Címke: Agytorna

Kint is van, bent is van,
mégis nagyon jó helyt van.
(ajtó)

Télen, nyáron nyílik,
mégsem virágzik.
(ajtó)

Mindig nyílik, de sosem virágzik.
Mi az?
(ajtó)

Mi ez? Kifordul, befordul,
nem jutsz be, ha nem mozdul.
(ajtó)

Minden háznál - szokás szerint,
egy napa alatt százszor nyílik.
(ajtó)

Helyén elfér egy tehén,
mégis megfordul akkora helyen,
mint a dió. Mi az?
(ajtó)

Kinn sem vagyok,
benn sem vagyok,
ha vendég jön,
rajtam kopog.
(ajtó)

Kinn sem vagyok,
bent sem vagyok
Hol vagyok?
(a küszöbön)

Mindig az ajtó előtt alszik.
(küszöb)

Rajta át lépsz
ki is, be is
mindenhonnan,
mindenhova,
nincs nélküle
cirkusz-sátor,
se lakóház,
se óvoda!
(küszöb)

Kilátsz rajta,
belátsz rajta.
Miért kukucskálsz
kicsi Marcsa?
(kulcslyuk)

Lyukba teszem, táncoltatom.
(kulcs)

A gazdáját meg sem várja,
előtte megy be a házba.
(kulcs)

Fele a markomban, fele a lyukan.
(kulcs)

Mi megy be leghamarabb a házba?
(kulcs)

Nem állat,
de hűségesen őrzi a házat. Mi az?
(zár)

Fele a markomban, fele az ajtóban. Mi az?
(kilincs)

Belül fogod, kívül mozog,
kívül fogod, belül mozog.
Nélküle nem sokra mész,
ha kedved szottyan, hogy belépj.
(kilincs)

Kint is van, bent is van,
mégis csak a házban van. Mi az?
(ablak)

Se kint, se bent,
se fent, se lent.
(ablak)

Benn is vagyok,
kinn is vagyok,
benn se vagyok,
kinn se vagyok.
(ablak)

Kinn is kukucsi, benn is kukucsi.
(ablak)

Nappal világít, éjjel sötétít.
(ablak)

Ki is néz, be is néz.
(ablak)

Kint is van, bent is van,
középen kereszt van.
(ablak)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés - Társ kiadó)

Néha susog, néha zokog.
a szemeddel mégse látod. Mi az?
(szél)

Nem lát, nem hall,
de titokban sugdolózik. Mi az?
(szél)

Hallod, de nem látod. Mi az?
(szél)

Fúj és fütyül, pedig nincsen szája. Mi az?
(szél)

Nincsen testem, nincs barátom,
nincs kenyerem, se lakásom,
eső eshet, mégse ázom,
nyargalászok hét határon.
Februárban hozok fagyot,
bátyáim a vad viharok,
ha bezárod az ablakod,
fütyörészve kint maradok.
Nos, tudod már, hogy ki vagyok?
(szél)

Széles világba
futkorászik magába,
nyakában a lába,
sosem érsz nyomába. Mi az?
(szél)

Se keze, se lába,
a kaput mégis kitárja. Mi az?
(szél)

Nincsen szárnya, nincsen lába,
mégis a világot járja.
(szél)

Se keze, se lába,
mégis fütyülve járkál a világba. Mi az?
(szél)

Lába nincs, de messze fut,
szárnya nincs, de messze száll. Mi az?
(szél)

Lába nincs, mégis sebesen fut. Mi az?
(szél)

Szárnya nincs és mégis röpül. Mi az?
(szél)

Láttam én már olyan vitézt,
egyet sem lép mégis halad. Mi az?
(szél)

Bekalandozza a világot,
de egyetlen várost sem ismer. Mi az?
(szél)

Nincsen szárnya, mégis repül,
fákon, bokrokon hegedül.
Ha nem repül, nincsen sehol,
de mégis csak van valahol.
(szél)

Olyan, mint a rossz gyerek,
az utcákon tekereg,
bekukucskál minden lyukon,
mégsem csípik sehol nyakon.
(szél)

Fenn repül - nem madár,
lyukba bújik - nem bogár. Mi az?
(szél)

Kötekedik fűvel, fával,
játszik mások kalapjával,
lovagol az ember hátán,
soha nem áll saját lábán.
(szél)

Ha kedvem jó, simogatlak,
szép gyengéden átkarollak.
De ha kedvem végleg oda,
beletépek a hajadba,
megcibálom a ruhádat,
a szemed is könnybe lábad.
(szél)

Híres legény vagyok,
tű fokán átbújok,
de ha egyszer megharagszom,
tenger vizét megszalasztom,
a fát tövétől kicsavarom.
Ugyan bizony mi vagyok?
(szél)

Nincs patája, mégis nyargal,
nincs szája, de süvölt, beszél,
élete sincs, de mégis él.
Panasza sincs, mégis zsémbes,
nem bosszantják, mégis mérges.
(szélvihar)

Váratlanul körülsüvít,
szemedbe fúj, hátha taszít,
ha lengedez, én szeretem,
viharban: sújt a félelem.
A magvakat viszi, szórja,
a vitorlás csónakot tolja,
aki kitalálja, mondja!
(szél)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

Napsütésben melléd szegődik,
de meg nem szólít. Mi az?
(árnyék)

Földön fut négykézláb,
a lábaimnál játszik,
estére nagyra nő,
éjjel nem is látszik.
Követne akkor is,
ha vízben járnék.
Na, mi az, mondd meg!
Nem más, csak az...
(árnyék)

Vízen átmegy száraz lábbal,
de nem bír az égő lánggal. Mi az?
(árnyék)

Nekem is van, neked is van,
kertben kóró, annak is van.
(árnyék)

Bármerre jársz, mindig követ,
s hiába dobsz felé követ,
nem ijed meg, el nem szalad
hogyha megállsz, ő is megáll,
s ha elindulsz - veled halad.
(árnyék)

Ahol jársz, magaddal viszed,
a kezedbe mégsem veheted.
(árnyék)

Éjjel-nappal járok,
de éjjel nem látom magamat,
csak nappal.
(árnyék)

Árnyékban hiába keresel.
(árnyék)

Életem elején nagyobb vagyok nálad,
életem delén kisebb vagyok nálad,
életem utolján nagyobb vagyok nálad.
(az árnyékod)

Jaj, de szépen süt a hold,
megy egy eleven s egy holt.
(ember és az árnyék)

Mikor állok, ő is áll,
mikor járok, ő is jár. Mi az?
(az árnyékom)

Híd, de sosem építették,
hét színe van, egy se festék,
földtől nyúlik mindkét vége,
mégis felvezet az égbe.
Senki nem szed rajta vámot,
széles útját mégse járod,
mert a hídfőt nem találod.
(szivárvány)

Ritka vendég föld felett,
jöttét lesik az emberek.
Ha feltűnik az égbolton,
mindenki nézi boldogon.
(szivárvány)

Fönt nevet az apa,
könnyezik az anya,
lent a lányuk
hétszínű övet köt. Mi az?
(szivárvány)

Színes tartógerenda
a világra borulva.
(szivárvány)

Háztetőmön keresztül
tarka pányvaív feszül. Mi az?
(szivárvány)

Töve tengerbe,
levele szemembe,
ága-boga, hajléka
hajlik Jeruzsálembe. Mi az?
(szivárvány)

Szeg nélkül és fa nélkül,
szerszám nélkül, vas nélkül,
szemed előtt híd épül.
(szivárvány)

Honnan jön? Senki se tudja,
azt se, merre visz az útja.
Kéményeken furulyáz,
tőle lobban a parázs.
Hátán felhő lovagol,
nád előtte meghajol,
a fák róla beszélnek,
minek hívják, mondd meg!
(szélnek)

Mindörökké barangolok,
azt sem tudom, hogy hol lakom.
Ahol járok, dörömbölök
ajtón és ablakon.
Ezért senki nem szeret.
Ki is szeretné a...
(szelet)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

Felhőben születik, földön él,
ha meleg éri - elalél. 
(hó)

Fehér csillag takaró,
a világnak, jaj, de jó!
Kucsma ül a lámpán,
bunda a házak hátán,
lepedő a réten,
köpönyeg a kerítésen.
Foszlik, porzik, kavarog a szélben,
jó meleget ad a nagy hidegben. Mi az?
(hótakaró)

Fehér asztalterítő borítja a földet. Mi az?
(hótakaró)

Fehér tehén elszalad,
a fekete itt marad.
(hóolvadás)

A tó hátán gyémánt takaró,
vas csikóval siklani rajta jó.
(jég)

Ma még locsog, holnap kopog,
minden gyerek csúszkálni fog.
(jég)

Kinn kemény, akár a kő,
elolvad, ha a házba jő. Mi az?
(jég)

Víz szülötte, földön hálok,
anyám látva vízzé válok.
(jég)

Víztől lett és vízzé válik. Mi az?
(jég)

Vagyon olyan állat, ki szüli ő fiát,
a fiú aztán szüli az ő anyját.
Hogy lehet ez, mondd meg nekem az okát,
megnyitom érette erszényemnek száját.
(víz-jég-víz)

Csipp, csipp, csepp, ezüst csepp.
Csörren, csurran csendesen.
Csipp, csipp, csepp, sok-sok csepp.
Ha a nap kisüt melegen,
vízzé válik, az ereszről lecsepeg. Mi az?
(jégcsap)

Égnek áll a gyökere,
és úgy nő a földre le.
Mondd meg hamar, mi lehet?
(jégcsap)

Eresz alatt ezüst függők. Mi az?
(jégcsap)

Eresz alatt ezüst korsók függnek,
a nap melegétől mind kiömlenek. Mi az?
(jégcsapok)

Üvegfalon sosem lengő,
fenyők, zuzmók, meseerdő,
ezüsterdő, kristálylombok,
napsütésben gyönggyé omlók.
(jégvirágok)

Virág - télen kivirágzik,
meleg naptól elázik. Mi az?
(jégvirág)

Hidegben virágzik,
melegben elszárad.
(jégvirág)

Nincs keze, nincs foga neki,
mégis megmar, ha teheti.
(fagy)

Nincs szeme,
nincs keze,
mégis ír az ablaküvegre.
(hideg)

Szárnya nincs és mégis repül,
a föld felett körös-körül.
Néha fent száll,
néha lent jár,
ismeri őt: tavasz, ősz, nyár!
A hátával napot takar,
esőt zúdít, hogyha akar.
Mi ez, Gyuri?
Mondd meg hamar!
(felhő)

Hol vizet önt,
hol havat hint,
hol jeget szór fejedre,
s elszáll
- pedig szárnya sincsen -
nyugatra vagy keletre.
(felhő)

Se oldala, se feneke,
mégis megáll a víz benne. Mi az?
(felhő)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

Egy apának tizenkét gyermeke, egyik sem hasonlít a másikhoz. Mi az? (év, hónapok)

Tizenkét gyermeke van egy anyának, egymást kergetik, együtt sose járnak. (év, hónapok)

Tizenkét testvér kergetőzik, de soha nem érik utol egymást. (hónapok)

Hosszú idő szülte őket,
ismered is nagyon őket,
számuk két tucatnak fele,
négy időjós is van benne. 

(A tizenkét hónap. A négy időjós: Február 2. Gyertya-szentelő: a medve, ha kijön barlangjából, s meglátja árnyékát, visszamegy, mert rossz idő lesz. Ha nem látja, marad, mert jó idő lesz. Február 24. Mátyás: ha jeget talál, elolvasztja, ha nem talál, csinál. Június 6. Medárd: ha esik, negyven napig esik. November 25. Katalin: ha Katalin kopog, a Karácsony locsog, ha Katalin locsog, a Karácsony kopog.)

Domb derekán, mint az álom,
messziről jön, havas szánon.
Jeges trónján Télkirály ül,
Uralkodik fagyosan, kegyetlenül.
Szürke nappal, hosszú éjjel
szél játszik a hópihékkel.
A csikorgó nagy hidegben
szánon jön, s mindig elől jár,
nem más ő, mint... (január)

Illan a, tűnik a hó,
olvad a, reccsen a jég.
Az eresz már meg-megcsordul,
a jégcsap fogsora kicsorbul.
Áll a tánc, áll a bál, hiszen itt a karnevál,
mikor megérkezik a második hónap,.... (a február)

Ébred a tavasz, a medve álma,
pattan a rügy és zöld ruhába
öltözik át a réti fű, 
jókedv lesz és szép derű.
Felébrednek mind a fák,
előbújik a hóvirág,
erdő, mező kivirul,
hiszen megjött... (március)

Kinyílt a kertben a  hóvirág,
barkázik, rügyezik a fűzfaág.
Kék ég alatt kék füst tollászkodik,
bontja a szárnyát föl a sárga napig.
Sürögnek, forognak a szántóvetők.
Juhnyáj lepi be a dombtetőt.
Hosszú álmából a természet ébredezik.
Kitaláltad már, hogy ki érkezik?
(március)

Bolondos egy kópé vagyok,
meleget adok, s néha fagyot.
Márciust pihenni kergetem,
átveszem tőle a helyemet.
Gólyák, fecskék hazatérnek,
várnak rájuk üres fészkek.
(április)

Érkeznek már mosolyogva,
a békák torkát megoldva,
gyöngyvirágot nyitogatva, 
cserebogarat zúgatva,
röptetve a madarakat,
hátamon hozom a nyarat.
Jön velem a sok kis fecske,
érik a hónapos cseresznye.
A kertekben illatos orgona nyílik,
tudod, ugye, hogy ki érkezik?
(május)

Tanév végi csengő csönget,
a vakáció az ajtón zörget.
Várnak rám a gyerekek,
pihenést hozok és meleget. 
Május után érkezek,
tudod már a nevemet?
(június)

Napfénykarom ölel át,
ha a tóra indultál.
Megérlelem a kalászt,
adok neked jó búzát.
Legyen mindig friss kenyered,
amikor én megérkezek.
(július)

Nyolcadik hó, legszebb napja
István király ünnepe,
Égről hull egy hulló csillag,
mit üzen az ősz vele?
Azt üzeni mindenkinek:
pihenjen, amíg lehet,
mert az öccse, szeptember jön,
s iskolába küld minden gyereket.
Találd ki, hogy ki lehet!
(augusztus)

Elköltöztet madarakat,
fákról rabol levelet,
kinyitja az iskolákat,
s elkezdi a szüretet.
Mondd meg, vajon ki lehet?
(szeptember)

Hónapsorban a tizedik
gyakran deret érlelő,
ökörnyálat húz a szél,
álma őszbe fészkelő.
(október)

Kisöccsétől, szeptembertől
búcsút vesz és útra kél,
paripája sűrű felhő, 
a hintója őszi szél.
Sárga levél hull eléje,
amerre vágtatva jár,
félve nézi erdő, liget,
de ő vágtat, meg se áll,
míg bátyjára, novemberre rátalál.
Ki lehet ő, tudod már?
(október)

Nyár s tél között vándorolnak
dérrel, faggyal, hideggel,
erdőn-mezőn, országúton
két szomorú ember.
Nyár mögöttük, tél előttük,
néha meg-megállnak,
s búcsút intenek a hervadt,
búslakodó tájnak.
(október, november)

A világ három legöregebb embere. (szeptember, november, december)

Utolsó ez az öregember,
jövöget lassan,
bölcsőjében szép Karácsonyt
s új esztendőt ringat.
(december)

Malom kereke megdermed,
utak és ösvények elvesznek.
Éjszaka fehér világra
nyílik a gyertyák világa.
(december)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)