Mesemondó blog

Címke: fejlesztés

  • Az okos leány

    Az okos leány

    Egyszer volt, hol nem volt, volt a molnárnak egy takaros, okos lánya, aki olyan okos volt, hogy hetedhét országra elment a híre. Meghallotta ezt a király. Odaüzent, hogy van neki a padlásán százesztendős kendere, fonja meg azt aranycérnának.

    A leány erre visszaüzent, hogy van nekik egy százesztendős sövénykerítésük, csináltasson a király abból aranyorsót, akkor szívesen megfonja az aranyfonalat, mert azt csak nem kívánhatja a király, hogy a drága aranyfonalat haszontalan faorsón fonja meg.

    Tetszett a királynak a felelet. Megint üzent a leánynak, hogy van neki a padláson egy lyukas korsója, foldozza meg, ha tudja.

    Megint visszaüzent a leány, hogy fordíttassa ki a király a korsót, mert az öregapja se hallott olyat, hogy a színéről foldoztak volna meg valamit. Ez a felelt még jobban tetszett a királynak. Most meg már azt üzente, hogy menjen el a leány őhozzá, de menjen is meg ne is; köszönjön is meg ne is, vigyen is ajándékot, meg ne is.

    Erre a leány elkérte az apjától a szamarát, felült a hátára, s úgy ment a király elébe. Otthon egy galambot megfogott, két szita közé tette, és elvitte magával.

    Mikor aztán a király elébe ért, egy szót sem szólt, hanem meghajtogatta magát, aztán a galambot a szita közül elrepítette. Így aztán ment is, meg nem is; vitt is ajándékot, meg nem is. A király úgy megszerette az okos leányt, hogy mindjárt elvette feleségül.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Milyen volt a molnár lánya?
    2. Mit üzent neki a király először?
    3. Mit válaszolt a lány?
    4. Mit üzent a király másodszorra?
    5. Mit válaszolt erre a lány?
    6. Mit kért a király harmadszorra?
    7. Hogyan oldotta meg a lány a feladatot?
    8. Mit szólt a király?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak sövényből készült aranyorsón lehet kenderből aranyfonalat fonni?
    2. A sövényből készült aranyorsón bármilyen fonalat lehet fonni?
    3. Az aranycérnát bármilyen orsón meg lehet fonni?
    4. Létezik sövényből készült aranyorsó?
    5. És kenderből készült aranyfona?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • miért kért a király kenderből készült aranyfonalat?
    • miért kért a lány a királytól sövényből készített aranyorsót?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy megfelelő eszközeink legyenek egy-egy feladathoz?
    • ha úgy érezzük, hogy nincs megfelelő eszközünk egy-egy feladathoz?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a lány nem kap sövényből készült aranyorsót, akkor nem tud kenderből aranyfonalat fonni. A lány nem kapott sövényből készült aranyorsót, tehát… (nem tudott kenderből aranyfonalat fonni).
    2. Ha a lánynak sikerül sövényből készült aranyorsót kapnia, akkor tud kenderből aranyfonalat fonni. A lány nem kapott sövényből készült aranyorsót, tehát… (nem tudott kenderből aranyfonalat fonni).
    3. Vagy használ valaki sövényből készült aranyorsót, vagy nem tud kenderből aranyfonalat fonni. A lány nem tudott aranyfonalat fonni, tehát… (nem használt sövényből készült aranyorsót).
    4. Ha a lány teljesíteni akarja a király kívánságát, akkor kenderből aranyfonalat kell fonnia, és ha kenderből aranyfonalat kell fonnia, akkor sövényből készült aranyorsóra van szüksége. Tehát, ha a lány teljesíteni akarja a király kívánságát, akkor… (sövényből készült aranyorsóra van szüksége).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Két kiskecske

    Két kiskecske

    Két kiskecske szembetalálkozott a patak keskeny hídján. Olyan keskeny volt a híd, hogy nem fértek el egymás mellett.

    • Vissza, vissza! – szólt az egyik.
    • Hát még mit nem? Öregebb vagyok, mint te. Úgy illik, hogy te fordulj vissza.
    • Igen ám, de én léptem előbb a hídra.

    Visszafordulni egyik sem akart. Vadul nekimentek egymásnak, és verekedni kezdtek. Csúszós volt a híd, és mindketten belepottyantak a vízbe.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hol találkozott össze a két kiskecske?
    2. Milyen volt a híd?
    3. Mit mondott az egyik kiskecske?
    4. Mit válaszolt a másik kiskecske?
    5. Mit nem akart egyik kiskecske sem?
    6. Mi történt ezután?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor pottyannak bele a vízbe a kiskecskék, ha összeverekednek a csúszós hídon? (Mi miatt lehet még vízbe pottyanni?)
    2. Mindig belepottyannak a kiskecskék a vízbe, ha összeverekednek a csúszós hídon?
    3. Azért pottyantak bele a kiskecskék a vízbe, mert összeverekedtek a csúszós hídon?
    4. Mit gondoltok, más is belepottyanhat a csúszós hídról a vízbe?
    5. A valóságban létezik olyan, hogy két kiskecske összeverekszik egy csúszós hídon, és belepottyannak a vízbe?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi lehetett az oka annak, hogy a kiskecskék belepottyantak a vízbe?
    • mi történt a verekedő kiskecskékkel?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne csússzunk meg a csúszós hídon?
    • ha megcsúszunk a csúszós hídon?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a kiskecskék megcsúsznak a hídon verekedés közben, akkor belepottyannak a vízbe. A kiskecskék megcsúsztak a hídon verekedés közben, tehát… (belepottyantak a vízbe).
    2. Vagy megcsúsznak a kiskecskék verekedés közben a hídon, vagy nem pottyannak bele a vízbe. A kiskecskék még nem pottyantak belel a vízbe, tehát… (még nem csúsztak meg a hídon).
    3. Ha a kiskecskék nem csúsznak meg verekedés közben a hídon, akkor nem pottyannak bele a vízbe. A kiskecskék belepottyantak a vízbe, tehát… (megcsúsztak a hídon).
    4. Ha a kiskecskék összeverekednek a csúszós hídon, akkor megcsúsznak, és ha megcsúsznak, akkor belepottyannak a vízbe. Tehát ha a kiskecskék összeverekednek a csúszós hídon, akkor… (belepottyannak a vízbe).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A róka és a kácsák

    A róka és a kácsák

    Egyszer a róka séta közben a tópartra ért. A tóban kácsák úszkáltak. Amint meglátta a rók a kácsákat, mindjárt kacsapecsenyére fájt a foga. Gondolkozott, hogyan foghatna meg csak egyet is. Tudta, hogy a kácsák nagyon kíváncsiak, bekiáltott nekik.

    • Gyertek csak közelebb, majd szép mesét mondok!
    • Halljuk mi innen is – felelték a kácsák -, csak mondjad!
    • De messze vagytok ám, nem tudok akkorát kiáltani. Jöjjön ki közületek egy, annak majd a fülébe súgom, ő azután elmondja a többieknek. De okos jöjjön ám ki, mert a buta elfelejti!

    A kácsák mind kijöttek a partra, mert mind okosnak tartotta magát. A róka azután amelyik legközelebb volt hozzá, megfogta, a többi pedig szétrebbent.

    Beszélgetés:

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová ért a róka séta közben?
    2. Hol úszkáltak a kacsák?
    3. Mit szeretett volna a róka?
    4. Mit kiabált be a kacsáknak?
    5. Hogyan tudta rászedni a róka a kacsákat?
    6. Hány kacsát tudott elkapni a róka?
    7. Mit csinált a többi kacsa?

    Véleménykérő beszégletés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor tudja elkapni a róka a kacsát, ha a kacsa kijön a vízből? (Miért?)
    2. Mindig el tudja kapni a róka a kacsát a szárazföldön?
    3. Tud úszni a róka?
    4. Előfordul, hogy a kacsa elmenekül a róka elől?
    5. Azért tudta elkapni a róka a kacsát, mert kijött a vízből?
    6. Mit szeret enni a róka?
    7. A valóságban is el tudja kapni a róka a vízből kijövő kacsát?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit szokott tenni egy róka, ha kacsát lát?
    • mit szokott tenni egy kacsa, ha meglát egy rókát?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha a kacsák el akarnak menekülni a róka elől?
    • ha a rókát távol akarjuk tartani a kacsáktól?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Vagy kijönnek a kacsák a partra, vagy nem tudja elkapni őket a róka. A róka még nem tudta elkapni a kacsákat, tehát… (a kacsák még nem jöttek ki a partra).
    2. Ha a kacsák kijönnek a partra, akkor a róka el tudja kapni őket. A kacsák kijöttek a partra, tehát… (a róka el tudta kapni őket).
    3. Ha a kacsák nem jönnek ki a partra, akkor a róka nem tudja elkapni őket. A róka el tudta kapni őket, tehát… (a kacsák kijöttek a partra).
    4. Ha a rókához közel kerül egy kacsa, akkor el tudja kapni a kacsát, és ha el tudja kapni a kacsát, akkor a róka megeszi. Tehát, ha a rókához közel kerül egy kacsa, akkor… (a róka megeszi).
  • Holle anyó – mesemondó kvíz

    Holle anyó – mesemondó kvíz

    1. Miért szerette jobban az özvegy a csúnya lányt?
    2. Mibe ugrott a szép és szorgos lány az orsó után?
    3. Milyen feladatokat kellett elvégeznie útközben a lánynak?
    4. Mit kért tőle Holle anyó?
    5. Mi történt a fönti világban, amikor felrázta a lány a párnát?
    6. Mi volt a lány jutalma, amikor Holle anyó elengedte?
    7. Mi volt a lusta lány jussa, amikor Holle anyó elengedte?

    Megoldások:

    1. Mert az az édeslánya volt.
    2. A kútba.
    3. Ki kellett szedni a kemencéből a kenyereket, le kellett ráznia a fáról az almákat.
    4. Jól megvesse az ágyát és jól rázza föl a párnáját.
    5. Esett a hó.
    6. Sűrű aranyeső hullott rá magasból.
    7. Jókora üst szurok zúdúlt a nyakába.
  • A róka és a holló

    A róka és a holló

    A róka meglátta a hollót, amint csőrében egy jókora darab sajttal egy fára telepedett, és rögtön azon gondolkozott, hogyan szerezhetné meg a pompás falatot.

    • Erős vagy, szép és ravasz – kezdte agyba-főbe dicsérni a madarat. – Ha még szép hangod is lenne, te lehetnél a király!

    A holló énekelni kezdett, hogy megmutassa, ő még ebben is kiváló, ezzel azonban kiejtette a sajtot a csőréből. A róka rögtön felkapta, és azt mondta:

    • Csak az a baj, hogy nincs elég eszed!

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hol látta meg a róka a hollót?
    2. Mi volt a holló csőrében?
    3. Mit szeretett volna a róka?
    4. Mit mondott a hollónak?
    5. Mit csinált a holló?
    6. Mi történt a sajttal?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor esik ki a sajt a holló csőréből, ha a holló énekelni kezd? (Még mikor?)
    2. Mindig kiesik a sajt a holló csőréből, ha a holló énekelni kezd?
    3. Az énekelés az oka annak, hgoy a holló csőréből kiesett a sajt?
    4. Tud énekelni a holló?
    5. Szereti a holló a sajtot?
    6. Biztos, hogy kiesik a sajt a holló csőréből, ha a holló énekelni kezd?
    7. A valóságban lehetséges, hogy a holló a csőrében lévő sajtot kiejtheti?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történne, ha a holló nem hallgatna a rókára?
    • mi lehtett az oka annak, hogy a holló csőréből kiesett a sajt?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy ne essen ki a szánkból, ami benne van?
    • ha van a szánkban valami, és énekelni akarunk?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek e, amit abbahagyok!

    1. Ha a holló énekelni kezd, akkor a sajt kiesik a csőréből. A holló énekelni kezdett, tehát… (a sajt kiesett a csőréből).
    2. Ha a holló nem kezd énekelni, akkor a sajt nem esik ki a csőréből. A sajt kiesett a holló csőréből, tehát… (a holló énekelni kezdett).
    3. Vagy énekelni kezd a holló, vagy nem esik ki a sajt a csőréből. A sajt még nem esett ki a holló csőréből, tehát… (a holló még nem kezdett énekelni).
    4. Ha a holló énekelni kezd, akkor kitátja a csőrét, és ha kitátja a csőrét, akkor a sajt kiesik a csőréből. Tehát, ha a holló énekelni kezd, akkor… (a sajt kiesik a csőréből).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Az időjós – mesemondó kvíz

    Az időjós – mesemondó kvíz

    1. Kit kérdezett meg Mátyás király a várható időjárásról?
    2. Mit mondott a csillagász, milyen idő lesz?
    3. Mit csinált a szamár a réten?
    4. Mit hirdetett a szamár?
    5. Mi történt a királlyal?
    6. Mekkorát tüsszentett Mátyás király?
    7. Kitől tudakolta meg eztán a király az időjárást?

    Megoldások:

    1. Az udvari csillagászát.
    2. Szép idő lesz.
    3. Hátracsapta a fülét és harsányan hármat ordított.
    4. Azt, hogy eső lesz.
    5. Elázott.
    6. Akkorát, hogy majd levált az orra.
    7. A szamártól.
  • Hangszerek

    Hangszerek

    Ide húzzák, túl taszítják, jaj de szépen szól. Mi az? (muzsika)

    Se nem eszik, se nem isszák, mégis mindenkinek tetszik. Mi az? (muzsikaszó)

    Ütik, verik, s kiabál, három lábon jól megáll. Mi az? (zongora)

    Egyik fogam hófehér, másik fogam éjfekete. Ha elém ülsz, egykettőre szól a zene. Tudod már, hogy mi a nevem? (zongora)

    Nem fullad meg, pedig gyakran szorítják a nyakát, ilyenkor legjobb a kedve, s énekli dalát. Mi az? (hegedű)

    Erdőn születtem, megölettem, halva éneklővé lettem. (hegedű)

    Senkinek éltemben soha nem szolgáltam, de halálom után én egyaránt voltam: parasztnak, nemesnek azután szolgáltam, mindenek szívét én felbuzdítottam. (hegedű)

    Száraz fán négy kis zsinór és egy szőrös pálca, szépen muzsikál, úgy noszogat táncra. Mi az? (hegedű)

    Ajkamat csókolgatják, a hátamat lapogatják, szellőztetnek sok ablakon, ezt szó nélkül nem hagyhatom. Vagy sírok, vagy nevetek, ugyan bizony ki lehetek? (furulya)

    Hosszúkás a formája, táncolnak a hangjára. (furulya)

    Egyre fújják, bár nem meleg, s hangjáról dobhártyád megremeg. (furulya)

    Ezt szó nélkül nem hagyhatom. Vagy sírok, vagy nevetek, ugyan bizony ki lehetek? (furulya)

    Erdőn vágják, otthon fújják, igen sokat tapogatják. (furulya)

    Erdőn kivágják, falun szól, embert megbolondító. (furulya)

    Ütik, verik, kiabál, pedig neki nem is fáj. (dob)

    Ütnek, vernek, mégse fáj. (dob)

    Akkor víg, ha verik. Mi az? (cimbalom)

    Erdőn lettem, megölettem, halva éneklővé lettem. (citera)

    Hangszer vagyok a javából, készítenek drótból, fából. Zenélek vidámat, búsat, attól függ ki milyet húzat. A kottából nem sokat tudok, reszketnek rajtam a húrok. (citera)

    Nekem olyan kis lovam van, amely minden házhoz benyerít. (harang)

    Vas a nyelve, réz a pendelye, amikor húzzák, kilóg a nyelve. (harang)

    Hét napon át hallgat, a hetedik nap jajgat. (harang)

    Érctől lettem, érctől vagyok, torok nélkül kiabálok. Az élőket összehívom, a holtakat elsiratom. Mi az? (harang)

    Kötéllel húzzák, vas a pendelye. (harang)

    Ha a bika elbődül, az egész falu rácsodül. (harang)

    Az élőket hívogatom, a holtakat elsiratom, a villámot elhárítom. (harang)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • A róka és a bakkecske

    A róka és a bakkecske

    A róka szomjasan bolyongott a mezőn, vizet keresett. Végre talált egy kutat, de csak az alján volt víz. A róka megnézte, milyen a kút. Két vödörrel működött, ha a vízzel teli vödröt felhúzták, a másik leereszkedett, ha a másikat húzták fel, az első ereszkedett le, és így tovább. A róka beszállt az egyik vödörbe, ami a súlyától gyorsan süllyedt. Egy pillanat alatt lent volt vele, és jól teleitta magát. De hogyan másszon vissza? Arra számított, hog ymajd csak jön valaki, akit rászedhet. Úgy is lett. Egy bakkecske jött oda, ő is vizet keresett. A róka elmagyarázta, hogyan működik a kút, és végül azt mondta:

    • Szállj be a vödörbe! Te lejössz, én felmegyek.
    • Igen, és azután? – kérdezte a másik.
    • Az még egyszerűbb: te jössz, föl én meg lemegyek.

    A bakkecske bemászott a vödörbe, és egy pillanat alatt leért, a róka meg felemelkedett. Amint felért, köszönt, és már indult is.

    • Várj! – kiáltotta a bakkecske. – Azt ígérted, hogy segítesz visszamenni!
    • Dehogy ígértem! – válaszolta a róka. – Csak éppen beszélgettünk róla.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hol bolyongott a róka?
    2. Mit keresett?
    3. Hogyan működött a kút?
    4. Mit magyarázott a róka a bakkecskének?
    5. Hogyan tudott kijutni a róka a kútból?
    6. Mi történt a bakkecskével?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak az egyik vödör lehet fent?
    2. Ha az egyik vödör fent van, akkor a másik biztos, hogy lent van?
    3. Lehet két vödör is fent egyszerre?
    4. Miért ment le a fenti vödör?
    5. Létezhet ilyen kétvödrös kút?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történt az egyik vödörrel, amikor a másik lement a kútba?
    • mi történt a másik vödörrel, mikor az egyik feljött a kútból?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha le akarjuk engedni a fenti vödröt?
    • ha a lenti vödörből inni akarunk?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a fent vödör lemegy, akkor a lenti vödör feljön. Lemegy a fenti vödör, tehát… (feljön a lenti vödör).
    2. Vagy lemegy a fenti vödör, vagy nem jön föl a lenti vödör. Még nem jött föl a lenti vödör, tehát… (még nem ment le a fenti vödör).
    3. Ha nem megy le a fenti vödör, akkor nem jön föl a lenti vödör. Feljött a lenti vödör, tehát… (lement a fenti vödör).
    4. Ha a fenti vödörbe beleül a róka, akkor a fenti vödör nehezebb, és ha a fenti vödör nehezebb, akkor az megy le, a másik pedig feljön. Tehát, ha a fenti vödörbe beleül a róka, akkor… (a fenti vödör lemegy, a lenti pedig feljön).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A rászedett kövér ember

    A rászedett kövér ember

    Egyszer egy kövér ember elindult vendégségbe valamely rokonához. Vitt a fején egy kondér kölest ajándék gyanánt a házigazdának. A mulatság meg a lakoma reményében igen magas volt a kedve, s tréfáival lépten-nyomon belekötött a járókelőkbe. Váratalnul szembe jött vele szürke lován Aldar-Kösze ostorát pattogtatva, szemlátomást siet valahová.

    • Hé, Aldar-Kösze! – kurjant rá a kövér. – Hová iparkodsz? Ugyan várj már egy cseppet! Azt beszélik, veled még az is megesett, hog yrászedted magát az ödögöt. Engem viszont, barátocskám, semmiképp be nem csaphatsz!

    Aldar-Kösze a lovát nógatva izgatottan válaszolja:

    • Alkalmatlan időt szemléltél ki tréfálkozásra, jó ember. Közeleg a világ vége. Nézz csak föl: merő egy láng az egész mennybolt, arra is számíthatsz, hogy rögvest leszakad!

    Rémülten pillantott a kövér az égre, mire a kondér ledőlt a fejéről, a köles szanaszét szóródott az úton.

    • Jaj nekem, mit csináltam! – üvöltött fel a kövér.

    Aldar-Kösze pedig a lovát visszatartva nevetett:

    • Nehéz becsapni az okost, ám a bolond önmagát csapja be.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová indult a kövér ember?
    2. Mit vitt a kondérban ajándékba?
    3. Hogyan viselkedett az úton a többi emberrel?
    4. Kivel találkozott út közben?
    5. Mit mondott neki Aldar-Kösze?
    6. Hová nézett a kövér ember?
    7. Mi történt a fején lévő kondérral?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor esik le a kondér az ember fejéről, ha az ember felfelé néz?
    2. Máskor is leeshet a kondér az ember fejéről? (Mikor még?)
    3. Más dolog is lecsúszhat az ember fejéről, ha felfelé néz?
    4. Biztos, hogy leesik a kondér a fejünkről, ha felfelé nézünk?
    5. A felfelé nézés az oka a kondér lecsúszásának?
    6. Előfordulhat ilyesmi mással is? Például velem is?
    7. Létezhet-e, hogy az ember fejéről leesik a kondér?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történik a fejünkön lévő dologgal, ha felfelé nézünk?
    • mi lehetett az oka annak, hogy lecsúszott a kondér?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne csússzon le a fejünkről, amit rajta viszünk, ha felfelé nézünk?
    • ha azt akarjuk, hogy lecsússzon a fejünkről, amit rajta viszünk?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Vagy felfelé fordítja a kövér ember a fejét, vagy rajta marad a kondér. A kondér még a kövér ember fején maradt, tehát… (még nem forította felfelé a fejét).
    2. Ha a kövér ember felfelé fordítja a fejét, akkor a fején lévő kondér leesik. A kövér ember felfelé fordította a fejét, tehát… (a fején lévő kondér leesett).
    3. Ha nem fordítja felfelé a fejét a kövér ember, akkor nem esik le a fején lévő kondér. Leesett a kövér ember fején lévő kondér, tehát… (felfelé fordította a fejét).
    4. Ha a kövér ember felnéz az égre, akkor felfelé fordítja a fejét, és ha felfelé fordítja a fejét, akkor leesik róla a kondér. Tehát, ha a kövér ember felnéz az égre, akkor… (leesik róla a kondér).

    (Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)