmasabb egy esernyő.” Néhány pillanat múlva a hóember árnyékban hűsölt a piros ernyő alatt. Még sokáig így fog állni. Talán egész tavaszig.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Milyen idő volt?
    2. Mit csináltak a gyerekek?
    3. Milyen volt a hóember?
    4. Milyen viszonyban volt Fülesmackó a hóemberrel?
    5. Milyen ajándékokat vitt neki?
    6. Milyen idő volt egyik délelőtt?
    7. Mi történt a hóemberrel?
    8. Miért könyörgött Fülesmackónak a hóember?
    9. Mit talált ki Fülesmackó, hogy megmentse a barátját?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor olvad el a hóember, ha erősen tűz a nap?
    2. Biztos, hogy elolvad a hóember, ha erősen tűz a nap?
    3. Minden hóember elolvad, ha erősen tűz a nap?
    4. Az erős napsütés lehet az oka, hogy elolvad a hóember?
    5. Még mikor olvadhat el a hóember?
    6. Ha van esernyője a hóembernek, akkor az megvédi az olvadástól?
    7. Fülesmackó létezik a valóságban?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi lehetett az oka annak, hogy olvadni kezdett a hóember?
    • mi történik a hóemberrel, ha erősen süt a nap?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy ne olvadjon el a hóember?
    • ha azt akarjuk, hogy elolvadjon a hó?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit aggahagytok!

    1. Ha Fülesmackó nem ad esernyőt a hóembernek, akkor a hóember elolvad. A hóember nem olvad el, tehát… (Fülesmackó esernyőt adott neki).
    2. Ha Fülesmackó esernyőt ad a hóembernek, akkor a hóember nem olvad el. Fülesmackó esernyőt adott a hóembernek, tehát… (a hóember nem olvadt el).
    3. Vagy nem ad Fülesmackó esernyőt a hóembernek, vagy a hóember nem kezd olvadni. A hóember már olvadni kezdett, tehát… (Fülesmackó még nem adott neki esernyőt).
    4. Ha a hóembernek van esernyője, akkor nem süt rá a nap, és ha nem süt rá a nap, akkor nem olvad el. Tehát, ha a hóembernek van esernyője, akkor… (nem olvad el).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Melyik? (2.)

    Melyik? (2.)

    Melyik várban nincs katona? – A lekvában.

    Melyik várban nem folyt soha harc? – A lekvárban.

    Melyik vár tud úszni? – A búvár.

    Melyik sárba raknak az emberek kenyeret? – A kosárba.

    Melyik rom savanyú? – A citrom.

    Melyik nőre nem lehet szoknyát adni? – A teknőre.

    Melyik a legédesebb kor? – A cukor.

    Melyik korban fészkelnek a madarak? – A bokorban.

    Melyik ág illatozik a legjobban? – A virág.

    Melyik róka szúr? – A boróka.

    Melyik ló tud a hátán akár száz lovat is megtartani? – A padló.

    Melyik ló fog halat? – A háló.

    Melyik ló él a tengerben? – A kagyló.

    Melyik ló puhatestű állat? – A kagyló.

    Melyik ló repül? – A holló.

    Melyik ló tud károgni? – A holló.

    Melyik ló eszik papírt? – Az olló.

    Melyik lónak nem kell széna? – Az ollónak.

    Melyik lóval nem lehet szántani? – Az ollóval.

    Melyik ló rág, de nem eszik? – A daráló.

    Melyik a legtüzesebb olló? – A vasaló.

    Melyik ló tudja lenyelni a parazsat? – A vasaló.

    Melyik ló nem húz szekeret? – A vasaló.

    Melyik ló tud írni, olvasni? – A tanuló.

    Melyik ló jár iskolába? – A tanuló.

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)